Fizetési határidő nem munkanap!!!

Az "egy időben történik" ilyen esetben általában szó szerint értendő.
Nálunk ez konkrétan úgy történt, hogy a megbeszélt napon odamentünk a kp-vel, leszámoltuk az eladó kezébe, ő odaadta a lakáskulcsokat és aláírtuk a birtokbaadási jegyzőkönyvet.
Így szerintem, ha a megjelölt határidőig meg sem kísérelsz fizetni, az eladó mondhatja, hogy ezért nem adta át a lakás, és a szerződésszegés a te részedről valósul meg.

Ha viszont odamész a pénzzel, de nem hajlandó átvenni, és nem hajlandó átadni a lakást, az eladó a szerződésszegő. (A pénz átadásának megkísérlését és annak visszautasítását valamilyen formában hivatalosan dokumentálni célszerű, így ha necces az ügy, célszerű a tranzakcióra ügyvéddel menni.)

A harmadik variáció, hogy elmentek közösen a szerződést ellenhjegyző ügyvédhez, és közös megegyezéssel módosítjátok a szerződés véghatáridejét.

Köszönöm a véleményeket, a közüzemi számlák és a kijelentkezés kérdése tiszta.

A másik kérdésem: A szerződés szerint a fizetés és a lakás birtokba adása egy időben történik. A fizetés legkésőbbi határideje ápr. 30. Mi nem szeretnénk addig fizetni, amig meg nem kapjuk a lakást, gondolom senki sem. Eddig már 3x (írásban) szóban pedig többször jeleztük hogy már készek lennénk fizetni, meg szeretnénk kapni a lakást. Az eladó új háza, azonban még nincskész, igy nem adott semmilyen választ, hogy mikor tudja/akarja átadni a lakást.

Tételezzük fel, hogy ápr. 30 van, nem fizettünk még, a lakást sem kaptuk meg. Ki nem teljesítette a szerződést? Az eladó, mert nem adta még át a lakást vagy mi mert nem fizettünk? Nekünk jár vissza a foglaló+ugyanannyi vagy mi buktuk el a foglalót? Vagy mehetünk bíróságra, ahol mindenki bizonygatja a maga igazát..

Ja még annyit, hogy ezt a ki- és bejelentkezési témát sem teljesen értem.

A törvény szerint a Magyar Köztársaság területén élő, a törvény hatálya alá tartozó polgár köteles beköltözés vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.

A lakcímbe- és kijelentés ténye önmagában a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg.

Tehát ez egy törvényes kötelezettség, amely önmagában se az ingatlan használati jogát, se a tulajdonjogot nem szünteti meg.

Minek azt beleírni az ingatlan adás-vételi szerződésbe, hogy az eladó teljesítse törvényes kötelezettségét?

Ilyen alapon azt is beírhatnák, hogy a kiköltözés során a költöztetőautó nem parkolhat tilosban.

Nem teljesen értem, hogy egyes ügyvédek az ingatlan eladójának harmadik személyekkel szembeni jogviszonyának kérdését, helyzetét miért keverik bele az ingatlan adás-vételi szerződésbe, mert:

1.) A közüzemi (gáz, áram, stb.) tartozás nem "az ingatlant terhelő tartozás". Ez a tartozás az eladó és a közüzemi szolgáltató szerződéses jogviszonyán alapul, az ingatlan új tulajdonosától nem követelhető.

2.) Ahhoz, hogy az új tulajdonos saját nevében közüzemi szerződést tudjon kötni, a közüzemi szolgáltató jogszerűen nem írhatja elő, hogy az előd fogyasztó tartozása rendezett legyen, sem azt, hogy az új tulajdonos az előd fogyasztó tartozását kifizesse.

Így érted te. Leríva pedig az van, hogy a birtokbaadással egyidejűleg jelentkezik ki (tehát nem előtte és nem akkorra, hanem egyidejűleg) és igazolnia kell hogy kijelentkezett (hogy mikorra az nincs sehol leírva, a szöveg alapján legkorábban nyilván az egyidejű kiejelentkezéskor, vagy azt követően).

Ha nincs a szerződésben megadva a bankszámlaszám (ami egyébként számomra érthetetlen), akkor a legtisztább kérni egy találkozót a készítő ügyvédtől és oda hívni az eladót. Helyben felszólítani, hogy adja meg a bankszámlaszámot, majd megadjátok neki, hogy mely napon fogtok fizetni (mondjuk ha nem volt bankszámla azért én lehet hogy megpróbálkoznék az ügyvédi letéttel) és hogy arra a napra kéritek a birtokbaadást a szerződés szerint. A történtekről vegyetek fel jegyzőkönyvet, írjátok alá.

Egyébként a közszolgáltatóktól egy olyan papirt kell hoznia az eladónak a szerződés szerint, hogy nincs tartozása. Természetesen együtt kell bemenni és átírni az órákat a vevő nevére.
Kijelentkezni az én olvasatomban pedig akkora kell, amikor átadja a lakást. Tehát ha 30-án adja át a lakást, akkor már legkésőbb 27-én, hisz az az utolosó munkanap. A szerződés szerint neki igazolást kell hoznia erről!

Igen sajnos egyet értek veled, valóban nem szerencsés a szerződés, de sajnos ez van benne. A fizetésre pedig átutalás szerepel, teljesítési módnak. Megjegyzem az ügyvédnő nem írta bele, hogy mégis milyen számlaszámra fizessünk, de ez már csak hab a tortán.
Szóval Te kifizetnéd a teljes vételárat? És ha nem adja át a lakást az eladó? Azért ez elég rizikós nem? Márcsak abból is kiindulva, hogy eddig a sokadig határidőt adta a kiköltözésre. A fizetés legkésőbb ápr. 30, de az ő kérésére lett bele irva, hogy előbb is lehetséges. Arra nem számított, hogy nem lesz kész a háza, s nem tud költözni.
Most nem tud hova költözni, igy gáz van. De ha jól értem, ha ápr. 30ig nem fizetünk, akkor joggal áll el a szerződéstől?
3 dokumentumunk is van, hogy szerettünk volna már fizetni korábban is. (tértivevényes levél, email, és egy személyesen aláírt felszólítás, hogy adja át a lakást) Most mi a teendőnk? Fizessünk neki?

Nem tudom kinek sikerült ezt a feltételt beírni a szerződésbe, de finoman szólva sem túl szerencsés.
A gyakorlatban ugyanis úgy működik a ki- és bejelentkezés - legalábbis a legtöbb közszolgáltatónál - hogy a felek odafáradnak közösen és helyszínen rendezik a tartozás befizetését/túlfizetések visszafizetését. Nagy szerencse kell ahhoz, hogy az öszes szolgáltatónál egy nap alatt el lehessen rendezni mindent (és értelemszerűen, ha a birtokba adás napja nem munkanap, azon a napon ez nem is lesz megoldható). Értelemszerűen nem munkanapon ugyancsak nem működik az "egyidejűleg kijelentkeznek" kitétel. Megjegyzem, hogy a kijelentkezés igazolására célszerű lett volna egy időhatárt adni (ez ugyanis a jelnelegi szövegből nem derül ki).
Az is tény, hogy amíg nem fizettek, addig az eladó teljesen jogszerűen marad a lakásban.

Megoldás lehet, ha ügyvédi letétel történik a teljesítés (kiv. persze, ha a szerződésben már más teljesítési mód szerepel).

Hozzáértő, vagy hasonló helyeztben sajnos már volt ember véleményér lennék kíváncsi.

Ezt mondtam volna? Az hogy nem lehet elállni illetve az, hogy nem lehet megtagadni a viszontteljesítést nem szinonim állítások ám.

Köszi a választ, a munkaszüneti nap miatti fizetés azért merült fel, mert hát ugye ő nem akkor kapja meg a pénzt. De hagyjuk a dolgot, nem gond az utalás. Szerencsére már régen megtanultam hogyan kell :)

A másik kérdésemre is tudna valaki válaszolni? Ha jól értettem kedves Sándor-t, akkor át kell vennem a lakást annak ellenére, hogy az eladó nem igazolja, hogy nincs tartozása és ki tudja hány ember lakik még a lakásomban?

Valamelyik banknál vezetett lakossági folyószámláról, interneten keresztül, bármikor, a nap 24 órájában eszközölhető átutalás.

Csak meg kell(ene) tanulni a módját...

Miért ne lehetne munkaszüneti napon fizetni? A vevő esetleg ortodox izraelita? Megjegyzem, erre is megtalálták a megoldást uszkve 2500 éve.

A szerződésszegés önmagában nem ok az elállásra.

Sziasztok!
Gyors segítséget szeretnék kérni tőletek, Eladtuk a házunkat, ahonnan 2 hét múlva költöznünk kell, s a lakás, amibe szerettünk volna költözni, úgy néz ki, hogy nem áll majd a rendelkezésünkre... adott egy ingatlan adásvételi szerződés, foglalót kifizettük, a szerződésben a végső fizetési határidő ápr.30. (beleírva, hogy korábbi teljesítés is lehetséges, de a legkésőbbi dátum a fizetésre igy véleményem szerint a lakás átadására is 04.30) A lakás birtokba adása a vételár és a foglaló közötti rész megfizetésével egyidejüleg kellene történjen. Az eladó azonban nem tud/akar kiköltözni, ezért arra kért, hogy még ne fizessünk neki. Ez 1,5 hónapig ok is volt, de mostmár nekünk is költözni kell, kellene a lakás. De ő nem akarja átadni, mert nem tud hova költözni még. Április 30 nem munkanap, tehát ha jól értem akkor 27-ig fizetünk kellene, neki pedig át kellene adnia a lakást, ráadásul úgy, hogy már ki is jelentkezett és 0-ás közüzemi számlákat is hoz. Ez van ugyanis a szerződésben. A levél végére bemásolom. Õszintén szólva nem bízunk benne, hogy a mienk lesz a lakás. A kérdésem a következő: Tegyük fel április 30-a van, az eladó át akarja adni a lakást: 1. én hogyan fizetek, hisz nem munkanap nem tudok utalni. (előbb nem szeretnék, már a bizalom hiány miatt sem, ill. egyidejűleg kellene megkapjam a kulcsokat is)
2. ha nem hoz 0-ás számlákat és nem jelentkezett ki a lakásból, át kell-e vegyem a lakást ?,vagy az eladó részéről szerződés szegésnek minősül és elállhatok a szerződéstől, anélkül, hogy elveszteném a foglalóként már kifizetett összeget.
Várom véleményeitek, köszi!
"A szerződő felek megállapodna abban,hogy a jelen szerződés 1.pontjában meghatározott ingatlan birtokába a Vevő a teljes vételár kiegyenlítésével egyidejűleg lép; ezen időponttól illeti meg a Vevőt a vétel tárgyát képező ingatlan haszna és e naptól kezdve viseli a kárveszélyt és az ingatlannal
kapcsolatos terheket. A birtokbaadás időpontjában az Eladók igazolják,hogy az ingatlannal kapcsolatos közüzemi vagy egyéb tartozásuk nem áll fenn.A szerződő felek megállapodnak továbbá abban,hogy hogy a birtokbaadással egyidejűleg a
mérőórákat közösen olvassák le és arról jegyzőkönyvet vesznek fel. Eladók kötelezettséget vállalnak arra,hogy az(ok) a személy(ek), akiknek állandó bejelentett lakhelyéül az adásvétel tárgyát képező ingatlan szolgál,a birtokbaadással egyidejűleg kijelentkeznek, és a ijelentkezés tényét a Vevőnek hitelt érdemlően igazolják."