elbirtoklás


ObudaFan # 2007.08.25. 09:34

Szerintem épp ezzel a megszorítással az egyetlen helyes megoldás, mert ennek hiányában a tulajdonostárs, aki megveszi az ingatlant, de aztán nem adja be a papírokat a földhivatalhoz, hátrányosabb helyzetbe kerülne, mint a nem tulajdonostárs, aki nem adja be. Ennek pedig nem lenne indoka.

guba # 2007.08.25. 09:33

Bocs, nem volt látható a hozzászólásod!

guba # 2007.08.25. 09:30

Sőt, szerintem dogmatikailag is nehezen indokolható. Van egyébként egy kis megszorítás a PK 4. alapján!

ObudaFan # 2007.08.25. 09:26

A PK 4. sz. állásfoglalás szerint elbirtoklás útján a tulajdonostárs is megszerezheti a másik (többi) tulajdonostárs illetőségének a tulajdonjogát, de ilyenkor fokozott szigorúsággal kell vizsgálni az elbirtoklás törvényes kellékeinek a fennállását, és ennek körében azt is, hogy az elbirtoklásra hivatkozó tulajdonostárs magatartása összeegyeztethető-e a tulajdonostársak jogaira és a dologhoz fűződő törvényes érdekeire vonatkozó, a Ptk. 140. §-ában foglalt jogszabállyal.
A dolog tulajdonjogát a Ptk. 121. §-ának (1) és (2) bekezdése szerint az szerzi meg, aki a dolgot sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja, feltéve, hogy a birtokhoz nem bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott és a (3) bekezdésben írt kivétel nem áll fenn.
Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy elbirtoklás útján az egyik tulajdonostárs is megszerezhesse a másik (többi) tulajdonostárs illetőségének a tulajdonjogát.
A Ptk. 140. §-a szerint azonban a közös tulajdonnal velejár a mindegyik tulajdonostársat megillető birtoklási és használati jogosultság, amelyet egyik tulajdonostárs nem gyakorolhat a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek a sérelmére. E szabály értelmében a tulajdonostársak a saját joguk gyakorlása során mindig kötelesek szem előtt tartani a másik (többi) tulajdonostárs jogát.
A birtoklás valamennyi tulajdonostársat az egész dolog tekintetében megilleti, és a hasznok a Ptk. 141. §-a értelmében tulajdoni hányaduk arányában illeti őket.
Különösen ingatlanoknál azonban gyakran előfordul, hogy a tulajdonostársak a közös dolog birtoklását egymás között ténylegesen megosztják. A közös tulajdon megszüntetéséig ilyenkor is tekintettel kell lenniük egymásra, és vitáikat a Ptk. 141-144. §-aiban foglaltak szerint kell elrendezni. Így az a tulajdonostárs, aki a fennálló jogközösségre vonatkozó törvényes rendelkezésekkel ellentétesen a tulajdonostársak sérelmével birtokol, rendszerint erőszakos vagy alattomosan birtokló, s ez nem vezethet az elbirtoklás útján való tulajdonszerzésre.
Kivételesen azonban felmerülhet olyan eset, amikor a tulajdonostársakkal szemben az elbirtoklást az elmondottak ellenére is meg lehet állapítani.
Ilyen lehet például az, amikor a tulajdonostársak a közös tulajdonukban álló ingatlan birtoklását egymás között ténylegesen úgy osztották meg, hogy az is megállapítható: e megosztást véglegesnek, a közösség teljes megszüntetésének szánták, és csak hanyagságból vagy hozzá nem értésből vagy rosszul felfogott költségkímélésből maradt el a törvényes szabályoknak megfelelő végleges rendezés. A véglegesség igényével történt ilyen fogyatékos rendezésnél a megosztás a helyes tulajdoni aránytól tévedésből is eltérhetett, de az eredetileg megjelölt ingatlanhatárvonal is eltolódhatott. Ha ilyen esetekben a kialakult birtoklási helyzet az elbirtoklási időn át sajátul való szakadatlan birtoklásként erőszak vagy alattomosság megállapíthatása nélkül külső magatartásban is megnyilvánuló módon fennállott, a Ptk. 140. § és következő §-aiban foglaltak ellenére is el kell ismerni, hogy a tulajdoni arány a birtoklásnak megfelelően eltolódott, és a közösségmegszüntetési perben is ez a tényleg kialakult helyzet érvényesül.
Olyan eset is előfordulhat, hogy a többi tulajdonostárs az elbirtoklási időt jóval meghaladó idő óta ismeretlen helyen van, életjelt nem ad, s a közös tulajdonban álló dologgal senki más nem törődik, mint az azt birtokló tulajdonostárs, aki a dolgot karbantartja, a terheket is viseli, és a körülményekből megállapítható jóhiszeműséggel az ismeretlen helyen levő tulajdonostársak illetőségét is a sajátjának tekinti. Ha ilyenkor nincs olyan menthető ok, amely a Ptk. 123. §-ának megfelelően az elbirtoklási idő nyugvását eredményezné, akkor az elbirtoklás útján való tulajdonszerzésnek ugyancsak nincs akadálya.
Előfordulhat olyan eset is, hogy a tulajdonostársak az egyikük illetősége tulajdonjogának az átruházása iránt szerződtek, de szerződésüket nem érvényes alakban kötötték meg, a szerző tulajdonostárs azonban e szerződés alapján birtokba lép, és az elbirtoklási időn át sajátul szakadatlanul birtokol. Az elbirtoklás megállapításának tehát ilyenkor sincs akadálya.
E példaszerű eseteken kívül is adódhatnak tényállások, amelyek alapján a tulajdonostárssal szemben az elbirtoklás megállapítása indokolt lehet.
Mivel azonban a Ptk. 140. §-a a tulajdonostársak számára külön magatartási szabályt is állít fel, és a tulajdonostársak közösségének jellege a megkárosításra, erőszakoskodásra, alattomos eljárásra is alkalmat nyújt, ezért az ilyen igényeknél a tényállásnak fokozott szigorúsággal történő vizsgálata indokolt.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.08.25. 08:13

Igen, kisrita, a gyakorlat tulajdonostársak egymás közötti viszonyában is elismeri az elbirtoklást. (Nemigen számít, hogy szerintem ez a gyakorlat helytelen :))

Kovács_Béla_Sándor # 2007.08.25. 08:12

Renike, ez egy akadémikus kérdés. 1990 előtt nem léteztek települési önkormányzatok, a jogelőd tanácsoknak pedig nem volt tulajdonuk, mindaz, ami a kezelésükben volt állami tulajdonban állt. Ahogy szinte minden ebben az országban.

Egyébként igen; ha Mari néninek töke lenne, ő lenne Pista bácsi.

kisrita # 2007.08.25. 05:52

Osztatlan közös tulajdon esetén is él az elbirtoklás lehetősége?

Renike # 2007.08.24. 22:47

Nem.
Még jobb!

Tehát ha például az ominózus ingatlan -mondjuk 1990-tól Önkormányzati tulajdonú egészen napjainkig (így kizárom az általad tett jogos észrevételt) és én azt 1975-től egészen 2004-ig szakadtalanul birtokolom (30 évig) akkor mehetne e rá az elbirtoklás?

Renike # 2007.08.24. 22:44

Rendben van.

Ismét elnézésedet kérem a hibáért!

Javítva hát:

Tehát ha például az ominózus ingatlan -mondjuk 1990-tól Önkormányzati tulajdonú egészen napjainkig (így kizárom az általad tett jogos észrevételt) és én azt 1975-től egészen 2005-ig szakadtalanul birtokolom (30 évig) akkor mehetne e rá az elbirtoklás?

Renike # 2007.08.24. 22:33

Arra gondolsz, hogy állami volt és 1990 után került át önkormányzati tulajdonba?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.08.24. 22:19

Ne tetézd. :)
Szerinted 1990-ben kié volt az az ingatlan?

Renike # 2007.08.24. 21:25

Félreértettél.

A 15 év megvan. Az ominózus ingatlant SZAKADTALANUL 30 éve birtokoltuk. Ha magánszemély lett volna az alperes akkor nincs gáz-
  • sima ügy. Azonban mint korábban említettem 5 évig Önkormányzati tulajdonban volt.

(1991-től lehet az államtól elbirtokolni ingatlanokat.
2005-ben kezdődött a per.
2005-1991 = 14 év.
Vagyis mivel 5 évig Önkormányzati tulajdon beleszólt a bíró azt államinak vette és ezért lett bukta).

Tudom, hogy 3x mondtat ominózus mondatodat, amely szerint mindenképpen bukta lett volna.

Azonban ne tévesszenek meg a számok és csak gondolatban mennék tovább.

Tehát ha például az ominózus ingatlan -mondjuk 1800-tól Önkormányzati tulajdonú egészen napjainkig (így kizárom az általad tett jogos észrevételt) és én azt 1975-től egészen 2005-ig szakadtalanul birtokolom (30 évig) akkor mehetne e rá az elbirtoklás?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.08.24. 21:14

Ha egyszer 15 év kell az elbirtokláshoz, akkor 14 nyilván nem elég. Ez miért kérdés?

Renike # 2007.08.24. 21:11

Rendben. Legyen téves.

Isten keze rajta és a per legyen elbukott.

AZONBAN nem ez volt a PERDÖNTÕ (mármint amit valóban 3x elmondtál: „harmadik személy jóhiszemű visszterhes szerzése tulajdonképpen megszakítja az elévülést”) hanem az, hogy a bíró az ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONT egyenlőnek vette az állami tulajdonnal szemben.

Felejtsük most el hát téves fejtegetésemet.
Vegyük úgy, hogy VÉGIG ÖNKORMÁNYZATI tulajdonban volt az ingatlan.

Ekkor mi a helyzet?

(Emlékeztetőül: 2005-ben kezdődött a per és így VISSZAMENÕLEG nem jön ki a 15 év 1991-ig!)

Kovács_Béla_Sándor # 2007.08.24. 21:03

Meg akarsz tanítani rá, mi az elbirtoklás? LOl
Aranyos...

A fejtegetésed egyébként téves. Kétszer mondtam el, miért. Harmadszor, engedelmeddel, már nem fogom.

Renike # 2007.08.24. 20:36

Figyu!

Ez tényleg bonyolult eset.

Utolsó mondatotra egyszerű a válasz: ingatlanspekuláció. Papíron ment a vásár.

Elbirtoklás tulajdonra vonatkozik ha azt 15 éven át (régen 10 év) SZAKADTALANUL birtokolta az egyén. Ez esetben itt is fennáll. Az ingatlannak közben akár 10000 tulajdonosa is lehetett kivéve az államot. Az elbirtoklás per elbukásánál nem is ez volt a lényeg, a PERDÖNTÕ hane az, hogy a 15 évből 5 évecske Önkormányzati tulajdon volt és arra hivatkozott a bíró, hogy az Önkormányzat = állami tulajdon és fenti törvény miatt így nem jön ki a 15 év csak 10.

Remélem most már érthető. : )))

Kovács_Béla_Sándor # 2007.08.24. 20:29

Nem értem. Azt magyaráztad meg, amit korábban is értettem.

De már mondtam: harmadik személy jóhiszemű visszterhes szerzése tulajdonképpen megszakítja az elévülést.

Egyébként hogy lehet az, hogy valaki megvásárol az önkormányzattól egy ingatlant, és nem zavarja ki belőle a jogcím nélküli bitorlót?

Renike # 2007.08.24. 20:24

Igen, ez egy roppant bonyolult eset.

1991-től számítva birtokolható el az állami vagyon is ha megvan a 15 év szakadtalan birtoklás.

A per 2005-ben indult elbirtoklásra vonatkozóan korábban ÖNKORMÁNYZATI tulajdonban is álló ingatlannal szemben.

Így egy év híja van az 1991-es visszamenő elbirtoklásig az állami tulajdonnal szemben.

AZONBAN bogarat ültettél a fülembe azzal, hogy az önkorm tul nem egyenlő az állami tulajjal.

Most már érted a kérdésemet?

És ha igen, akkor tudnál triviálisan válaszolni?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.08.24. 20:16

Nem nagyon értem, amit írsz...

Renike # 2007.08.24. 19:48

Köszönöm. Magyarul lehet önkormányzati tulajdont mint magán elbirtokolni. Tehát az önkormányzati nem egyenlő az államival és a rá vonatkozó 15 évvel!

Ebben biztos vagy?

Tudniillik bírósági pert buktam arra hivatkozva, hogy 5 évig Önkormányzati tulajdonban volt a föld és az államinak felel meg! (Szerencsétlen módon a 15 éves ciklus még úgy esett, hogy visszamenőleg nem esett az új törvény hatályába (azaz állami tulajdont is el lehet birtokolni) és gondolom visszamenő hatály nincs meg azóta az új tulaj "megszakította" a szakadtalan birtoklás tényét).

Kovács_Béla_Sándor # 2007.08.24. 19:38

Az önkormányzati tulajdon nem állami tulajdon. És az állami tulajdon is elbirtokolható már több mint 15 éve.

Viszont az ingatlan-nyilvántartásban adataiban jóhiszeműen bízva visszterhesen szerző harmadik személlyel szemben nem lehet érvényesíteni azt az időt, ami az eladóval szemben telt el.

Renike # 2007.08.24. 19:24

Sziasztok!
Elbirtoklással kapcsolatosan a következő kérdésem lenne: önkormányzati tulajdon számít e állami tulajdonnak amire vonatkozik a 15 tiltó év?

Példa:
Van egy telek ami 10 évvel ezelőtt Önkormányzati tulajdonban volt. Azóta magántulajdonba került és ennek terhére menne az elbirtoklás. Az új elbirtokló 15 éven szakadtalanul birtokolta a területet. Igen ám, csakhogy nem oldható meg az elbirtoklás mert ebből a 15 évből 5 év önkormányzaté volt.

Az önkormányzati tulajdon ezen esetben elbirtokolhatatlan állami tulajdonnak számit?

Új jogszabály szerint már állami tulajdon is elbirtokolható. E törvénynek nincsen visszamenő hatálya fenti esetre?

ObudaFan # 2007.07.14. 12:55

Elbirtoklási perekben azért egy-két szomszéd mindig fel tud bukkanni, aki tudja tanúsítani, hogy ki is használta az ingatlant az elmúlt években.
A költségek: 6% illeték, esetleges ügyvédi munkadíj, ügygondnoki díj és költségek.
Időben elhúzódhat a per, ha sok a tulajdonos. elbirtoklási perekben gyakran van 15-20 peres fél. Ha egy meghal, a hagyatéki eljárás idejére az eljárás félbeszakad, és ezzel el is megy annyi idő, hogy valemelyik másik öreg tulajdonos meghalhasson. Ezzel együtt láttam már másfél éven belül befejezett elbirtoklási pert is, de láttam sok évig tartót is.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.07.14. 12:21

Az előbbit nem kell bizonyítanod, neki kell az ellenkezőjét.
Az utóbbit leginkább tanúkkal, számlákkal lehet bizonyítani.

Bifish # 2007.07.14. 11:15

Mivel lehet bizonyítani, hogy a külföldi rokon nem kereste a tulajdonát, ill. azt, hogy az idegen sajátjaként gondozta a házat?
Kb annyit tudunk elmondani, hogy nem láttuk a külföldi rokont az elmúlt 50 évben.
A saját használatként pedig azt tudjuk elmondani, hogy a többször felújította házat ill. bevezette a gázt stb.
Elég lehet ennyi bizonyíték?