társasház alapítás

Tisztelt Fórum!
Kérdésem az, hogy egy földrészletre alapítható-e két vagy több társasház, egy, több épületre létrehozott társasházi tulajdon megszüntetésével, ha a földrészlet megosztására nincs lehetőség. Lehetséges-e, hogy a földrészlet így a létrehozott társasházak közös tulajdona legyen?
Válaszukat köszönöm

Az csak kivételesen lehetséges, hogy a földrészlet és a rajta álló épület tulajdonjoga elváljon egymástól. Utólag ilyen helyzetet előállítani már nem lehet.

Jól értelmezem, hogy akkor a jelenleg egy társasházat alkotó lakóépület és különálló garázssor úgy nem választható szét két társasházzá, hogy a létrehozni kívánt társasgarázs a lakóépületre alapított társasházhoz tartozó földrészletre kerülne, azaz a garázsok és a hozzájuk tartozó közös tulajdonú földterület tulajdonjoga szétválna, és a garázsok csak földhasználati joggal rendelkeznének?
Köszönöm a választ.

KBS hozzászólása velős, ám korrekt.

Domdom, jól.
Ami esetleg járható: ha a telek elég nagy ahhoz, hogy természetben megosztható legyen, akkor létre lehet hozni a garázsokból álló társasházat egy külön telken, és a lakóépületet a másikon.

Ha természetben megosztható = megfelel a helyi építési, telekalakítási szabélyzatnak, akkor a kis telekméret miatt ez nem járható.
Maradva a jelenlegi társasházban, akkor azt kérdezném: ha a társasházban a garázsok mint külön tulajdonban levő helységek fel vannak tüntetve, de a garázsok szerkezeti elemei nincsenek felsorolva a közös tulajdonba tartozó épület részeknél (ahol a lakóházak szerkezeti elemei fel vannak sorolva), de nincsenek említve úgy sem, hogy külön tulajdonba tartoznának, akkor végül is közös tulajdonba, vagy külön tulajdonba tartoznak?
"külön tulajdonként meg nem határozott épületrész...a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül." A garázs tető, tartófal egyáltalán épületrész?
Másik kérdésem: ha a garázsok a lakóházaktól külön épületben vannak, akkor az alapító okirat elején, ahol a társasház alapításának tényét közlik, a két lakóépület mellett meg kellett volna említéni a garázsokat is, mivel külön épületek, vagy ez elhanyagolható? Elég csak a külön tulajdonba tartozó albetéteknél felsorolni az egyes albetéteket?
Köszönöm a válaszokat

Közös; az; elég.

Köszönöm a velős választ.
Ha a garázs tető és fal közös tulajdon és a szétesés szélén állnak a garázsok, elvárható a felújításuk abból a felújítási alapból, amit a garázsosok is fizetnek? Ha igen, de nyilván a többség ezt mindig leszavazza, akkor mi a célszerű?

Elvárható, de a közösség dönt.
Mi célszerú? Tőzsdei kifejéssel élve: eladni, eladni, eladni...

Olyan módon megosztható a társasház, hogy a lakóépülettől külön épületben levő garázsok osztatlan közös tulajdont képezve kiválnak? A földterület meg a társasház és a garázstulajdonosok osztatlan közös tulajdona marad?
Köszönöm a választ.

Igazad is van: kérdezd csak meg minden héten újra és újra, hátha változott a törvény.

Kedves Fórumozók,

Társasház alapításában szeretnék segítséget kérni.
Adott egy 30 éve épült, osztatlan közös tulajdonban levő családi ház, 2 tulajdonos, 2/3-1/3 arányban.
Van két műszakilag megosztott önálló lakás (külön bejárat, villanyóra, gázkazánok, csak a gázóra és a vízóra közös).

Lehetőség van arra, hogy a jövőben mindkét albetéten külön-külön ugyanúgy megmaradjon az osztatlan közös tulajdon, mint eddig? (A tulajdoni arány nem változtatható, viszont a lakások alapterülete nem tükrözik a 2/3-1/3 arányt.)

Ha igen, akkor az alapításnak nagyságrendileg mekkora a költsége, és nagyságrendileg mennyi idő alatt készülhet el?
(A társasház alapításra csak a rezsiszabályok változása miatt van szükség, szeretnénk minél egyszerűbben elintézni, úgy, hogy jogi szempontból se járjunk rosszabbul, csak ez utóbbira nincs rálátásunk.)

Köszönöm előre is.

Igen - csak értelme nemigen van.

A földmérői és az ügyvédi munkadíj is szabad megállapodás tárgya, így a költség viszonylag tág határok közt húzódhat. Azt mondanám, hogy százezer alatt nem úszod meg, de félmilliónál több sem lesz.
Egy fél év alatt bőven le lehet zárni.

Pesti !
Ahogy KBS írta, nincs értelme.
Viszont a következőknek van praktikus oka /értelme !

„ két műszakilag megosztott önálló lakás” Csak majdnem.
A gázmérő és a vízóra közös. Talán a villanymérő is ?
Nos ezeket kellene szétválasztani és a két tulaj önállóan kötne szerződést a szolgáltatókkal.
Nem világos az sem, hogy mennyi a két lakás alapterülete. Tegyük fel 50 -50 nm, / a könnyű szemléltető számítás miatt /, akkor a két tulaj nevezzük A-nak és B -nek - a következőképpen részesedik : Mondjuk az ' A ' a 2/3 -os , akkor az egyik lakásban teljes részes, a másikban pedig 16 nm- összesen 66 nm, a 'B' pedig csak ebben közösködik 34 nm -en. közösló effekt.
A B tulaj vagy pénzben megváltja azt a 16 nm-t , vagy a telekben kompenzálják egy mást. Pl. a 16 nm lakás terület helyet megfelelően nagyobb telekrész bocsát a tulajtárs rendelkezésére. Persze a legjobb a külön telekbejárat és a külön telekrész is.

A közműveket pedig műszakilag és jogilag szétválasztani. Nem kevés költség és utánjárás , de a jövőre vonatkozóan megéri. Kevesebb vita és félreértés.
Az alapelv mindenki csak annyit birtokoljon amennyi a tulajdoni hányada. Ehhez vagy a meglévő lakásokat kellene átszabni- ami majd mindig gazdaságtalan, tehát inkább pénzben , természetben kompenzálni.
Ja és mindent írásban és rajzban dokumentálni. Ha a tulajdonostársak egyetértenek és aláírják, akkor ez lesz annak a kettő lakásos , egy helyrajzi számon lévő építménynek /lakóháznak / az alapdokumentuma. Jegyző, ügyvéd, és a Jóisten hitelesíti.
Szvsz elég kettő tanú is csak feleljen meg a formai követelményeknek..... legfeljebb a bank nem ád rá hitelt.

Itt a prüci ott van,hogy közös gázszámlát kapnak,s bőven kimerítik a 140 m3-t.
Két lakás esetén nem hiszem hogy közös villanyóravan.

Onnan cészerű elindulni, hogy megterveztetni a gázhálózat szétválasztását és a szolgáltatóval engedélyeztetni.

Ha ez megoldható,a többi felesleges!

Én arra értettem, hogy nincs sok értelme, hogy a különtulajdonú ingatlanokban megmaradjanak a közös tulajdon arányai.

MD !

„ Ha ez megoldható,a többi felesleges!”

„ (külön bejárat, villanyóra, gázkazánok, csak a gázóra és a vízóra közös).”
Mindent érdemes szét választani. Ugye ennél a konkrét esetnél a közös gázmérő a gubanc, de a víznél is előfordulhat kellemetlen szituáció.
Az un. csőtörés ami ugyan látványos, de a szivárgás tud alattomos lenni. több százezer ft kár keletkezhet. Nálunk a közös vízaknától minden szétválik.... közös csak a csatorna és a kapubejáró.

„ Nálunk a közös vízaknától minden szétválik”
Vagyis a mérőóra után. Úgy meg sok értelme nincs a "szétválásnak".
Közös tulajdonba nem ad a vízművek két főmérőt. Sőt, társasházaknak is egy főmérője van, ami alapján fizetni kell, a többi csak az osztozkodáshoz van.

• a német, de csak a német nevezi családi háznak a magyaron kívűl - tehát ennek a problematikája volt.terítéken.

Aztán a mért vezetékek tetszőlegesen szétválhatnak, ha fizetik a tulajok az építés költségét.
A lényeg a mért vezetéken előforduló károkat a tulaj fedezze.

Sok minden van abban a vízaknában - előre nem is gondolná az ember. Mindjárt feldobom, pont a napokban leltem rá.

Az ígért költségvetés :

ikervízmérő telepítésének költségvetése

1. földhivatalitérkép megrendléshez 2400 ft,
2. tulajdoni lap ingyenes,
3. 35 fm , 0.8 m mély csőfektető árok , 4 db. aknafal + 1 db. pince fal áttöréssel 100 000 Ft,
4.. vízakna át alakítás
/ mélyítés 15 cm -rel, hátsó mellfal bontás és újra építés, vakolás 15 cm -rel távolabb, / 50 000ft,
5. vízakna födém kialakítás vb. - ból
/ zsalúzás, vasszerelés, beton kiöntés és fagymentesítő takarás / munkadíj 55 000ft
anyag 7 000 ft,
-/ cement, sóder, akna fedél kerettel (8 500 ft),falazó habarcs , csemperagasztó vakoláshoz faanyag, /

6. aknaajtó átalakítás anyag + munkadíj 4 000 ft, lakatos munka

7. meglévő vízcső becsatlakozás áthelyezése az oldalfalról a végfalra , az új vezeték csatlakozó csonk kiépítése a végfalon munkadíj 30 000ft,
anyag fittigek, könyök, elzárócsap 2db mlntavételi helyekhez 6 000 ft
,
8. vízmű szelelési díja 61 545 ft ,

9. a beépített ikervízmérőtől a 2. lakás fogyasztóiig a vezeték építése + kerticsap kiépítése , 1. lakás leválasztása .... záróidommal
munkadíj 90 000ft,
anyagok

/35 fm KPE 25 -ös cső, fittingek,, meglévőszennyvízvezetékbe 1 db tisztító nyilás építése / Y elágazó, áttolóidomok,
fedőkupak, kerticsap elzáró, feljövőcső , tömlős csap 1/2 " méretben / 60 000 ft,

10 . fektetőárok betemetése tömörítéssel 35 fm munkadíj 28 000 ft

Összes költség : 502 000 Ft, azaz ötszázkettőezer forint

• 5. tétel 55 000 ft mukadíj és 15500 ft anyag költség.

• meglévő vízcső akna szélről akna végen történő kiállása kb. 36 eft eft költséggel.

Volt olyan ajánlat ahol szemrebbenés nélkül 2,5 milliót mondtak. Kérdeztem : mester nem tollas a hátam ??

Amúgy a vízművek volt a legolcsóbb- munka és anyag az a 61 eft 8. tétel

Ha a gázt sikerül kettéválasztani már jobban jár a kérdező.

sziasztok,

köszönöm az infókat.
A társasház alapítás kizárólag csak a rezsicsökkentés miatt jött szóba, a tulajok rokonok, a rezsi ktg megosztással nincs probléma, a tulajdonviszonyok arányán viszont nem lehet változtatni.
A házat az előző tulajok a 80-as években bővítették, a villanyóra a lépcsőházban egy deszka szekrényben, a gázóra pedig a pince közepén egy falon van. Ahogy olvasom, a gázóra se lehetne már ilyen helyen, vszínű az újabb órával együtt át kellene helyeztetni, az így már tervekkel együtt milliós tétel.
(Az elektromos hálózat bővítése hasonló nagyságrend.)

Úgy néz ki, ezen a télen egyelőre spórolunk, aztán tavasszal átgondoljuk a lehetőségeket.
Egyébként eddig a 69/2016 NFM rendelet alapján elég volt, mint fogyasztói közösség nyilatkozni, hogy két lakás után vegyék figyelembe a kedvezményt.
Ez a lehetőség az aug.1 rendelet alapján megszűnt, bár leírva nem láttam sehol, de az MVM honlapján a GYIK-ból ez derül ki.

Na igen,de most összesen 143 m3 jár az összes tulajnak.
Lépni kellene...