Társasházi erkély

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

Majordomus # 2023.07.09. 20:35

Mindketten gazda nélkül csináltátok a számadást.
.
Nem csak a tetőszerkezet közös tuljdon,hanem a felmenő falszerkezet is.

Oda a közgyűlés vagy a közös képviselő hozzájárulásával lehet bármit felszereltetni.

Födémet önhatalmulag nem készittethetsz.
Bejutást nem köteles biztosítani.

Nézd meg az Alapító Okirat mellékletét képezö műszaki tervrajzokat. Ha azon szerepel a klima vezetékelése a lakásodhoz,akkor nem vagy köteles lebontani klímádat. A szomszéd szereltesse az ő szintjére a kültéri egységet.

Barnatti # 2023.07.09. 11:38

Üdvözlet,
Szeretnék segítséget kérni az alábbiakban:
Egy társasház 3. emeleti, tetőtéri ingatlan tulajdonosa vagyok, amelyhez erkély nem tartozik. A hálószobám tetőszerkezete a lakásom alatti lakáshoz tartozó erkély tetőszerkezete is, mely így alapító okirat szerint osztatlan közös tulajdon, bár az erkélyhez kijutási lehetőségem nincs, viszont van egy ablakom, amely a tető alatt, az említett erkélye felett helyezkedik el.
Építéskor, az épületgépészet kialakítása során erre a közös falra lett a lakásomhoz tartozó klíma csövezete, áramellátása kivezetve, ugyanígy az alattam lévő lakásé, amit eddig albérlők laktak, de most visszaköltözne a tulajdonos, aki leszereltetné a klímámat (ez egyébként az erkély feletti ablak magasságában, tehát az én szintemen van). Én felvetetettem, hogy az erkélye fölé homlokzatot készíttetek a 3. emelet szintjétől, így elhatárolom a klímámat, és ablakon keresztül a szervizeléshez kijutást tudok biztosítani a klímaszerelőnek, de a 2. emeleti lakás tulajdonosa közölte, hogy az én klímám helyére szerelteti fel az övét, így nem engedélyezi a födémet, és azt sem, hogy az ő lakásán keresztül juthasson be a klímás.
Kérdéseim:

  1. ilyen esetben megteheti-e az én klímám leszereltetését, ha igen, annak költsége kit terhel (hiszen a műszaki átvétel során tudatában volt annak, hogy az én klímám oda fog kerülni, míg az övé az ő lakásának szintjére, ellenvetése nem volt), ez esetben felteheti-e a saját klímáját az én ablakomhoz;
  2. ha a klímám maradhat, köteles-e a szervizelés miatt bejutást biztosítani, illetve jogilag megoldható-e, hogy a födémet elkészíttessem.

Válaszukat köszönettel fogadom!
Kriszta

Majordomus # 2023.07.06. 19:15

Ha felülről építkezel akkor nem. Ha el van rozsdásodva a korlátvas akkor másikat teszel helyette. Ennyi.

Jane2 # 2023.07.05. 20:21

Tehát akkor egészen nyugodtan leszedethetem és csinaltathatok újat. Persze nem szabadon csak ugyan olyat.
A szomszéd korlátjával össze van hegesztve és a homlokzati falba is belefut. Ráadásul hát ponton csatlakozik a erkély beton talcájahoz (csavarozva van).
Mi van ha leszedik de nem tudnak újat felszerelni mert annyira tönkre van menve a tálcán a fogadó rész? Az már nem az én reszortom!?
Kell e erre engedélyt kérnem? Kitől?

Majordomus # 2023.07.03. 20:44

A tied!

Csak olvasd el mégegyszer!

Az erkély járófelületete a szoba födémének a meghosszabbítása!(erkélylemezek,födémek)

Ami felette van,járólap: korlátok díszek üvegezesék az a lakásodhoz tartozik.

Egyébként ha hozzáférsz a Dötvénytárban (BH.) van erről egy állásfoglalás.
Ha sikerül ide beszúrnom akkor ajánlok olvasnivalót csak nehézkes mert nincs itthon számítógép.

A budapesti ti épíilctck egy részén olyan míiqpaki állapotban vannak az crkélyck, bogí hnsřnálntuk balcqctvcočlycs Kinck a kôtcle«čgc ap erkély fclújĺiásáról gondoskodni?
1 ttôl tájékoztat oakŕrtônk. dt, Ilotváth Gyula ílgyvčd. a Dr. Ilidasi és Társai (jgyvédi
tctméoctc«cn c ełk a tát Qashá/ként mClködô épíilctck esetében jelent hogy megállapítható lcgycn, ki köteles a felújítást clvégcztctni és a köttqŕgckct sicclni. azt kell meghatárožni, hogy ki az erkély tulajdonoqa. Az erkély közös í ng' kíilön tulajdont képez-e? A kíilön tulajdon fenntartá qa (karbantartáqa, felújítása) ugyanis a? adött Inkák (nem laká«célľ'l hely iség) tulajdonosának kötelessége, míg a közös tulajdonba tartozó épíilctrés7 fenntartásának költségeit a társasház-közösség fizeti a közös költségből.
a kö7ôs tulajdon speciális formája: az épület meghatározott részei elsősorban a lakasok — a tulajdonostársak külön tulajdonába, a külön tulajdonként meg nem határozott Criilctrŕ«zck, épületbercndezések, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, illetőleg lakások pedig a tulajdonostársak közös tulajdonába kerülnek.
A külön tulajdonba kerülô lakásokat az alapító okiratban kell meghatározni. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell a közös tulajdonba kerülő épületrészek felsorolását is, de mint már utaltunk rá. e felsorolástól fiiggetlenül közös tulajdont képez a külön tulajdonként meg nem határozott valamenn}i épületrész. Ha tehát az alapító okirat a külön tulajdon felsorolásánál rögzíti. hogy az erkély a lakáshoz tartozik, akkor az adott lakás tulajdonosának kell gondoskodni ajó műszaki állapot folyamatos fenntartásáról.
Ila az erkély állapota az életet és egészséget veszélyezteti, az építésügyi hatóságnak intézkednie kell. A települési önkormányzat jegyzője ilyen esetben elrendeli a jókarbantartásra sonatkozó kötelezettség teljesítését, az erkély felújítását vagy helyreállítását. Ila a tulajdonos nem végzi el az elöírt munkákat, a hatóság elvégeztetheti helyette, de a megelôlegezett költségek erejéig az érintett ingatlanra jelzálogjog kerül 'bejegyzésre. Sajnos az építésügyi hatóságok ritkán élnek e lehetőséggel.
la viszont az alapító okirat szerint az erkélyek közös tulajdonban vannak, akkor felújítani is a társashá7Aözösségnek kell azokat a közös költség terhére. Probléma általában akkor van, ha az erkély tulajdoni helyzetét az alapító okirat nem rendezi, és sajnos az alapító okiratok túlnyomó többsége hallgat e kérdésről. A tulajdonosok és a társasház egymásra mutogatnak, mindenki a másiktól várja, hogy elvégeztesse az egyébként mindkét fél által elismerten szükséges munkálatokat. A tulajdonosok azzal érvelnek, hogy az erkély, az épület tarlószľrkezetének része, így felújítani is a közös tulajdon szabályai szerint a közös költségből kell. Ezzľl szemben a társasház-üzemeltetők és közös képviselők szerint az erkély a lakáshoz tartozik, minden tulajdonos maga köteles azt karbantartani.
A társasháztulajdon lényeges sajátossága, hogy a külön tulajdon tárgya maga a lakás, mint az épület egész±tól eszmeileg elkülöníilt jogi fogalom.
Az egyes lakások jogi értelemben külön tulajdonban állnak, fiiggetlenül attól, hogy a lakás maga fizikailag elválaszthatatlan az éptilet egészétől, a közös tulajdonban levő tartószerkezĽtektől (főfalaktól, határfalaktól, födémektől stb.).
Rendeltetését tekintve azonban az erkély a lakásokhoz tartozik, azok használhatóságát hivatott elögnonĺtani, Az erkély tehát annak a helyiségnek a része, amelyből nyílik, ÍQ részr a kérdéses helyiséget magában foglaló lakásnak is, és osztja ennek u lakásnak a tulajdoni sorsát. Egyértelmű alapító okirnti kikötés hiiĺnyúbun teluĺt a lakás tulajdonosát terhelik a felújítási Id}ltsége

Jane2 # 2023.07.03. 19:43

Üdv mindenkinek.
Átolvastam ezt a témát de a saját ügyemben még mindig nem látok tisztán.
A társasház ahol a lakásom (35 nm)van minden erkély kilóg a homlokzatból, össze van hegesztve a szomszéd erkéllyével. Alapító okirataban a közös tulajdon felsorolásnál az szerepel, hogy
Födémek(burkolat nélkül), erkély-lemezek és oldalfalak

Majd a magántulajdon felsorolásnál
.....35 nm alapterületű öröklakás a hozzátartozó erkéllyel, valamint a közös tulajdonból x/y hányad

Akkor most az erkély kinek a tulajdona. Melyik rész kié?
Értem hogy törvény szerint a homlokzat és tartó szerkezet az közös tulajdon, a burkolata meg magán tulajdon. De itt mindkét helyen szerepel.
Ha tönkrement a vaskorlát kinek a feladata, költsége a csere? Ami már nem karbantartás.

Majordomus # 2022.01.18. 17:54

wers
Nem az érvek számitanak,hanem az hogy a végén ki fizeti a révészt?
Van egy műszaki meghatározás a homlokzatról és az erkélyről,és van egy bírósági gyakorlat hogy ki a hunyó.
Az én álláspontomnak vannak súlyos konklúziókkal és bírságokkal alátámasztott precedensértéjü itéletei/döntései,a tiédnek meg műszaki definiciói.
Ez a különbség.
Valamint az,hogy én tanultam statikát és műszaki ismereteket.
Te valószinűleg nem.

A bíróság pedig nem a műszaki fogalommeghatározásokból dolgozik,hanem az Aapitó Okiratokból. Eléggé sablonosan egyébként.

wers # 2022.01.18. 05:01

„Csak itt a tömeges lakásprivatizáció idején futószalagon születtek az Alapító Okiratok és volt ahol közös és volt ahol magántulajdon lett az erkély.”

Ez érv?

wers # 2022.01.18. 05:00

„hpmlokzat az amit az erkélyhez ragasztanak.”

Mondta Józsi, a zőccséges.

Olyant hallottál már, hogy statika?

Majordomus # 2022.01.17. 19:01

Én erről beszélek : 3.bekezdés

A közös tulajdon és a külön tulajdon megkülönböztetése

Ahogy arra már több ízben is utaltunk, a társasházakban egyszerre van jelen a külön és a közös tulajdonlás formája, és ahhoz, hogy egy épületen társasházat lehessen alapítani, a Tht.[1] értelmében legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiséget kell elkülöníteni, illetve emellett szükséges az is, hogy a közös tulajdonnak is legyenek meghatározható tárgyai.

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi minősül külön tulajdonnak és mi marad a közös tulajdonban, milyen szempontok mentén kell egy-egy helyiséget, elemet az egyik vagy a másik csoportba sorolni.

A külön tulajdonba kerülő lakások és nem lakás céljáró szolgáló helyiségek meghatározása alapvetően a társasházat alapító tulajdonosok jogosultsága, ugyanis az ő kezükben van a döntés, hogy mely helyiségeket kívánják önálló, külön tulajdonba utalni és melyeket megtartani a társasházközösség számára. Ez a jogosultság ugyanakkor kötelezettségként is kezelendő, hiszen a vonatkozó bírósági gyakorlat szerint, amit a társasházi alapító okirat nem nevesít külön tulajdonként, az főszabály szerint a közös tulajdon tárgyát fogja képezni, leszámítva, ha nyilvánvaló, hogy a nem nevesített elem vagy helyiség valamely külön tulajdonhoz tartozik.

Az alapítók rendelkezési joga persze nem korlátlan, ugyanis a korábban is hivatkozott műszaki megosztottság és önállóság kritériumának megfelelve, valamint a vonatkozó ingatlan-nyilvántartási szabályokat is figyelembe véve kell a külön tulajdoni egységeket listába állítani.

A külön tulajdonba tartozó helyiségek meghatározása során elsődlegesen az Inytv.[2] alábbi szabályaiból kell kiindulni:

Majordomus # 2022.01.17. 18:53

Wers
hpmlokzat az amit az erkélyhez ragasztanak.

Értem én hogy ti logikusan gondolkodtok,és adottak a fogalommeghatározások is.
Csak itt a tömeges lakásprivatizáció idején futószalagon születtek az Alapító Okiratok és volt ahol közös és volt ahol magántulajdon lett az erkély.
Na az első pereknél (leesett egy betondarab az alatta álló kocsira a 9.emeletről) a bíróság úgy döntött,az a károkozó aki az erkély tulajdonosa,igy kihúztam a nyakamat az ügyből mert a társasház volt az alperes.

nanemaaa # 2022.01.17. 10:09

„Ámde: nem minden esetben része a homlokzatnak az erkély.”

Erre szerintem választ ad az OTÉK (253/1997.( XII.20.) Kormányrendelet) 1. számú mellékletének fogalommeghatározása:
51. Homlokzat: az építménynek a nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített, a terepcsatlakozása feletti része.

wers # 2022.01.17. 06:06

„Ámde: nem minden esetben része a homlokzatnak az erkély.
Csakis abban az esetben, ha a külön tulajdon felsorolásánál szerepel.
Ha nem, akkor közös tulajdon.”

Ez érdekes, tehát a törvény megengedi szerinted, hogy választani lehessen? Ki dönti el? A sarki zőccséges, mert ő mindenhez ért? Vagy a házmester? De kérdem én, ahol van erkély és az lakás része, ott mi a homlokzat?

Ez elég rossz viccnek hangzik. (akkor, ha a lovat befestik fekete-fehér csíkosra, az már zebra?)

Majordomus # 2022.01.15. 17:43

A társasházi törvény 1924-ben született,ezt követte az 1977. majd a 2003.évi CXXXIII. tv.

nane..igaza van,a homlokzat minden esetben közös tulajdon.
Ámde: nem minden esetben része a homlokzatnak az erkély.
Csakis abban az esetben, ha a külön tulajdon felsorolásánál szerepel.
Ha nem, akkor közös tulajdon.
.
Erre jó példa a minapi baleset. Egy régi épitésű házról van szó,ahol az erkélyek a lakás tartozékai és magántulajdonban vannak.

Más a helyzet a panellakásokkal,ahol az építés technológiájából adódóan az erkély a födémtálca meghosszabbitása annak szerves része, így közös tulajdon.
Nem az viszont a járófelület,és az erkély szerelvényei.

Siculus # 2022.01.15. 06:25

Az AO 1981-ben keletkezett, a törvény 2003-bán. Nem tudom, hogy ennek van - e jelentősége.

Majordomus # 2022.01.14. 18:41

Három bírósági itéletem van róla,de ez sem mérvadó,mert mint a Kúria vizsgálatából kiderült 23 bíróság 5 féleképpen döntött a mintaperekben.

wers # 2022.01.14. 17:55

„Én úgy tudom, hogy a törvényt akkor lell alkalmazni, ha az AO nem rendelkezik ezügyben, ”

Honnan tudod így? Érdekel. Mi lehet a parlament felett?

Siculus # 2022.01.14. 13:31

Én úgy tudom, hogy a törvényt akkor lell alkalmazni, ha az AO nem rendelkezik ezügyben, azaz nem szerepel az erkély a közös vagy magántulajdon felsorolásánál. Nálunk szerepel. Ezért kérdezősködöm, hátha valaki tájékozott ezügyben.

Köszönöm

nanemaaa # 2022.01.14. 08:07

MD
Az épület homlokzata és tartószerkezet alapból közös tulajdon a törvény szerint. Ha az AO a lakáshoz csapja, mint külön tulajdon, az legfeljebb ahogy írtad is, a járófelület lehet. Szerintem az AO nem lehet ellentétes a törvénnyel, annak készítője legfeljebb pontatlanul fogalmazott.

wers # 2022.01.14. 04:29

Ez jó kérdés, mert a tartószerkezet is és a homlokzat is közös a törvény szerint.

Így érdekes, ha az AO az erkélyt az albetétekhez sorolja. Új törvényt alkotnak? (többnyire az erkély/terasz járófelületét szokták a lakáshoz sorolni, a szerkezetét a házhoz)

Majordomus # 2022.01.13. 17:26

Nanana!

A törvény szerint közös tulajdon minden ami nem szerepel a külön tulajdoni albetéteknél.

Itt viszont szerepel,tehát -fenntartva az általános esetet amit korábban irtam - ez esetben az erkély egésze magántulajdon!

Siculus # 2022.01.13. 10:16

Köszönöm.

nanemaaa # 2022.01.13. 07:59

Az erkély a homlokzat része. A tartószerkezete pedig ugyanúgy közös tulajdon, mint a többi tartószerkezet.

Siculus # 2022.01.12. 20:20

Még egy vitás kérdés van. Az alapító okiratban a közös tulajdonnál nem szerepel az erkély, de szerepel a homlokzat. A saját tulajdon felsorolásnál minden lakónál külön megjelenik az erkély mint saját tulajdon. A korlát és a tartószerkezet kifejezés sehol nem szerepel. Kié az erkély ez esetben?

Siculus # 2022.01.12. 16:42

Köszönöm a válaszokat. Az eredeti tervező szerintem már csak felülről csóválja fejét.