családi házból társasházzá alakulás

Sziasztok!
Egy több személy (3 fő) által tulajdonolt, kétlakásos családi házként épített ingatlant szeretnénk társasházzá alakítani.
Szeretnénk tudni, hogy mi ennek a hivatalos menete; ill. hogy egy ilyen társasháznak a későbbiekben hogyan kell működnie; hogy milyen kötelezettségek, feladatok vannak, stb.
Segítségeteket előre is köszönöm.
Üdv':ronix

ügyvéd, ügyvéd, ügyvéd, anélkül nem megy.

Magam is tisztában vagyok vele, hogy a lebonyolításához ügyvédi közreműködésre is szükség lesz, lenne.
Egy másik, a neten elérhető rendszeren már próbáltam előzetes árajánlatot kérni a dolog ügyvédi munkadíjára; illetve információkat kapni arról, hogy mit is jelent egy társasház működtetése, de nem kaptam érdembeli választ.
Lényegében kivétel nélkül minden -az ügyemre reagáló- szakember csak annyit írt, mint Te, kiegészítve azzal, hogy az előzetes beszélgetés is díjköteles (5-8eFt/15 perc).
Én ezt nem engedhetem meg magamnak. Sajnos!

Ezért gondoltam, hogy előzetesen próbálok informálódni ezen a szakmai fórumon, s ha az infók birtokában a megvalósítás mellett döntünk, akkor keresek ügyvédet tényleges feladatokra.
(De akkor sem olyat, akinek a fenti módon kalkulálódik a tiszteletdíja.)
Szóval...okosodni szerettem volna.

akkor olvasd el a társasházi törvényt. Ott nagyjából minden kérdésedre választ kapsz.

ronix !

Azért nem ilyen bonyolult !

Kölcsönkérsz egy alapító társasházi iratot, annak mintájára elkészítitek, aláírjátok és kész.
Természetesen a ha vitás a helyzet, akkor ajánlatos szakembert is felfogadni.
Mióta világ a világ szerződtek az emberek, megegyezéseket kötöttek.

Végülis egy szerződést se kell mindig ügyvéddel készítettni. Az csak a mai világban van, hogy minden ingatlan adásvételnél az ügyvédi közreműködés ' kötelező " , mivel az ügyvédi lobbi kiharcolta magának.

ronix !
A követekező lépés a 'szentesítés', aminél már beleszólhat a bürokrácia.
De alapvetően miért alkot az ember szabályokat ? Hát azért, hogy legyen miheztartani magaát.
Anno 39 éve, amikor vettem az ingatlanomat ( cs. ház fele volt, ügyvéd nélkül az apámmal elkészítettük a szerződést, lebonyolítottuk a vételt, majd látván, hogy a közös lónál problémák adódnak - szabályt alkottunk. Ezek a használatra, a közös javítására és a forrásokra vonatkoztak. Magyarul egy közös kasszát hoztunk létre, amiből fedeztük a kiadásokat. Vita persze akadt bőven.
Nálatok egy 2 lakásos háznál nem ördöngösség egy szabályzatot készíteni.
Ki kell jelölni a szuverén és a közös területeket, fel kell mérni a várható költségeket ezeket írásba foglalni és ? Társasházzá nyílvánijátok magatokat.

Aztán benyújtjátok a földhivatalhoz . Vagy elfogadják - vagy nem.
Kérdés mire kell az a társasházzá nyilvánítás ?

A bürokráciának, vagy a saját életek szabályozásához - könnyebbé tételéhez !!

Köszönöm az eddigi hozzászólásokat!

Zoltanuss!
Kérdésedre, miszerint „Mire kell az a társasházzá nyilvánítás?”, a válasz kicsit összetettnek tűnhet.
Igyekszem rövid lenni.
Az ingatlan, amiről szó van jelenleg az édesanyám nevén van.
Mi (a feleségem és én) ~10 éve az édesanyám hozzájárulásával kezdtünk el építkezni az ingatlanon; miközben Ő is bővítette és felújította a saját részét.
Mindezt egy közös építési engedélyben, ami kétlakásos családi ház építésre szólt.
Kívülről egy nagy családi háznak néz ki az épület, s minden egy hrsz-on maradt.
A ház még ma sincs teljesen kész, de lakjuk.
Anyu soha nem lakott itt. Édesapámmal lakik a közös családi házukban.
A lényeg, hogy a mai napig nem rendeztük a tulajdoni viszonyunkat.
Előzetes információk alapján, mivel az egész ingatlan egy hrsz-on van, a későbbiekben is az szerepelne a földhivatali nyilvántartásban, hogy az ingatlanon bizonyos arányban édesanyám a feleségem és én osztozunk.
Azaz ha bevezetik –és bevezetik– jövőre az ingatlan adót, akkor az egész ingatlant egyként kezelve valószínűleg nagyobb értéket fog képviselni mint a 30 milliós mentességi határ és adót kellene utána fizetnünk a tulajdoni hányadunk arányában.
Ami igen nagy terhet jelentene számunkra és nem is tartanánk igazságosnak.
Hiszen a valós ingatlantulajdonunk (vagyonunk) édesanyám esetében ebben az ingatlanban ~40%, míg a miénk, a feleségemmel közösen a fennmaradó 60%.
Ezzel szemben azt olvasom, hogy a társasházaknál, panelházaknál a lakásokat önállóan külön kezelik (Szerintem is így korrekt!), és mindenki a saját lakása után fizet, vagy nem fizet adót.
Szóval döntően ez a körülmény motivál, amikor a társasházzá alakuláson gondolkodunk.
Mivel úgy is rendezni kell előbb-utóbb a saját tulajdoni viszonyunkat, el kellene döntenünk, hogy azt milyen formában valósítsuk meg. Közös tulajdonú családi ház? Társasház?
A döntés előtt az érdekel, hogy egy társasház hogyan kell, működjön. Milyen kötelező feladatok vannak? És a szabályos működés milyen folyamatos +költséget jelent?

Eddig olyanokat hallottam, hogy könyvelőt kell alkalmazni, és elvileg úgy kell tekinteni egy társasházat, mint egy vállalkozást.

Első lépésem az lesz, amit nanemaaa javasolt, és nekifutok a társasházi törvénynek.
Szóval nem a saját életünk szabályozottságának elérése a cél –ezzel eddig sem volt gond–, hanem …

Zoltanussal szemben a társasházalapító okiratot csak ügyvéd készítheti el.
Ami új a dologban - és eddig erről nem írtál - hogy még nincs meg a két lakás. Ha csak elkezdtétek az építést (közös építési engedély alapján) és még nincs végleges használatbavételi engedély, akkor hivatalosan két lakás sincs. Először kell a használatbavételi, mert társasházat csak min két lakás esetében lehet alapítani. A közös képviselő...és szmsz 6 lakásig nem szükséges, max választható.

Nanemaaa!
Igazad van. Ne írtam le minden konkrétumot.
2004-ben kaptunk használatbavételi engedélyt.
Ugyan még egyik lakás sem 100%-os, de lakjuk.
Nincs minden lakrészben burkolat, hiányos az épületgépészet (kazán, radiátor, fürdőszobai berendezések, stb); és nincs kívülről levakolva.
Gyakorlatilag mindkét lakás kétszintes, tetőteres.

Amit nem tettünk meg -döntően anyagi okok miatt-, az az, hogy a használatbavételi engedély kézhezvétele után nem adtunk be a földhivatal felé változás bejelentést, és nem rendeztük hivatalosan a tulajdonviszonyainkat.
Amit előbb-utóbb meg kell majd tennünk.
Ehhez azonban el kell döntsük, hogy kétlakásos családi házként, vagy társasházként vágjunk bele.
(Válaszodból úgy vettem ki, hogy ha már van használatbavételi engedély, akkor lehet szó társasházról.)

Gondolom, ha az építkezés megkezdés előtt informálódtunk volna,és nem egy, hanem két hrsz-on valósult volna meg a dolog,akkor most nem lenne problémánk.
Ugyan kívülről teljesen egyben van az építmény, s mindkét lakásnak külön bejárta van; lehet, hogy ez miatt mégsem lehetett volna két hrsz-on megvalósítani?
Nem tudom!
Több dolog is fejtörést okoz.

Földhivatalnál az épületfeltüntetést mielőbb meg kell tenni, már így is el vagy késve (15 nap lett volna rá).
Még meg is büntethetnének a mulasztásért.
2 önálló helyrajzi szám már telekalakítás, ami egészen más történet. Nem érdemes belekeverni.
Jól értetted, társasház bejegyzéséhez kell a használatbavételi engedély.

Tisztelt szakértők!

A vagyonadóval kapcsolatosan több kérdés felmerül. Olvasni, hogy adott esetben el lehet kerülni társasházzá nyílvánítással. Persze ott, ahol ennek meg vannak a feltételei, de hogy mik ezek, azt nem tudni.
Illetve egy pénzügyminisztériumi hír szerint nem szükséges társasházzá alakulni azoknak a "társasházaknak" melyek tárasházak, mert az adót majd külön lakásonként lehet számolni. Itt vajon mit értenek társasház alatt?

Az alábbi konkrét esetben állok szemben most:
Van egy családi házunk egy faluban. 50-60 millió lehet az értéke a különböző vagyonadó kalkulátorok szerint.
A családi ház egyszintes, és műszakilag elkülöníthetően három külön lakásrészre lehet szétbontani. (mindegyikhez külön konyha, fürdő(k), szobák, WC-k tartoznak. ) Mindenfajta előírt dolog, adott falnégyzetméter, meg ilyesmi fennáll, tehát ha társasházzá akarnánk nyilvánítani, előzetes tájékozódás alapján nem lenne akadály.
Itt az a kérdésem, hogy szükséges-e ez a procedúra, főleg, hogy felröppent ez a hír?
A tulajdonjog aposóm és anyosóm nevére szól 50-50 százalékban, az egyik lakásrészt ők használják, a másikat feleségem és én, a harmadik jelenleg tárgyaló és irodaként müködik. A címre cégemnek egy telephely van bejelentve.
Mit érdemes csinálnunk? Váchartyánban lévő az ingatlan, közeli ügyvéddel ez ügyben szívesen felveszzük a kapcsolatot.

üdvözlettel:
Szabolcsi Károly

A társasházzá alakulás alapfeltétele, hogy az ingatlanon legalább 2 önálló rendeltetési egység legyen. Ezek lehetnek lakások és egyéb rendeltetési egységek is, mint pl az általatok használt telephely központi iroda.
Az önálló rendeltetési egységekké alakítás feltételeiről és egyéb szabályairól az építésügyi hatóságtól kaphatsz tájékoztatást (nem feltétlenül kell hozzá építési engedély).

Sziasztok!
Jól értem, hogy ha már áll a kétgenerációs lakóépület - van használatbavételi engedélye is - akkor elég alapító okiratot és alaprajzot csatolnom a földhivatalba?
Ha pedig még nincs használatba vételi akkor kell építési engedély, épületfeltüntetési vázrajz, alaprajz, alapítóokirat?
Sürgős válasz kellene nekem
Köszi

1.A generációs lakás egy önálló rendeltetési egység, mely több geberáció együttes életvitelét hivatott szolgálni. A társasház követelménye legalább 2 önálló rendeltetési egység (pl 2 lakás)

2.Bejegyzéshez alapító okirat, jogerős záradékkal allátott használatbavételi engedély és épületfeltüntetési vázrajz kell. Az alapító okirat része (melléklete) a helyiségek beazonosíthatóságát biztosító alaprajz.

3.Ha van használatbavételi, de egylákos... és kétlakásossá alakítható, akkor szét kell választani (előtte tájékozódni, hogy kell-e hozzá ép hatósági engedély) és csak utána lehet társasházzá alakítani.

Köszi, de nem ennyire egyszerű.
Ez már egy feltüntetett épület - Egy lakóépület, de a használatbavételijében azt írta az önkormányzat, hogy 2 generációs lakóépület.
Már eleve 2 konyha, 2 fürdő, stb. épült. Most nem jár építéssel.
És az a kérdés, hogy most csak csinálok rá egy alapító okiratot, tűzök hozzá alaprajzot és kész?

"2 generációs lakóépület" borzasztóan pongyola megfogalmazás, gyakorlatilag nem is értelmezhető. Olyas valami, mint "a királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz..." kezdetű kis szösszenet.
Ha az építési hatóság le tudja a nála lévő tervek alapján igazolni, hogy ez magyarul két lakást jelent, akkor elegendő az alapító okirattal és az igazolással bebattyogni az ügyvédnek a földhivatalaba.

Alapító okiratot csak ügyvéd készíthet.

Kedves Ügyvédek, kérlek jelezzétek, ha az alábbiakat rosszul értelmeztem.

Elolvasván a 2009.évi LXXVIII. törvényt, ami a vagyonadóról szól, én nem találom, hogy társasházzá kéne nyilvánítattni egy több lakásos családi házat, csak azért, hogy lakásonként adózhasson.

A tv. szerint adóköteles a lakóingatlan. Az értelmezés szerint pedig a lakóingatlan lakásnak, üdülőnek minösülő épületrész az ahhoz tartozó telekkel. Az épületrész pedig nem kell, hogy a földhivatalban külön albetétben szerepeljen, elég, ha önálló bejárattal rendelkezik, és van szobája, vize, WC-je és főzési lehetősége, vagyis egy önálló lakásként "üzemel".

Köszönettel: petrarka

Nem, az attól még nem mindősül lakásnak. Lakásnak az minősül, ami az ingatlan-nyilvántartásban lakás.

Egyébként nem emlékszem, hogy a Fórumon bárki jogász azt tanácsolta volna, hogy a vagyonadó elkerülsée érdekében társasházzá kell alakítani a nagy családi házat.

Családiházunk építését a 1998-ban kezdtük meg.
Szabályos építési engedéllyel, a ház hátsó főfalát a telekhatárra építettük (kerítés helyett).
Nagyon jó volt a kapcsolat a szomszédokkal, akiket -lévén, hogy a nagyszüleim telkén építkeztünk- már gyerekkorom óta ismertünk, így ez náluk sem jelentett gondot.

Időközben sajnos meghaltak és az odaköltözött lány unokájuk és párjuk nem a legideálisabb szomszéd. (Tudatos állásnélküliek, segélyekből élnek, a férj rendszeresen alkoholizál, veri a családot, stb. Néha rendőrök jönnek, néha meg ők mennek valamelyik -gondolom fizetős- TV showba szerepleni.)
De mindez nem is lenne lényeges...

Ami viszont az, hogy a házunkat annak idején anyagi okok miatt nem tudtuk leszigetelni, levakolni.... és most szeretnénk.
De egyszer azt monja a szomszéd, hogy beenged a telkére, máskor meg azt, hogy nem enged be...
A nyáron már készítettem egy nyilatkozatot, amit ők is és én is aláírtunk, ami arról szólt, hogy be fog engedni a munkák idejére a telkére. De azóta megint "háború" van.
Nekünk viszont az anyagok megvásárlása miatt sem mindegy, hogy mi lesz. Megvesszük az egész házra és a végén rajtunk marad, stb...

Már ott tartunk, hogy inkább hagyjuk szigeteletlenül és vakolatlanul a hátsó falat, pedig az a fal az északi.
Most elkeseredésemben utólsó lépésként úgy döntöttem utána járok, hogy mit lehet ilyenkor tenni.
Valóban megteheti jogszerűen, hogy nem enged be a telkére, hogy leszigeteljük a házat???
A válaszokat, javaslatokat előre is köszönöm.
Üdv': Ronix

Szerintem köteles a szomszéd tűrni, hogy a házfalad bevakolását, szigetelését elvégezhesd, éppúgy az időszakos karbantartást, állagmegóvást, vagy az esetleges szükséges javítást. Ha ezt nem engedné az ebből adódó károdat köteles lenne megtéríteni.

Igaz, a munkálatok miatt a telként/növényzetén keletkezett "rombolást" helyre kell hozni, illetőleg őt emiatt kártalanítani.

Javaslom a munkálatok megkezdése előtt készüljön fénykép és/vagy videofelvétel az esetleges túlzott anyagiasság ill. követelést elkerülendő.

Ha sehogy sem értené a szót, panasszal fordulj az önkormányzathoz.

"Lisa"
laikus hozzászóló

Szerintem egy dolog a házfal bevakolása (= állagmegóvás) és másik a házfal utólagos hőszigetelése., ha az egyikre csak most jött össze a pénz és lévén állványozás szükséges, egy füst alatt a szigetelés is elvégezhető - normális esetben.

Ha a szomszéd tiltakozna hogy a szigeteléssel "elveszel" az ő telkéből akkor nincs más mint azért a 10-20 cm-es sávért fizetni neki, vagyis megvásárolod tőle azt a darabkát.

Ha pénzt "szagol" valószínűleg létrejön a megegyezés, de ezt rendesen le kell papírozni: földmérő-, ügyvéd- és földhivatal.

Kedves Fórumozók!
Lejjebb írták, hogy a társasházzá alakítás feltétele a min. 2 önálló rendeltetési egység. Ez megvan vajon olyan épületben, melynek földszintjén van egy kész lakás,használatbavételi engedéllyel, az emeleten pedig 2 db szerkezetkész lakás építési engedéllyel, de nem készült el? Be kell ahhoz fejezni legalább az egyiket és megszerezni a használatbavételit, csak akkor számít 2 önálló rendeltetési egységnek? Köszönöm előre is!

Nem elég az egy kész lakás.

Az épületre végleges használatbavételi engedély kell. Ez azt jelenti, hogy az összes lakásnak készen kell lennie.

Kedves kbs és nanemaaa,
köszönöm a gyors válaszokat. Ezek szerint patthelyzetben vagyunk, mert szeretnénk eladni a félkész házrészeket, mivel nincs pénzünk befejezni; de csak akkor tudjuk ezt megtenni, ha önálló egységek lennének, addig viszont nem lehetnek azok, amíg nem készülnek el - ha jól értem. Van esetleg valamilyen kiút ebből az körből?
Üdvözlettel, Kati