Társasház és közös tulajdon

Szerintem nem bonthatja le egyedül, hiszen koábban az előző tulajdonossal erről megállapodtatok, ő pedig jogutódként belépett ebbe a megállapodásba. Ha ezzel kapcsolatban érdeksérelme van, bírósághoz fordulhat és majd a bíróság dönt, hogy fennmaradjon-e.

Földszinti 3 lakásos társasház (sorház)-nál szélső lakás el lett adva. A kert kizárólagos használatú, de a korábbi tulajjal eddig közösen használtuk, közös öntözőrendszerrel és egy kemence is felépítésre került közösen, fele-fele területen és pénzen (de ennek nincs nyoma alapító okiratban vagy máshol).

Az új tulaj le akarja bontani a kemencét (ami félig az Ő területén épült), és kerítést építeni.

A kerítéssel nincs gondom, az Ő tulajdona, de az rendben van-e hogy Ő elbontja a kemence felét, aminek az Én részem igy használhatatlan lesz?

Az öntöző hasonlóan nem igazán használható tovább közösen ( ebben az esetben a kút/vezérlő/mágnesszelepek/kerti csap az Ő területén van).

Van valamilyen lehetőségem kezelni a helyzetet? Kérhetek kártérítést?

Köszönöm

Megnéztem.
Kifejezetten a parkolóra vonatkozó rendelkezés nincs benne.
A külön tulajdonról pedig ennyi:
„a tulajdonostárs a külön tulajdonába tartozó tulajdonrészét birtokolhatja, használhatja, hasznait szedheti és rendelkezhet vele e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostársnak a dologhoz fűződő joga és törvényes érdeke sérelmére”
Valamint még olyan van benne szintén nem kizárólag a parkolóhelyre vonatkozóan hanem a külön tulajdonra, hogy a külön tulajdoni lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségekben a mindenkori épitésügyi szabályoknak megfelelően lehet épitkezést folytatni.
Ha nem lehet egy helyrajzi számon olyan ingatlan ami természetben nem függ össze akkor ez mit jelent? Érvénytelen az igy megkötött adásvételi és AO? Mit tegyek?

Köszönöm

Nem igazán lehet egy helyrajzi számon olyan ingatlan, ami természetben nem teljes mértékben függ őssze. Tehát a lakásod, és a vele nem összeépített parkolóhelyed sem.
HA a tiéd, akkor elvileg építhetsz rá, de az SZMSZ tartalmazhat ezzel kapcsolatban előírásokat, tehát azt előzetesen meg kell nézni.

Milyen szempontból aggályos? Mit jelent ez? Ha az én tulajdonomban van akkor épithetek rá vagy sem?

Sajátos megoldás. Legalábbis aggályos.

Kbs

Miért? Mi a baj vele?
Úgy szerepel:
Közös tulajdon: felsorolás amik ide tartoznak, telek x négyzetméter KIVÉVE a parkolók által elfoglalt terület.
Külön tulajdonnál pedig:
Felsorolva az egyes lakások, az én lakásomnál pedig, plusz a xy-nal jelölt parkolóhely.

Megnézném én azt az alapító okiratot...

Sziasztok!

Társasházi parkolóhelyemre szeretnék lapostetős kocsibeállót épiteni kis tárolóval. A parkolóhely az adásvételi és az alapitó okirat szerint is külön tulajdonomban van nem része a közös tulajdonnak. Közös költséget nem kell fizetni utána albetétesitve nincs. Kell e bárkitől engedélyt kérnem a tervezett munkára?

Kiki

A bejegyzés nem történhetett volna meg az Alapitó Okirat módositása nélkül.

Mindenképpen,mert a régi már nem a valóságot tükrözi!

1212

Aligha.

De egyébként is
hogyan
bizonyítanád, hogy összefüggés van a két dolog között?

14 lakásos társasházban lakunk ahol eladtuk a közös tulajdonban lévő földterületünk egy részét. Ez átment a Földhivatalon, tehát bejegyzésre kerü
lt. Ezek után kell-e az alapító okiratunkat módosítani?

Tisztelt Fórumozók !
Segítő tanácsot kérek az alábbiakhoz.
Társasházunk egyik lakója saját felújításba kezdett a földszinten található lomkamrák feletti lakásában. Légkalapáccsal szétverte padozatát, néhol át is lyukasztotta a padozat és a lomkamrák feletti részeket.A rombolás eredményeként először sok helyen apró repedezések keletkeztek a lomkamra falazatában ami csak most, több mint tíz év után nagyon sok helyen kimozdult a helyéről.
A lomkamrák falazata most már teljes magasságban megrepedtek és elmozdultak.
Kérdésem: Ennyi év eltelte után van-e valamilyen lehetőség az állagromboló tulajdonos felelősségre vonására.

Nehez ugy. Penzt csak akkortol kerhettek erte ha bizonyitani tudjatok a tulajdonjogot.
s visszamenoleg nem.
olvasd el az alapito okiratban mi van a kozos tulajdon felsorolasanal.
abba talan bele lehet kotni.
celszeru egy ugyvedet megbizni,szerintem az alapitookirat kijavutasaa jarhato ut, a modositas nem fog menni.

Köszönöm a hozzá szólásokat:)
ma beszéltem az egyik telek szomszéddal és elmondta,h az egyik épület ami a telken van azt annó az államosítás előtt az ő apjáé és nagyapjáé volt.csak elvették.
a másik épület az meg az ÁFÉSZ-é volt-de ezt vki engedély nélkül építette vmikor csak ennek nem tudok utána nézni,h hogyan is volt,mert az önkormányzat nem mutat meg semmi féle papírt-mindig sikerül vmi módon lerázniuk:(

térképrajzon most már szerepelnek az épületek,de mint tulajdonos nincsen hozzá írva.
sajnos a birtokvédelmünket elutasították:(

kérdésem:azzal mit tehetünk,h a befolyt pénzből a társasház egy fillért sem kapott?követelhetjük,h visszamenőleg fizessenek?
tehát nem tudja elbirtokolni,ha nincsen bejegyezve?és nincsen róla bírói ítélet?
ezek szerint nem igaz az érvelés,h ők építették ezért az ővéké? az az érvelés,h rosszul lett átvezetve az alapító okiratba az adatok ez megállja a helyét a bíróságon?

köszönöm:)
B

Trk
a kepviselo szolitsa fel oket a a lakas rendeltetesszeru hasznalatara.
ha nem lepnek akkor elkezdodhet a kifarasztas taktikaja.

A flldhivatal miutan magukhoz tertek a rohogestol, megnezik nincs-e ott meg egy 3 szoba osszkomfortos lakas is?
attikanak abban igaza van, csak olyan ingatlant lehet elbirtokolni ami letezik.
az ugy azert nyugos, mert modositani kell az Alapoto Okiratot, amihez minden tulajdonosnak hozza kell jarulnia, az onkormanyzat biztosan nem fog..
csak az a megoldas, hogy be kell vonni s kozos tulajdonba, s talalni az Alapitoban egy olyan elemet amihez kapcsolhato.
keszittessetek epiteszeti alaprajzot udvar es felepitmenyek cimmel, s csatoljatok a foldhivatali iratokhoz.
ha foldmero kesziti, akkor o a terkepre be is rajzolja.
Az epitmenyek felett mivel kozos teruleten van, a kozgyules rendelkezik, s nem az onkormanyzat.
ha bevetelt hoz, az a tarsashazat illeti meg.

Ha egy építmény nem szerepel az ingatlan nyilvántartásban, akkor az jogilag nem is létezik, így elbirtokolni sem lehet.
Azt javaslom, hogy találás jogímen kiséreljék meg a társasház nevére történő bejegyzést.

Tisztelt Fórumozó!

Olyan társasházban lakunk,ahol az egyik rész tulajdonosa az önkormányzat-régen az önkormányzaté voltak a háza és úgy vettük meg. alapítóokiratban az áll,h a telek közös,kerítés,padlás.
a telken van 2db nem lakás célra használt építmény aminek nincsen tulajdoni lapja a földhivatlba és az alapító okíratban sem szerepel ez a 2 építmény.
az önkormányzat azt állítja,h annó rosszul lett átvezetve,és azt ők építették,tehát az ővék. csak úgy használják,h a többi tulajdonostársakat nem kérdezték meg. kérdésem:ezek szerint az alapító okirat nem ér semmit?ami abban szerepel az nem jó? az önkormányzat azt mondja,h elbirtokolta-ezt könnyen be tudja bizonyítani,ez fenállhat? közgyűlésen hoztunk egy olyan határozatot,h semmi féle ipari tevékenységet nem lehet tenni a közös és nem közös területen. erről kapott 1pld-t. az önkormányzatnak kell felszólítani azt az illetőt akinek kiadta az építményt vagy a közös képviselőnek?

köszönöm a válaszokat:)
B

Tisztelt MajorDomus!
Köszönöm válaszát, a közgyűlés elé fogjuk terjeszteni a közös költség 30%-os megemelését.Az SZMSZT-t-t milyen módon tudnánk érvényesíteni, ha a szakhatósági engedélyeket már megkapták és az ő érvelésük szerint a lakás nem lett átminősítve, de viszont nem lakásként használják.

trk.
a kozos kepviselo szerezzen ervenyt az szmsz-nek.
ha nem johrtnek a szankciok.
rlso lepesben -hs az szmsz lehetove teszi - allapitastok meg 30 %~al magasabb kozos koltseget azokra az albetetekre, amelyeket nem lakas celjara hasznalnak.

Tomp
nem. Az alapito okiratot nem tudod ,,uberelni,, egy kozgyulesi hatarozattal.
csak akkor ha minden tulajdonos ott van es igennel szavaz, de ez nem valoszinu.
nanestb-nek igaza lenne normal esetben, de ebben az esetben nincs.
az uj epitesu tsrsashazakban ax epitteto egyszemelyi alapitast hajt vegre, mielott az elso lakast eladna, az Alapito Okirat s az szmsz is !!!
Be van nyujtva a foldhivatalba !
Tehat 100%~os tulajdonosi dontes van. Erted mar ?

Te magad mondtad, hogy az eladaskor rendelkezesunkre bocsatott alapito okirat. Azaz mar megalakult a tarsashaz, innentol igaz amit nanestb irt, hogy az szmsz-bdn lehet rendezni a kizarolagos hasznalatot, de hidd el hogy ez megtortent.
Nezd meg az szmsz-t !
Csalodnek ha nem lenne benne !
kifogtal egy dorzsolt epittetot.

Tisztelt MajorDomus!
40 lakásos társasházban lakunk, alapító okirattal és szervezeti-működési szabályzattal rendelkezünk. Egyik tulajdonostársunk bérbe adta lakását, melyben a lakók tudta és megkérdezése nélkül családi napközit üzemeltetnek. Alapító okiratunk és szervezeti-működési szabályzatunk értelmében a lakás csak lakás céljára használható, és ez a használat jogcímétől függetlenül a mindenkori használó részére is kötelezőek.
Milyen jogi lehetőségeink vannak a szabályzatunk betartatására?

Köszönöm szépen nanemaa és MajorDomus. Na még egyet: :-)Társasházi alapító okirat szerint a ház aljában lévő üzlethez ( Építtető tulajdona) két udvari gépkocsibeálló használati joga tartózik. Ebből az egyik udvari gépkocsibeállót (többségi közgyűlési határozattal) el lehet valahogyan venni?

fényharcos (dark vödör?)
Míg nincs használatbavételi, addig nem is vehettél mást,, mint tulajdoni hányadot. A szerződések azért utalni szoktak arra, hogy mit takar a hányad (pl a megépülő társasház 6. számú lakását).
A szerződést nyilván nem a te ügyvéded készítette, így lényegében fogalmad sincs és bizonyítani sem tudod, hogy mit is vettél.
Ha a hatóság bontatni akar, akkor nyilván olyan lakásról van szó, amire nem volt engedély. Ha nem adható rá fennmaradási engedély, akkor muszáj bontatniuk. Addig lenne jó megpróbálni az adásvételit érvényteleníttetni, míg a vállalkozó fel nem szívódik a soron következő csődjében.