Társasház és közös tulajdon

Osztap,

Köszönöm szépen a hasznos információkat! Van amikre a felsoroltak közül egyáltalán nem gondoltam, pl.: az új alaprajz.

@Majordomus
Igen, igazából annak több értelme volna (ha nem muszáj folyosónként egy mosdót megtartani).

Ezzel a fáradtsággal mind a kettőt megvehetnétek.

ViragVirag,

A megvásárlás és a fal átvágása két külön dolog. A megvásárláshoz olvasd el ezt a cikket:
https://kocsisszabougyved.hu/…vo-ingatlan/

A fal átvágásához, mivel az is társasházi közös tulajdon, a közgyűlés döntése kell. Érdemes az eladással egyszerre szavaztatni, hogy ne lehessen olyan, hogy a WC-t ugyan megvehetitek, de a falat nem törhetitek át.

Első lépésként beszéljetek a közös képviselővel, majd a többi tulajdonossal. Az Önkorminak nincs szerepe, hacsak nem tulajdonos a házban.

Arra készüljetek fel, hogy az összes költséget nektek kell állni, a társasháznak fizetendő vételáron felül. Ilyen lesznek pl. az ügyvéd (alapító okirat módosítása), az építész (új alaprajz a földhivatalba), a statikus (fal áttörhetőségének vizsgálata) és a mesterek (fal áttörése és a megvett terület fallal leválasztása a többi WC-től).

Üdv,

Mi az első lépés, ha a falunk melletti régi közös wc helyiség egy részét meg szeretnénk venni lakás bővítés céljából (1-2 nm) ? Azon a folyosó részen már mindenkinek van bent a lakásban toalett, nekünk is. Két wc található ott, nekünk az egyik helye is elég volna tehát maradna egy ha valaki mégis használná. Van esetleg valakinek már hasonló tapasztalata?
Gondolom statikus engedélye is kell stb ha falat bontanánk. Először az Önkormányzathoz kell fordulni majd a lakóközösségel megszavaztatni? Vagy elég az emeleten lakókkal?

Köszönöm szépen

Sajnos ez így van.
Azért ajánlatos a képviselővel felvenni a kapcsolatot mielőtt egy ft-ot kiadsz az üzletre. A társasházakban érdekes szablyok is vannak amiről jó tudnod. Például 3x -os közös költség az üzletekre stb.
.
Illetve az átalakitásra vonatkozó
szabályok mit a törvény is nevesit.

Bogi03,

Elvileg nem kell a társasház beleegyezése :

„Tht.16. § A tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedése és a rendelkezés joga; a tulajdonostárs e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és törvényes érdeke sérelmével.
17. § (1) A szervezeti-működési szabályzat

1. meghatározza a külön tulajdonban lévő lakás használatának, hasznosításának szabályait a lakóépület rendeltetésének megfelelően;
2. ha a lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségében a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetőleg szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni, a lakóépület rendeltetésének megfelelően megtilthatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát és hasznosítását vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának szabályait.”

A nem lakás célú, külön tulajdonú helyiség hasznosításába a fenti két kivételen túl nem szólhatnak bele.
(Természetesen a normál szabályoknak meg kell felelni, birtokháborító (zaj, bűz, etc) tevékenység nem folytatható.)

Kedves Fórumozók!

Segítséget szeretnék kérni Tőletek! A 17. kerületben megvásároltunk egy kis garázst a társasház aljában, ahol egy
üzletet szeretnénk nyitni. Kérdés a következő, szükséges-e felvenni a közös képviselővel a kapcsolatot, aki a közgyűlésen megszavaztatja, hogy nyílhat-e ott üzlet, avagy elég az önkormányzat engedélye, aki megadja a működési engedélyt? Állítólag 2018.januárjától törvénymódosítás történt ez ügyben, de nem egyértelmű számomra.

Köszönöm a segítséget!

Vagyis rosszul írtam, nem hitelt fizetünk, hanem részletfizetés. Viszont az még hozzájön, hogy az előző elnök nem fizette a részleteket sem, pedig mi fizettük rendesen.

Kedves Fórumozók!

Van egy kisebb lakótelep, szövetkezeti házakkal. Otthon melege pályázat keretében szigetelték a házakat és ablakcsere történt. A szerződést úgy írtuk alá, hogy három részből tevődött össze lakásonként az összeg. Egy rész az állami támogatás, egy részét a szövetkezet állta volna a meglévő tartalékból, és egy részt a lakástulajdonos fizet vagy egy összegben vagy 5 vagy 10 éves hitelre. Én az 5 éves hitelt választottam.
Az akkori szövetekezeti elnök nagyon nem jól kezelte a vállalkozói munkát, nem a mi érdekeinket nézte. a 2 hónap vállaláshoz képest csak a mi házunkon egy évig dolgoztak, laikusként is láttuk, hogy mennyit pazaroltak, a műszaki ellenőr többször szedette le a szigetelést, stb., a kötelező munkákat sem végezték el teljesen. Az elnök nem akart pl. kötbért kérni, állítólag semmi nincs dokumentálva.
Ennek ellenére kiderült, hogy a szövetekezet elnöke még valamiféle pótmunkára is szerződött a vállalkozóval, amiről mi lakók nem tudtunk, nem is iratták velünk alá, viszont a vállalkozó ezt az összeget követeli.
Azóta persze az elnököt nem választottuk újra, már más a vezető. Viszont kiderült, hogy a szövetkezeti pénz nincs meg, tehát most minden lakástulajdonosnak több százezer forinttal többet kellene fizetnie, mint amit a szerződésben aláírt, esetemben pl. 300 ezer forint. A mostani elnök azt mondja, majd akkor pereljük be az előző elnököt, ha kifizettük a pénzt és még bizonyítékokat kell gyűjteni. Nem értem, miért nem egyértelmű ez a könyvelésből, hogy eltűnt az a pénzt, miért nekünk kell kifizetni?

Tisztelt Fórumozók!

Adott egy 10 lakásos társasház, amelyben van egy 30 nm-es földszinti kislakásunk (a két lányom lakna ott). Az elmúlt 15 évben 10 beázás történt, melyet a ház 80 éves eternit/ólom vízvezetékei okoztak, ennek következtében vizesek és penészesek a falak. Több éves hadakozás ellenére se sikerült elérni, hogy az összes elavult vezetéket kicseréljék, csak mindig szakaszosan, ahol éppen eltört azt javították. A csatorna és a főnyomó cső is a padló alatt megy, érintve a szobát, konyhát és a fürdőt is, ezért minden egyes javítás alkalmával, fel kellett szedni a járólapot, a padlót és újra kellett festeni. Minden egyes beázás utáni helyreállítást saját költségemen oldottam meg, mert a ház arra hivatkozott, hogy nincs pénze. A lkók nem akarják összeadni .
2016-ban a saját költségemen megterveztettem a ház szennyvízhálozatát, valamint labor vizsgálatot végeztettem a lakásban (furat mintát vettek), mely kimutatta, hogy a falak vizesedését szennyvíz és talajvíz okozza. Még abban az évben a ház elfogadta az általam készítettet tervet és vállalta, hogy a falszigetelést is megoldja, ez jegyzőkönyvben rögzítve lett. A ház megszavazta, hogy a vizes munkálatokat a ház eddigi vízszerelője végzi majd el, 600.000 Ft-os árajánlattal. A jegyzőkönyvben az is rögzítve van, hogy egyetlen régi vezeték sem maradhat a falban, illetve a kivetelezés építési felügyelő mellett történhet. 2016-tól semmi előrelépés nem történt, az emiatt kialakuló állandó stressz egy rosszindulatű daganatot eredményezett, és 2018 szeptemberében megműtöttek. Azóta kezelesre járok
2019 márciusában leszakadt a fürdő plafonja, melyet az emeletről lejövő csatorna éveken keresztül áztatott.
A ház a következőképpen oldotta meg a szennyvíz háálozatot, a közösképviselő a saját vízszerelőjét hozta aki 900.000 ft-ét végezte el a munkát, építési felügyelőt nem rendelt ki, a szigetelést pedig nem oldotta meg. Közölték ismét, hogy nincs rá pénz. Mivel a lakás megint teljesen szét lett verve, saját költségemen megoldottam az alászigetelést (érintve a 3 szomszéd közös falát is). A helyreállítás 1.400.000 Ft-ba került. Amint befejezödött a festés, rá egy hétre hatalmas vízfolt jelent meg a falon. Kiderült, hogy az ígéret ellenére, az emeleti mosagatókat összekötő függöleges csatorna, mely a mi szobánkon keresztül halad, és úgy van bekötve a főcsatornába, a szerelő úgy hagyta és nem cserélte ki. A közösképviselő közölte, hogy hiába függőleges vezeték, ez nem a házé, hanem az enyém, mert az én falamon halad keresztül . Kénytelen voltam ismét saját költségemen megcsináltatni. Újra szétverték a falat, a padlót felbontották, ennek a helyreállítása még nem történt meg.
A kérédsem a következő, jogosult vagyok-e kártérítésre a ház részéről? Mivel a lakás több éve lakhatatlan az állandó beázások miatt.
A felújítási költséget meg kell-e térítse a ház? Ha igazságügyi szakértőt hívok hogy megállapitsa mennyit romlott a lakás állaga a beázások miatt es az ügy bíróságra kerül meg kell- e várjam a lakas rendbetetelevel és beköltözéssel a tárgyalások végét ( ami 4-5 év is lehet ) vagy a szakértői után pontra tehetjük és beköltözhetnek a lányaim? Az alászigetelést a háznak v. Nekem kell megoldjam? A tetőtér lakója 8 évvel ezelőtt a 10 éves palát lecsréltette bramach cserépre utánna a lakók tulajdonhányad alpján ki kellett fizessék. A tetőteresnek 3 lakása van a házban neki kéne a legtöbbet fizetni ezért mindent leszavaz a 2 barátjával.

Jelzem, hogy egyetlen havi közösköltség elmaradásom nincs. Ezekután a háznak nem kötelessége a vezetékek rendbetétele? Várom és köszönöm a választ .

Kedves Fórumozók!
Segítséget kérnék, hogy szövetkezeti lakásoknál kéményfelújításhoz a lakástakarékon összegyűlt pénzhez, ha szükséges hitelt felvenni, hány százalék szavazat szükséges hozzá (100% vagy 51%)?
Előre is köszönöm a segítséget.
Kocsis Éva

„A Legfelsőbb Bíróság Pfv.I.20.299/2010/8. számú döntése alapján, „aki nem szavazott a határozat ellen, érdekeinek sérelmére alapítottan nem jogosult e határozat megtámadására", hiszen „a kisebbség érdeksérelme esetén nyilvánvalóan azoknak a tulajdonostársaknak az egyike (bármelyike) jogosult a kereset benyújtására, aki a szavazásnál kisebbségben maradt és emiatt jogos (vagy annak vélt) érdeke nem juthatott érvényre".”

MD,

Te tényleg kk vagy, vagy csak trollkodsz?
Ha előbbi, tényleg rádférne a továbbképzés.
De elmagyarázom neked, még Te is meg fogod érteni.

A meghozott határozatot, a Tht.42§(1) alapján, a kisebbség jogos érdekére hivatkozva csak az támadhatja meg, aki a határozathozatalkor ténylegesen is kisebbségbe került, márpedig ez csak annak sikerülhet, aki ott volt, és szavazott, ráadásul ellene, de ez ugye evidens.

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a Tht.42§(1) alapján, a határozat jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközése esetén ne támadhatná meg bármelyik tulajdonostárs. Nyilván.

A te példád az utóbbi, hiszen a napirendtől eltérő határozatok a Tht rendelkezéseinek nem felel meg. Amiről eddig itt szó volt, az az előbbi. Így homályosul?

Aki nem volt közgyűlésen, az nem kifogásolhatja az ott elfogadott határozatokat. Legfeljebb a szomszédnak, de nem a bíróságon
.
Ha ez igy lenne...

Ez egy marhaság!
.
Ezzel az erővel bármilyen döntést keresztűl lehet vinni a közgyűlésen,miután a napirend alapján (elszámolás?megkaptuk,rendben,költségvetés:közös költség nem változik.semmi rendkivűli) majd olvasom hogy teljesen mást szavaztak meg,mint ami elő volt terjesztve.a részt vevő 6 nyugdijassal.

Aki nem volt közgyűlésen, az nem kifogásolhatja az ott elfogadott határozatokat. Legfeljebb a szomszédnak, de nem a bíróságon
.
Ha ez igy lenne...

Ez egy marhaság!
.
Ezzel az erővel bármilyen döntést keresztűl lehet vinni a közgyűlésen,miután a napirend alapján (elszámolás?megkaptuk,rendben,költségvetés:közös költség nem változik.semmi rendkivűli) majd olvasom hogy teljesen mást szavaztak meg,mint ami elő volt terjesztve.a részt vevő 6 nyugdijassal.

Tune007,

Miért bélelné ki saját költségén valaki a gyűjtőkéményt?

Ha ez a hobbija, akkor persze teheti, de akkor saját költségén tegye. Hiszen NEKI nem is kötelező, NEM őt szólította fel a főkétüsz.

alfateam,

Nem értem a két mondatod közötti kapcsolatot. A közgyűlésen való részvétel nem, ebben igazad van. A szavazás, az keletkeztet jogot. A nem szavazás az viszont nem keletkeztet jogot.

Hogyan kerül kisebbségbe az, aki nem szavaz?

(Egyébként nemoly rég veséztük ki ezt elég alaposan vmelyik társasházi topikban, ha érdekel)

„Aki nem volt közgyűlésen, az nem kifogásolhatja az ott elfogadott határozatokat. Legfeljebb a szomszédnak, de nem a bíróságon.”
A kisebbségben maradt bármelyik tulajdonos fordulhat bírósághoz.
A közgyűlésen való részvétel nem keletkeztet jogot...

A lakò elölegezte volna a bélelést a tàrsashàznak, aki ezt az összeget közös ktgben “lelakhatta” volna.

Tune007,

Ha volt olyan lakótárs, aki a határozat ellen szavazott a közgyűlésen, akkor ő megtámadhatja a bíróságon azt.

De itt még mindig nem értem, mi szükség lenne erre.

Nem tudom mi van az új SZMSZ-ben, de egyszerűen NINCS szükség arra, hogy a társasház bármelyik lakónak is bármit fizessen ezzel kapcsolatosan. A kémény a társasházhoz tartozik, meg kell csináltatnia a főkétüsz felszólítása szerint, aki egyébként is a társasházat szólította fel.

Értsd : az SZMSZ módosításotok (ha tényleg az van benne) olyan, mintha belefoglalnátok, hogy mostantól a társasház nem fizeti ki a lakóknak a tetőjavítást. Persze hogy nem, nem is kell, a tetőt a társasháznak kell megjavíttatnia. Köze nincs hozzá a lakóknak _egyedileg_. Még a legfelső lakóknak sem (ők csak szenvedik, ha beázás van).

wers,

A bírói gyakorlat az, hogy a "kisebbség jogos érdekét" úgy kell értelmezni, hogy az terjeszthet elő keresetet, aki az adott határozat esetén kisebbségbe került. Az pedig csak az lehet, aki részt vett (akár meghatalmazottján keresztül), és NEM-nel szavazott, de a közgyűlés mégis elfogadta a határozatot (= kisebbségbe került).

Aki nem volt közgyűlésen, az nem kifogásolhatja az ott elfogadott határozatokat. Legfeljebb a szomszédnak, de nem a bíróságon.

jajjistenem, hogyan lehet olyan, hogy a kémény egy lakásnál használhatatlan, a másiknál meg nem? Vagy az egész használhatatlan, vagy az egész megfelelő.

A tarsashaz kapott felszolitot, hogy pl a 2/34 lakas kemenye hasznalhatatlan. (Nyilvan vmi szakszoveggel) nem lako nevère àllitotta ki a foketusz

nem is nagyon értem, egy kéményt nem is lehet lakásonként bélelni

Kit, hogyan szólított fel a FŐKÉSZ? Egyesével a lakókat, Mari néni a II.em 2-ben bélelje az ő részét?