Földhasználati jog


Kovács_Béla_Sándor # 2014.03.31. 12:25

Biztos, hogy épület ez? Nem csak valami ingóságnak minősülő bódé?

Immaculata (törölt felhasználó) # 2014.03.31. 12:10

Jaaaaj

Nem földbérleti szerződésre van szükségetek, hanem az épület tulajdonjogát bejegyeztetni földhasználati joggal együtt.

Ehhez ügyvéd kell, ráadásul, ha a föld tulajdonosa nem ismeri el a ráépítést, akkor csak perben járható út.

zoldike # 2014.03.31. 11:21

Ráépítéskor 1988-ban volt az önkormányzat által kiadott földbérleti szerződés, azóta többszöri tulajdonosváltozás történt az éülettel, de tulajdoni lapra nem vezették rá az épületet. A mostani tulajdonos (KFT) hitelt szeretne felvenni az épület helyreállítására. Hitel csak hrsz birtokában adható. Hrsz nincs míg nincs földbérleti szerződés. És most több hónapos huza vona után sem járul hozzá a képviselőtestület a földbérleti szerződés megkötéséhez, igy nem tudjuk rávezettetni a tulajdoni lapra az épületet, így ugrik a hitel....stb. Ezért kérdésem, hogy van e joga a képviselőtestületnek ettől elzárkózni, vagy ez kötelezően kiadandó jog.

MajorDomus # 2014.03.28. 21:51

és miért fontos ez a jog?

Kovács_Béla_Sándor # 2014.03.27. 20:57

Eleve a ráépítéskor kellett volna megállapodni a földhasználati jogról is. De ha az valamiért akkor elmaradt, és önként sem járul hozzá a telek tulajdonosa a bejegyzéshez, akkor perben, bíróság által valószínűleg pótoltatható.

De Majornak is igaza van: miért lényeges a bejegyzés? Nem engednek keresztüljárni a telken?

MajorDomus # 2014.03.27. 18:36

lehet én vagyok értetlen,
de ha a földön rajta van az épületed,akkor mit akarsz még használni?

zoldike # 2014.03.27. 16:07

Vagy joga van-e feltételekhez kötni? ( Az előző tulajdonosnak hátraléka van.)

zoldike # 2014.03.27. 16:04

Elnézést, ha nem volt egyértelmű. A kérdés az hogy joga van-e az önkormányzatnak a földhasználati szerződést nem megkötni az új tulajdonossal, vagyis a Kft-vel

Kovács_Béla_Sándor # 2014.03.27. 15:37

Mi a kérdés?

zoldike # 2014.03.27. 13:43

Önkormányzati telken álló épületre szerzett tulajdonjogot jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság. Az Önkormányzat elzárkózik a földhasználati jog megadásáról. Van erre joga? Tudomásom szerint a Ptk úgy rendelkezik, hogy Ha a föld és a rajta álló épület tulajdonjoga nem ugyanazt a személyt illeti meg, az épület tulajdonosát az épület fennállásáig az épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértékben a földre földhasználati jog illeti meg.

Kíváncsi_Fáncsi # 2014.03.09. 18:07

Tisztelt felhasználók! Földhasználattal kapcsolatos kérdésem lenne. A haszonkölcsön megszűnik2014.12.31. napjával. Akinek eddig haszonkölcsöne volt,és nem akarja,hogy megszűnjön a földhasználata,ezek szerint köteles valamilyen más formában szerződést kötni. Ha haszonbérletet köt az az eddig haszonkölcsönként lévő földre,és változásként bejelenti a földhivatalnál,a kifüggesztés akkor is érvényes? Valamint 2014-ben egyáltalán lehetséges még haszonkölcsönt bejelenteni?

gerbera317 # 2013.07.25. 19:20

A cégjognál megkaptad a választ.

kreta16 # 2013.07.25. 18:47

Tisztelt szakértő!

Ha egy cég felszámolás során törölve lett és van jelzálogjog a javára bejegyezve akkor ki adja ki a törlési engedélyt?

Választ előre köszönöm!

Pirka13 # 2013.03.28. 09:03

Lajcsó, így már minden világos, köszi szépen! :)

lajcsó # 2013.03.27. 20:56

A többségi döntéshez nem kell minden tulajdonost megkérdezni. Ha megvan a többség hozzájárulása akkor kész, elég. Teljesen fölösleges meg értelmetlen további tulajdonosok hozzájárulását megkérni. Annak, hogy miért éppen azokat keresték meg akik megadták a hozzájárulásukat több oka lehet. Egyik ilyen (praktikus) ok lehet az, hogy a legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkezőket keresik meg elsősorban, mivel az ő hozzáállásuk alapból eldöntheti a kérdést.
Szerintem sem használatról van szó. A nem tulajdonos által gyakorolt erdőgazdálkodói tevékenység szolgáltatás (SZJ száma is van). Ez hasonló ahhoz mint amikor valakivel felszántatom, lekaszáltatom stb. a földemet. Nem használatba adom az ingatlant, hanem igénybe veszek egy szolgáltatást.

mirr-murr # 2013.03.27. 20:38

Lajcsó! Nagyon köszönöm. Ez a törvény (2007-es) valahogy kimaradt az életemből :) Így már érthető. Ezt publikàlhatnák több helyen is mert a '94-es törvény csak "használatròl" ír és ez így félreérthető, mert laikus ember olvasatàban a hasznàlat konkrét használatot (szántás, vetés stb.) jelent.

Pirka13 # 2013.03.27. 18:51

Lyonee köszönöm!
De én egyszerűen csak annyit szeretnék tudni, hogy, idézem magamat:
A kérdésem, hogy az összes tulajdonost meg kellett volna kérdezni a használatba adáshoz (gazdálkodáshoz)? Vagy csak éppen akit gondoltak és így már meglett az 56%?

Lyonee # 2013.03.27. 18:37

2009. évi XXXVII. törvény

az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

"(6) A tulajdonosok társult erdőgazdálkodási tevékenységet kötelesek folytatni, ha

  1. a földrészletnek több tulajdonosa van, vagy
  2. az erdőrészlet több földrészletből áll és a földrészletek különböző személyek tulajdonában vannak.

(7) Társult erdőgazdálkodás esetén a tulajdonosoknak az erdőt egy személy használatába kell adniuk.

(8) Erdőgazdálkodó hiányában az erdő tulajdonosa köteles

  1. az erdészeti hatóság felszólítását követően az erdőt károsító hatások és a káros tevékenységek elleni védekezésről, a bekövetkezett károsítások hatásainak felszámolásáról, az erdő talajának védelméről gondoskodni,
  2. az erdő szakszerű felújításáról gondoskodni,
  3. az erdő őrzésére vonatkozó kötelezettségnek eleget tenni. "

A "használ" nem haszonbérletet vagy haszonkölcsönt jelent, hanem gazdálkodást.

Lyonee # 2013.03.27. 18:02

Pedig elolvashatnád, mert fogalmad nincs mire kell az erdőgazdálkodó. Anélkül semmit sem tudsz csinálni egy osztatlan közös erdőben. A telepítési, kivágási tervet, engedélyeket ő tudja beszerezni.
Milyen használatba adásról írogatsz?

fold33 # 2013.03.27. 15:34

Sziasztok!

Lehet-e haszonkölcsön szerződést kötni termőföldre? Ami ugye ingyenesen átadott ingatlanra vonatkozna és ezt elvileg nem kell kifüggeszteni.
A problémám az, hogy távoli rokon átadna nekem termőföldet használatra, de nem közeli hozzátartozó vagyok, így a szívességi földhasználat nem működik. Haszonbérletnél pedig a kifüggesztés miatt a szomszédja elhappolná a földet.
Találtam olyat, hogy haszonkölcsön, amit az ingyenesen átengedett ingatlanokra és ingóságokra alkalmaznak, és ezt nem kell kifüggeszteni. Ilyen szerződés működhet?

Pirka13 # 2013.03.27. 15:22

Az erdőgazdálkodó fogalmát az Erdőtörvény (1996. évi LIV tv.) határozza meg.

Nem erre vonatkozott a kérdésem. :)

A tulajdonosok 56%-a járult hozzá, hogy X.Y. gazdálkodhasson, de a 144. § alapján a tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges
a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz,az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe
vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez.

A kérdésem, hogy az összes tulajdonost meg kellett volna kérdezni a használatba adáshoz? Vagy csak éppen akit gondoltak és így már meglett az 56%?

lajcsó # 2013.03.27. 14:50

"5. § (1) A földhasználó - ha e törvény másként nem rendelkezik, választása szerint - köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését" megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).
(A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény)

lajcsó # 2013.03.27. 14:46

bigdady!
Szerintem csak nagyapád tud bejelentkezni földhasználóként tulajdonosként. Ugyanis a bejelentőlapon meg kell jelölni a használat jogcímét. Akinek oda van adva a föld nem tud megjelölni érvényes földhasználati jogcímet.

lajcsó # 2013.03.27. 14:41

Az erdőgazdálkodó fogalmát az Erdőtörvény (1996. évi LIV tv.) határozza meg.

Pirka13 # 2013.03.27. 12:45

Lajcsó, köszönöm a választ, megkerestem.

Erre hivatkoztak a határozatban:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény közös tulajdonra vonatkozó rendelkezései: 139-144§

144. § A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges

  1. a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz,
  2. az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez.

Az indoklásban pedig ez szerepelt:
A kérelmező a tulajdonostársak -tulajdonrészre vonatkoztatott- 56%-ával kötött erdőgazdálkodási tulajdonosi megállapodás alapján jogosult az erdőgazdálkodási tevékenység ellátására.

Ezek alapján elég volt a 56%, vagy mindenkit meg kellett volna kérdezniük?
Köszönöm!