Tisztelt Társasházi Jogász!
Van egy söröző ami egy társasházban üzemel, de egy önkormányzati tulajdonban lévő bérleményben található, melyet a Kőbányai Vagyonkezelőn keresztül hasznosít.
Az ide járó vendégek viselkedése és a söröző üzemelése, a hangos zene lehetetlenné teszi a környezetében lévő lakásokban élők pihenését.
Sem hétköznap, sem hétvégén vagy ünnepnap nem lehet nyugodtan pihenni.
Szinte minden beszédhangot fel lehet hallani a lakásba és most télen még a cigarettafüstöt is érezni a lakásban, mert semmilyen szigeteléssel nem rendelkezik a helyiség.
Minden évben kora tavasztól késő őszig egy terasz kerül kialakításra az üzlethelyiség előtt, így ebben az időszakban szellőztetni sem lehetséges, mert a cigarettafüst mind a lakásokba áramlik illetve a zajok még hatványozottaban jelentkeznek.
A tisztaság szintén nem az erényük az ide járó vendégeknek. Többször előfordult, hogy a távozó vendégek a környező lépcsőházakban illetve azok liftjeiben végzik el a dolgukat.
A kerületi rendőrségre számtalan esetben bejelentést tettek a lakók, de nem sok eredménye lett az intézkedéseknek, mert volt eset amikor egymás után többször is ki kellett hívni őket.
A panaszokat 2010.Augusztusban jeleztük először az önkormányzat felé írásban.
De nem igazán az itt élők érdekeit nézték, hanem, hogy milyen jó itt ez a söröző.
Majd Októberben ismét továbbítottuk a problémákat az önkormányzat és a vagyonkezelő felé is, és csatoltunk egy támogató nyilatkozatot a társasház Intéző Bizottság részéről illetve egy aláírásokat tartalmazó támogató nyilatkozatot is,
amelyben a söröző bezáratását kértük.
Azóta csak rosszabbodott a helyzet, mert több alkalommal is látni lehetett, hogy fiatalok marihuánás cigarettát szívtak a söröző előtt.
A bejelentések ellenére eddig mindösszesen csak egy-egy levelet kaptam, amiben közölték, hogy vizsgálják az ügyet.
A problémák nem szűnnek továbbra sem és telefonos megkeresésre is csak egymásra mutogatnak,
és olyan információkat mondtak a hivatalokban amiktől teljesen elkeseredtem.
Az Önkormányzat a vagyonkezelőt felkérte intézkedésre, majd a vagyonkezelő megkérte az önkormányzatot, hogy nyilatkozzon.
De az önkormányzat szerda délelőtt 10:30 perckor semmi problémát nem tapasztalt így megkérte a rendőrséget, hogy nyilatkozzon.
Akik persze szintén nem tapasztaltak semmit, és még bejelentések sem érkeztek hozzájuk,
pedig minden rendőrségi bejelentés megvan szinte óra - perc pontossággal.
De nyilván nem fognak semmit tapasztalni két okból sem.
Az egyik, hogy életét nem vesztette senki.
A másik pedig hogy több alkalommal tapasztalni lehetett, hogy a rendőrségre tett telefonhívás után hirtelen néma csend lett
(mintha gondolatolvasók lennének az üzemeltetők) vagy a kiérkező rendőrök amint beléptek hangos baráti üdvözlések
és nevetések hallatszottak.
A söröző üzemeltetőjét személyesen is megkerestük, de azt mondta, hogy mindent megtehet, a kapcsolatai révén.
Amin annyira nem csodálkozom, mert elég megnézni, hogy milyen autók parkolnak a söröző előtt(Mercedes vagy Range Rover terepjáró és Chrysler autó szlovákiai rendszámmal).
Kérem aki tud az segítsen, mert kezd elfogyni minden remény....
Komolyan, már azon gondolkoztam, hogy bár nem tudom mennyibe kerülne, de valahogy keresni kéne egy ügyvédet,
hátha nagyobb szerencsével járna.
Vagy feljelenteni minden hatóságnál Őket (APEH, VPOP, ÁNTSZ, stb.)!
Esetleg ha tudtok erről felvilágosítást vagy tanácsot adni, hogy mit és hogy kell akkor megköszönném.
Bár mondjuk azt is úgy tudnám elképzelni, az eddigi hivatali bürokráciával tapasztalt ellenérzések miatt,
hogy olyas valaki kellene pl. a vpop-nél aki érdekelt a probléma találásban.
Ha bárki, bármilyen info-val tud szolgálni kérlek jelezzétek.
További kellemes estét.
Köszönöm.
Társasházak jogásza!
Kedves MajorDomus
Sztem a melegvízmérő óra a villanyóra, gázóra szerintem NEM az én tulajdonomat képezik, ebből adódóan nem is az én felelősségem, ha az kárt okoz másik félnek.
Nem hibáztattam a társasházat, mert a társasházi közösség hozta létre a jól, vagy rosszul a biztosítási szerződést.
A félreértések elkerülése végett. Van közös tulajdon és egyéni tulajdon. A lépcsőház, tároló helyiségek, egyéb közös helyiségek, továbbá a strangokban elhelyezkedő vezetékek (víz,fűtés, gáz, villany, stb.) közös tulajdont képeznek. Tehát úgy gondolom, hogy ezekben keletkező hibákból (csőtörés, zárlat, tűz, stb)kifolyólag keletkezett másnak okozott kár a társasház felelősség biztosítását kellene, hogy terhelje. Feltéve, ha ilyen szerződést kötött a társasház. A mérőórák utáni területek (viz, villany, gáz, stb) amihez hozzányúlhatok, tehát az én felelőségemet terhelik. Tehát javíthatom, karbantarthatom, cserélhetem stb. Ezek ugye lehetnek vezetékek, csapok, kapcsolók, fogyasztók, stb. Tehát amennyiben ezekben meghibásodás okán másnak kárt okozok, tiszta sor, hogy az az én felelősségem, tehát én, vagy a biztosítóm fizet.
Viszont úgy gondolom, hogy van egy harmadik csoport is mely a leplombált szakaszokért a felelősek. A távhő szolgáltató, vagy egyéb energia szolgáltató (víz, villany, gáz, stb)gondol egyet és lecseréli a mérőóráját. Az ő dolga azok csatlakozásának, szakszerűségének a felülvizsgálata, ergo a felelőssége is az abból keletkező károk javítása, ill kártérítése.
Miért én vállalnám a felelősséget az ő elvégzett tevékenységük után. Ők hozzák a mérőórát, tömítést, stb, ők szerelik és plombával levédik.
Mint az előző írásomból is kiderült, hogy nem voltak képesek normálisan megjavítani elsőre a vízfolyást a távhőszolgáltató szakemberei. Ha akkor én a javítást követően visszateszem a strang burkolatát, mert azt mondta a szerelő, hogy minden oké visszatehetem a burkolatot. Szerencsére nem így döntöttem, hanem az edényt továbbra is a mérőóra alatt hagytam és nem tettem vissza a burkolatot. Talán azért, mert szkeptikus voltam. Pechemre igazam lett, mert továbbra is csöpögött a megjavított tömítés. Viszont, ha visszateszem, hogy minden rendben és pár nap múlva megint jelzi az alsó szomszéd, hogy leáztattam.
Hát nekik is van gondolom felelősségbiztosításuk a hibás teljesítésekre.
Persze lehet mondani, hogy a tömítés nem bírta a kiképzést. Kérdezem én, ha gyengébb minőségüt raknak be, akkor talán sűrűbben kellene ellenőrízni, esetleg gyakrabban cserélniük. Nekem erre nincs lehetőségem ezen szakaszok karbantartására, tömítések cseréjére, tehát a problémák megelőzésére, mert a szolgáltató cég ezt a területet előlem plombával elzárta.
Kedves Andi2
Nem az enyém a garázs én áztattam le :)
Világos, utóbb már én is rájöttem. Azt viszont neked kell megérteni, hogy a külön tulajdonú helyiségekben lévő ingóságokért, a társasház nem felelős. Arra a tulajdonos köt biztosítást, és így az épület kárt a th biztosítására (festés, sérült burkolat, elázott zárlatos elektromos vezeték) térítik, az ingóságot pedig a tulajéra. De! Nem igaz ez garázs esetében, mert arra nem lehet ingóságbiztosítást kötni, és nem terjed ki rá a felelősség biztosítás sem, mert gépjármű tárolására szolgál, ergo perzsa, műalkotás, árukészlet elvileg nem lakhat benne. Kivéve ha át van minősítve raktárrá, műhellyé.
Tisztelt Társasházi Jogász, Jogtudással Bíró Fórumozó!
Ön véleménye szerint Ttv. 30. § tartalmától függetlenül a társasház korlátozhatja-e valamilyen esetben egy tulajdonos szavazati jogát? (Például: A Társasház Szervezeti és Működési Szabályzatában azt fogalmazták meg, hogy az a tulajdonostárs aki három hónapot meghaladóan nem fizette a közösköltséget az nem élhet a szavazati jogával határozathozatalkor.)
Nem ütközik ez Ptk-be? Nincs joga az érdekeit képviselni a tulajdoni hányada arányában a társasház működésével kapcsolatos ügyekben? (Pl: Mondjuk tényleg meg van „csúszva” négy havi közös költséggel. A társasház nagyobb értékű beruházásról szeretne határozatot hozni. Szeretne a határozati javaslatra nemmel szavazni, mert tisztában van vele, hogy most nem tudja a plusz terhet vállalni. Nem élhet a szavazati jogával?
Másik probléma. Sok száz albetétes társasháznál a közgyűlésen hogyan ellenőrizhető, hogy a közgyűlés megtartásakor van-e tartozása egy társtulajdonosnak? (pl: Több, mint három havi közösköltség tartozást halmozott fel a társtulajdonos. Nem engedték, hogy éljen a szavazati jogával. Majd megtámadja a közgyűlési határozatokat, mert két órával a közgyűlés előtt befizette a tartozását a Postán(Előző nap átutalta a Bankban.), a közgyűlésen pedig megvonták a szavazati jogát. (Akinek van gyakorlati tapasztalata ilyenben az tudja, hogy milyen akadályok gördülnek ilyenkor egy közös képviselő elé. LEHETETLEN „valós időben” ellenőrizni ilyet egy közgyűlés előtt!)
Nem szeretnék sem a tartozók pártjára állni, sem ellenük fordulni. Mindössze a törvényeket betartva szeretnék velük együtt élni.
Várom megtisztelő válaszát!
Tisztelettel:
Társtulajdonos
Természetesen a tartozó tulaj szavazhat, kivéve ha a saját ratozása miatti jelzálogjog bejegyeztetés a kgy.-i hat. tartalma.
Szeretnék nagyon jó társasházi jogászt találni! Kérem privátban, hogy akinek van ilyen ismeretsége, segítsen!!!
Köszönöm :-)
Tisztelt osmi!
Köszönöm a választ.
Már csak annyi a kérdésem, hogy akkor a mi SZMSZ-ünk ezen része törvénybe ütközik?
Esetleg célszerű lenne az SZMSZ következő módosításakor ezt a pár mondatot kivenni belőle?
Köszi
Társtulajdonos
ajánlatos, mert törvénytelen
Tisztelt Társasházi Jogász!
Többször, több témában kértem segítséget! Újabb fordulóhoz érkezett fűtéskorszerűsítésünk. Tavaly májusban kellett befizetni az önerőt, azzal, hogy az a feltétele a pályázati pénz elnyerésének. Most ismét egy hetes határidőt adtak a befizetésre, faliújságon ismét arra figyelmeztetve, hogy aki az önerő második részét nem fizeti be, elesik a pályázati pénztől, a teljes kivitelezési költséget kell megtérítenie. (Tavaly nem volt szó második részletről.) A lakás Édesanyám 100 % tulajdonában volt, aki sajnos novemberben elhunyt. Hagyatéki eljárás még nem volt. Kérhetek- e halasztást a befizetésre, a hagyatéki eljárás befejezéséig? Természetesen kértem a Szövetkezettől nyilatkozatot, hogy mennyi a pontos költsége az elvégzett munkának, és mennyi még a tartozás, hogy hagyatéki teherként felvegyék. Választ nem kaptam. Köszönöm.
Persze, hogy kérhetsz! A válasz az ami tök bizonytalan.Valszeg fogalmuk sincs, hogy mennyi az annyi....
Tisztelt Fórumozók!
Már próbálkoztam kérdéseimmel az osztatlan közös tulajdon kategóriában, de nem sok értékelhető választ kaptam. Kérem segítsenek!
54 lakásos társasházban lakom. A 3 évvel ezelőtti beköltözés óta, az egyik épület előtt elkerített részt (előkertet?) az egyik tulajdonos használja. Talán senkinek se tűnt volna fel, hogy nem az övé, de kutyát is tart ott, ami sokakat zavart. Kiderült, hogy osztatlan közös tulajdonban lévő terület, amit a közgyűlés engedélye, tudta nélkül kerített el. A beültetett tujasor már 2 méter.
Most a vele jóban lévő közös képviselővel és pár „okos” tulajdonossal megszavaztak egy határozatot, melyben örökbérletbe adja a társasház a területet egy meghatározhatatlan havidíjért (közös költség arányos !?)Én ezt nem akarom!
Megteheti ezt a társasház? Ez közös terület hasznosítás? Nem csak közös célokra lehet a közös tulajdont hasznosítani? Az a tény, hogy illegáisan kerítette el nem számít? Az elmúlt három évre nem járna a bérleti díj? Elég ehhez a jelenlévők többsége? Mi van, ha megtámadom, nyerek, de a kert marad? Miért hívják osztatlannak, ha bárki feloszthatja? :-)
Köszönöm a válaszokat!
megteheti
ha a kozgyules olyan határozatot hozott, hogy 20 évre bérbe adja Gipsz Jakabnak az elokertet, ahhoz elegendo az egyszeru többségi dontes. Ha ez megvan, nincs sok keresnivalod.
Kedves MajorDomus!
Köszönöm a választ! Kérem szánjon ügyemre még egy kis időt, nem szeretném a 15 e Ft eljárási költséget feleslegesen kifizetni.
A következő részletek miatt dönthet-e a Bíróság a javamra?
- Nem született írásos előterjesztés. Thtv 34§(2)(határozati javaslat) Nem tudhatták a lakók, hogy ilyen döntés is születhet. Én azt gondoltam, lesz egy csúnya vita, melyben felszólítják az illető tulajt a bontásra.
- A Számvizsgáló bizottság sem véleményezett.
- Nem húsz évre, hanem tulajdonosváltásig, tehát akár élete végéig szól a bérleti joga.
- A bérleti díjról annyit ír a határozat, hogy közös költség arányos. Semmi köze egy bevételnek a közösség kiadásaihoz és értelmezhetetlen így az összeg. Nem tudjuk mennyit kapunk a tulajdonunkért.
- Senki más nem kapott lehetőséget a bérleti jog megszerzésére! Én miért nem bérelhetem ki, ha mondjuk többet is fizetnék? Ha tényleg hasznosítás a cél, akkor hasznosítsuk gazdaságosabban.
- (A legfontosabb)Mi akadályoz meg ezek után bárkit abban, hogy újabb területeket einstandoljon? Mivel indokolhatunk később másnál egy nemleges döntést?
Köszönöm előre is a segítségét
Tisztelt Társasházi Jogász!
Az alábbi esetben szeretném a segítségét kérni.
Lakástulajdonos vagyok egy Lakásszövetkezetnél. Körülbelül másfél évvel ezelőtt vásároltam a lakást, viszont mint pár napja kiderült a L.szövetkezet még mindig a régi tulajdonos nevén tartotta nyílván a lakást. Ez akkor derült ki, amikor a héten felkerestem a lakásszövetkezetet egyenlegegyeztetés céljából. Ekkor ők közölték velem, hogy még 2010.szeptemberében fizetési meghagyást küldtek az állítólagos tartozás behajtására. Továbbá azt is állították, hogy kétszer fizetési felszólítást is küldtek nekem. Én, mióta tulajdonosa vagyok ennek a lakásnak azóta egyetlen egyszer sem kaptam tőlük sem felszólítást, sem fizetési meghagyást, sőt egyenlegközlőt sem, ezt közöltem is velük. Megkerestem a jogi osztályukat, és így kiderült, hogy a felszólításokat és fizetési meghagyást is még a volt tulajdonos nevére küldték, és ezt a volt tulajdonos is megerősítette (itt megjegyzem nem volt nehéz megtalálniuk a volt tulajdonost, ugyanis a szomszédomban lakik).
A volt tulajdonosnak kiküldött fizetési meghagyás eljárási díját (10.000Ft-ot) is előírták a lakásom tartozásaként. Jól gondolom, hogy ezt 10.000Ft-ot tőlem nem követelhetik? Hiszen nem az én nevemre küldték a meghagyást. Olvastam egy cikket a társasházak közös költség követelésének érvényesítésével kapcsolatban, melyben azt írják, hogy "a társasház igénnyel csak az ingatlan tulajdonosával szemben léphet fel,és amennyiben az eljárás során kiderül, hogy a lakólistában feltüntett személy valójában már nem tulajdonos, akkor a tényleges tulajdonost is fel kell szólítani a tartozás megfizetésére, megfelelő határidő biztosítása mellett". Ez a cikk társasházi követeléssel kapcsolatosan ír le információkat, így nem tudom, hogy Lakásszövetkezeti követelések esetében is helytálló? Szeretném töröltetni a L.szövetkezet nyilvántartásából azt a bizonyos 10.000Ft-ot, de nem vagyok benne biztos, hogy hivatkozhatok e arra, hogy mivel nem engem szólítottak fel, így jogtalanul terhelik rám a f.meghagyás költségét.
A fentiekkel kapcsolatban még egy kérdésben szeretném segítségét kérni: A l.szövetkezeti fizetési felszólító levelek kiküldését mivel kell igazolnia a l.szövetkezetnek? Csak postai úton kézbesített felszólító levél tekinthető érvényesnek?
Válaszát előre is köszönöm és nagyon várom!
Tisztelt viktorred!
Ttv. 42. § alapján „a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár” alapján a meghozataltól számított hatvan napon belül lehet a bírósághoz fordulni.
Egyébként csak megemlítem, hogy mik azok amik miatt hatvan napon belül érvényteleníteni lehet a nevezett közgyűlés összes határozatát, mert jogszabályba ütközik.
- Közgyűlés összehívásának szabályszerűsége (Bizonyítható-e, hogy a Ttv. 33. § (2) bekezdésében foglaltaknak eleget tett-e a közös képviselő? Nyolc nappal a közgyűlés előtt lettek kézbesítve az meghívók??)
- A Ttv. 34. § (4) bekezdésében foglaltaknak eleget tettek-e? (Ez konkrétan napirendi pont volt?)
- Az elkészített közgyűlési jegyzőkönyv megfelel-e a törvényi előírásoknak? (99,9%, hogy nem!!!) (Milyen jelenléti ív van csatolva hozzá? Egyértelműen kiderül belőle, hogy ki volt ott személyesen és kit képviseltek meghatalmazással?
- Ha volt meghatalmazás az megfelel a Ptk. 222-223. §-aiban foglataknak.
- A közgyűlés után nyolc napon belül ki lett függesztve jól látható helyen a meghozott határozat szövege? (Ttv. 39. § (4))
A felsorolt öt pont között biztosan találsz olyat amit nem tartottak be! És így (60 napon belül) érvényteleníthető a nevezett közgyűlés határozata.
Majd a tulajdoni hányad 10%-val össze kell hívatnotok (Ttv. 35. § (2)) a közgyűlést (bizonyára vannak olyan tulajdonosok, akik szintén a te véleményeden vannak) és olyan közgyűlési határozatot kell hozni, ami nem néhány egyén érdekeihez, hanem a közösség érdekeihez fűződik.
Bízom benne, hogy megoldódik a problémátok!
Üdv:
Társtulajdonos
Tisztelt Társasházak Jogásza!
Az alábbi problémám megoldására kérnék segítséget. Egy 13 lakásos társasház egyik lakásának vagyok tulajdonosa a társasház közös képviseletére egy xy lakás fenntartó szövetekezet van megbízva. Sajnos úgy tűnik elég sok esetben megkárosítják a társasházat (valószínű egy-két lakó együttműködésével) de ugye ez nem bizonyított..Felsorolnám példákkal: nagyobb összegért idén vásároltak fűnyírót (nem láttunk róla semmilyen papírt) úgy hogy nem kérték - sem szóban sem írásban a lakók többségének beleegyezését. Mi pl. nem tudtunk róla most derült ki. Mint ahogy az is hogy a fűnyírást megbízás alapján végeztették (szintén nem tudtunk róla) 90 ezer ft-ért nem tudni kinek. (nem értettük mi miért nem nyírhatjuk a füvet) A vízórák éves leolvasását a fent említett lakók végzik minden évben lakónként! 8-10 ezer forintos különbség keletkezik a fő és almérő órák különbözetéből. Tetemes bankköltségek..stb (erről sem láttunk még soha kivonatokat). Összegezve olyan kiadásokkal kell szembesülnünk amikről fogalmunk sincs miből, honnan adódik és egyáltalán nem kérdezik meg hogy hozzájárulunk-e mindehhez. Mit lehet tenni? (Ha mondjuk mi szeretnénk intézkedni) - nem tudom ki a számvizsgáló az is lehet pont az említett 1-2 lakó, tehát azzal nem sokra mennénk.. Köszönöm előre is válaszát!
viktorred
eleg átlátszó az ūgy. Ha nem szerepelt a meghívóban a terület bérbeadása, akkor arrol érvényes határozatot hozni nem lehetett.
A társasház költségvetésében látod kell a bérleti díjat.
Ha a k.k. Nem mutatja meg a bérleti szerződést, akkor kerd el a határozatok könyvet s sy ominózus részről kérj másolatot . Koteles adni. Egyél támadá meg a döntést bíróság előtt. Itt nem szamit a 60 nap sem, mert kimenteni indokod van, nem tudtál a tervezett döntésről.
Tisztelt Társasházi Jogász!
A következő a problémám: 8 éve vettünk egy társasházi lakást, 4 éve a lakásunk mellett lévő és addig üres helyiséget eladták és itt fodrászat létesült. Akkor kezdődtek a problémák. Zajosak a 'vendégek', megy a zene és hangos a beszéd is (túl kell kiabálni a hajszárítót és egymást is), a két gyermekünk szobája van a fodrászüzlet mellett, nap közben a nagyobbik nem tud itt tanulni a zaj miatt, gyakorlatilag gyerek-hálószobának tudjuk használni ezt a szobát. Kértünk zajszintmérést, de ez nem haladta meg a műszer kritikus értékét, a mienket igen... Ebbe, lehet rosszul tettük már-már beletörődtünk, hogy a gyerekek csak itt alszanak (a 60 m2-es lakásból az életterünk gyakorlatilag 12 m2-el csökkent!), de az utóbbi időben már időben be sem fejezik a munkát, ma este is 21:45-kor mentem át és szóltam, hogy a gyerekek aludnának, és hogy panaszt teszek az ÁNTSZ-nél. Orvosként ezt az egyedüli hivatalt ismerem, ami esetleg a nyitva tartást szabályozhatná? Legyen, szíves írja meg, hogy a fenti problémával hova érdemes fordulni, mi a teendő, illetve milyen jogszabály rendelkezik ebben az esetben a nyitva tartásról. Remélem van ilyen?
Előre is köszönöm!
Köszönöm a válaszokat! Sokat segítettek!
Tisztelt Társasházak Jogásza!
Egy négylakásos társasházban élek. Az egyik lakást kiadták egy házaspárnak, akik autókereskedéssel foglalkoznak. Az adás-vétel az utcán történik, az üzlet lepapírozása a lakásban.
A házba két kapun és egy lépcsőházajtón keresztül lehet bejutni. Ez a három ajtó - a négy lakó közös megegyezésével együtt - állandóan zárva vannak.
A házaspár ideköltözése óta minden ajtó és kapu állandóan nyitva van, hogy az ügyfelek nyugodtan tudjanak jönni, menni.
Napont kb. 30 fő fordul meg a házban. A tevékenységüket késő este, sőt még éjjel is gyakorolják.
Idegenek többször is itt keresik az autókereskedést.
Természetesen autókereskedés itt nincs, mert hely sem lenne rá.
A kérdésem az lenne, hogy ilyen jelleggű vállalkozáshoz kell-e a lakók egyértelmű beleegyezése?
Válaszát köszönöm!
Nem, nem kell.
Kedves Andi2!
Köszönöm a válaszodat. Én úgy tudtam, hogy minden üzleti tevékenységnél kell a lakók beleegyezése.
Azt mondod nem kell! Ez azt jelenti, hogy tűrjük el, hogy az jön be a házba aki akar. Nem csak azok jönnek, akik a bérlők által müködtetett vállalkozással kapcsolatban jönnek, hanem mindenki bejöhet, aki akar mert tárt kapukkal várjuk őket.
Mi a biztonságunk és a tulajdonunk védelme miatt zárjuk a kapukat. Az udvarunkról - még abban az időben amikor a kapuk nem voltak zárva - rendszeresen ellopták a kukákat. Azt gondolom, ha ez megismétlődik a nyitott kapuk miatt azt nem a ház pénzéből vásároljuk meg újra, hanem az vegye meg aki a kapukat nyitva hagyta.
Azt lehet-e követelni tőlük, hogy minden kuncsaft után zárják be a kapukat, az ajtót és az udvaron ne dobálják szét a csikket?
Egyébként a kapuk kötelező zárása és a csikkek eldobására vonatkozó tilalmat házirendben rögzítettük, amit mind a négy lakó aláírt, azzal a megjegyzéssel, hogy ha valaki bérbeadja a lakást a bérlővel is aláírattatja és azt a közös képviselőnek leadja.
Akkor fel kell szólítani a házirend betartására. A tulajdonossal együtt.
Nem kötelező eltűrni semmit, ezt egy 4 lakásos házban szerintem meg lehet beszélni kulturáltan. Ha pedig nem, akkor szólni kell a tulajdonosnak, hogy vagy tartassa be, vagy a házirend megsértése miatt panasszal fogtok élni a jegyzőnél ellene.
Ja: azt hogy ennek milyen kimenetele van, azt jegyzője válogatja.
