Eseti gondnok megajándékozott részére?

Ismertek-e bármilyen konkrét eseti döntést, állásfoglalást az alábbiakra? Mi a véleményetek?

Apai nagyapa vásárol kiskorú unokák részére ingatlant, a szerződésben szükségképpen fel lesz tüntetve az összeg forrása. A kiskorúak nevében nyilvánvalóan az apa és az anya ír alá - tehát az ajándékozó közeli hozzátartozója az egyik aláíró, a másik nem, azért sem, mert apa és anya elváltak, csak közösen gyakorolják a szülői felügyeletet.

Szükség van-e eseti gondnokot kirendelni a kiskorú megajándékozottak részére arra tekintettel, hogy az egyik törvényes képviselő az ajándékozó közeli hozzátartozója? (Az egyik megajándékozott ráadásul még korlátozottan sem cselekvőképes.)

Talán a BH 1983.405.Polg. alkalmazható.

„Szükség van-e eseti gondnokot kirendelni a kiskorú megajándékozottak részére arra tekintettel, hogy az egyik törvényes képviselő az ajándékozó közeli hozzátartozója?”
Arra gondolsz, hogy mint törvényes örökös ellenérdekelt lehet az ajándékozásban? Ez nem indokolja az eseti gondnok kirendelését. Egyrészt a másik törvényes képviselő nem ellenérdekelt, és ő egyedül is aláírhatja a szerződést. Másrészt az apa ellenérdekeltsége abban nyilvánulna meg, ha elutasítja a gyermek nevében az ajándékot - ha elfogadja, akkor implicit kifejezte, hogy az érdekellentét nem áll fenn.

A kérdés szerintem az, hogy a nagyapa és az unoka között lehet-e érdekellentét. Ha van, akkor az apa, mint a nagyapa fia nem képviselheti az unokát. Persze így is kérdés, kell-e eseti gondnok, tekintettel arra, hogy az anyai is képviseli.

Szerintem ajándékozó és ajándékozott viszonyában (az ajándékozáskor) nem értelmezhető az érdekellentét. Az ajándékozó lényegében érdek nélkül ad.

A LB-H-KJ-2011-844 és a LB-H-KJ-2011-1084 - igaz, más tényállás mellett, de - úgy foglal állást, hogy lehet érdekellentét.

Az előbbiben a Kúria kifejezetten az apa haszonélvezet-szerzésére tekintettel álapította meg az érdekellentétet. Egyébként kifejtette: „Az állandóan követett ítélkezési gyakorlat (Kfv.IV.37.090/200/4., Kfv.III.37.143/2004/3., Kfv.II.39.278/2005/7.) alapján érdekellentét fennállását akkor lehet megállapítani, ha a szülő abban az ügyben, amelyben gyermekét képviselnie kellene, a kiskorú rovására vagyoni, vagy nem vagyoni előnyhöz juthat.”
Egy egyszerű ajándékozásnál a szülő nem jut vagyoni előnyhöz a gyermekkel szemben.