Fórum ingatlanügyek régebbi elöl     új hozzászólás


osztatlan közös tulajdon megszüntetése

gunslinger # e-mail 2015.12.15. 23:21

Tisztelt Hölgyem/Uram!

Az alábbi kérdésben kérném a segítségét:
Társasházi lakásom mellett található egy használaton kívüli, osztatlan közös tulajdonban lévő helyiség, valaha közös WC volt. Szeretném megvásárolni és a lakáshoz csatolni, de a közös képviselő elmondása alapján ez gyakorlatilag esélytelen.
Felvázolta, hogy az adásvételhez az összes tulajdonos írásos engedélye szükséges (73 lakás, némelyik több tulajdonossal), olyan formában, hogy a közgyűlésen minden tulajdonosnak jelen kell lenni és hozzá kell járulni a tulajdoni hányad megváltozásához, és az újonnan készült alapító okiratot mindenkinek személyesen, ügyvéd jelenlétében alá kell írnia.
A közös képviselő szerint erre nincs valós esély, mert a lakók kis százaléka jár közgyűlésre, és vannak külföldön és vidéken élő tulajdonosok, akik évente csak 1-2 alkalommal fordulnak meg Budapesten.
Tényleg ilyen kilátástalan ez a helyzet? Ma Magyarországon gyakorlatilag lehetetlen egy társasházi közös helyiséget megvásárolni?
A Társasházi törvény alapján nekem úgy tűnik, elegendő a tulajdoni hányad szerinti 4/5-ös többségi belegyezés, akár levélben is, és az alapító okirat aláírása sem szükséges minden tulajdonos részéről.
Kérem, segítsen tisztán látnom ebben a helyzetben. Válaszát előre is köszönöm!

ObudaFan # e-mail 2015.12.07. 16:47

athlasz

Első körben az önkormányzatnál érdeklődj, hogy van-e lehetőség a helyi szbályok szerint ilyen telekmegosztásra. Ha igen, akkor fölgdmérővel kell készíttetni záradékolt megosztási vázrajzot, be kell szerezni az önkormányzat engedélyét és egyezségre kell jutni a tulajdonostársakkal.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

athlasz # e-mail 2015.12.06. 19:13

Üdv mindenkinek!
Bár az utolsó hozzászólás több mint fél éve volt ebben a témában, azért mégis megpróbálkozok :)
Idén vásároltam egy külterületi „gyümölcsös” zártkertet, ami osztatlan közös tulajdonú. A következőképp néz ki a dolog: a város szélén helyezkedik el, aszfaltos útra merőlegesen, egy szabályos téglalap alakú, kb. 18.400 nm-es terület van megosztva úgy, hogy középen végig egy kialakított földút vezet, jobbra-balra kb. 700 nm-es elkerített kiskertek találhatók. Ez már nagyon régóta, legalább 30-40 éve így van, sosem volt senkinek vitája a területekkel kapcsolatban. Az lenne a kérdésem, hogy van-e esély arra, hogy ezek a kertek külön helyrajzi számot kapjanak, illetve hol kell ezt kérvényezni? Hogyan kell elindítani ezt az egész folyamatot? Kb. 20-22 kert van összesen, mindenki hozzájárulására szükség lenne gondolom… Ha esetleg nem akarná minden tulajdonos, vagy nem tudna ilyenre pénzt áldozni, én a saját részemre kérhetek külön hrsz-ot? (Az enyém a legelső, tehát nem valahol a közepén található) Most olvastam csak, hogy az államnak volt ilyen programja, hogy állja az osztatlan közös tulajdonú földek kimérését, rendezését. Ez még aktuális?
Köszönöm a választ!

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2015.04.07. 09:14

Mivel 6 lakás felett kötelező társasházat alakítani
Erősen ajánlott - de nem kötelező. (Ha bármelyik tulajdonostárs kéri, akkor az - de az meg két lakással is így van.)

www.kbs-ugyved.hu

Wildmann # e-mail 2015.04.05. 10:47

AniMilka

Egyetértek KDB-vel, azonban érdekesnek tűnik, hogy nem társasházi az ingatlan mégis van közös költség, ami a társasházra jellemző.

Mivel 6 lakás felett kötelező társasházat alakítani, szerintem sem okozhat túl nagy gondot az átalakulást nem támogatókkal szemben pert megnyerni

Ajanlott honlapok témában: www.adminworld.hu
www.thazak.hu
www.tarsashaziblog.com

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2015.03.19. 18:04

Per. Megnyeritek.

www.kbs-ugyved.hu

AniMilka # e-mail 2015.03.19. 17:39

Tisztelt Fórumozók,
Egy 9 lakásos társasházban vettünk egy lakás Budapesten, ami osztatlan közös tulajdonban van, sajnos nem alakultak át társasházzá. Mivel így kb semmilyen ügyet nem lehet elintézni - csak az összes tulajdonos aláírásával - és pályázni sem tudunk semmilyen energiatakarékos programra, szeretnénk elindítani a társasházzá alakulást. Az átalakulást a 9-ből 8 lakó támogatja, egy lakót viszont lehetetlen elérni - amióta a házat megépítették 1983-ban ez az egy lakó nem elérhető, a házzal szembeni tartozása is óriási, hiszen azóta nem fizeti a közös költséget. Tartózkodási helye ismeretlen, illetve a címről amit ismerünk, minden levél visszaérkezik.
Hogyan tudunk így eljárni ? A társasházzá alakuláshoz biztosan nem tudjuk megszerezni az aláírását hiszen elérhetetlen. Mit tud tenni a 8 lakó ebben az esetben egy aláírás hiányában ? Milyen esélyünk van így ha ügyvédi segítséggel elindítjuk a társasházzá alakulás kérelmünket ?
Köszönöm szépen,
A. Judit

Róbert Gida # e-mail 2015.03.19. 17:08

Igazán Köszönöm a választ, akkor ez biztos nagyon egyszerű ügy.

ati008 # e-mail 2015.03.06. 13:45

Meg szünhethető e a közös tulajdon a testvéremmel egy föld területen mellyen gyümölcsös+présház+pince található,ha testvérem 16 éve külföldön él.magyar személyi igazolvánnyal,magyar adószámmal 14 éve nem rendelkezik.magyar lakcíme nincs.csak egy érvényes magyar útlevele.18 éve nem segít a művelesben,nem járul hozzá a kölcségekhez és nem volt a birtokon egyszer sem!(és persze nem járul hozzá az eladáshoz)

Róbert Gida # e-mail 2015.03.03. 13:58

Tisztelt Ügyvéd Úr!
Osztatlan közös tulajdonban élek a volt élettársammal. Én 1/3, Ő 2/3 részben tulajdonos.Évek óta nem lakik a tulajdonrészében. 2 különálló építmény van a telken az egyik lakóház, a másik melléképület /lakható/ ebben lakom én szóbeli megegyezés alapján. A ház eladásában hosszú ideje nincs egyezség. Zaklat, rongál, nem tudom életvitelszerűen használni a kis házat /2 éve elzáratta a gázt, így nem tudok a kis házban élni télen/. Önkormányzat, rendőrség stb. nem segít hathatósan.Rövid időn belül be szeretném adni a bírósághoz az osztatlan közös tulajdon megszűntetése iránti pert.
Most viszont azt üzente, hogy nem tartózkodik itthon külföldön van, majd ekkor és ekkor itthon lesz. Sajnos nem tudom, hogy most ideiglenesen vagy véglegesen van külföldön és csak néha időnként hazajár.
A kérdésem az lenne, hogy ha valaki külföldön él, vagy nem veszi át a hivatalos leveleket akkor milyen módon lehet megindítani ellene a közös tulajdon megszűntetése iránti pert.
A bíróság visszautasíthatja a keresetet, mivel az alperes nem él Magyarországon?
Köszönettel!

Sokk # e-mail 2015.02.23. 09:40

Üdvözletem!
Osztatlan közös tulajdon megszüntetése iránt indítanék pert, azonban nem tudom, ha a következőkre hivatkozok, figyelembe veszi-e a bíróság: az ingatlan 1/4 része a vásárláskor a volt férjem tulajdonába került, holott bizonyíthatóan (ifjúsági takarékbetétkönyvből felvett összegről pénztári bizonylatok, kölcsönszerződések) ő 18%-ban, amíg én a saját 1/4 részemhez 32%-ban járultam hozzá.( A további 1/2 rész édesanyámé). Azonban a volt férjem elajándékozta a részét a következő kapcsolatából született gyermekének, és ő meg haszonélvező lett.
Szeretném megváltani az 1/4 tulajdoni hányadukat, és nyilván a fentiek alapján, szeretnék kevesebbet fizetni érte. Van erre esély, mivel a tulajdonos már egy másik személy?

lajcsó # e-mail 2015.02.22. 16:18

"van megállapodás, és ez bizonyára
megkönnyíti a földhivatali eljárást."
Azt nem valószínű, de megkönnyítheti a közös tulajdon megszűntetéséről szóló megállapodás (szerződés) megkötését. Mert az is kell hozzá!

Dr. Szücs Lajos
Ügyvéd

lajcsó # e-mail 2015.02.22. 16:15

"egy agrármérnöki diploma elégséges jogalap az erdőrész
birtoklásához."
Ahhoz mindenképpen. Viszont a földművesként való regisztrációhoz is "elégséges jogalap" lehet és ez a fontosabb!

Dr. Szücs Lajos
Ügyvéd

paxia # e-mail 2015.02.22. 09:40

Kedves Ügyvéd Úr!

Köszönöm a szakszerű és érthető választ. A földhasználati
megállapodásról tudom, hogy az NEM egyenlő az osztatlan
tulajdon megszüntetésével, azt próbáltam mondandómmal
hangsúlyozni, hogy van megállapodás, és ez bizonyára
megkönnyíti a földhivatali eljárást.

Az állami rész megvásárlása tehát járható út, gondolom
egy agrármérnöki diploma elégséges jogalap az erdőrész
birtoklásához.

Üdvözlettel: pax

rszucs # e-mail 2015.02.21. 19:12

Tisztelt Szerkesztőség!

Megoldást szeretnék találni az alábbi problémámra:
van egy speciális társasházi ingatlanom, ami un.ipari ingatlan. Ez 1/1 részben az enyém. Tartozik hozzá még 700/1000 tulajdoni hányadú közös tulajdon,ami a valóságban egy nagyobb aszfaltozott udvar. Ez tehát egy közös használatú osztatlan közös tulajdon.
Szeretném az osztatlan közös tulajdont megszüntetni.
Van- e erre megoldás? Ehhez kérném a segítségüket.

Köszönöm.

lajcsó # e-mail 2015.02.21. 13:10

"így használjuk évek óta."
A használati megállapodás nem azonos az osztatlan közös tulajdon megszűntetésével. A használati megállapodásban lényegében arról van szó, hogy a tulajdonostársak az ingatlan mely részét jogosultak használni.
Az osztatlan közös tulajdon megszűntetése esetében mindegyik tulajdonostárs önálló helyrajzi számot kap, ahol a tulajdoni arány 1/1.
Az államtól is meg lehet vásárolni a tulajdoni hányadot.Amennyiben az állami rész több mint 1 ha, abban az esetben csak a földműves tulajdonostárs tudja magához váltani. Ha ilyen nincs akkor földműves kívülálló jogosult megvásárolni az állami részt.
Bár az állami tulajdonrész önmagában nem lehet akadálya az osztatlan közös tulajdon megszűntetésének, csak a megállapodásba be kell vonni a Magyar Államot is!

Dr. Szücs Lajos
Ügyvéd

paxia # e-mail 2015.02.21. 09:23

A hírek szerint politikai szándék van arra, hogy az
osztatlan közös tulajdonok megszűnjenek. Az általam
birtokolt földterület több helyrajzi számon osztatlan
közös területeket is tartalmaz, amelynek megosztásában
a tulajdonostárssal megegyezés történt, ezt írásban
rögzítettük, geodétával kitűzettük - így használjuk
évek óta. Gondolom az így kialakult status quo átvezetése
a földhivatalon nem problémás.

Van azonban egy helyrajzi szám, amelyben a fent említett
tulajdonos társon kívül az állam is tulajdonos,
mindenkinek 1/3-a van. A helyzetet cifrázza, hogy erdőről
van szó, melynek a hasznosítása nem kifejezetten
egyszerű. Kérdésem az lenne, hogy miként lehet
megszüntetni ez utóbbi esetben az osztatlan közös
tulajdont, annak figyelembevételével, hogy hajlandók
lennénk megvásárolni az állami részt (kicsit több,
mint 1 ha)?

A konstruktív válaszokat előre is köszönöm.

P.A.X.

ObudaFan # e-mail 2015.01.22. 22:09

Itt a kérdéssel nem igazán stimmel valami. Azt írod, hogy osztatlan közös tulajdon az ingatlan. Akkor viszont nem lehet az, hogy ki lenne jelölve, hogy melyik rész kinek a tulajdonrésze, mert az osztatlan közös tulajdon eszmei alapon és nem természetben van tulajdonrészekre bontva. Ha nem lakik ott, akkor mondjuk a használatában sem valószínű, hogy lenne ez a rész, így éppen nem teljes mértékben tarthatatlan az az álláspont, hogy ezért valamennyi tulajdonostárs felelősséggel tartozik, aztán persze a költségeket meg meg kell osztani. Persze, nem teljes mértékben lehetetlen, hogy esetleg van valamilyen korábbi használati megállapodás, ami alapján azt a részt neki kellene gondoznia és valamilyen módon lehetne birtokvédelmet kérni, vagy legalább a felújítás teljes összegét tőle, de a kérdésedből ez nem igazán derül ki.

Ügyvéd / Lawyer / Abogado - Budapest

tarczayaron@freemail.hu

http://biroigyakorlat.blog.hu/
http://members.upcweb.hu//tarczay/

mostoha # e-mail 2015.01.21. 15:19

Tisztelt Jogi Fórum szerkesztősége!

Osztatlan közös tulajdonú magánházban lakunk 3-an. Az egyik tulajdonos ide van ugyan bejentkezve állandó lakcímen, de életvitelszerűen nem lakik, és soha nem is lakott itt. Tulajdonrészét nem gondozza, össze akar dőlni.
A probléma az, hogy a ház egybe van építve, egy gerenda tartja össze az egészet, és most omlik ki a fal, viszi a gázunkat és a villanyóránkat is. 1995 óta van lebontási határozat az ő ingatlanrészére, de valamit mindig csinál, és ki tudja járni az önkormányzatnál, hogy ettől eltekintsenek. Már meg is vásároltuk volna évekkel ezelőtt, de nekünk sem adta, és másnak sem.
Az önkormányzatnál legutoljára azt a választ kaptuk, hogy csináltassuk mi meg az ő részét, mert ellenkező esetben, ha bármi történik, mi leszünk kilakoltatva.
Nem tudom már, kihez forduljunk, mert a hölgy nem található meg.
Mi vagyunk életveszélyben, a 4 szobás lakásunk így semmit sem ér, a másik tuljdonos sem tudja eladni emiatt az áldatlan állapot miatt.
Nem tudom már, kihez fordulhatnánk segítségért, hogy ne mi legyünk miatt földönfutók.
Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelettel:
Dávidné Csala Katalin
Hódmezővásárhely
Damjanich u. 57/a

régimodi # e-mail 2015.01.17. 10:03

közös ház társasházzá alakítása
Adott 4 lakás, külön közüzemi mérőórákkal, használatilag az osztatlan közös tulajdonnak megfelelő százalékarányban - és a tulajdonostársak között is elfogadottan, alap és tetőtérben is műszakilag teljesen önálló, régi családi ház.
A kerthasználat is megosztott, a közös udvar használat is rendben.
Az ingatlan két testvér és már részben leszármazottaik tulajdonában van. ( 2-2 lakással, de nem egyforma % arányban)
Én vagyok az egyik testvér, szeretném, a közös tulajdont megszüntetni, társasházzá alakítani, de a másik fél nem akarja.
Lehet, ill. érdemes-e ebben tovább lépni?

Régimódi1

lajcsó # e-mail 2015.01.16. 10:12

"a földművesnek minősülést a hatósági jóváhagyáson kívül ellenőrzik-e?"
Máshol nem ellenőrzik, csak a hatósági jóváhagyás során, de ez pont elég.

Dr. Szücs Lajos
Ügyvéd

Pyrus # e-mail 2015.01.16. 06:26

Nem ismerem az eljárásrendet, ezért csak kérdezem: a földművesnek minősülést a hatósági jóváhagyáson kívül ellenőrzik-e?
Másrészt: http://mtfkft.hu/?…

lajcsó # e-mail 2015.01.15. 19:12

A tulajdonostársak közötti, a közös tulajdont megszűntető esetében elővásárlási jog nem áll fenn meg nem is szükséges hatósági jóváhagyás.
A probléma nem ezzel, van hanem a szerzési korlátozással! Aki nem minősül földművesnek az max. 1 ha területet szerezhet, amihez hozzá kell számítani a meglévő föld területét. Ez egyben azt is jelenti ha már több mint 1 ha van - a nem földműves - szerző fél tulajdonában akkor ő már egyáltalán nem szerhet több földet. (A kérdező helyzetében éppen erről van szó: a 6 ha-os terület fele már az övé, amihez többet már nem szerezhet.)
Amennyiben a házasság ötlete elvetve, akkor marad az aranykalászos tanfolyam.
A legjobb tudomásom szerint sem tudok más megoldást a számodra.

Dr. Szücs Lajos
Ügyvéd

Pyrus # e-mail 2015.01.15. 17:08

Tényleg csak ötlet:
A 2013. évi CXXII. törvény 20.§ b) pontja.

istdávid # e-mail 2015.01.14. 21:28

Köszönöm az ötletet de abból nem kérnék! :D
Más megoldás??