osztatlan közös tulajdon megszüntetése


Pufy0129 # 2019.11.15. 22:36

Köszönöm a gyors választ és a segítséget!

drbjozsef # 2019.11.15. 19:15

Pufy0129,

Nem vagyok ügyvéd, nem tudom a költségeket, de a közös megegyezéssel megy, akkor egy-két szézezer szerintem. Ha nincs egyezség, a bíróság ítéletével pótolhatja az alapító okiratot, de a pereskedés biztos mindenkinek drágább.

Társasházban az SZMSZ-ben lehet rendelkezni arról, hogy a tulajdonostársaknak legyen elővételi joga, de ez nem szokás.

Időt se tudom mennyi, meg kell szerkeszteni pár okiratot és átfuttatnia a földhivatalon, azért az nem egy-két hét. Inkább néhány hónap talán. Pereskedés nyilván akár évek is lehet.

Pufy0129 # 2019.11.15. 17:16

Drbjozsef köszönöm a gyors választ!

A társasházá alakulás költségénél nagyságrendileg mit jelent a nem olcsó? "Pár" százezer vagy milliós nagyságrendek vagy az ingatlanok %-os értéke?

Ha társasházá lenne nyilvánítva akkor a tupajdon egy-egy lakásra lehet 1/1 s a késöbbiek során se kell kikérni a másik lakás tulajdonos engedélyét az eladásról, jól gondolom?

Időben mennyi idő egy ilyen osztatlan kózös tarsasházá nyilvánitani? Gondolom ennek is vannak megfelelesi követelményei?

Köszönöm mégegyszer a segítséget s a tanácsot!

Üdv:
Pufy

drbjozsef # 2019.11.15. 12:57

Öszintén szólva egy kicsit tartok az osztatlan közös tulajdon szerzéstől, ezért szeretném megkérdezni, hogy milyen lehetőségeim vannak?
Megvásásrolod, vagy nem vásárolod meg.

Szabad-e ilyen ingatlan tulajdon szerzésbe belemenni?
Szabad. Sokan csinálják-e. Ha úgy érted, érdemes-e, nem ér-e hátrány, azt nem tudhatjuk, hiszen mi nem láttuk az ingatlanokat, nem ismerjük a lakókat.

Szét lehet-e választani a két lakás valamilyen formában, hogy ne közös tulajodon legyen, gondolok itt társasáhzá nyilvántisól, egészen a földhivatali szétválasztásig?
Társasházzá igen, szétválasztani nem valószínű, ott a telekméret és elhelyezkedés gond lehet feltehetőleg.

Első sorban arra lennék kiváncsi milyen lehetősgeim vannak és ezek milyen költségekkel járnak?
Társasházzá alakulni ügyvédi közreműködés kell, az nem olcsó.
A legjobb lenne a meglévő használati szerződést (ami létezik, csak nem írásban, az eddigi használat módja tulajdonképpen egy szerződés) írásba foglalni a tulajdonostársakkal, ügyvédi ellenjegyzéssel, a tulajdoni lapra feljegyzéssel.

Én a helyedben felkeresném a (leendő) tultársakat, és megbeszélném, hogy hajlandóak-e rá. Ha nem, akkor sok macera és pereskedés elé néznél, vagyis akkor lehet, hogy hanyagolnám a dolgot inkább.

Pufy0129 # 2019.11.15. 12:48

Jó napot kívánok!

Egy kis segítséget szeretnék kérni. Ingatlan vásárlás elött állok. Az ingatlan belterületen van közös udvarba, egy társasházzal és egy másik családi házal. A megvásásolni kivánt ingatlan a középső épület. Viszont ez az ingatlan 2 lakásból áll. Az egyik lakást szeretnél eladni. A tulajdoni lapon 3 tulajdonos van, eddig nem szóltak, hogy a közös osztatlan tulajdon van s hogy a két lakás egy tulajdoni lapon szerepel. A tulajdoni lapon a tulajdon jogok a következő: I. tulajdonos 30/86 rész amit örökléssel és ajándékozással kapott a II tulajdonos a felesége 30/86 arányba vélet tulajdon jog szerzéssel, a III. tulajdonos 26/86 arányú örökölt tulajdon résszel. Az egyik ingatlanba az I és a II tulajdonos lakik a másik lakásba a III. tulajdonos (vele még nem is találkoztam). A földhivatali térkép másolaton nincs semilyen formába se jelezve hogy ez kettő lakás lenne.
A legjobb tudomásom szerint, csak szóbeli megállapodás van a 2 lakás lakó között.

Öszintén szólva egy kicsit tartok az osztatlan közös tulajdon szerzéstől, ezért szeretném megkérdezni, hogy milyen lehetőségeim vannak? Szabad-e ilyen ingatlan tulajdon szerzésbe belemenni? Szét lehet-e választani a két lakás valamilyen formában, hogy ne közös tulajodon legyen, gondolok itt társasáhzá nyilvántisól, egészen a földhivatali szétválasztásig? Első sorban arra lennék kiváncsi milyen lehetősgeim vannak és ezek milyen költségekkel járnak?

Nekem nagyon nem tetszik az se hogy én a lakás első megtekintésekor is rákérdeztem és azt kaptam válaszul hogy ketten tulajdonosok és hogy rendeztt a tulajdoni lap. Ehez képest 3 tulajdonos van és nem érezem rendezettnek a tulajdoni viszonyokat. 3 gyerekkel költöznék az ingatlana és nem szeretném, ha a 3. számomra ismeretlen tulajdonos miatt utcára kerülnénk. Az is gondot okozz hogy ezen tények elhallgatás miatt a hitel birálatom se ér sokat, mert a bank más besorolásba teszi az osztatlan közös tuljadont.

A válaszokat előre is köszönöm!

Üdv:
Pufy

Grave7 # 2019.11.10. 20:59

@Kefíres: A társtulajdonos az előárverezési jogát csak az árverésen (regisztrált árverezőként, előleg befizetésével és aktiválási kérelemmel) gyakorolhatja azzal, hogy a meglévő ajánlattal megegyező összegű ajánlatot tesz. Persze ezzel a többi árverező tudni fogja, hogy egy előárverezési joggal rendelkező is részt vesz.
Ugyanakkor a társtulajdonos sima árverezőként is felléphet, tehát (legalább) a licitküszöb összegével nagyobb ajánlatot is tehet.

.
A természetbeni megosztással az alperes "védekezhet" a perben, ezt persze bizonyítani is kell. Szerintem a bíróság dönthet így is, hogy előbbi miatt elutasítja a felperes keresetét, de nem ismerem a gyakorlatot.

Kefíres # 2019.10.29. 21:01

Még egy gyors kérdésem lenne a vásárlással kapcsolatban is. Meddig élhetünk az elővásárlási jogunkkal, ha az első árverés már javában zajlik? Melyik összeget kell figyelembe venni, amikor vásárolni akarunk: minimál ár, kikiáltási ár? A további árveréseken is rendelkezünk elővásárlási joggal? Köszönöm a választ!

Kefíres # 2019.10.29. 20:25

Kedves Grave7! Köszönöm a segítséget. Pontosan ettől tartottunk, hogy nem rögtön, hanem 3 év után viszi perre a dolgot, amikor már a bíróság is joggal adna neki igazat a megszüntetésről. Mi a helyzet akkor, ha van két külön lakás (szintenként), egy közös lépcsőház, egy közös udvar és fele arányban megosztott alagsor, illetve a közművesítés leválasztott? Ilyenkor a bíróság mondhatja azt, hogy akkor sikerülhet a természetbeni megosztás és vége a pernek, vagy mindenképpen árvereznek és semmi esélye a megosztásnak?

Grave7 # 2019.10.29. 17:10

@Kefíres:
Van ilyen, meg olyan is, hogy csak 3-4 év múlva perel.
Ráadásul más lehetősége is van, amiről én nem fogok szólni (nem adok ilyen tippeket véletlenül se), de más témában olvashatsz akár arról is.

Valószínűleg egy ügyvéd jobban ért hozzá, mint ti.

A lényeg, inkább azon gondolkozzatok a testvéreddel, hogy árverésen megveszitek Ti az 1/3-ot. (Vagy ha lehet beszélni a rokonnal és nem túl nagy a tartozás, akkor adásvétel útján.)

Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.29. 13:06

67%. A tulajdoni lapon? Ne haragudj, láttál te már tulajdoni lapot?

Kefíres # 2019.10.29. 12:51

Köszönöm a választ! De, a tulajdoni hányadok pontosan így néznek ki, 67% két emberé, 33% egy emberé, de az most lényegtelen is, mert többségi tulajdonosok vagyunk. Olyat olvastam, hogy aki ilyen ingatlanba vásárolja be magát árverési úton, nem élhet vissza a helyzettel, ugyanis tudja, hogy osztatlan közös tulajdonban vásárolt tulajdoni hányadot így a megszüntetésre vonatkozó keresetét a bíróság elutasítja, mivel azzal a céllal vásárolta meg a tulajdoni hányadot, hogy azt megszüntesse. Konkrétabban:

"VII. A Ptk. 147. §-a szerint a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. E jog érvényesítésének időbeli korlátozásáról a jogszabály nem rendelkezik, a Ptk. miniszteri indokolása arra utal, hogy a megszüntetés jogának visszaélésszerű, a többi tulajdonostárs méltányos érdekeit sértő gyakorlása ellen a Ptk. 5. §-a védelmet nyújt. Ilyen joggyakorlásként értékelhető például az, ha valaki megszerzi a közös tulajdonban álló ingatlan egy hányadát és rövidesen közösségmegszüntetési perrel lép fel az anyagilag jóval erőtlenebb, a magához váltásra fel nem készült bennlakó tulajdonostárssal szemben. Megtörténhet, hogy a bennlakó tulajdonostársnak hibáján kívül elnehezült helyzetét akarja a másik tulajdonostárs kihasználni, miként az is, hogy az egyik fél a másikkal szemben úgy lép fel, hogy annak inkább zaklatási jellege van."

Erről mi a véleményetek?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.29. 09:43

Khmmm... Kezdjük ott, hogy a telekkönyvben biztosan nincs 67% és 33% tulajdoni arány. Sőt, öröklés útján 33-33-34/100 se jöhetett ki.

Grave7 # 2019.10.29. 09:40

@Kefíres:
Az "ügyvédünk" ? Fizettek neki, aztán ilyeneket mond?

Árverésen bárki megveheti az adós tulajdoni hányadát (jelen esetben az 1/3-ot). Tehát Ti, a társtulajdonosok is.
A földhivatalba bejelentettétek az aktuális címetek és az szerepel a tulajdoni lapon? Ha igen, akkor a végrehajtótól meg fogjátok kapni az értesítést mind az ingatlan becsértékéről, mind pedig az árverési hirdetményt.

Aki megveszi az adós tulajdoni hányadát, az több dolgot is tehet.
Az egyik ilyen, hogy perben kérheti a közös tulajdon megosztását - ennek módjáról bíróság dönt, ez lehet az is, hogy az egész ingatlant el kell árverezni, de az is, hogy az egyik tulajdonos fizesse ki a másikat és cserébe megkapja az egész ingatlant.

Mindez független attól, hogy ügyvéd-e az illető.

Kefíres # 2019.10.29. 08:59

Kedves Fórumozók! Szeretném a segítségeteket kérni. Osztatlan közös ingatlanban (családi ház) vagyok öröklés útján tulajdonos a testvéremmel együtt. A harmadik tulajdonos rokon, aki eladósodott és ez miatt elárverezik az ő tulajdoni hányadát. Az ügyvédünk gyakorlatilag megfenyegetett bennünket, hogy mihamarabb adjuk el neki a többségi tulajdonunkat (67% kettőnké, 33% az eladósodott rokoné), különben az árverésen megveszi a 33%-os tulajdoni hányadot, majd bírósági úton kirakat bennünket az örökségünkből. Valóban megteheti ezt az ügyvéd? Utcára fogunk kerülni? Köszönöm a segítséget!

Kenderice # 2019.10.27. 17:16

Jobban jársz, ha ügyvéddel konzultálsz.
Vannak ingyenes jogsegélyek is vagy a bíróságokon panasznapon is tudnak segíteni...

kriszdani # 2019.10.27. 16:51

Ezt tudom,csak állítólag nem mindegy milyen nyomtatványt töltünk ki hozzá. Azt is tudom,hogy kb.250-270 ezer amit a bíróságnak előszőr be kell fizetni.

Kenderice # 2019.10.27. 15:32

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az polgári per.
Keresetlevelet kell írnod/iratnod és perelned kell...

kriszdani # 2019.10.27. 13:29

Kedves Fórumozók. Tud nekem segíteni valaki abban,hogy a közös tulajdon megszüntetéséhez hol tudok letölteni nyomtatványt,kérvényt? A központi bíróság oldalán,nem tudom,hogy melyik az. Tudja valaki a nyomtatvány számát? Köszönöm a segítséget.

drbjozsef # 2019.10.11. 07:01

Aztán ha mégis megszavazzák az eladást (bár ehhez az önkormányzatnak mint tulajdonostársnak is lehet egy-két szava, ha kisebbségben marad, a jogos érdekére hivatkozva simán megnyerné bíróságon), és valamikor a későbbiekben mégis beköltözne valaki a lakások egyikébe, akkor majd a társasház önköltségen összkomfortosíthatja a lakás(oka)t, ha máshogy nem, szintén a bíróság igénybevételével.

Immaculata # 2019.10.10. 20:14

Csontikka

Nem adhatók el, nem a jogszabály szabályozza, hanem a szükség.

IstvánP. # 2019.10.09. 19:01

Kedves Csontikka!

Megkérdezhetem, hogy helyileg hol van ez a társasáház?
(Akár emailben: istvan@aracom.co.uk)

Üdvözlettel: István

Csontikka # 2019.09.20. 11:11

Kedves Fórumozok!
Az alábbi témában szeretnék segítséget kérni:

A múlt heti társasházi közgyűlés jegyzőkönyvében szerepel egy határozat, miszerint a tulajdonosok egybehangzó többségével el kívánják adni, a közös tulaldonban lévő tárolókat. (régi közös WC)

A mi emeletünkön / oldalunkon viszont még két önkormányzati lakás is van ahol a mái napig nincs WC a lakásban. (igaz ezeket jelenleg nem lakják)

Valaki nekem régen ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ezek a WC-k/tárolokók csak akkor értékesíthetők ha már nincs a környezetében ilyen lakás, mint az előbb említett. Nem tudom mennyire állja meg a helyét ez az állítás.

Ezügyben szeretnék pontos képet kapni, hogy egy ilyen esetben a társasházi határozat alapján eladhatók-e ezek a tárolók vagy sem? Hol lehetne találni további információt ezzel kapcsolban, milyen jogszabály rendelkezik ennek részleteiről?

Segítséget előre is köszönöm!

hobbyhippy # 2019.08.02. 16:07

Egy hosszúkás parcellám va, 2 HA méretű szántó, de rétnek van használva.

Mindkét oldali szomszédom nagy méretű parcella, hasonló besorolású és használatú, egyik oldalon egy kb 10 HA-os, a másik oldalon egy még annál is sokkal nagyobb területű.

Mindkét szomszéd helyrajzi szám osztatlan közösben van és nagy számú jogtulajdonossal.

Kérdésem:

Mindkét szomszéd telek esetében a földhivatali nyilvántartás alapján, lehetőleg az össszes tulajdonosnak azonos tartalmú levelet tervezet írni, olyan ajánlattal, hogy valamilyen áron (HA, m2 -re vetítve kifejezett) tőlük tulajdonrészeiket megvásárolnám.

Feltéve, hogy ez - részben - sikerül, mondjuk példának okáért, a bal odaliból sikerülne 3 HA-t, a jobb oldali szomszédosból 5 HA-t megvennem.

Akkor hogyan tudok a részemen gazdálkodni? Leválaszthatom-e. logikus módon úgy, hogy a meglévő parcellámhoz csatolom, nyílván egybefüggően?

A területek minden tekintetben homogénak.

Sikeres adás-vétel esetén azonnal megkezdeném a birtokba vételt, még ha ez némileg kérdéseket is felvehtet valaki számára.... mit szóltok ehhez?

MajorDomus # 2019.04.18. 19:28

ez utóbbi a megoldás.
de a lakhatását meg jell oldani valahol

drbjozsef # 2019.04.18. 10:42

Bár gondolom nem erre irányul konkrétan a problémád, a saját tulajdonrészét bárki, bármikor, bárkinek - a többi tulajdonostárs elővásárlási joga mellett - eladhatja. Nem kell hozzá senkinek az engedélye.

Persze, egy 1/4 vagy 1/6 rész önállóan kevéssé forgalomképes, de ha olyan rossz a helyzet, akár így is megérheti "elkótyavetyélni".

Egyebekben pedig bármelyik tulajdonostárs indíthat közös tulajdon megszünetetésére irányuló pert. Vagy megváltja valaki a többiek részét, vagy elárverezik a házat.