Lízingelt lakás eladása

Tisztelt Fórumozók!

Van egy lízingelt lakásom (illetve a banké). Pénzem viszont nincsen. Fizetni sem akarom, ezért eladnám. Persze hülyén hangzik, hiszen nem az enyém, azt szeretném, hogy a vevő a lízingcégnek fizesse ki a vételárat, és kerüljön le a nevemről a tartozás. A értéke kb. a maradék tartozás.
Valaki rövid címszavakban elmondaná, hogy mit tegyek, illetve mit ne? Milyen buktatói lehetnek, és hogyan lehet elkerülni? Netet kezelni, olvasni tudok, szövegértésem is megvan, de órák óta guglizok, semmi értelmeset nem találtam. Esetleg ha valaki egy pár linkkel meg tudna dobni, az is segítene. OTP Ingatlanlízinges.
Esetleg ha bonyolult, ügyvéd kell, szívesen igénybe venném azt is, ha van gyakorlata benne.
Előre is köszönöm.

Első körben én a bankkal beszélnék a helyedben.

Persze, de ez a bank nem arról híres, hogy nagyon ügyfélbarát lenne, cirka minden ügyintéző mást mond. Ezért szeretnék független tanácsot.

Kifaggattam, megvan a hivatalos egyenlegközlő is, melyben a teljes tartozásom van. Engem az érdekel, hogy milyen buktatók lehetnek? Egyáltalán én ki vagyok jogilag ebben az egész ügymenetben? Hiszen van egy eladó - bank - és van egy vevő - valaki más.
Mivel tud átverni a bank, esetleg további követeléssel lép fel, mivel tud a vevő, stb.
Akár szándékosan, akár szándékán kívül.
A jelzálogos processzt ismerem, ezért a különbségek érdekelnének.

@Nonolet: Ezek szerint ha a lízingbeadó nem akarja eladni, mert így bírálja el, akkor maradok a mostani helyzetben? Sajnos a szerződés csak egy kétoldalas adatlap, semmiféle feltételek nem szerepelnek benne, olyan jog sem, hogy felmondhatom a szerződést. Van valami jogszabály, ami engem véd?

u.i. Mielőtt megkérdeznétek, miért írtam alá, nem én voltam, hanem feleségem, aki bölcsész, még ismeretségünk előtt.

Ha én zárom le a lízinget, akkor az enyém lesz a lakás. Akkor mi védi a vevőt? Ráadásul a vagyonszerzési illetéket is kell fizetnem?

6:412. § [Hasznok, terhek, költségek, kárveszély. Használat]

(1) A lízingbevevő a szerződés megkötésétől, dolog esetén a birtokátruházástól szedi a lízingtárgy hasznait, viseli a lízingtárggyal járó terheket, költségeket és azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit nem lehet kötelezni.

(2) A lízingtárgy használatára és átruházására a bérleti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

6:413. § [A használat és a jogszerzés átengedése harmadik személynek]

(1) A lízingbevevő a lízingtárgy használatának átengedésére a lízingbeadó hozzájárulásával jogosult.

(2) Ha a lízingbevevő a lízingtárgyat a lízingbeadó engedélyével más használatába adta, a használó magatartásáért úgy felel, mintha a lízingtárgyat maga használta volna.

(3) Ha a lízingbevevő a lízingtárgyat a lízingbeadó engedélye nélkül engedi át másnak használatra, felelős azért a kárért is, amely e nélkül nem következett volna be.

(4) Ha a lízingbevevő jogosult a lízingbe vett dolog tulajdonjogának vagy jognak a megszerzésére, e jogát a lízingbeadó hozzájárulása nélkül jogosult harmadik személyre átruházni.

6:414. § [Lízingdíj]

(1) A lízingbevevő a díjat a szerződésben meghatározott időszakonként előre köteles megfizetni.

(2) Arra az időre, amely alatt a lízingbevevő a lízingtárgyat a saját érdekkörén kívül felmerült okból nem használhatja, lízingdíj nem jár.

6:415. § [A szerződés felmondása]

(1) A lízingbeadó jogosult a szerződést felmondani, ha a lízingbevevő

1. a fizetőképességére vonatkozó vizsgálatot akadályozza;
2. vagyoni helyzetének lényeges romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti kötelezettségének a teljesítését;
3. a lízingbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használatot;
4. szavatossági jogainak érvényesítésére irányuló kötelezettségének felhívás ellenére nem tesz eleget;
5. az őt terhelő lízingdíj, költség vagy teher megfizetését elmulasztotta, és a lízingbeadó a lízingbevevőt megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, és a lízingbevevő e határidő elteltéig sem fizetett.

(2) Ha a lízingszerződést a lízingbeadó felmondja, a lízingbeadó köteles a lízingbevevővel a zálogjog érvényesítésére vonatkozó szabályok szerint elszámolni.

(3) A lízingbevevő jogosult a szerződést felmondani, ha a lízingbeadó szavatossági elállási jogának érvényesítésére vonatkozó kötelezettségének felhívás ellenére nem tesz eleget.

Ennél nehezebb az eset!

@drguba
Köszi, ez legalább valami kiindulási alap. Ezt pontosan miből idézted? Esetleg egy link? Elolvasnám a többi részét is.
Mert az a része legalábbis, nem sok jóval kecsegtet. Azaz ebben is csak a lízingbeadó joga van a felmondásra, a lízingbevevőé csak nagyon különleges esetben. Nálam nincsen különleges eset, csak annyi, hogy nem tudom fizetni. Azonban a jelenlegi maradvány kb. az ingatlan értéke, ezért szeretném így lerendezni.
Akkor a kérdésem a következő: Milyen jogszabály garantálja, hogy felmondhassam a szerződést, és milyen feltételek alapján?
Az eddigi válaszok alapján semmi, azaz a bank mondja meg, hogy hozzájárul-e a felmondáshoz, és ő mondja meg azt is, hogy mennyiért. Ezt semmilyen jogszabály nem szorítja keretek közé? Ha igen, akkor milyen jogszabály? Esetleg egy link? drguba, ha ez benne van abban, amiből idéztél, lehet ezzel kellene kezdenem.

p.s. A bankkal próbálok egyezkedni két éve, de gyakorlatilag nem akarja megszüntetni a szerződést, hiszen az neki hoz hasznot. Azaz ha tényleg csak az ő döntésén múlik, akkor nem fog hozzájárulni a szerződés megszüntetéséhez. És ha ehhez joga van, akkor meg is fogja tenni.

Mennyi a lizingdij havonta ?

170.

Ott a megoldás a 15/2014. AB határozatban.

Vagyis ?

Konkrét tanács már fizetős szolgáltatás.

Mondjuk ez jogos is!

Sokan még fel is háborodnak itt, hogy nem kapnak ingyenes tanácsot, amiért súlyos pénzeket fizetnének az ügyvédnek!