Lenyúlták az ingatlanomat!!!

Jó napot mindenkinek!

Egy nem mindennapi történetet szeretnék most megosztani itt veletek.Vagy lehet,hogy ez itt mindennapos?Az történt ugyanis, hogy a tudtom nélkül eladták és átírták az ingatlanomat másnak a nevére...Emberek ilyen van???Én döbbenten állok az események elött.Az ingatlanomat 10 éve vásároltam, de egy percet sem töltöttem benne,mert amerikában éltem 15 évet, 3 hónapja jöttem haza és akkor szembesültem a történtekkel.A lényeg az hogy az adás-vételi szerződés makulátlan...Ügyvédi ellenjegyzéstől kezdve a pecséten át a szárazbélyegzőig minden van rajta.Nem tudom elképzelni, hogy mit lehet tenni.Az ügyvédet felkerestem aki készítette a szerződést és ő azt mondta, hogy akkor vszínű, hogy őt is átverték, de én ezt nehezen tudom elképzelni...Véleményetek szerint vannak olyan ügyvédek akik látatlanba, a jogos tulajdonosok megjelenése nélkül t. lap alapján csak úgy elkészítenek egy szerződést, vagy hogy nem elöttük történik meg az aláírás?Tudom, hogy az a szabály, hogy minden félnek jelen kell lennie, igazolnia a személy azonosságát, és ott helyben az ügyvéd elött aláírni stb... De mégis vhogy én arra gyanakszom, hogy ez nem így történt, és most elnézést kérek a tisztelt ügyvédektől, de ebben az esetben vagy benne volt az ügyvéd keze is a dologban, vagy felelőtlen volt.Ebben kérnék tőletek valamilyen tanácsot.Mit tegyek stb?Valamint arra lennék nagyon kiváncsi,hogy vannak-e ilyen ügyvédek akik pénzért látatlanban bármit elkészítenek.Nagyot változott a világ...Valahogy mindig nem hiszem el eztazegészet.Segítségeteket előre is köszönöm.

Tisztelettel: GABRIEL MEGGYERY

sajnos vannak az alvilággal együttműködő ügyvédek is.
érdemes lenne a büntetőjog topicban megírni az esetedet, hiszen ez inkább oda tartozik.
ha nem te írtad alá az adásvételi szerződést(mint eladó), feljelentést tehetsz. /ebben az esetben számíts rá, hogy írásmintát fognak venni tőled./

sok sikert kívánok az ügyedhez!

Számomra nem derül ki a történet lényege.
Kik voltak a felek az "adásvételben" amivel eladták az ingatlanodat? vagy nem voltál bejegyezve? Esetleg "helyetted" írt alá valaki akinek az adatait nem ellenőrizte a kolléga?

A történet úgy zajlott,hogy én nem éltem magyarországon csak évente egyszer, max kétszer voltam itthon.Az édesanyámnak vásároltam a lakást tizenegy évvel ezelött, de az én nevemen volt,édesanyám késöbb súlyos beteg lett és három éve folyamatos áplásra szorul, ezért állandó felügyelet mellett egy otthonba befizettem és a lakás üresen maradt.Nekem Budapesten van ingatlanom amiben lakom meg engem minden ideköt,ezért én azzal a lakással nem is foglalkoztam,gondoltam jó lesz majd a családban vkinek...A minap rendbe akrtam egy kicsit tetetni és új lakók vmint lecserélt zárak fogadtak.Földhivatali határozatot valószínű azért nem kaptam,mert amikor az ingatlant vásároltam nem rendelkeztem itthon állandó lakcímmel.A legrosszabb az egészben az, hogy hiába hamis az adásvételi szerződés az ingatlan már nem lesz az én tulajdonomban...Most próbálok valamit intézni,de elég kilátástalan az ügy.

Ez nem egészen igy van, ugyanis nem a tulajdonostól szereztek. Õk vannak inkább bajban szerintem, hiszen ha kiderül a csalás, akkor elveszitik az ingatlant, holott ők nem hibásak ebben (valószinüleg). Viszont az ügyvéddel szemben kártéritési pert indithatnak, ha az nem ugy járt el, ahogy kellett volna, továbbá perelhetik azt is, aki a csalást elkövette (de annak valószinüleg nincs vagyona). Ha Te nem adtad el az ingatlanodat, akkor az továbbra is a Te tulajdonod. Ezért nem is annyira értem ezeket a maffia pereket, amikor valaki azt állitja, hogy eladták a lakását. Ha a szomszédom eladja az én lakásomat, attól még az uj vevő nem költözhet be, akkor sem, ha egy rakat pénzt kifizetett a szomszédomnak.

Sziasztok!
Mindenképpen el kellene indítanod egy feljelentéssel ismeretlen tettes ellen a büntetőeljárást. Mellette azonnal fordulhatsz a polgári jogi bírósághoz is, hogy a tulajdonodat visszakapd. Ha gondolod, a jegyzőhöz is mehetsz birtokvédelmet kérni. Több szálon is el lehet indulni, hogy visszakapd a jogos tulajdonodat. Én inkább azokat sajnálom, akik megvették a lakást. Õk hogyan jutnak a pénzükhöz, az kérdéses... :-(

Azonnal keress ugyvédet. Az ido most nagyon fontos tényezö (nics hosszú ö-m). Ha szerencséd van akkor még indíthatsz törlési keresetet, ha nem akkor csak a kártérítési per jöhet szóba. Viszont az aki csalt az valószínüleg utolérhetetlen, az ügyvéd biztosítása meg max. 15 millió forintra szól valószínüleg (ez a minimum). Szoval nagyon gyorsan kapd össze megad.

Üdv.

A kérdésem a következő: kitől kellene kártérítést kérnie?

Pl. az ügyvédtől, ha tudta, hogy nem tiszta a jogügylet, márpedig mivel a feleknek személyesen kellett volna jelen lenni, nyilván tudta, hogy nem az van jelen, akié az ingatlan, hiszen személyi igazolványból elvileg kiderül.

A földhivataltól, ha szabályellenes a bejegyzés, illetve az előző tulajt nem értesitették határozattal a bejegyzésről. Itt tértivevénynek kell lennie, miszerint a tulaj, vagy a meghatalmazottja átvette az iratot.

A postától, amennyiben nem annak kézbesitették az iratot, aki átvehette, illetve aki részére meghatalmazást adott az átvételre, és emiatt jogerőre emelkedhetett a határozat. Sokszor fordul elő, hogy a postás csak bedobálja a leveleket, vagy mivel jelen esetben tértivevényes levélről volt szó, átadja annak, aki azt mondja, hogy a cimzett barátja, testvére, élettársa stb. annak ellenére, hogy a cimzett nem adott a postán senki részére meghatalmazást annak érdekében, hogy a leveleit átvegyék.

A levél átvevőjétől, ha az jogosulatlanul vette át a levelet és nem adta át, vagy jogosult volt ugyan az átvételére, de nem adta át, vagy nem adta át időben.

A vevők pedig a csalóktól, akik eladták az ingatlant, továbbá hasonló sorrendben ugyanezen személyektől.

Meg kell vizsgálni az ügyet, hogy ki hol hibázott.

Néztem, hogy külföldön tartózkodott a tulaj. Ez esetben, ha ismeretlen helyen tartózkodott, akkor eseti gondnokot kellett volna neki rendelni pl. az irat kézbesitéséhez. Viszont akkor szintén felmerül, hogy hogyan adta el az ingatlant, ha ismeretlen helyen van?

Sajnos lassan mindennapos az ilyen eset :((( Sokféle variációban ismertek az ilyen jellegű ügyletek. (még az is előfordulhat, hogy az ügyvédet is valóban megtévesztették, hiszen a tulajdoni lap adatai alapján hasonló korú személyt mint "eladó" hamis személyivel sajnos bármikor lehet "produkálni" :( ...)...
Mint már Banyamancs is írta: mindenképp feljelentést kell tenni, hiszen bűncselekmény történt. Emellett a Ptk. szabályai alapján, miszerint "tulajdont csak tulajdonostól lehet szerezni", valamint: "a tulajdoni igény nem évül el", a bíróságtól kell kérni a tulajdonjog fennállásának megállapítását. Ezekben az esetekben a legkellemetlenebb helyzetben az ingatlant jelenleg birtokló, általában jóhiszemű személyek vannak, se tulajdonuk, se pénzük :(

Sziasztok!

Én elméleti kérdésként közelíteném meg ezt a jelenséget.

Az Inytv. 5. § (5) bekezdése kimindja “Érvénytelen okiraton alapuló bejegyzés alapján a jóhiszemű harmadik személy javára bejegyzett jog, illetőleg feljegyzett tény a ranghelyére irányadó időponttól számított három év eltelte után az ingatlan-nyilvántartásból nem törölhető.”

A ptk 117. § (1) bekezdés pedig kimindja “Átruházással - ha a törvény kivételt nem tesz - csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni.”

A törvényi kivételek pedig a következők Kereskedelmi forgalomban eladott dolg illetve Kereskedelmi forgalmon kívül szerzés akkor ha jóhiszeműen és ellenszolgáltatás fejében olyan személytől szerzik akire a tulajdonos bízta a dolgot. Ptk 118. §

Szerintetek melyik az előbre valő szabály a régi nemo plus iuris jogelven alapuló Ptk. szabály /csak tulajdonostól való szerzés/ vagy az Inytv. közhitelességi szabálya.

Szerintetek az inytv 5. §. (5) bekezdése ellentétese az alkotmány 13. § (1) bekezdésével? “A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”

Elméleti kérdésként veszélyes terepre érkeztél:
ha elolvasod az Inytv. magyarázatát akkor kiderül, hogy csupán a földhivatali eljárásban nem törölhető; ezért kell ilyen esetekben bírósághoz fordulni.

Kösz a választ. Igazad van. Azonban a kérdés szerintem összetettebb.
Az első -esetünkben semmis szerződésen alapuló- jogszerző ellen korlátlan a határidő a törlési kereset megindítására. Azonban ha a jogszerző eladja egy jóhiszemű vevőnek az ingatlant /tipikus eset/, akkor viszont maximum csak 3 év a keretindítási határidő. /Inytv 63. (2)/
Szerintem ez indokolatlanul és nagymértékben korlátozza a tulajdonjoghoz, mint legteljesebb abszolút dologi joghoz való jogot! /még az általános elévülési tartamot sem biztosítja a tulajdonosnak, nemhogy a 15 éves szigorú elbirtoklási határidőt / Persze elismerem, hogy a közhitelű nyilvántartások kiszámíthatóságához és a forgalom biztonságához is komoly érdekek fűződnek. Azonban mi az elemibb érdek a tulajdonjog szentsége és védelme /ami alkotmányos alapjog/ vagy a forgalom biztonsága? Vagy másképp indokolt e ilyen határidőkkel korlátozni a tulajdonjogot?

Mosolygónak igaza van. A 3 év az Áe elévülési ideje,(itt nem érvényesül az 5 éves általános elévülési idő), ami azt jelenti, hogy a földhivatal önhatalmulag csak 3 éven belül törölhet (ezután már csak birósági határozat alapján teheti), tehát ez nem a keresetinditási határidő, ugyanis a tulajdonjogi igény nem évül el, bármikor inditható, akár 80 év után is. Az más kérdés, hogy ha 80 év után inditják a pert, addig már elbirtokolták elviekben, viszont ha erre nem hivatkozik (és az elbirtoklási eljárást nem inditja meg az elbirtokló), akkor a tulajdoni igény alapján bejegyzik a tulajdonjogot.

A közhetelesség szabálya szabályszerü eljáráson alapul, tehát nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor büncselekmény történik. Ilyen esetekben sajnos a károsult nem sokat tehet, hiába bizott a nyilvántartásban, ez nem eshet a tulajdonos terhére, hisz a csalásról ő sem tehet. Amennyiben a földhivatal hibázott abban, hogy a nyilvántartása mégsem volt közhitelü, megáll a kártéritési felelőssége. Amennyiben nem, akkor a csalóval szemben próbálhat kártéritési igényt bejelenteni a károsult.

Nyilvánvaló, nehéz ebben igazságot tenni, hiszen a vevőnek a saját szempontjából igaza van, de a tulajnak is a saját szempontjából. Azonban a földhivatal sem tehet semmit, ha látszólag minden szabályos. Bünözők mindig is voltak, és szerintem mindig is lesznek.

Nem okoskodni szeretnék csak kicsit összekuszálódtak a fejemben a tvi rendelkezések és e téren még gyakorlati tapasztalatom nem volt.

Szóval ha jól értem azt mondjátok törlési kereset a tulajdonjog speciális abszolút jellege folytán bármikor megindítható a bíróságnál. Ennek én is örülnék hisz szerintem ez így helyénvaló.
Azonban nem tudom hova tenni az Inytv. 63. § rendelkezéseit.

“(1) Az érvénytelen bejegyzés törlése iránt a keresetet azzal szemben, aki közvetlenül a bejegyzés folytán szerzett jogot vagy mentesült kötelezettség alól, addig lehet megindítani, amíg a bejegyzés alapjául szolgáló jognyilatkozat érvénytelensége megállapításának helye van.
(2) Azzal szemben, aki további bejegyzés folytán, az előző bejegyzés érvényességében bízva, jóhiszeműen szerzett jogot, a törlési keresetet a kézbesítéstől számított hatvan nap alatt lehet megindítani, ha az eredetileg érvénytelen bejegyzésről szóló határozatot a sérelmet szenvedő fél részére kézbesítették. A bejegyzéstől számított három év alatt lehet a törlési keresetet megindítani, ha kézbesítés nem történt.”

Én ebből azt szűrtem le hogy az első, a valójában a tényleges visszaélést elkövető ellen semmis szerződés esetében korlátlan a keresetindítási határidő, mivel a semmis szerződés érvénytelenségére határidő nélkül lehet hivatkozni.

Azonban a további jóhiszemű jogszerzőkkel szemben, akik bíztak a közhiteles nyilvántartásban csak maximum a bejegyzéstől számított három év alatt lehet a törlési keresetet megindítani. Azaz három év elteltével kvázi ezen jogszerzők tulajdonjogát nem tudom sem bírói sem államigazgatási úton töröltetni.
Ha a fenti következtetések állnak tehát az eredeti tulajdonos keresetindítási joga a tovább értékesítés esetén korlátozott akkor szerintem a tulajdonjog abszolútságán is súlyos csorba esik.

Téves vizeken járok?

Akár még okoskodhatnál is, ugyanis ezekből lehet a legtöbbet tanulni. Sok szabályt rutinszerüen alkalmazunk, de nem gondolkozunk el rajta. Amikor felmerül egy kérdés, akkor előfordul, hogy kiderül, a szabály "kiskapus".

Nézzünk egy jogesetet a jogszabályodra: van egy ingatlanom, valaki eladja. A vevő jóhiszemü. Én törlési keresetet inditok ellene, de kifutottam a 3 éves határidőből, tehát nem tehetem. Azt viszont megtehetem, hogy tulajdoni pert inditok, melyben bizonyitom, hogy én nem adtam el az ingatlanomat, tehát az az én tulajdonom. Ha ezt a biróság megállapitja, akkor mindenképpen törölni fogják az ingatlannyilvántartásból a vevőt. Tehát az Áe. elévülési szabály miatt, és az Inyt. szabály miatt más módot kellett keresnem az ingatlan visszaszerzésére.

Nézzük a (2) bekezdést. Bejegyzik, de nekem nem kézbesitették a határozatot. Az, hogy a hivatal hibázott, nyilvánvalóan nem eshet az én káromra. Tehát egyrészt a tulajdoni per itt is megáll, másrészt megálla földhivatallal szemben a kártéritési per.

Amit leszürtél, az helytálló, a semmis szerződésre való hivatkozás lehetősége egy harmadik megoldás.

Szerencsére a polgári jog olyan, hogy több oldalról lehet közeliteni egy-egy ügyet.

A jóhiszemü szerzőkkel szembeni törlési bejegyzési időhatár tehát nem jelenti azt, hogy az ingatlant nem szerezheti vissza a tulajdonos, nem konkrét a törlési keresettel, hanem más tipusu keresettel.

Szerintem érdemes megkeresni a biróságokat erre vonatkozó joggyakorlat iránti érdeklődéssel.

Kösz a választ. A vonatkozó jogyakorlat az tényleg jó lenne. Így van jogos amit mondtál most már kezdem érteni amit mondtatok, és tényleg felülírja a tulajdonjog a Inytvt csak az a baj hogy ez nem olyannyira egyértelmü hogy a bíróságok is ímindenesetben így gondolják. Azt hiszem a közelmúltban volt is egy ilyen ügy -a médiában halottam róla- de már nem tudom hogy döntöttek de mintha menniük kellett volna a jóhiszemü jogszerzöknek.
A tanulság számomra hogy mindig komplexen kell végiggondolni a dolgokat.

Sokszor nem egyértelmü, és sokszor a biróságok sem állnak a helyzet magaslatán, ha beleolvasol a munkajog részbe, ott ir erről valaki, meg tapasztalat is. Tul vannak terhelve, nem mindig van idejük végiggondolni részleteket, és ha nem hivja fel a figyelmüket senki a megoldásra, akkor lehet, hogy elsikkad.

A komplex végiggondolás sajna nem mindig megy egyedül, ezért érdemes több embernek megtárgyalnia a bonyolultabb ügyeket (konzilium, mint az orvosoknál). A Te tudásodat alakitja mások tudását, és azokét a Te tudásod. Felvetsz kérdéseket, amiken mások elgondolkodnak, és mások is felvetnek kérdéseket, amiken meg Te gondolkodsz el. Ez igy mükszik:) Több szem többet lát, több agy okosabb, ha hálózatba kapcsoljuk.

Sziasztok,

szerintem pedig pont az fordul itt elő, hogy az Inytv a forgalom biztonsága érekében felülírja a tulajdonjog szentségét - ahopgy írta valaki. A tulajnak van 3 éve, hogy lépjen, ha nem lép akkor - akkor a jóhiszemű harmadik jogát nem vitathatja. Viszont kártérítést kérhet attól, akivel maga szerződött.

Kivétel ugyan, de nem újdonság, hogy a forgalom biztonsága nyer a tulajdonjog szentségével szemben - bár az nem szerencsés, hogy egy eljárási törvényben találkozunk egy anyagi jogi jogvesztő határidővel.

Szerintem.

A

Attila:) Örülök, hogy ujra itt vagy! Szabad tudnom hol jártál? Rég láttalak, pedig elkélne a tudásod!

Viszont itt a tulaj nem szerződött senkivel, épp ez a lényeg. Eladták ugy az ingatlant, hogy nem is tudott róla. Értesiteni sem értesitették, tehát nem is tudott róla. Tudomásom szerint senki sem rohangál be 2,5 évente a földhivatalhoz tulajdoni lapot kérni, hátha eladták az ingatlanát és ez nem is kötelessége. Csak tulajdonostól lehet szerezni.

Ha az ingatlan még mindig azoké, akik közvetlenül a hamis eladótól szerezték - az ügylet támadható. Ha viszont a hamis eladótól szerzők jóhiszemú harmadik személynek adták tovább, és az már több, mint 3 éve bejegyzett tulajdonos - ez utóbbinak a tulajdonjogát szerintem nem lehet támadni.

Szinte biztos vagyok benne, hogy az utóbbiról van szó, és feltehetően személyit hamisított a hamis eladó, így megtalálni nem lesz könnyű... Pedig tőle lehetne kártérítést kérni ...

Ha az ügyvédről bebizonyosodik, hogy közrejátszott, akkor kizárják a kamarából, és többet nem ügyvédkedhet, plussz büntető ügyre is számíthat

Én szajbertattila álláspontját osztom.
A közhitelesség minden überel. Szerintem a szerződés jelen esetben nem megtámadható hanem semmis (egész pontosan nem létező szerződés, a Ptk azonban ezta fogalmat nem ismeri). A megtámadás határidőhöz kötött semmisségre azonban bármikor lehet hivatkozni. A gond inkább akkor van ha a mostani bejegyzett tulaj eladja egy jóhiszemű vevőnek. Az már teljes hatályú szerződés lesz azaz se nem semmis se nem megtámadható. Bejegyzik és vége az egy teljesen tiszta ügylet a PTK szerint, mert ez már nem ütközik a nemo plus iurisba. DE belép az Inytv. 63§. (2) bekezdése mint utolsó lehetőség. Ha az is el van baltázva akkor már csak kártérítésre lehet menni az viszont 5 év alatt elévül.

A közhitelesség kemény dolog, olyannyira hogy nem védi meg az ingatlanyilvántartáson kívüli tulajdonost sem. Ha pl. megszereztem a lakás tulajdonjogát elévülés következtében de nem jegyeztetem be, akkor biza a papírforma szerinti tulaj eladhatja és és az elbirtokló csaphat a homlokára hogy mekkora barom volt. Persze ez más eset.

Ultizunk fiúk? :)
a "nemo plus iuris..." mindent visz!!!
Azaz, tulajdonjogot csak tulajdonostól lehet szerezni (kivétel: a kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen ellenérték fejében, ill. akire a tulajdonos bízta)!
Ilyenkor sajnos jön a "dominó", azaz hiába volt jóhiszemű a vevő nem szerezhetett tulajdonjogot, hisz az elődje sem volt tulajdonos!

nem vagyok benne biztos, hogy a nemo plus iuris elve a leginkább jellemzi a mai élet viszonyait. Egyenesen odáig is elmennék, hogy mára egyre gyakrabban nyer elismerést a kivétel a főszabállyal szemben: ha ugyanis megnézzük, hogy pl. az elmúlt hónapban, amikor hozzájutottam valaminek a tulajdonjogához, hány alkalommal alapult a tulajdonszerzésem a nemo plus iurison, és hányszor a nem tulajdonostól való tulajdonszerzésen, akkor egyértelmű, hogy a nemo plus irus fölényesen veszít.

A forgalom biztonsága - és nem csak a kereskedelmi forgalomé - szerintem ma már sokkal több esetben áll előrébb a nemohoz képest, mint akárcsak 50, vagy 100-150 évvel ezelőtt.

Az összes közhitelű nyilvántartásnak az a célja, hogy bizonyosságot adjon a tulajdonos személye felől - és az abban való hit, hogy a tulaj az, aki oda be van jegyezve, és ezért biztonsággal lehet szerződni a bejegyzett emberrel adott esetben fontosabb lehet annál, hogy a dolog az enyim, és hiába nem én voltam tulajdonosnak bejegyezve, akkoris megdöntöm az összes utánnam szerző, jóhiszemű és fizető vevő tulajdonjogát akár 10-15 év múlva is. Számoljon el egymással az egész lánc, és legközelebb majd egy adásvételi szerződés megkötése előtt tessék csak utánna járni annak is, hogy vajon a régi tulajdonosok mind jól szerződtek -e egymással, nem lehetett -e esetleg valami gubanc mondjuk 15 vagy akár 30 évre visszamenőleg )ismerjük el, még az elbirtoklás se rövíditi le a biztos tulajdonszerzéshez szükséges határidőt, hiszen segít az elbirtoklás ideje nyugodhat akár 60 évig is) ... tessék mindegyiket előkeresni, egy kis nyomozó munkával ki lehet kutatni, ki hova költözött, kivel mi történt. Ha meg időközben valamelyikük elhunyt - tessék tanúk után is kutatni, ha biztos akar lenni a dolgában. Hiszen könnyen előfordulhat, hogy pl. lehetett olyan, aki ráépítéésel szerzett tulajdont, de nem jegyezték be őt az ingatlan-nyilvántartásba, és emiatt a bejegyzett eladó többet adott el, mint ami a hányada volt .... Végülis csak annyit kell megtudni hány éves a ház, volt -e korábban más ház is a telken, hányszor építkeztek, kire szólt az építési engedély, és hogy tényleg arra szólt -e, akire szólt, nem másra, mert más neve alatt is lehet építkezni, és bizonyítani, hogy nem ő volt ténylegesen az építő. ....

de az is elképzelhető, hogy valamelyik eladónak házastársa volt, akit nem jegyzetek be tulajdonosnak, és felléphet ellenem, mert vagy öt szerzéssel visszanemőleg a férje, aki jól átverte, eladta az ő részét egy balfácán vevőnek, akinek fogalma sem volt arról, hogy a volt férje micsoda akármi...

de a házastárs még csak könnyű lenne, végülis csak az anyakönyvvezetőt kell felkeresni, érdeklődni. Viszont mi van akkor, ha valamelyik eladónak élettársa volt, és együtt lakták a lakást - hogy tudjuk kivédeni, hogy 8 év múlva ne jeletkezzen azzal, hogy bizony ő élettársi vagyonközösség jogcímén tulajdonos, és neki tulajdoni hányad jár, és más nem rendelkezhet az ő tulajdonjogáról, egyébként meg a tulajdoni igény nem évül el sose, és ha akar, 100 év múlva is felléphet a tulajdonáért, mert az egy alkotmányos jog ...

de a vevőkön kívül jól megszívnák a bankok is: hát aki nem rendelkezett a részemmel, az zálogba se adhatta az ingatlanomat, nem? Nekem viszont bakhitellel terhelten nem kell vissza semmi, semmi közöm a másik hiteléhez ... rendezzék ők is egymás között a dolgot:-)))

Szóval elismerve az igen bölcs római jogi elvben rejlő logika tetszetős hangzását, el kell ismerni azt is, hogy kezd kiöregedni ez az elv, és egyre gyakrabban fordulnak elő olyan esetek, amikor más elvek jutnak szerephez. Még nem kopott el teljesen ez az elv, de a súlya a rendszerben már átalakult: ezért van az, hogy az Inytv kimondja: a bejegyzéstől számítva 3 év jogvesztő határidőig lehet előjönni a különböző történetekkel, 3 év után pedig vége a dalnak: az ingatlannyilvántartásban bízva akkor is meg lehet szerezni a tulajdonjogot, ha az eladó a nemo plus iris elve szerint nem volt tulajdonos.

A fenti szabály a bírói gyakorlat ereményeként került a jogszabályba - a kérdésnek ugyanis elég kiterjedt bírói gyakorlata van