Lenyúlták az ingatlanomat!!!

Fórum → ingatlanügyek
régebbi elöl     új hozzászólás

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.26. 18:07

Ehhez látni kellene az összes iratot. S talán még az sem lenne elég.

Butyka # 2007.02.26. 18:00

Így van!
Ez szinte teljesen követhetetlen, így a válasz is szinte lehetetlen!

Ildi- # 2007.02.26. 17:56

2003-ban élettársam (7 éve élettársam) és én Dunakeszin házat szerettünk volna vásárolni. Egy ingatlanközvetítő cég alkalmazottja – mellesleg „jó barát” – vitt el a házhoz, amelyet 60 millió Ft irányárral hirdettek, állítólag akkor már évek óta. Drágának találtuk a házat, a tulajdonos 2 nap múlva élettársamat felhívta és közölte, hogy nagy szüksége van a pénzre, ezért odaadja 45 millióért is. Felkerestük az – ingatlanközvetítő céghez kötődő - adásvétellel megbízott ügyvédet, aki szintén évtizedek óta jó ismerős volt. Előszerződés készült, mivel a házat hitelintézeti jelzálogjog, vételi jog és végrehajtás terhelte. Az előszerződés szerint a hitelintézetnek – az általa kibocsátott nyilatkozatban szereplő összegnek megfelelő tartozást, 26.088.614 Ft -ot ,az adós tartozását kifizettük. A bank az ingatlanról nem törölte jelzálogjogát, adminisztrációs hibára (!!!) hivatkozott. Állítása szerint a kölcsön összege nagyobb volt 1.293.659 Ft-tal, mint amiről a nyilatkozatot kiállították. A végleges adásvételi szerződés megkötésére nem került sor, mert első alkalommal az eladó nem jelent meg, a következő alkalommal pedig vitatta, hogy a beépített tárgyak is a ház tartozékai. Szerződést nem írt alá, távozott. Néhány nap múlva fordulat következett, véleménye szerint is a ház tartozékai voltak az addig vitatott tárgyak. 2 nap múlva kiderült, hogy az ingatlanra egyéb magánkölcsönöket (32.000.000 Ft- 2 végrehajtást kérő) is ráterheltek. Megszületett egy ún. tulajdonjog fenntartással történő adásvételi szerződés, az eladó mint mindig most is szavatosságot vállalt arra, hogy az ingatlant tehermentesíti. Vitatta a kölcsön ingatlanra terhelésének jogosságát, ezért bírósághoz fordult. A pert természetesen másodfokon elvesztette. Élettársam közben tragikus hirtelenséggel meghalt. Az ingatlant árverésre bocsátották. Beszereztem egy tulajdoni lapot, amelyen azt láttam, hogy az egyik végrehajtást kérő (20.000.000 Ft-tal a tul.lapon sorban előttünk, míg a másik utánunk következett). A két végrehajtást kérő végül együtt próbálkozott, az ingatlant „megnyerték”. A tul. Lapon egyéb érdekességet is láttam, pl. az általunk már kifizetett 29.500.000 Ft – eredetileg a hitelintézeti tartozás - az egyik végrehajtást kérő jelzálogjogaként szerepel!!!!
Számtalan ügyvédnél megfordultam, de miután a részleteket és az ügy szereplőinek nevét megismerték az ügyet senki sem vállalta. Próbáltam írásban többször is a végrehajtóhoz fordulni, aki füle botját sem mozdította, megkerestem a Bankot, aki mint 3. személyt „elhajtott”. Ha ez nem egy jól megkonstruált csalás, akkor micsoda? Az eladónak nem kellett tudnia már az előszerződés megkötésekor arról, hogy a magánkölcsönei miatt fizetési meghagyást bocsátott ki a bíróság? Miért kellett húznia az időt a ház tartozékai kapcsán, ha nem azért, hogy bejegyezzék a végrehajtást és így minden adósságától megszabaduljon? Hogy lehet az, hogy a végrehajtó nem látja a tul. lapon azt, amit én és mindenki más is lát? Hogy lehet az, hogy a végrehajtást kérők nem egyeztek bele, hogy kifizessük őket, hacsak nem azért, mert a házat akarták? Hogy lehet, hogy a Bank nem vizsgálja a dolgot, miután mindenről tájékoztattam? Mivel tudná magyarázni, hogy a kölcsönt amit mi már egyszer kifizettünk, átruházta valaki másra is? Az adminisztrációs hibáért valójában nem a Bank-e a felelős? Azzal hogy be vagyunk jegyezve a tul.lapra (eladás tulajdonjog fenntartással) semmiféle jogunk nincs? Csak kifizettük egy csaló gazember sokmilliós tartozását és ennyi?!

Minden, az ügyben érintett cégnek és személynek utánanéztem, ennek tudatában már értem az ügyvédek hozzáállását. Senki sem mer széllel szemben…

Ha egy kicsit kusza volt a történet, annak egyrészt az az oka, hogy megőrjít ez az egész, másrészt pedig az, hogy valójában már szinte követhetetlen.

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.24. 15:33

Paczolay viszont nem semmi! Szerinte„ "az Alkotmány 13. §-a a tulajdonhoz való jogot az állammal szemben biztosítja”" Muszáj megkérdeznem: kinek a jelöltje volt ez az ember?

Kovács_Béla_Sándor # 2007.02.24. 15:16

Visszanéztem azt a vitát. Egyes tanult kollégáknak még az sem volt egyértelmű, hogy az a norma nem csak a törlési per indítását akadályozta, hanem egyáltalán a törlést. Naná, hogy alkotmányellenes volt!

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2007.02.24. 13:52

és a határozat:
80/2006. (XII. 20.) AB határozat
Közzétéve a Magyar Közlöny 2006. évi 158. számában
AB közlöny: XV. évf. 12. szám

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2007.02.24. 13:51

már lasan két éve hogy arról vitáztunk hogy az Inytv 5. § (5) bekezdése alkotmány ellenes e
az ab decemberben 2007. juni 30-i haállyal megsemmísítette az Inytv 5. § (5) bekezdését mert alkotmányellenes és pontot tett a vita végére

kimondta hogy alkotmányellenes az hogy jóhiszemú vevő vásárlása esetén a az ingatlan-nyílvántartásba bejegyzett "tulajdonos" nem indíthat 3 év eltetével törlési pert

sztem ez teljesen egyértelmű volt örőlök a döntésnek

világesze2 # 2005.10.10. 20:55

Kedves Derill,

kicsit régi hozzászólásodra kérdeznék, történetesen arra, amit jún 27-én 23:09-kor írtál.

"Az állapitsa meg, hogy anyukádnak van-e olyan betegsége, ami netalán kizárta vagy kizárhatta a cselekvőképességét. "

Ha anyuka aláír egy szerződést úgy, hogy valamilyen betegsége kizárta a cselekvőképességét akkor az támadható?

Ha igen, akkor viszont egy történetesen jóhiszemű vevő hogyan győződjön meg arról, hogy

  1. a vásárolni kívánt lakás valódi tulajdonosával szerződik,
  2. az a tulajdonos nem beteg és cselekvőképtelen-e (vagy jegyzik a személyiben?)
  3. a lakás tehermentes? (Ez hitelesen kitűnik a tul. lapról, nem?)
ptcruiser # 2005.10.10. 19:06

Igen, a tulajdonközösséget csak bírósági úton lehet megszüntetni ebben az esetben ha a tulajdonostárs nincs meg (ismeretlen, külföld stb.). Ami nem feltétlen árverés. A többségi tulajdonos(ok) kérheti(k), hogy megválthassá(k) a tulajdonostárs tulajdoni hányadát. Ebben az esetben a bíróság ítéletében határozza meg a megváltási árat amit a kirendelt ügygondnok számlájára kell befizetni, és a földhivatal ez után jegyzi be a tulajdonjogot. Az 'új' tulajdonos(ok) már korlátlanul rendelkezhetnek a megszerzett tulajdoni hányaddal is.

Végül: ha árverés, ha megváltás, semmiképpen sem lenyúlás hiszen a MK Bírósága döntött!!!

Kenderice # 2005.10.09. 20:32

Valaki, esetleg?

Kenderice # 2005.10.04. 17:13

Elnézést, hogy ide írok, de nem akartam új topikot nyitni.
Van egy közös tulajdonú ingatlan, amelyen 3 tulajdonos osztozik. A három közül kettő el szeretné adni az ingatlant. A harmadik tulajdonostárs évek óta külföldön él, utólérni lehetetlen (az is lehet, hogy börtönben van!).
A kérdés, hogy csak bírósági úton lehet -a közös tulajdon megszüntetésével- megszabadulni az ingatlantól? Ha igen, gondolom csak árverés útján menne ez. Ha így lesz, akkor a rá eső összeget elhelyezik valamilyen számlán a részére?
Ezek után ha mégis előkerülne nem mondhatná a topik címét: Lenyúlták az ingatlanomat?

rite csillaggal (törölt felhasználó) # 2005.10.04. 12:08

annyit az aggályos inytv szabályozásról hogy a korlátozásával /miszerint bizonyos esetekben nem lehet még törlés iránti keresetet indítani/ korlátozza a tulajdonos tulajdonosi jogosultságából eredő jogait, fittyet hány a nemo plus iuris szabályra és a semmis szerződésekre való határidő nélküli hivatkozást valamint a ptk 1 § (1) bekezdésében rögzített értelmezéssel kapcsolatos alapelvi szabályt

HE0222 # 2005.10.01. 16:22

Nem értem az eszmefuttatást, amit írtál, csak a közokirat-hamisítás része világos.

bellicus # 2005.10.01. 08:37

Engedjétek meg, hogy beleszóljak!
E fórumban több hozzászóláson keresztül arról volt szó, hogy a Ptk és az ingatlannyilvántartási törvény ellentmond egymásnak.
Szerintem nincs ellentmondás, mert a Ptk szól a tulajdonról, az ing. ny. törvény a nyilvántartásáról.
Mondok egy példát.
Bemegyek a rendőrségre vagy ma már az önkormányzathoz. Valahogy becsapom őket, és kiállítanak egy személyi igazolvány egy más személy nevére, a többi adat is hamis lesz benne.
Ha a rendőr ezek után igazoltat, el kell fogadnia, mert az igazolvány valódi. Közhiteles.
De ha valakinek érdekét sérti (pl. az állam), hogy én evvel igazolom magam, eljárást indít.
Szerintem az ingatlannyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett nemtulajdonost 3 év múltán nem lehet kitörölni, hanem az ingatlant visszaírják a jogos tulajdonos nevére bírósági ítélet jogcímen.
Szerintem nem arról van szó, hogy a földhivatal megmondja, ki a tulajdonos, hanem arról, hogy 3 év után nem veszik ki a nyilvántartott tulajdonosok sorából az illetőt.

HE0222 # 2005.08.28. 09:25

Kedves Csengeri!

Kérdésedre elsősorban a Lakások bérletéről szóló törvényt (1993.évi LXXVIII.), háttérszabályként pedig a Ptk-t kell alkalmazni.

1. A bérleti jogviszony folytatásához:

A bérleti jogviszony folytatására nincs törvényi jogod, mivel magánlakásról van szó. ( Ha önkormányzati lenne a lakás, egész más lenne a helyzeted, de sajnos nem erről van szó) . Az eredeti bérleti szerződés tehát a nagyapa halálával megszúnt, és neked egy vadonatúj bérleti szerződést kell kötnöd a bérbeadóval, hogy a lakásban maradhass.

Egyetlen esetben van mégis jogod a jogviszony folytatására, ha nagyapáddal annak idején kötöttél olyan eltartási szerződést, melyhez a bérbeadó is hozzájárult, továbbá 1 év eltelt a bérbadói hozzájárulás és a nagyapa halála között.

2. A fürdőszoba-építéshez: A Lakástörvény szerint a bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerúsíti, a megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik. Amennyiben ezen munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli. Azonban ez nem vonatkozik rád, hiszen az eredeti szerződés már megszúnt a nagyapa halálával, s így módosítani sem lehet. Neked új szerződést kell kötnöd a bérbeadóval, amely már erre a lakásra vonatkozik, jelenlegi állapota szerint.

3. Sajnos dönthet úgy a bérbeadó, hogy nem veled köti meg ezt az új szerződést, de ha sikerül megállapodnotok, akkor lehetsz te az új bérlő, immár saját jogodon. A bérleti díjat szabadon megállapíthatja az új szerződésben, , azaz bármennyit kérhet, kérdés, hogy te ezt elfogadod-e. Ha nem, nem fog létrejönni köztetek a szerződés.

HE0222 # 2005.08.28. 08:48

Kedves Lisa!

1. A Családjogi Törvény (Csjt.) 28.§ (1) bekezdés szerint a házastárs különvagyonához tartozik egyebek között a

  • házasságkötéskor megvolt vagyontágy, ami esetedben az eredeti lakásod
  • a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy, azaz, amit az eredeti lakásod árán vettél.

2. A Csjt. 27.§ (1) bekezdés szerint azonban osztatlan közös tulajdonotok az, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek (kivéve a fenti esetet), és A HÁZASTÁRSI KÜLÖNVAGYON HASZNA IS KÖZÖS! Tehát, a bérbeadásból származó bevétel, mint különvagyon haszna már közös lesz, pontosabban az a része, ami megmarad a bevételből a vagyonkezelés és fenntartás költségeinek levonása után.

Véleményem szerint a következőképpen néz ki a dolog tehát:

  1. az itthoni lakásod a tiéd
  2. a külföldi lakás pedig, fele részben szintén téged illet.

Feltéve, hogy a vásárláskor nem került bele egyetlen fillér sem a férjed bizonyíthatóan saját különvagyonából. Az ingatlan eladásokat-vásárlásokat, vételárat, időpontot okirattal kellene tudni bizonyítanod.

Ami esetleg gond lehet, bár ebben nem vagyok nagyon jártas, hogy a férjed nevén lévő lakás, mivel külföldön van, nem a Ptk. szabályai alá esik, hanem az ingatlan fekvése szerinti ország joga vonatkozik rá, amely eltérő lehet a mi jogszabályainktól.Ez már egy összetettebb kérdés, nemzetközi kollíziós magánjoggal foglalkozó jogász pontosan el tud ebben igazítani, ha megmondod neki, melyik ez az ország, ahol fekszik az ingatlan.

Lisa # 2005.08.26. 09:32

Nagyon tanacstalan vagyok...
23 evi hazassag utan valni keszulok. A hazassagkotesem elott en kaptam egy 45m2
lakast a szuleimtol , ami a sajat tulajdonomkent szerepelt. Kozben a hazassag 6. eveben eladtuk es vettunk egy nagyobbat, amely 70m2 kis kerttel, garazzsal.
Ezt a hazat 10 eve is talan folymatosan kiadtuk es abbol vasaroltunk kulfoldon egy lakast. Az a masik lakas a ferjem neven van,
mert o kulfoldi allampolgar, a lakas 50 m2-es kb. Ez az itthoni lakas pedig automatikusan az en nevemre kerult a cserenel, Most valasra kerul sor, es aferjem keri ebbol is a reszet, szerinte neki jar, mert ami az o neven van kulfoldon, az fele ertekeben van az itthoninak.tanacstalan vagyok teljesen, mit lehetne tenni, hogy igazsagos legyek? Koszonom a valaszokat!

Csengeri # 2005.08.09. 09:47

Ki tud információt adni a következö ügyben:
40 éves vagyok, születésem óta nagyapám nevelt. A mai napig vele, az ö általa bérelt lakásban lakom. A lakást nagyapám 52 éve bérli magántulajdonostól, irásbeli szerzödés nélkül. Sajnos nagyapám a közelmultban meghalt. Kérdéseim:

  • jogosult vagyok-e a lakásbérleti jogviszony folytatására?
  • a bérbeadó tulajdonos emelheti-e a bérleti dijat, és ha igen, milyen mértékben?
  • a lakás alagsori, de világos, kb. 35 négyzetméter, komfortos, kertes házban van Bp. XII. kerületében, zöldövezetben.
  • Mi történik, ha nem fogadom el a tulajdonos által megemelt bérleti dijat?
  • Nagyapám az elmúlt 52 év alatt invesztált a lakásba (pl. fürdöszobakialakitás 1970-ben). Ennek ellenértékét követelhetem a tulajdonostól?
nagy.greta # 2005.07.21. 16:07

Szerbusztok!
LZoli!
Rettentően sajnálom, ami veled történt.
Kitartás, nagyon jól gondolkozol, sajnos most már csak a jövő felé kell tekinteni.

Majd írd meg, hogy alakulnak a fejlemények, szerintem többünket is nagyon érdekel.

Üdvözlettel: Gréti

LZoli # 2005.07.20. 07:48

Jelenleg szüleimmel közös albérletben lakom kint Nagytétényben. Édesanyám fizeti az albérletet mi apuval a rezsit fizetjük csak. Jelenleg most ez a legolcsóbb megoldás. Van még egy lakásunk, de az nagyon pici. Szoba konyha csupán, ráadásul felújításra vár. Ez terveink szerint szeptemberben meg is fog valósulni, aztán meglátjuk mi lesz.

Egyenlőre nincs új fejlemény helyzetünket illetően. Már azt is nagy eredménynek könyvelem el, hogy sikerült egy nagyon kultúrált lakást szerezni ahova elmondhatom, hogy hazamehetek. Az elmult -közel- egy hónap bizony nagyon kemény volt.

derill # 2005.07.08. 08:52

Szerintem is esélytelen.

Az azért érdekelne, mi lett az édesanyáddal? Õ hol lakik most?

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

LZoli # 2005.07.06. 10:40

Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat a témában. A helyzet az, hogy most albérletben lakunk egy nagyon szép helyen. Szerencsére nekem egy fillérembe se kerül. Az ügyvédünk egyenlőre nem mondott semmit, pedig nagyon várom már, hogy közöljön velünk az ügyben valamit. Valószínüleg a nyári uborkaszezon miatt nincsenek új információk.

Mindenesetre felkészítettek arra, hogy szinte semmi esély sincs, hogy valaha is visszaköltözhetnénk oda. Amint hallottam akár több éves huzavona is lehet akár a pereskedésből, emiatt nem nagyon építek rá.

Borzalmas egy állapot, nem kívánom senkinek. 31 évet éltem le ott és mivel nem tehetek semmiről, nagyon fájnak az emlékek. Büdös kancigány kidobott az utcára mint egy csövest.

Most sikerült eljutnom oda, hogy már nem múlton rágódom, hanem azon hogyan lehetne kimászni ebből a meglehetősen mély szakadékból. Már vannak is elképzelések, amit ha sikerül véghezvinni akkor három-négy éven belül reális esély van lakás vagy vidéken akár egy ház vásárlására (persze édesanyám kihagyásával).

Aztán majd alakul...

Mindenesetre ha van valami friss információ azt megosztom a fórummal.

derill # 2005.07.01. 07:54

Ez elég problémás, mert az eü törvényben elfelejtették rögziteni, hogy a gyámhivatal kérelmére is el kell késziteni a szakvéleményt, azt viszont rögzitették a Gyer-ben, hogy anélkül a keresetlevelet nem lehet benyujtani.

Ezt áthidalóan ugy oldják meg a gyámhivatalok, hogy megkeresik a háziorvost, aki beutalja a beteget, ha az nem akar vizsgálatra menni, sőt, előfordul, hogy anélkül inditják meg a pert, és a biróság elfogadja. A biróság pedig már elrendelheti azt is, hogy pár napra megfigyelésre beszállitsák a beteget, tehát előbb-utóbb tuti lesz szakvélemény.

Sajnos attól tartok, hogy jelen esetben igen kicsi az esély, mert az anyáé volt a ház, ő vett fel ténylegesen is kölcsönt, ő nem tudta visszafizetni, és ha elég jól lepapirozták a dolgot, akkor ennyi. Az uzsorás szerződés utján esetleg el lehet indulni, mert ha ezt a biróság kimondja, akkor a szerződés semmis, viszont ez jóhiszemü vevő esetén nem fog számitani, ezért kell azonnal a perfeljegyzés, hogy ne legyen egy halom jóhiszemü vevő.

dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda
dr. Regász Mária
ügyvéd
1137 Budapest, Szent István krt. 12. I. 5.
06-30-381-8350
derill@t-online.hu

Banyamancs # 2005.06.30. 08:02

Én indítanék gondnokság alá helyezési pert anyukád ellen ezek után. Itt valami nem stimmel... Ehhez viszont Derill ért jobban, ha jól sejtem. Ilyen esetben ugye nem tagadhatja meg az orvosi vizsgálatot a delikvens?

LZoli # 2005.06.28. 11:53

Kedves Derill és Ildikó!

Édesanyámból képtelenség használható információt kiszedni! Mivel hugom is az egészségügyben dolgozik már bennünk is felmerült a gondolat, hogy anyut szakemberhez visszük megállapítani, hogy valóban minden oké-e nála. Sajnos ha ő nem akarja nem tudjuk rákényszeríteni erre.

Sajnos azóta már kiderült egy-két dolog. Uzsorás cégtől hitelt vett fel és azt nem tudta visszafizetni. A legborzasztóbb az egészben, hogy a családnak erről egy szót sem szólt. A hitel összege egészen piti az ház valós értékéhez képest. 2,6 millió Ft. miatt tettek ki az utcára minket. Ha szól nekünk erről a dologról még hitelt se kellett volna felvenni mert visszafizettük volna. De most így öten kerültünk miatta a semmibe. A két hugom viszonylag "szerencsésnek mondhatja magát" mert barátjuk segítségével van fedél a fejük felett.

Aki igazán megszívta az én vagyok mert egy komplett műszerészműhely van most három barátomnál "elszállásolva". Nem tudok másodállásban dolgozni, és mivel egyedülálló vagyok nekem a legnehezebb megfelelő albérletet találnom.

A tulajdon visszaállítására vonatkozó pert még - a kilakoltatást követően - másnap megtettük. Mivel a bíróságok nyáron szünetet tartanak így legközelebb talán októberben lehet belőle valami.