A kétségeidre a Ttv 28. § b) pontja adja meg a választ.
A kérdést ennek tükrében kell feltenni a jelölteknek, akik dönthetnek, hogy elfogadják vagy sem. :)))
közös képviselő díjazása
Egy vita során az egyik szakképesítéssel nem rendelkező "kolléga" erre azt mondta,
a törvényt mindenki úgy magyarázza, ahogy akarja. Õ bizony nem megy tanfolyamra. Egyébként pedig amíg lócitrom van, veréb is lesz....
és jót nevetett
Nekem egyértelmű, pláne a jelen helyzetben, hogy csakis hozzáértő, könyveléshez, jogszabályokhoz értő emberre bíznám a házat.
Kár, hogy nem csak én szavazok...
Nem lenne kétséges, ki a jelölt... :o)))))
Azt gondolom, ha egymás mellé tesszük a ttv-ben leírtakat a közös képviselő feladatairól, és a 38/1997. (VI. 27.) BM rendelet társasházkezelőre vonatkozó tevékenységmeghatározását, a kettő között annyi az átfedés, hogy egyetlen kk. sem tud csak kk. lenni anélkül, hogy kezelői feladazokat ne látna el.
A rendelet:
"A társasház-kezelői tevékenység olyan önálló feladatkör, amely a jó kapcsolatteremtő képességen alapulva, a munkafolyamat minden részletére kiterjed, és a társasház fenntartásával, a társasházak működésével összefüggő követelmények ismeretét feltételezi.
A társasházkezelő a tevékenységi körén belül:
- a társasház adottságainak ismeretében - gazdasági elemzés alapján - ajánlatot készít az épület fenntartására (üzemeltetésére, karbantartására, felújítására) vonatkozóan,
- a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződésben foglaltak szerint szervezi az üzemeltetési és karbantartási feladatokat, irányítja és ellenőrzi a tervezett felújításokat,
- a megbízási szerződés alapján javaslatokat dolgoz ki a társasház gazdálkodása, a közös tulajdonú épületrészek hasznosítása kérdéseiben.
3. A képesítés megszerzésének előfeltétele
Előképzettség a szakképesítés megszerzéséhez: középiskolai végzettség.
III. A szakképesítés szakmai követelményei
1. A társasház-kezelői tevékenység gyakorlása során előforduló legfontosabb feladatok, feladatcsoportok
1.1. Társasház-kezelési költségvetés és beszámoló készítése:
- az épület, a közös tulajdonú területek, helyiségek jellemzőinek meghatározása (településen belüli elhelyezkedés, műszaki állapot),
- a társasház működési bevételeinek és kiadásainak számbavétele, meghatározása,
- az éves költségvetési javaslat és az előző évi beszámoló elkészítése,
- működés javítását szolgáló, illetőleg a felújításra vonatkozó javaslatok kidolgozása.
1.2. Az épület fenntartása:
- üzemeltetési feladatok folyamatos ellátása,
- karbantartási munkák számbavétele, bonyolítása,
- a tulajdonostársak döntése szerinti felújítások bonyolítása,
- szerződéskötések (alvállalkozói, szolgáltatói, munkáltatói),
- szolgáltatók (közüzemi, kommunális stb.) tevékenységének ellenőrzése,
- a tulajdonosok, bérlők, használók tájékoztatása, jogos igényeinek kielégítése, igények felmérése, a közgyűlés megtartásának kezdeményezése,
- alkalmazottak felvétele, munkáltatói jogok érvényesítése,
- pénzintézetekkel (bankok, adóhatóságok, tb) kapcsolattartás,
- költségek tervezése, elszámolása.
1.3. A társasház gazdálkodása
- Hasznosítási javaslatok:
- épület jellemzői és műszaki adottságai alapján a közös területek, helyiségek, lakások hasznosítási javaslatainak kialakítása,
- a hasznosítási javaslatok pénzügyi elemzése, terv készítése.
- Közös tulajdonú épületrészek (helyiség, lakás) bérbeadása:
- kereslet-kínálat áttekintése,
- megbízó(k) tájékoztatása,
- partnerek felkutatása,
- kapcsolattartás (hatóságokkal, érdekképviseletekkel),
- szerződés előkészítése,
- bérek mértékének megállapítása,
- fizetési feltételek, bérbeszámítási lehetőségek,
- számlázás. "
A 2003. évi Ttv. valóban kettéválasztja a kk és a thk tevékenységét.
Kezelés nélkül viszont nem üzemeltethető, képviselhető egyetlen tárasház sem. (szerintem)
Ezek után minden tulajdonosnak szíve-joga eldönteni, hogy kire bízza vagyona egy részének kéezelését, képviseletét.
Minden tulajdonos a saját zsebe érdekében (is) vagy ellen mérlegelhet és dönthet.
Találtam valamit:
55. § (1) A hatlakásosnál nagyobb társasház közgyűlése a természetes személy közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke részére előírhatja a társasház-kezelői szakképesítés megszerzését, amennyiben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a tulajdonostársak megbízása alapján, a társasház kezelésével összefüggő feladatokat is ellátja. Az ilyen közgyűlési határozatban rendelkezni kell arról is, hogy a szakképesítés megszerzésével járó költség megfizetése – ha azt a közös képviselő nem vállalja – a tulajdonostársakat terheli.
Szerintem innentől kezdve ugyanezen paragrafus (2) pontjának vitatható fogalmazása irreleváns.
Az én olvasatom szerint a Ttv határozottan elkülöníti a közös képviselő funkcióját és a Társasházkezelő szerepkört, így ezek alapján a közös képviselő, még ha pénzért is végzi a munkáját, ha azt nem, mint vállalkozó (a társasházkezelésnek bizonyára van tevékenység-kódja) teszi, ÉS a közgyűlés nem ír részére elő tanfolyamot, nem köteles azt elvégezni.
Mit gondolsz?
Zoli
Tisztelt Jogi Szakértők!
Kérem, cáfolják, vagy erősítsék meg az alábbi állításomat:
2005. január 01-től az a közös képviselő, aki nem rendelkeziik a törvényben meghatározott szakképesítéssel, képviseleti díjban nem részesülhet. Kizárólag a munkájával kapcsolatosan felmerült költségeit téríttetheti meg a társasházzal.
Téves a törvény azon értelmezése, hogy az "üzletszerű" azonos a vállalkozás keretében végzett evékenységgel. "Üzletszerű" a megbízási jogviszony alapján kialkudott dij ellenében végzett tevékenység is.