osztatlan közös tulajdon


ObudaFan # 2006.06.17. 10:15

Azért persze kérdés, hogy nem lenne-e olcsóbb ezt fellebbezni, mint egy ingatlan-átruházási szerződés. De ahhoz, hogy tiszta legyen, érdemes-e fellebbezni, már az összes iratot isnerni kellene.

kóborló # 2006.06.14. 18:38

Kösz Obuda Fan, sokat segítettél. Ezt fogom tenni.
Valószínű ennek már illetékezés szempontjából más kihatása lesz, de ez nem probléma.
Remélem minden oké lesz, édesanyám továbbra is
elismeri a házassági közös vagyon jellegét a háznak. Így nem hiszem , hogy bármi akadálya lenne, hogy megállapodásunk alapján a földhivatal
majd a tényleges tulajdoni hányadot jegyezze be nevemre.
A közjegyző viselkedését továbbra sem értem, de ez már lényegtelen. Köszi mégegyszer.

ObudaFan # 2006.06.14. 17:51

Ha ő is elismeri, akkor semmi szükség a perre, hanem ügyvédi, vagy közjegyzői okiratba foglalt megállapodást kell kötni, és a földhivatalhoz benyújtani a hagyatéki után, amikor a földhivatal már a hagyatékinak megfelelő állapotot bejegyezte.

kóborló # 2006.06.14. 16:44

Köszi a gyors választ, sajnos nehezen tudom eldönteni mit is kellene tennem.
Kit pereljek, ? - perre okom nincs mert édesanyám
elismeri, hogy a hagyaték tárgyát képező ház
házastársi vagyonközösségben épült, ő azt mondja, hogy ő nem tehet arról, hogy a közjegyző nem ennek megfelelően adta ki. / és igaza van /
a hagyatékot. Tulajdoni lapon csak 1/6 -od rész szerepel ajándék címén.
Érdekes dolgok lehettek itt a háttérben !
Na de ez van !

Mi a véleményed arról, ha esetleg elindulok és
megpróbálom valahol valamelyik hivatalnál beszerezni a ház építési engedélyét, és a használatbavételi engedélyt- 35 évvel ezelőtti dokumentumokat nem lesz könnyű előkotortatni. Arra gondoltam még, hogy elmegyek édesanyámmal egy ügyvédhez, és
ellenjegyzés mellett írásos elismerő nyilatkozatot kérek tőle . Na de mit kezdhetek ezekkel miután a hagyatékátadásnál sem vette figyelembe a közjegyző az ő elismerő nyilatkozatát. Patt !!! :-((((

ObudaFan # 2006.06.13. 22:18

A jegyzőkönyvezésre vonatkozó szabályoknak aligha tett eleget maradéktalanul a közjegyző, ha így volt.

6/1958. (VII. 4.) IM rendelet
a hagyatéki eljárásról
58. § (1) A hagyatéki tárgyalás befejezése után a közjegyzô a hagyatékot teljes hatállyal átadja az örökösöknek, ha

  1. a hagyatéki eljárás során a hagyatéki vagyon átadása tekintetében az örökösök között öröklési jogi kérdésben nincs vita, továbbá mindkét esetben a hagyaték átadásának nincs törvényes akadálya.

Meg lehet próbálni a fellebbezést a hagyatéki eljárásban is, de az igazi megoldás egy tulajdoni per lesz véleményem szerint.

kóborló # 2006.06.13. 19:12

Szia Obuda Fan !

Ne haragudj, megint kérdéssel zaklatlak.
2006. 06. 04.10, 39 -es válaszodhoz képest ma a hagyatéki tárgyaláson érdekes dolog történt.
Elővezettem a közjegyzőasszonynak, hogy a hagyatéknak van olyan eleme, ami nyílvántartásban ugyan nem így szerepel, de mivel az adott házat házastársi vagyonközösségben építették, ezért az édesanyámmal közös vagyon.
Édesanyám ezt ott elismerte, senki nem vitatta,
állításomat. Ezzel együtt a közjegyző nem volt hajlandó a hagyatékot így átadni.Édesanyám elismerő nyilatkozata szerinte kevés, azt mondta, hogy akkor itt lezárja a hagyatéki tárgyalást, és szerezzem be a 35 évvel ezelőtt
kiadott építési engedélyt, és a használatbavételi engedélyt, vagy vonjam vissza igényemet. Sajnos én belementem abba, hogy visszavonom az igényemet. Akkor ott túlságosan bonyolultnak tűnt ezeknek a dokumentumoknak a beszerzése, meg nem is értettem igazán, hogy ha édesanyám ott nyilatkozott hogy nem vitatja igényemet, elismeri, hogy a házat közösen házastársi vagyonközösségben építették ,akkor miért kellene nekem dokumentumok után rohangálnom.Kértem, hogy a jegyzőkönyvbe vegye bele, hogy bejelentettem az igényemet, és azt édeasanyám elismeri, hogy házastársi közös vagyon az ingatlan. Nem akarta jegyzőkönyvbe venni, végül is annyit vett bele, hogy én bejelentettem igényemet, aztán visszavontam. Azt, hogy édesanyám ezt ott előtte elismerte azt kihagyta a jegyzőkönyvből.

Kérdésem az lenne, jogszerűen járt -e el a közjegyző. Melyik törvény írja azt elő, hogy amennyiben nincs vita az érdekeltek között,
akkor a bejelentést el kell fogadni és aszerint
kell átadni a hagyatékot.?

15 nap fellebbezési időm van, mit tehetek?

Előre is kösz a tanácsot.

ObudaFan # 2006.06.06. 21:53

Ezek a dokumentumok jók, csak azt, hogy miből származott a vagyon, nem tartalmazzák, hiszen ha pl. különvagyon árán szerezték, akkor különvagyon marad. Persze perben a másik fél lenne köteles ellenbizonyítani azzal a vélelemmel szemben, hogy közös vagyon, de a hagyatéki eljárásban a közjegyző vita esetén ezt nem biztos, hogy ki meri mondani. Ennek orvoslására lehet jó a per, ha nem sikerül a hagyatékiban érvényesíteni.

kóborló # 2006.06.06. 19:11

Köszi Obuda Fan,

milyen okírattal bizonyíthatom- ha szükséges lesz- ?
Pl. szüleim házassági anyakönyvi kivonata bizonyíthatja a házasságkötés időpontját, az építési engedély, használatbavételi engedély bizonyíthatja az épitkezés időpontját. Ez alapján megállapítható, hogy házastársi vagyonközösségben épült a ház ? A közjegyző
ezt elfogadja bizonyítékként? OTP hitelfelvétel ?
Hol és hogyan férhetek én hozzá ezekhez a dokumentumokhoz?
Sajnos a tulajdoni lap elég hiányos :-)) valszeg
a számítógépre áttéréskor " eltüntek " azok a bejegyzések amik most megkönnyíthetnék a dolgomat. Hiába kértem ki "teljes" tulajdoni lapot és kértem, hogy a törlések is legyenek rajta, amit kaptam azon nincs feltüntetve egyetlen törölt adat sem. Megpróbálok kérni a régi eredeti tulajdoni lapról másolatot, onnan csak nem tüntek el a bejegyzések.

ObudaFan # 2006.06.04. 08:39

Ha nem vitatja egyik érdekelt sem a hagyatéki tárgyaláson azt, amit elmondasz, akkor semmi gond, ezen fog alapulni a hagyatékátadó végzés. HA viszont vita van, akkor a közjegyző csak akkor fogja ezt elfogadni, ha egyértelmű okirati biznyítékokat tudsz szolgáltatni erre. A hagyatéki eljárás ugyanis egy egyszerű nem peres eljárás, a tényállás tisztázása csak korlátozottan lehetséges. Amit nem lehet viszont a hagyatéki eljárásban, azt utóbb perben lehet érvényesíteni, hiszen a hagyatékátadó végzésnek nincs anyagi jogereje.

kóborló # 2006.06.04. 08:15

Köszönöm ismételten a tanácsaitokat. Fejlemény az ügyben, hogy mivel a hagyatéki előadó már átadta a leltárt és az összes ügyiratot a közjegyzőnek, félfogadási időben bátorkodtam a közjegyzőnőhöz bemenni. Szerettem volna elmondani, hogy az ingatlannyilvántartáson kívűli
eleme is van a hagyatéknak , az a bizonyos házastársi vagyonközösségben épített ház, ami
az ingatlannyilvántartásban 1/6 rész ajándék jogcímén van feltüntetve. Sajnos a közjegyzőnő
először mereven elzárkózott attól, hogy én elmondhassam amiért felkerestem, később látva,
hogy mindenképpen ragaszkodom ahhoz, hogy elmondhassam amiért odamentem méltóztatott meghallgatni. Azt javasolta, hogy majd a hagyatéki tárgyaláson mondjam ezt el és vigyem magammal bizonyítékaimat. Építési engedély, OTP hitel felvételről igazolás stb.- minden olyan dokumentumot amihez én nem tudok hozzáférni .
Mit mond a törvény ebben az esetben? Nem elég bizonyíték, hogy szüleim 1961- ben házasodtak össze és 1969- ben kezdtek el építkezni, mivel édesapám haláláig 2006 márc. 15.-ig házastársi vagyonközösségben éltek
közösen fedezték az ingatlannal felmerülő összes építési, javítási, fenntartási költségeket. Miért kell erről bármiféle igazolást vinnem, hiszen édesanyám nem tagadja- nem is tagadhatja-
ennek valós voltát. / Legalább is előttem nem, hiszen 23 éves koromig velük éltem, "segédmunkáskodtam " a ház külső bevakolásánál stb./
Mit kell tennem a hagyatéki tárgyaláson ?
Ügyvédet nem akarok megbízni anyagilag nem vagyok olyan helyzetben. Különben is úgy érzem a közjegyzőnek kötelessége lenne tisztázni a helyzetet, ő hivatalból megkérheti, ha édesanyámnak nem hiszi el, hogy közösen építették a házat. Lehet, hogy rosszul látom,
ezért kérek jogtudóktól tanácsot. Jelenleg ott tartok, ha a hagyatéki tárgyaláson nem lehet tisztázni a dolgot, akkor lemondok a részemről
valakinek a javára. Van egy milliomos húgom,
van egy anyám kettőjük közül valaki majd örülni fog neki. :-))))
Adjatok tanácsot június 13.-án lesz a hagyatéki tárgyalás. Nagyon rövid az idő !

monalisa1 # 2006.05.28. 09:37

A közjegyző is jogász, tehát felelős a hagyaték egészéért. Az már más dolog, hogy amit nem tud - amit esetlegesen eltagadnak előtte -, utóbb nem ő a hibás.

Javaslom sűrgősen fogadj ügyvédet, akinek remélve még lesz ideje június közepéig áttekinteni az eddigi iratokat, gyorsan beszerezni az esetleg hiányzó tulajdoni lapokat stb.

Õ majd hivatalból értesíti a közjegyzőt, hogy az érdekedet a továbbiakban ő képviseli, így ő a hagyatékod ügyében mindig jelen fog majd lenni.

Sarkított esetben - megfelelő gyanú esetén -akár az egész eddigi hagyatéki eljárás újra lefolytatását/megismétlését is kérheti.

Nézd, az lehet hogy te nem akarsz az édesanyád és a nagybátyád ellen egy esetleges örökösödési pert indítani, de nekem valahogy úgy jön ki a leírásodból - és bár erre egy szóval sem utaltál rá! -, hogy a mamád a két másik testvéredet akarja esetlegességgel az öröklés dolgában előnyösebb helyzetbe hozni.

Vagy!
Vagy belenyugodsz mindenbe úgy ahogy most van ill. zajlik, vagy viták veszekedések kezdődhetnek a családotokon belül...

kóborló # 2006.05.28. 08:23

Köszi a választ.
Sajnos a hagyatéki leltár felvételénél nem lehettem jelen, mert hiába kértem édesanyámat, hogy értesítsen mikor kell a leltárelőadóhoz bemenni leltárfelvételre. Õ diktálta be hogy mi
képezi hagyaték tárgyát.
Amikor az ingatlan felértékelése végett kijöttek
az Önkormányzattól akkor sem lehettem ott, hasonló okból. Érdekessége még a dolognak, hogy az " adó-és értékbizonyítványon " az " állami "
tulajdon van aláhúzva. Nem tudom egy hivatalos
okíraton lehet-e tévedés ? Elírás? :-((( - vagy ez a
bizonyos 1/6-od rész ajándék is időközben állami tulajdon lett ? :-)) Arról már nem is beszélve, hogy
lényegesen alul van értékelve az ingatlan, nincs
feltüntetve ezen az okíraton az, hogy az udvarban még egy ház van, amit még a régi ház lebontása előtt építettek közösen- az építkezés alatt ebben lakott az egyik család, és nagyanyám.

Állítólag ennek nincsen jelentősége, majd a hagyatéki tárgyaláson kijavítja a közjegyző !
Mondja édesanyám és nagybátyám.
Engem azért nyugtalanít a dolog, akik kiállították az adó és értékbizonyítványt azok nem látták a tulajdoni lapot ? Helyszíni szemle alapján állapították meg az értékét az ingatlannak,- nem látták, hogy a telken van még egy másik ház is./ jelenleg már nem lakja senki, "lomtárnak van használva ". / Aki nem akarja csak az nem látja.

Valószínű azért nem írták be, hogy minél kisebb
legyen az ingatlan értéke , és ezzel együtt apám hagyatéka. 1/6 -od része is minél kevesebbet érjen.
Én már legfeljebb a hagyatéki tárgyaláson tehetném szóvá ezeket- na de a saját anyámmal szemben ? A közjegyzőnek van jogi lehetősége / kötelezettsége / a tényleges állapot rögzitésére ?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.28. 06:40

A hagyatéki leltárt készítő figyelmét fel kell rá hívni, hogy létezik olyan hagyatéki elem, ami a házastársi közös vagyon elhunyatat megillető részeként került a hagyatékba.
Szvsz a közjegyző is ennek figyelembevételével fogja kiadni a hagyatékot. Márpedig ez esetben nem neked kell a végzését megtámadnod, vagyis a pert megindítanod.

Egyébként a per nem az ördögtől való dolog, hanem a jogaink érvényesítésének eszköze. Igaz, hogy az egyezség általában gyorsabb, olcsóbb és megnyugtatóbb - de ha nem lehet megegyezni, akkor nem az a megoldás, hogy lemondasz a jogaidról.

kóborló # 2006.05.28. 05:53

Köszi az eddigi véleményeket. Azt gondoltam, hogy a házassági életközösség alatt szerzett vagyon függetlenül az ingatlan -nyilvántartástól
közös vagyon. A kérdés, hogy ezt csak per útján lehet érvényesíteni, vagy a közjegyző a hagyatéki
tárgyaláson figyelembeveheti és úgy adja át a hagyatékot. Édesanyám és testvére sem tagadják,
hogy a házat házasságkötés után négyen közösen építették OTP hitelt vettek fel közösen. Ezzel együtt állítják, hogy a hagyaték tárgyát csak az képezi amennyi a nyilvántartásba be van jegyezve. Patt.
Édesanyámat és nagybátyámat pereljem be ?
- nem szeretném, és nem is teszem- hiszen engem nem a hagyaték mennyisége érdekel elsősorban, hanem apám miatt kegyeleti okok
miatt szeretném tisztázni a helyzetet.
Úgy érzem őt csapták be elsősorban !- hiszen
egész élete munkája semmibe lesz véve ha ez
így marad. Június közepére van kitűzve a hagyatéki tárgyalás. további tanácsaitokat várom és köszönöm.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.05.27. 22:27

A házastársi életközösség fennállása alatt szerzett vagyon közös. Függetlenül az ingatlannyilvántartási bejegyzéstől.

monalisa1 # 2006.05.27. 21:16

Én csak egy laikus vagyok...

A jog ismeri a tulajdoni lapon kívüli tulajdonlás fogalmát, de ebben az esetben a tulajdonolni ill. örökölni akart részre a bizonyítást le kell folytatni.

A hagyatéki eljáráson az igényt be kell jelenteni.

Leginkább a rokonok tudnak szavahietően mindent bizonyítani - ha hajlandók a dolgok tisztánlátása végett ezt a segítséget megadni.

A többit egy jogtudó fórumozó bizonyára majd megválaszolja neked.

kóborló # 2006.05.27. 20:01

Ismét jogtudorok segitségét kérném !

Bonyolult ügynek tűnik, de megpróbálom érthetően leírni. Adva volt egy családi ház, melynek édesanyám és két testvére volt a tulajdonosa, édesanyjuk haszonélvezeti jogával terhelten. Édesanyám és egyik testvére megváltották harmadik testvérük részét, de ekkor már mindketten házasságban éltek, tehát édesapám is és nagybátyám felesége is hozzájárult a harmadik testvér kifizetéséhez.
Közösen fizették ki.
Ekkor édesapám nevére is került az ingatlanból 1/6-od rész ajándék / ? / jogcímen. Természetesen nagybátyám feleségének a nevére is ugyanigy 1/6-od.
Ez egy bontásra érett ház volt, ezért azt le is bontották és a két házaspár osztatlan közös tulajdonban felépített helyette egy 2 szintes 2
lakásos házat. Édesanyám és édesapám közösen vettek fel hitelt, amit évekig együtt fizettek vissza az OTP nek.
Azóta is bármilyen munkálatot végeztek a házon természetesen a két család fele-fele arányban fizette.
Édesapám márciusban meghalt, a hagyatéki ügyintézés során szereztem tudomást arról, hogy hiába építették négyen közösen a házat,
neki csak az ajándék jogcímen szerzett 1/6-od
rész maradt a nevén a tulajdoni lap szerint.
Szüleim házasságkötése után apai nagyanyám
vásárolt egy telket nekik, mivel ő azt szerette volna, hogy ne közösen építkezzenek.
A telket az épitkezés során eladták, annak az ára is belement a közös házba.
Így most az apai örökség 1/6-od rész a tulajdoni lap szerint.
Kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben nem
érvényes az alaptörvény, hogy a házasság alatt
közösen szerzett vagyon fele illeti meg mindkét felet. Esetünkben az osztatlan közös tulajdon miatt édesapámat a közösen épített ház nem 1/4-e illetné meg, és nem ennyi lenne az apai örökrész ?Esetleg a telekből nem lenne része, legfeljebb a ház fennállásáig telekhasználati joga lenne / ami örökölhető tudomásom szerint. / Hagyatéki tárgyalás még nem volt,
előtte szeretném ha felvilágosítanátok, hogy
tehetek -e valamit, mivel igazságtalannak érzem ezt a helyzetet. Így teljesen úgy tűnik
mintha édesapám 45 évi házasságuk alatt
nem szerzett volna semmit, hanem ajándékba kapott 1/6-od részt.
Előre is köszönöm a felvilágosítást.