Foglalót érvényesen csak a szerződés megkötésekor lehet kikötni. Ha nincs adásvételi szerződés, vagy az összeg nem kerül átadásra a szerződés megkötéséig, akkor az nem foglaló lesz, hanem előleg. Ezzel persze alapvetően az eladó jár rosszul.
Azzal meg a vevő, ha visszalépés esetén az eladó a foglalónak tévesen nevezett, valóságban előleg funkciójú összeget magáének érzi, és nem hajlandó visszaadni, és évekig kell pereskedni utána.
Ingatlan adásvételi szerződést ügyvédi ellenjegyzéssel kell készíteni, amely két dolgot takar: az ügyvéd maga szerkeszti a szerződést, valamint a felek előtte írják alá a szerződést, és ezt ő igazolja.
„A foglalóhoz nem kell ügyvéd, de azért érdemes elmenni egyhez és kérni tőle egy biankó fogallós papírt, igaz pénzbe kerül, de megéri.”
Ez - a fentiek szerint - nyilvánvalóan nem igaz.
A magánvéleményem, hogy addig nem adunk foglalót, amíg nem tudjuk biztosan:
- hogy meg akarjuk venni az ingatlant (fizikai megtekintés, szomszédokkal beszélgetés),
- hogy az az ingatlan jó nekünk (önkormányzat építési osztály),
- hogy meg tudjuk venni az ingatlant (bankkal beszélgetés, esetleg konkrét hitelajánlat),
- a szerződésben vállalt kötelezettségeket (pl. határidőre fizetés!!!) tudjuk teljesíteni (bankkal beszélgetés),
- azokkal beszélgetünk az ingatlan eladásáról, akik valójában a tulajdonosok!!! (tulajdoni lap, szomszédoknál az eladók személyének ellenőrzése)
A lenti ingatlan (zártkert, nincs rendesen ellátva közművekkel, nagy eséllyel nem is lakóházként van nyilvántartva) nem nevezhető "kapós" ingatlannak, bármilyen olcsón is árulják; szerintem a foglalóval jövő vevőről szóló mese egy nagy kamu, arra szolgál, hogy elkapkodott döntést hozzon a vevőjelölt.
