Adózás ingatlan értékesítésből


Kovács_Béla_Sándor # 2006.12.29. 09:10

A kár tényét, mértékét kell bizonyítani valamint az ügyvéd ténykedése, mulasztása és a kár bekövetkezése közötti ok-okozati viszonyt. Már ha perre kerül a sor.
Az ügyvédeknek ugyanis kötelezően felelősségbiztosításuk van - ha elismeri a felelősségét, akkor a biztosító fizet.

bbg8 # 2006.12.29. 08:44

Továbbá, hol találok arra utalást, mi az eljárási szabály ügyvédnek és képviseltnek egy peres ügy folyamán?

bbg8 # 2006.12.29. 08:42

Ha élek ezzel a kártérítési igénnyel, abban tul.képp. meddig mehetek el?Mit és hogyan kell bizonyítanom?Bár:holló hollónak szemét nem vájja ki!

Kovács_Béla_Sándor # 2006.12.28. 19:34

Jogorvoslat nincs - az ügyvéddel szemben lehet kártérítési igénnyel élni.

bbg8 # 2006.12.28. 18:47

Akkor, az ügyvédnek alapban jelezni kellett volna nekem, hogy már nem képvisel, igaz? És nem nekem zaklatnom, hogy mi van már, majd nagy nehezen többszöri felszólitásra juttatta vissza az anyagomat.Továbbá az itéletet is nagy nehezen kaptam kézhez-persze már jogerőssé vált.Magyarul-igy vesztenék?mert az ügyvéd igy járt el, és nem volt módomban fellebbezni?ez ellen nincs jogorvoslat?

monalisa1 # 2006.12.28. 09:27

Perujitás iránti kérelem dolgában már mindenképpen ügyvédnek kell eljárnia. A kérelemnek nagyon alaposnak kell lennie, hogy a bíróság egyáltalán befogadja azt. Valami olyasmire kell tudni hivatkozni, amit az előző eljárás(ok)ban a bíróság még nem vizsgált, illetőleg elfelejtett vizsgálni.

Perbehívni az exet és az ingatlan vevőjét.

Külön is pert indítani a volt ügyvéded ellen, mert az itélet meg nem küldésével kötelességét elmulasztotta, ami miatt elestél a fellebbezés lehetőségétől. Emiatt károd keletkezett - akár a dolgok jelen állása szerinti elvesztett ingatlan árát is követelheted tőle.

Szerintem a volt feleséged rosszhiszeműen járt el az ingatlanrész eladásánál, ezt pedig a törvény eleve tiltja. (Ptk. 200. § (2) bek. - ha jót idézek.)

Én csak mint egy laikus hozzászóló.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.12.28. 09:08

Ahhoz, hogy ők egymás között mit csinálnak a pénzzel, nem sok közöd van.
A perújításnak már helyt is csak akkor adnak, ha az eredeti eljárásban el nem bírált új tényre, bizonyítékra; a bíró vagy más személy bűncselekményére, ítélt dologra vagy alkotmánybíróság alkalmazhatóságot kizáró határozatára hivatkozol. És hol van még akkor egy kedvező ítélet?

bbg8 # 2006.12.28. 08:46

Tovább pontosítok:osztatlan közös tulajdont "osztott" meg a volt házastársam önhatalmulag akként, hogy a vélt tulajdonrészét eladta, miközben vagyonmegosztási pert kezdeményeztem én. Ekkor ezt az adásvételi szerződést semmissé tette a bíróság.Ennek ellenére a kapott pénz az "eladó" birtokában maradt.Majd számtalan huza-vona/pl az ügyvédem felhagyott a képviseletemmel-tudtom, értesítésem nélkül/ után született egy elsőfoku-számtalan sebből vérző itélet-amit meg sem tudtam fellebbezni, mivel nem kaptam azt kézhez időben.Ekkor újra áruba bocsátotta, ugyanannak a vevőnek, akivel most hadban állok az igazamért./Vagyonmegosztási perujításnak mik a lehetőségei egyébként?/Tehát ezen az alapon nyugszik a feltett kérdés?

ObudaFan # 2006.12.27. 16:29

Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a korábban kifizetett összeg visszafizetésre nem kerül, és ezért az eladó átadja az ingatlant, ez jogszerű. Ugyanakkor ha az SZJA visszaigényelve nem lett, újonnan adózni ez után nem kell.

bbg8 # 2006.12.22. 09:27

Adóügyi szempontból nem tudom, elképzelni igen, hogy igy van.És, ha további törvényességet nézek?

Rexor # 2006.12.21. 14:26

Gondolom anno leadózta már az eladó a szerzett jövedelmet. Ha nem kap plusz pénzt, nincs további adóvonzat.

bbg8 # 2006.12.21. 14:25

Mi a helyzet a következő történetben adózási szempontból:Négy éve ingatlan adásvétel, szerződésmódosítás/vételár megemelése/,majd az egészet semmissé teszi a bíróság./négy éve/. A vételérat nem "kérte" vissza a vevő,, az eladó feltehetően adójogi szempontok szerint járt el.Majd 4 év elteltével ujabb adásvételi szerződés, pénzmozgás nélkül.Minek minősül ez, részben adóügyi, részben egyébb szempontok alapján.Törvényes ez az ügymenet?

woodslave (törölt felhasználó) # 2006.11.30. 21:39

nem ez, csak előbb kérdeztem, aztán olvastam. Az szja tv a szerződés földhivatali benyújtásához köti a jövedelemszerzés időpontját, nem a tulajdonjog bejegyzéséhez.

_Lala_ # 2006.11.30. 21:29

Mi miért? Hogy miért érdeke minél későbbi évre tolni az eladást? Mert a 15 évnél nem régebben szerzett ingatlan eladásakor SZJA fizetési kötelezettség keletkezhet, és ez az 5. évtől kezdve évente 10%-kal csökkenthető.

woodslave (törölt felhasználó) # 2006.11.30. 21:17

miért?

_Lala_ # 2006.11.30. 18:04

A tulajdonjogot csak jövőévben jegyezheteti be az eladó részére a földhivtal, amikor megtörténik a teljes vételár kifizetés. Kérdésem, melyik évhez tartozik az adózásom, a 2006-hoz vagy a 2007-hez?

2007-ben. De ha olyan szerződést írtok, hogy a vevő a teljes vételár kifizetése előtt a tulajdonjog fenntartásos adásvétel tényét bejegyeztetheti, akkor ezen bejegyzés éve (amely tud 2006-os is lenni) - igaz, az eladónak ritkán érdeke, hogy minél előbbi legyen az eladás dátuma SZJA-szempontok miatt...

woodslave (törölt felhasználó) # 2006.11.30. 14:56

igen.

mancika # 2006.11.30. 13:05

Ja! az csak elírás volt :-O a vevőnek a tulajdonjogot :-) természetesen!
amikor a szerződést benyújtják a földhivtalhoz?

woodslave (törölt felhasználó) # 2006.11.30. 12:21

a jövedelem akkor keletkezik, amikor a szerződést benyújtják.
az első év a szerzést követő év. Sztem anyukád tekintetében 10 év. Apukád tekintetében 8.
Mivel gondolom közös tulajdonuk volt, ezért sztem az egyes tulajdoni hányadok után eltérően számolják az adót.
JA és a vevő részére jegyzik be a tulajdonjogot. :-)

mancika # 2006.11.30. 11:43

Tisztelt Jogifórum!
Lakást adtunk el, november 25-én kötöttük meg a lakás eladási szerződést. Megkaptuk a vételár 1/3 készpénzben, a többit kölcsönből fedezik, aminek a kifizetése már csak 2007-ben legkésőbb február közepén lesz. A tulajdonjogot csak jövőévben jegyezheteti be az eladó részére a földhivtal, amikor megtörténik a teljes vételár kifizetés. Kérdésem, melyik évhez tartozik az adózásom, a 2006-hoz vagy a 2007-hez?

másik kérdés: 1996.11.16-án halt meg anyukám, ha jól értelmezem most már a 11. évben történik az eladás? tehát e szerint csökkenthetem az adómat?
Apukám viszont 1998.12.07én halt meg, ebben az esetben hanyadik évben történik az eladás?
Vagyis, nem vagyok tisztában vele mikortól is érvényes a lakás eladás, szerződéskötés napja, vagy más?

ObudaFan # 2006.11.29. 20:40

Nincs mit.

PÉGYÉ # 2006.11.28. 16:27

Kedves ObudaFan!
Köszönöm a választ!

ObudaFan # 2006.11.28. 15:39

Szülei a vételár és a korábbi megszerzési ár különbözete után fizetnek SZJA-t, de ha a megszerzés éve 5 évnél régebbi, minden év után 10%-ot le lehet vonni, így ha az 15 évnél is régebbi, nem kell adózniuk.
Ugyanez a helyzet Önnél is, annyival, hogy a lakás eladási árából nem csak annak a korábbi szerzési árát, de az új lakás vételi árát is le lehet vonni. Hogy mikor érdemes beadni a földhivatalhoz, az pl. attól függ, letelt-e már ez a bizonyos 15 év, mert ha nem, akkor a későbbi beadás 10% mínuszt jelent.

PÉGYÉ # 2006.11.27. 16:37

Tisztelt Jogifórum!
A lakásom (100%-ban az én tulajdonom) eladásából megvásárolnám a szüleim házát (50-50%-ban tulajdonosok), majd a tetőtérbe egy különálló lakást építenénk a számomra. A teljes ház így az én nevemre kerülne, szüleimnek pedig haszonélvezeti joga lenne.
Kérdezném:

  • hogy illetékfizetés, ill. adózás szemponjából milyen kötelezettségeink lennének, nekem és a szüleimnek?
  • az adózás szempontjából az egész ügyletet érdemes inkább 2007-ben lebonyolítani, vagy a lakásom eladása megtörténhet még idén?

(Magát az építkezést is szeretnénk még 2007-ben lebonyolítni)

Kandi # 2006.11.22. 14:33

Lalal, ObudaFan!
Nagyon köszönöm a válaszokat!