Adózás ingatlan értékesítésből


Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.07. 11:15

Ja igen. Az már 15 évnél régebben a tulajdona, akkor az után nem kell adóznia.

A csere útján szerzett tulajdonrész akkor képez külön vagyont, ha a cserébe adott érték a különvagyonba tartozott.

Vicus70 # 2006.09.07. 11:11

Sziasztok!

Még próbálom értelmezni amit írtatok.
Szerintem csak az 1/4-ed a közös mert az ingatlanrész csere is csak az ő nevén van.
De mi a helyzet az 1990-ben örökölt résszel.
Azt nem vehetem meg úgy hogy őneki már ez után nem kell adóznia? Ennek az értéke 4 millió.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.06. 15:38

Ha az ügyletben az a megfontolás vezet, hogy a te neveden lévő ingatlan árát lakóingatlanra fordítva ne kelljen SZJA-t fizetni, akkor az csak félig fog sikerülni. Ugyanis neked valóban nem kellene adóznod, de a férjednek igen. Az meg gondolom, ugyanabból a kasszából történne.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.06. 15:31

Az én házamat amit eladok 2/8 ajándékozás +1/8-ad ajándékozás és a többi vásárlás 1998-ban.
Ami a férjem nevén van az 1/8-ad öröklés 1990-ben(mi 1991-ben házasodtunk) 1/2 ad rész ajándékozás 2004-ben és 1/8-ad rész csere 2004-ben majd 1/8-ad rész vásárlás banki jelzálog hitellel 2005-ben.

Jaj!
Tegyük fel, hogy az ajándékozott tulajdonrészeket nem kettőtöknek, hanem csak egyik-egyikőtöknek szánta az ajándékozó. (Majd kijavítasz, ha téves a feltevésem.) Tehát a neveden lévő ingatlan 3/8-ad része különvagyon, 5/8-a közös. A férjed nevén szereplő ingatlan 5/8-a különvagyon és 3/8-a közös.

Vagyis, ha azt akarod, hogy a férjed nevén lévő ingatlan teljes egészében a te különvagyonodba kerüljön, akkor a 13/16 részét kell megvásárolnod. Ennek a vásárlásnak azonban a te különvagyonod terhére kell megtörténnie; mert egyébként az ingatlan egésze lesz közös tulajdon.

ObudaFan # 2006.09.06. 15:18

Ha az adózó a megszerzett lakás vételárát teljes egészében bankhitelbôl törleszti, a lakáscélú felhasználás kedvezménye nem valósul meg .
Az Szja. tv. 63. § (2) bekezdése értelmében a magánszemélynek a befizetett adóból visszajár (vagy azt nem kell megfizetnie) az ingatlan átruházásából származó jövedelem azon része utáni adó, amely összeget saját maga vagy lakásszerzô hozzátartozója részére a jövedelem megszerzésének idôpontját megelôzô 6 hónapon, és az azt követô 48 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított. Az ingatlanértékesítésbôl származó jövedelem utáni adót, ha a bevallás benyújtásáig nem történt meg a lakáscélú felhasználás, be kell fizetni. A késôbbi felhasználás esetén pedig (a jogszabályban elôírt határidôn belül) a befizetett adóból visszajár a megfelelô összeg. Az Szja. tv. feltételeket, korlátokat állít fel ezen adókedvezmény érvényesítéséhez.
A lakásszerzési kedvezményt csak akkor lehet igénybe venni a törvény rendelkezése szerint, amennyiben a régi ingatlan átruházásából származó jövedelembôl fedezi az új ingatlan vételárát. Amennyiben az új ingatlan vételárát hitelbôl fizeti ki, a hiteltörlesztéssel a lakáscélú felhasználás nem valósul meg. A hiteltörlesztés nem azonosítható a felperes által hivatkozott részletvétellel történô adásvételi szerzôdésben kikötött feltételekkel. Részletvétel esetén ugyanis az eladó és a vevô szerzôdésben állapodnak meg a fizetés módjáról, közöttük áll fenn a jogviszony. Ezzel szemben hitelszerzôdés esetén a kölcsönadó pénzintézet és a kölcsönvevô (jelen esetben a felperes) között áll fenn jogviszony, a kölcsönbevevô a részlet fizetésével a kölcsönszerzôdésbôl eredô kötelezettségét teljesíti. Ez pedig nem az új lakás vételárának kiegyenlítésére szolgál, hanem a hitel visszafizetésére.
Ugyanakkor a lakáscélú hitel törlesztése címén kifizetett összegek az Szja. tv. 38. § (1) bekezdésében írt adókedvezményre jogosíthatnak: az összevont adóalap adóját csökkenti - az 1993. december 31-e után hitelintézettel megkötött szerzôdés alapján - a (2) bekezdésben meghatározott lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként szereplô magánszemély által az adóévben a tôke, a kamat és a járulékos költség törlesztéseként megfizetett, a hitelintézet által igazolt összeg 40%-a. A magánszemély által igénybe vehetô kedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg a 240 000 forintot.
A lakáscélú hitel utáni adókedvezmény ezen idézett rendelkezés alapján járhat. Így az adózás rendjérôl szóló módosított 1990. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Art.) 1/A. § (1) bekezdésében írt rendeltetésszerû joggyakorlás elvét sértené, amennyiben egy hitelszerzôdéssel kapcsolatosan a felperes kétféle adókedvezményben részesülne.

Vicus70 # 2006.09.06. 12:32

Szia Kovács_Béla_Sándor!

Az én házamat amit eladok 2/8 ajándékozás +1/8-ad ajándékozás és a többi vásárlás 1998-ban.

Ami a férjem nevén van az 1/8-ad öröklés 1990-ben(mi 1991-ben házasodtunk) 1/2 ad rész ajándékozás 2004-ben és 1/8-ad rész csere 2004-ben majd 1/8-ad rész vásárlás banki jelzálog hitellel 2005-ben(de csak az ő nevén van a kölcsön is és a ház is).

Ennek ismeretében mit javasolsz?

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.05. 09:56

Bocsánat, már látom: 2005-ben.
Ha a 7/8-ad megszerzése vásárlás volt, akkor ott is tudni kellene, miből jött össze? A közösen felvett kölcsönből? Az 1/8-ad, felteszem, örökség volt...

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.05. 09:54

Azt mondtad, a férjed nevén van "egy ház". Azért 1/8 eszmei hányad meg egy ház nem teljesen ugyanaz. Mikor szerezte meg a többi 7/8-adot.
A te neveden lévőt hogyan szerezted? Ha vetted, miből?
(Nem intimpistáskodom, hanem ezek kellenek annak eldöntéséhez, hogy külön- vagy közös vagyon-e.)

Vicus70 # 2006.09.05. 09:47

Szia!

Mi 1991-től vagyunk házasok.
A férjem nevén az 1/8-ad 1990 óta van.
A ház ami a nevemen van 1998 óta van.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.05. 09:14

A házastársi vagyonközösség független az ingatlannyilvántartási bejegyzéstől.
Mikor kötöttek házasságot? (Esetleg éltetek-e közvetlenül előtte élettársi közösségben?) Mikor kerültek az ingatlanok a tulajdonotokba, milyen módon? Ha adásvétellel, akkor a vételár milyen forrásból származott?

Csak mindezek ismeretében lehet eldönteni, különvagyonba vagy a házastársi közös vagyonba tartoznak az ingatlanok. És ismétlem: ha az utóbbiba, akkor a tulajdonátruházásnak nincs sok értelme.
(És ne tessék haragudni, kifejezetten segítő szándékkal szóltam. Egy ilyen ügylet elég költséges - kár lenne feleslegesen lebonyolítani.)

Vicus70 # 2006.09.05. 08:51

Szia!

Mi az hogy külön vagyon?
A férjem nevén van az a ház amelyikre vásárlási és felújítási jelzálog hitel. Ebbe nekem nincs tulajdonom. Amit eladok az az én nevemen van és nem nagyon szeretnék adózni belőle. Ezt ami az én nevemen van az 1998-óta az enyém.

Ezek a tények.

Kovács_Béla_Sándor # 2006.09.05. 07:49

Ha azok az ingatlanok nem tartoznak a különvagyonba, akkor a házastársak közötti adásvétel, ajándékozás puszta pénzkidobás.

Vicus70 # 2006.09.05. 06:44

Szia ObudaFan!

Az elözőekhez hozzátéve a férjem nevén 1990-óta van az 1/8-ad része a többi meg 2005 óta. Segíts nekünk tanácsot adni, hogyan csináljuk ezt a szerződést meg hogy ne kelljen sokat fizetni.

Vicus70 # 2006.09.05. 06:27

Szia ObudaFan!

De a hiteltörlesztéssel megveszem a férjem tulajdonának a felét. Akkor sem csökkenti?

ObudaFan # 2006.09.04. 19:43

Akkor a korábbi vásárlási érték és a mostani eladási érték különbözete 25%-ának 70%-át kell megfizetni. A hitel törlesztőrészlete akkor sem csökkenti az adót, ha a hitel lakáscélú volt.

Vicus70 # 2006.09.04. 12:35

Sziasztok!

Szeretném megkérdezni azt, hogyha én eladom a házamat és a ház már 8 éve van a nevemen, de közben a férjem nevén van egy ház és erre vettünk fel jelzálog hitelt vásárlásra 1.75 M és 2 M felújításra és én ezt akarom kifizetni és ez által megvenni tőle akkor hogyan kell majd adóznom?

ObudaFan # 2006.08.16. 18:12

Nincs mit.

zipo # 2006.08.16. 06:35

Köszönöm, ObudaFan!

ObudaFan # 2006.08.15. 17:28
  1. Az ingatlan átruházásából, a vagyoni értékû jog visszterhes alapításából, átruházásából (végleges átengedésébôl), megszüntetésébôl, ilyen jogról való végleges lemondásból (a továbbiakban: a vagyoni értékû jog átruházása) származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az errôl szóló érvényes szerzôdést (okiratot, bírósági, hatósági határozatot) a földhivatalhoz benyújtották. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kötelezett vagyoni értékû jog átruházása esetén a jövedelemszerzés idôpontja az a nap, amikor az erre vonatkozó szerzôdés kelt.
  2. Ha a megszerzésre fordított összeg más módon nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni.
zipo # 2006.08.14. 13:47

Kedves Jogszakèrtök!
Èn is ezùton fordulnèk Önökhöz/hozzàtok segìtsègért jogi problèmàmmal:
1995 òta a tulajdonomban van egy külterületi telek (szàntò,gyümölcsös,erdö),melynek egy rèszèböl müvelèsböl valò kivonàs ùtjàn èpìtèsi telket hoztunk lètre. Fèrjem (osztràk àllampolgàr) 1996-ban megvàsàrolta tölem ezt az èpìtèsi telket,a fennmaradò rèsz tovàbbra is az èn tulajdonomban maradt.
Az èvek folyamàn felèpìtettünk egy ingatlant ès 2005-ben megkèrtük rà a lakhatàsi engedèlyt.
Most lehetösègünk lenne èrtèkesìteni az ingatlant az èn földterületemmel együtt ès ezen okbòl felmerül nèhány jogi kèrdés,melyhez szakszerü jogi tanàcsra lenne szüksègem:

  1. melyik idöponttal esik egybe az ingatlanszerzès idöpontja, a 1996-os adàsvételi szerzödèssel vagy a 2005-ös hasznàlatbavèteli engedèllyel?

2)a kivitelezö cègektöl kapott számlàk jelentös rèsze sajnos màr elveszett. Ebben az esetben valòszìnüleg fel kell èrtèkeltetni az ingatlant a befektetett összeg megàllapìtàsa èrdekèben. Mit tudunk akkor tenni,ha az eladàsi àrnàl jòval alacsonyabb èrtèkre becsülik fel az ingatlant? Hivatkozhatunk arra a lehetöségre, hogy az eladàsi àr 75%-t tekintjük a megszerzèsre fordìtott összegnek ès csak a 25%-os különbsèg tekinthetö majd a szja alapjànak?

  1. mivel idöközben èn is osztràk àllampolgàr lettem, felmerülhet e az èn földterület- ill. a férjem ingatlan èrtèkesìtésèvel kapcsolatban valamilyen jogi tènyezö,amire különös figyelmet kell szentelnünk?

Elöre is köszönet a Szakèrtöknek!

ObudaFan # 2006.08.03. 16:29

Nincs mit.

kóborló # 2006.08.02. 19:37

Köszi a tanácsot ObudaFan

ObudaFan # 2006.08.02. 16:12

Nem lesz összevont jövedelem, de a különbözet 25%-a adó lesz, kivéve, ha nem ingatlant veszel a különbözeten. Tehát az adó 250.000 Ft. És hát ne szerződj úgy, hogy nem annyit kapsz, mint amennyi a szerződésben írva van, mert a szerződés meghiúsulása esetén a szerződésben írtat követelheti vissza.

kóborló # 2006.08.02. 10:46

Ismét tanácsért fordulok a " jugtudorokhoz ".
Édesapám után örököltem egy kis házikót, amire most találtam vevőt. 8 MIO FT -ért veszi meg. Ragaszkodik hozzá, hogy a szerződésbe 9 MIÓ
legyen vételárként feltüntetve, mivel teljes egészében banki hitelből kívánja a vételárat kiegyenkíteni, és azt akarja, hogy több hitelt kapjon, hogy maradjon felújításra is pénze.
Az örökösödési illetéket én 8 MIO Ft. után kell megfizessem valószínű, mert az adó és értékbizonyítványon ennyire van értékelve a
hagyaték. Kérdésem az lenne, hogy amennyiben
az adásvételi szerződésbe magasabb ár szerepel majd , a különbözet után mennyi adót kell fizetnem, összevonódik-e az egyéb jövedelmemmel ? Egyáltalán belemenjek-e egy ilyen szerződéskötésbe ? Lehet-e ebből nekem valami hátrányom?
A vevő hajlandó külön papíron elismerni, hogy a különbözet után fizetendő adómat nmegtéríti nekem. Én szeretném, ha ezt az összeget ő letétbe helyezné részemre az adózásig. Jogos igény-e ez részemről ? Ki lehet-e ezt előre számolni, hogy kb. mennyi adót kell majd a különbözet után fizessek?
Előre is köszi a tanácsokat.