Perelném a kereskedelmi tévéket...


dr Zákányi Csaba # 2005.07.14. 09:16

Kedves Megadott !
Tokéletesen egyetértek Veled !
Ami a jogi lépéseket illeti, màr kétségeim vannak, hiszen ebben nincsen pénz. Sem kàrtérités formàjàban, sem pedig a kereskedelmi csatornàval torténo megegyezés formàjàban, hiszen a reklàmbevételekbol élnek. A musort a reklàmra ràadàsul kapjuk (Vesd ossze Jozsef A. !).

megadott # 2005.07.12. 07:53

Kicsit felmelegítve a témát...
A kikapcsolás tehát nem megoldás, mert ha így volna, a kereskedelmi TV-k bármit megtehetnének, és nem volna a tevékenységet korlátozó törvény, illetve erre felügyelő bizottság.
A kérdés tehát az, joga van-e egy TV-nek kellemetlenkedni, kellemetlenséget, bosszúságot, rossz érzést okozni anélkül, hogy erre felhatalmaztam volna, erre megrendelést adtam volna neki? Tehát nem a bombamerénylet hírére gondolok, de a szétloccsant agyvelő látványára már igen, és nem a mészárlásról való megemlékezésre gondolok, de a 18 30-kor vágóképként beadott kivégzés látványára már igen. Ez a mérték felelőssége és a mértéktelenség szerintem büntethető felelőtlensége. Ami a hangerőt illeti: nem az számít, hogy a reklám hangereje nem lépi túl a megengedett mértéket, hanem a kiváltott hatás, vagyis a hirtelen hangerőkülönbség által okozott ijedelem. Ugyanis nem horror film megtekintéséhez ültem a TV elé. Az sem jó ellenérv, hogy hiszen tudom, hogy reklámblokkok lesznek a film közben, hiszen egy műfaját tekintve nem ijesztgetős film közben nem lehetek kész minden másodpercben az ijesztgetés fogadására. Aminthogy a valódi kivégzés látványára sem. Voltaképp ilyenkor az emberi méltóság megsértése történik. Ha valaki, vagy valakik mást tudatosan olyan helyzetbe hoznak, amely helyzet előállására az illetőnek nincs befolyása, és az számára kellemetlen, nem kívánatos, abban önmagát sem látni, sem láttatni önként nem kívánja, és/vagy olyan akaratlan, vagy akaratlagos reakciókra készteti amelyeket egyébként nem tenne meg, akkor szerintem az okozott helyzet rá nézve megalázó, emberi méltóságában sértő. Tipikusan ilyenek pl. a kandi kamera, vagy kész átverés show-k. Mások valódi ijedelmén, félelmén esetleg halálfélelmén nevetünk, szórakozunk. Súlyos és nagymérvű emberi méltóság sértés történik ilyenkor még akkor is, ha a szenvedő alany rendszerint egzisztenciális okokból később hozzájárul a dolog közzétételéhez. Ugyanis ez nem teszi semmissé a - szerintem - jogsértés elkövetését, nem beszélve arról, hogy ennek láttatása a néző emberi méltóságát is sérti.
Nem tudna ezzel egy vállakozó szellemű ügyes ügyvéd valamit kezdeni?

Lolka # 2005.03.08. 18:59

Sziasztok, az egyik internetes lap utánanézett, hogy "tényleg hangosabbak-e a reklámok, vagy csak a fogyasztásba belecsömörlött nézők hallucinálnak kiabáló reklámszínészeket és sikoltozó modelleket. "
Azok számára, akiket érdekel a téma, a figyelmükbe szeretném ajánlani az alábbi - ma megjelent - írást (úgy látszik, mégsem éltünk hiába...): http://index.hu/…ia/hang6892/

Lolka # 2005.02.27. 12:06

Hááát, jóvan...

b.sz. # 2005.02.27. 09:16

Lola: A tözijáték más!!!!
A tűzijátékból származó károk, ha hallássérüléshez vezet, vagy haláleset történik, akkor a károkozó magánemberi felelősségbiztosítója állhat helyt. A jogalap vizsgálata után.( ha van lakásbiztosítása )
Mint vagyoni és mint nem vagyoni kártérítés megilleti a károsultat, vagy a törvényes hozzátartozóját(ait).

Lolka # 2005.02.26. 19:45

Tetszik az ötleted szaktanácsadó! A tüzijátékok esetében is ugye az volt a gond, hogy a gyerekek sírnak, és a kutyák rémülten vonyítanak a durrogástól stb. Ha hozzávesszük, h. szívbeteg is lehet a családban... szerintem "megadott" nézőpontját előbb-utóbb a jog is követni fogja.

b.sz. # 2005.02.26. 18:26

Biztosítási szemszögből nagyon érdekes a téma. : )) Talán előszőr is azt kellene megnézni, hogy történhet-e hosszú évek alatt egészségkárosodás? Fenn áll-e illetve megálja -e az a feltevés, hogy azért hangosabb a TV-ben a filmen között a reklámok, hogy direkt-e odafigyelés a célja. Azaz szándékosság van e benne, és ha igen okozha -e kár? Nyílván a kis gyermek esetében, aki a szűleivel alszik még elképzelhető, hogy emiatt felriad, és egész éjjel ringatni kell a gyermeket, majd fáradtan megy az apa a munkahelyére..., vagy csak egyszerüen zavarja, idegesíti. Márpedig ha ez (tapasztalom saját magamról) néha idegesítő, bosszantó, viszont amikor elbóbiskolok jó célt szolgál, azaz kikapcsolom a TV.-t. :)
Amúgy komolyra fordítva a szót lehetséges, hogy van mit keresgélni. De a jogalapra vonatkozót, nagyon komolyan meg kell jelölni. Több szakember bevonásával lehetséges, hogy egy bizonyos korú és halláscsökkent (vagy hallásérzékenyeknek ) könnyedén lehetne a TV felelősségbiztosítójánál keresgélni.

Lolka # 2005.02.25. 19:58

Kedves Csaba, én nem vagyok szakmabeli, ezért csak laikusként érdekel a dolog. De ha a spontán tüzijátékokat is betiltották, pedig azok sem hosszabbak, mint egy reklámblokk, akkor biztosan sérti a ricsaj valamelyik jogomat. Te mit gondolsz erről, jogilag tényleg nem lehet mit tenni?

dr Zákányi Csaba # 2005.02.23. 12:30

Nem világos számomra melyik jogodat sértik meg a hangos reklámok?

Lolka # 2005.02.23. 08:51

Sziasztok, én most találtam rá erre a beszélgetésre, és meg kell mondjam, hogy "megadott" a szívemből szólt! Nem 1-szer kaptam már én is frászt attól a hangerőtől, amivel a reklám belevágott az éjszakába egy egyébként csendes és lírai film közben. Most, hogy megkeményítették a csendrendeletet, esetleg nem lehet jogilag innen megközelíteni a dolgot? Mondjuk, ha szélsőséges esetben a szomszéd bejelentést tesz, hogy zavarja az egyik lakó hangoskodása (valójában a hülye üvöltő reklám), akkor közvetve nem az adott csatorna követett el jogsértést? Hiszen néha képtelenség rögtön levenni a hangerőt, ha pl. éppen kimentem a szobából.

dr Zákányi Csaba # 2005.01.26. 09:58

Bocs, a "károsulti közrehatás" a szokásos kifejezés.

dr Zákányi Csaba # 2005.01.26. 09:55

Szerintem megadott jól érvel, nem lehet lesöpörni azzal, hogy ne kapcsolja be a tévét.
Mondjuk tehát azt, hogy egy ilyen pert nem tudna megnyerni, mert mind a büntető, mind kártérítési igény esetén ellenvetésként joggal lehet felhozni a károsulti hozzájárulás jelentőségét.
Kedves megadott!
Persze volt már, akit halálra ijesztettek, ez valamiféle reflexes szívmegállás, vagy fatális szívritmuszavar, esetleg infarktus miatt történhetett. Nem hiszem, hogy teljesen egészséges szívűekkel is előfordulhat. Ha tehát valaki az iskolatársát ijeszti meg, másként minősül, mint aki a szívbeteg öreganyját.

Pfifferling # 2005.01.26. 07:13

Konkrét csatorna konkrét műsorával kapcsolatosan érdemes lehet panaszt tenni az ORTT Panaszbizottságánál. Eljárási rendet, korábbi határozatokat itt lehet olvasni:
http://www.ortt.hu/…sziroda.html

megadott # 2005.01.25. 22:58

Én a TV-ben éppen nem egy nekem nem tetsző műsort nézek, hanem egy nekem tetszőt, aminek a hangerejét éppen olyanra állítom be, hogy rendesen halljam. Ezek után ér teljesen váratlanul, általam nem kívánt, nem választott módon, nem választott hangerővel a hangbomba. Tehát nem én állítottam be a hangerőt. Ezzel szemben a horrorfilm néző önként választja az adott ijesztgetős műsort, tudván tudva mire számíthat. Én nem akarok megijedni, ő akar. Nem értem, hogy lehet ezeket egy kalap alá venni. Ha a módszer csupán abból állna, hogy ha nem tetszik nem nézem, akkor miért nem lehet magas korhatáros filmet nappal adni, miért köteles egyáltalán elviselni adott esetben egy adott TV a képernyő elsötétítés büntetését? A dolog tehát azt hiszem mégsem olyan egyszerű. Az pedig, hogy egy szívdobogás kinél milyen veszélyes, az nem hit kérdése. Vajon miért létezik a "halálra ijeszteni" kifejezés?

the big cat # 2005.01.24. 12:18

A fogalmi zavaroktól eltekintve, ha egy cselekmény tényállásszerű, akkor az elkövető büntethető. A jóhírnév megsértése azonban nem bűncselekmény, tehát ezért senki sem büntethető, ez polgári jogi kategória.

Az általad keresett bűncselekmény leginkább talán a foglalkozás körében elkövetett gondatalan veszélyeztetés lehetne, aminek elkövetője azonban nem lehet a televizió, mint jogi személy, hanem a hangmérnök, vagy aki utasítást adott a cselekeményre, tehát egy természetes személy. Viszont szerintem a bűncselekmény megvalósulását kizárja az, hogy a hangerőt te állítod be otthon a tévéden, sőt a te döntésed, hogy nézed, és általánosan ismert a hangokkal való manipulációs eljárás. Aztán nehezen hinném, hogy veszélyeztetés lehetne az a szívdobogás, vagy az ilyedelem. ilyen alapon holnaptól a horrorfilmek gyártói mind börtönben ülnének. Az ijedség közismerten nem káros, alapesetben semmiféle káros életteani hatása nincs, akire meg van, a speciális kondíciói miatt, annak a saját felelőssége, hoyg kerülje a veszélyhelyzetet.

Úgy vélem, hogy a nekünk nem tetsző műsorok ellen úgy lehet leghatékonyabban harcolni, ha nem nézzük.

És igen azt hiszem, ha valaki egy oszlop mögül előugorva ilyesztget, akkor nem hinném, hogy jogilag tehetnél valamit.

megadott # 2005.01.24. 12:05

Vagyis akkor sem lehet perelni, ha mondjuk szakemberek bizonyítanák, hogy a dolog alkalmas lehet egészségkárosításra, azaz általánosan veszélyeztet, tehát un. gyengébb idegzetű embernél akár komolyabb bajt is okozhat. Más oldalról megközelítve, ha valaki az utcán azzal szórakozik, hogy egy oszlop mögül hirtelen előugorva ijesztget, vajon teheti-e, köteles vagyok-e tűrni ezen tevékenységét? Ami az alanyt illeti ezek szerint jó hír sértésért lehet TV-t büntetni, testi veszélyeztetésért nem?

the big cat # 2005.01.24. 07:46

Attól tartok a problémának jogi megoldása nincs. Lehet Karika szellemeskedésnek szánta, de valóban igaza van, a megoldás az, ha nem kapcsolunk oda egyáltalán, soha. Nálunk eleve úgy van behangolva a tv, hogy egy gombnyomással nem is lehet odajutni, csak, ha a csatornák vége felé pörget valaki, ami meg ritkán esik meg.

Ha elég sokan nem kapcsolnak oda, az a reklámbevételeiken látszik meg, és azonnal reagálnak. Nem azért adnak szemetet, mert ők ezt szeretik, hanem azért, mert erre van igény. (Egymillió légy nem tévedhet, együnk mi is tehénsz@rt! - Nagy igazságnak tűnik, de nem az, lehet mást is szeretni.)

dr Zákányi Csaba # 2005.01.24. 00:13

Kedves Karika!
Szerintem a topic elindítója nem a szellemeskedésre kíváncsi, hanem felvetett egy szerinte jogi kérdést, és nem azt, hogy mit tegyen, hanem azt, hogy beperelheti-e a kereskedelmi tv-t az említett jogcímen?
Kedves megadott!
Pert indítani általában nem érdemes. Ezesetben a testi sértés természetesen nem valósul meg, azonkívül bűncselekménnyel vádolni csak természetes személyt lehet, tehát ki kéne nyomoznod, hogy ki volt az, aki túl hirtelen vágott, majd bizonyítani az egészségkárosodást, mely ebből adódott-közvetlen ok okozati összefüggéssel ám!
"Perbe hívni" - amennyire én nem jogászként tudom - a peres felek valamelyike egy harmadik személyt szokott polgári peres eljárás során.

Karika # 2005.01.23. 20:46

Az előzőnél hatékonyabb megoldást is tudok ajánlani. Egyáltalán nem kell kereskedelmi csatornára kapcsolni. (Duplán hehehe)

megadott # 2005.01.23. 19:19

Ez nagyon vicces, csak éppen marhaság. Ugyanis előre nem tudom, hogy mikor indul a reklámblokk, úgyhogy nem tudok előtte másik csatornára kapcsolni. A másik esetben meg attól, hogy mondjuk nem megyek el egy nyilvános kivégzésre (vö átkapcsolok) még kűzdhetek az ilyesmi ellen, mert emberellenes.

Karika # 2005.01.22. 15:13

Megadott!

A te problémádra én tudok egy tökéletes megoldást:
Másik csatornára kell kapcsolni.(hehehe)

megadott # 2005.01.22. 13:23
  1. Perbe hívható-e könnyű testi sértésért az a kereskedelmi TV, amelyik egy film csendes, lírai részét megszakítva kétszeres hangerővel robbantja bele a nézők fülébe a reklámblokk indító szignálját, ezzel ijedtséget, szívdobogást, vérnyomásemelkedést, okozva a nézőnek? Joga van-e egyáltalán váratlan ijedelmet okozni, amely egyes személyeknél akár súlyosabb következményekkel járhat? De ha nem is jár, köteles vagyok-e elviselni ezt a virtuális arculcsapást?
  2. Perbe hívható-e az én emberi méltóságom megsértéséért az a kereskedelmi TV, amelyik célzatos műsoraival mások emberi méltóságát sérti meg, illetve emberek tényleges, valós szenvedését mutatja be általa e célból előidézet helyzetekben? Ezzel ugyanis véleményem szerint engem is megaláz.