Az átgondolt jogalkotás újabb gyöngyszeme


Egyjogász # 2015.12.20. 12:03

2015. november 26-án kihirdették azt a Pp. módosítást, mely szerint 2016. január 1-től szinte minden perben kötelező az elektronikus kapcsolattartás a bírósággal.

Ekkor zengett a sajtó is az illetékes minisztérium propagandaszövegétől, hogy ezt is sikerült megvalósítani, a bíróságok teljesen felkészültek az elektronikus kapcsolattartásra, minden rendben lesz a január 1-i indulással.

December elején beszélten egy bíróval, hogy hogyan fog ez menni január 1-től, aki szerint a bírók körében "rémültség és tanácstalanság van az ügyben" (sic.), fingjuk sincs mi lesz január 1-től.

No megoldották a problémát, mert alig három héttel a győzelmi jelentés után december 16-án kijött az újabb törvény, mely szerint nem kötelező az mégsem, csak választható......

A "választhatóságról" meg annyit, hogy mi pár hónapja próbából, önkéntes alapon beadtunk egy iratot elektronikus úton, mire is jött a telefonhívás (!?) a bíróságtól, hogy ne basszunk már ki velük, adjunk be mindent papíralapon, mert az elektronikusan beadott iratokat nem tudják fogadni.....

Egyjogász # 2015.12.20. 12:07

Ja, lemaradt, hogy az új törvény szerint 2016. július 1-től lesz kötelező az elektronikus kapcsolattartás, úgyhogy az újabb törvénymódosítás június közepén várható....:)

Szerintem egyszerűbb lenne úgy megfogalmazni a törvényt, hogy "Az elektornikus kapcsolattartás valamelyik év január 1-től majd kötelező lesz.", és akkor nem kell folyamatosan hülyét csinálni magukból.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.12.20. 12:42

Ne túlozzunk!
A bíróságok felkészültek - nem a bíróknak kellett, hanem a lajstromiroda ügyintézőinek -, nem ők kérték a halasztást. Az ügyvédi kamara könyörögte ki a halasztást.

Decemberben már minden új peremben (öt darab, három különböző bíróság) elektronikusan adtam be a keresetet. Semmi gond nem volt vele, perceken belül megjön a visszaigazolás az OBH-tól, két napon belül a lajstromszám is az eljáró bíróságtól.

Egyjogász # 2015.12.20. 17:07

Nyilván így van, te biztos jobban tudod, mint a bírók (akikkel nem csak én beszélgettem, hanem a kollégáim is, és egyöntetűen az volt a véleményük, hogy a bíróságok nem felkészültek a tömeges elektronikus kapcsolattartásra)...

De a beírásom alapvetően nem is erről szólt, hanem arról, hogy a november végén nagy csinnadrattával hoztak egy törvényt (amelyet a jogalkotási törvény szerint biztosan gondosan leegyeztettek előtte az érdekképviseleti szervekkel, így az ügyvédi kamarával is), amelynek végrehajtását aztán három hét múlva nagy suttyomban elhalasztották fél évre.

Egyébként meg tényleg nem értem, ha a bíróságok is teljesen felkészültek, ezek szerint az ügyvédek részéről sincs semmi gond a beadással akkor miért könyörgött a kamara a halasztásért, illetve ha könyörgött, miért nem könyörgött novemberben, mielőtt elfogadták a kötelező kapcsolattartásról szóló Pp. módosítást?

lajcsó # 2015.12.20. 17:51

Hasonló volt a helyzet az ügyvédek számára előírt elektronikus aláírás + időbélyegző használata ügyében. Az is szépen elhalt.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.12.21. 07:21

Egyjogász, ebben most tényleg nem vagy otthon, és nem szerencsés dolog olyasmin háborogni, amiről hiányosak az információid. (Valójában nem novemberben fogadták el az elektronikus pervitel előírásáról szóló módosítást, hanem évekkel ezelőtt; egyáltalán nem csaptak "csinnadrattát" a novemberi módosítás körül stb.)

A kamara azért lobbizott erőteljesen a halasztásért, mert sok kolléga - hozzád hasonlóan tájékozatlanul - kétségbe esett. S a kétségbe esésük nem arra motiválta őket, hogy megnézzék, mi is ez - ha már a rendelkezésre álló kb. 2 évben nem nézték meg -, hanem arra, hogy rohanjanak a kamarához panaszkodni. (A kamara, persze, nem erre hivatkozik, hanem mondva csinált, helyenként egyenesen paranoid kifogásokra.)

A halasztás egyébként engem is bosszant. Tényleg nevetséges, hogy korábban már kétszer (lehet, hogy háromszor) elhalasztották; most nagyon határozottan bejelentették, hogy újabb halasztás már semmiképp se lesz. Aztán tessék!
De ez nem átgondolatlanság, hanem gyengeség.

Dr.Attika # 2015.12.21. 07:49

A közig szervekről nem is beszélve. Nekik a keresetlevelet, az első, másodfokú ügy iratait is elektronikusan kellett volna felterjeszteniük. Ez rengeteg irat. Egyszerűbb másolni.
Őrülnek a bírák is.
Béla! Te meg nem vagy elzárva az elektronikus úttól, úgy hogy belép a "kinek a pap, kinek a papné effektus."

capisca # 2015.12.21. 08:30

Én nem félek, az a 2016. július 01. lesz még 2017. január is.

Kíváncsi vagyok a bíróságok mikor kapnak pénzt arra, hogy a keresetek elektronikus fogadásához, tárolásához szükséges számítógépeket, informatikusokat beszerezzék.

Kelvin (törölt felhasználó) # 2015.12.21. 09:07

A közig szerveknek elég szívás lesz a függő hatályú döntés bevezetése...

Kovács_Béla_Sándor # 2015.12.21. 09:24

Egyszerűbb másolni.
Most mondtál valamit... Nekem pont annyi egy oldalt szkennelni, mint másolni. (Sőt, a szkennelést gyorsabban végzi a gép.)

Kovács_Béla_Sándor # 2015.12.21. 09:27

a keresetek elektronikus fogadásához, tárolásához szükséges számítógépeket, informatikusokat beszerezzék.

  1. Nincs szüksége semmi különlegesre.
  2. Több, mint egymilliárdot költöttek az utóbbi két évben a bíróságokon informatikai fejlesztésre.
Egyjogász # 2015.12.21. 12:02

Próbáltam "nyomozni" az ügyben a Parlament honlapján, tényleg érdekes a dolog.

A Pp. módosításról szóló törvény az IM előterjesztése volt, a "csinnadratta" kapcsán meg arra utaltam, hogy még a híradóban is adtak részletet a minisztérum részéről hozzászóló beszédéből, hogy most már tényleg itt az idő a bevezetésre, mert mostanra mindenki felkészült erre.

Ehhez képest a halasztást Rogán Antal terjesztette be (vajh neki mi köze hozzá?), azaz ezek szerint az ÜK Rogánnál lobbyzhatott az IM-mel szemben(?)

De a Rogán féle halasztási törvény indokolása is érdekes (lsd. alább), különösen az IM álláspontjának fényében. Ez ugyanis az én egyszerű olvasatomban azt jelenti, hogy Rogán szerint van azért azon a kötelező bevezetésen mit gyakorolni...:)

"Annak érdekében, hogy a jogalkalmazók és a jogkereső állampolgárok, szervezetek számára a bírósággal való kapcsolattartásnak ezen – elektronikus úton megvalósuló – módja megfelelően „begyakorolhatóvá” és zökkenőmentesen alkalmazhatóvá váljon, a Javaslat egyfajta „próbaüzemet” biztosít 2016. június 30. napjáig.

Ez alatt az időszak alatt már azokat az új rendelkezéseket is alkalmazni kell, amelyeket a Pp. a kötelező elektronikus kapcsolattartás tekintetében tartalmaz, de csak akkor, ha a fél él a törvény adta lehetőséggel, és az elektronikus kapcsolattartást választja.

Ez a megoldás biztosítja, hogy az átmeneti időszak lejártát követően a kötelező elektronikus kapcsolattartás zökkenőmentesen megvalósuljon, és ténylegesen előmozdítsa az időszerű ítélkezést."

Kelvin (törölt felhasználó) # 2015.12.21. 12:08

2018-ra ígérték, hogy minden magyar háztartásban lesz szélessávú internet, addigra majd ez is meglesz. (Biztos addigra az ügyfelek is megtanulnak szépen és értelmesen fogalmazni, indokolni.)

Kovács_Béla_Sándor # 2015.12.21. 12:14

Az ég áldja meg Rogánt, hiszen ez a "gyakorlási lehetőség" a törvényszék előtti ügyekben évek óta rendelkezésre áll, de 2015. eleje óta a járásbíróságok előtt is. Szeretném hinni, hogy ezt a fél évet tényleg felhasználják a kollégák a gyakorlásra, de az eddigiek fényében vannak kételyeim.

Egyébként ha nem az irodám székhelyén folyik a per, akkor beadványonként 500 forintot spórolok az e-pervitellel, ha helyben folyik akkor meg napi kb. egy órát.

ius latratus # 2015.12.21. 12:49

Off

Én ebbe nem akarok belefolyni, amit én, mint földi halandó tapasztalok, az az, hogy az egyik ügyvédünk Armageddont vizionál másfél hete.
Hogy neki csak azért kell majd egy újabb alkalmazott, mert "valakik ott fent, Lázár birkái" kitalálták ezt a baromságot. (olyan normális a drágám, de hát DK-rajongó...)
Titkárnője gépel tizenkét ujjal, de ennyi. Neki az XP az még tegnap is ikszté volt, az ügyvédnő pedig facebook, oszt' jónapot!
Így tényleg nehéz lesz.

On

Kovács_Béla_Sándor # 2015.12.21. 13:00

Aki töltött már ki B400-ast ÁNYK-val, annak nem sok új van a dologban.

Egyjogász # 2015.12.21. 18:05

Pár hete adtuk el feleségem édesanyjának a házát, és szombat reggel kellett menni az ügyvédhez, falura.

Az ügyvéd úr (65-70 körüli bácsi) a házában fogadott minket az alkalomhoz öltözve (gumicsizma, munkásruha, smicisapka - mint kiderült egy közeli disznóvágásból ugrott haza a Ferike /a vevő/ kedvéért).
A szerződést az elegáns viaszosvászon borítású konyhaasztalon írták alá, a másik oldalon ott figyelt ügyvéd úr hajnali reggelijének maradványai (paprikás tokaszalonna és kolbász maradványok) és egy decis, amiből ügyvéd úr jól érezhetően nem kakaót ivott. (Ügyvéd úr hangulatából ítélve, szerintem a megbökött coca emlékére is lemehetett hajnal óta még pár féldeci...:)

A konyhában ott figyelt ügyvéd úr csúcstechnikája egy cca. 25 éves Robotron is....:))

Na most, szerintem ha ettől a kollégától azt kérdeznéd, hogy "töltött már ki B400-ast ÁNYK-val?", valószínűleg azt válaszolná, hogy "ne káromkodjon itt fiatalember!":))))))))))

Kovács_Béla_Sándor # 2015.12.21. 18:35

:D

Kovács_Béla_Sándor # 2015.12.21. 18:35

Akkor meg mit nem értesz?

wers # 2015.12.22. 08:38

oh, milyen elvárások, komoly feladatok egy ügyvédtől.
Mellesleg az egyéni vállalkozóktól minden átmenet nélkül elvárták, hogy a neten keresztül maguk intézzék ügyeiket.

Amit Kelvin hozott fel, durvább
A közig szerveknek elég szívás lesz a függő hatályú döntés bevezetése...

Nem csak szívás, de anyagilag is necces az ügyintézőnek. Egyes esetekben az a 60 nap szinte tarthatatlan. Ügyenként 10.000 Ft, szép lesz.

bokros # 2015.12.23. 08:18

Kétségtelen tény, hogy a Pp módosítás rendesen odatesz.
A B400-as kitöltésének ismerete kb. 10% előnyt jelent, sőt aki már 2015-ben folyamatosan intézett civil ügyeket emellett, annak kb. 20%.
Itt az lesz a gond, hogy minden egyes iratot külön hitelesítve aláírni, plusz a csőd és felszámolási eljárásoknál ez növelve minden esetben a metaadatok küldésével és még az sem biztos, hogy amit most tudunk az elég lesz -e fél év múlva, mert biztos minden változni fog.
De a legnagyobb szívás, hogy minden ügyfélkapus értesítés esetén 5 napon beáll a kézbesítési vélelem és 30 napon beül minden adat törlődik.Gyakorlatilag nem mehetek olyan helyre
szabadságra ahol nincs net.
Vagy megadom a személyes ( tehát nem az iroda) adatait annak aki engem helyettesít.Az ügyfélkapu ugyanis személyes adatokkal működik.
Komolyan gondolkodóba fogok esni a peres ügyek elvállalásával, mert jelentős kockázata van.


Dr. Bokros Gábor
ügyvéd

Dr. Bokros Ügyvédi Iroda
8961 Lenti Pf: 51
www.drbokros.hu
Tel/fax: (36 92) 551 270, 551-271
Mobil: (36 30) 3398 000

wers # 2015.12.23. 14:25

De a legnagyobb szívás, hogy minden ügyfélkapus értesítés esetén 5 napon beáll a kézbesítési vélelem és 30 napon beül minden adat törlődik.

A könyvelőknél ez már nagyon régen így van. Szívnak is.

bokros # 2015.12.25. 09:55

Ne keverd !
A könyvelőknek fix időpontjaik vannak. Pontosan tudják, hogy mikorra melyik bevallást kell leadni minden hónapban. Ez nem változik. Fel tudnak készülni. Sőt az alkalmi foglalkoztatások esetén is fix nevek a beugrók, tehát bármikor egy telefonos értesítésre le tudják adni.

Az ügyvéd viszont bead egy keresetlevelet, aztán akármikor kaphat egy olyan végzést a bíróságtól, ami ugyebár az 5. napon kézbesítettnek minősül és van benne egy 15 napos, szerencsétlenebb esetben egy 10 vagy 5 napos határidő. Amire ha nem reagál, vagy elkésetten, akkor a bírság kiszabása már kötelező.

Ügyvédnél nincs önellenőrzési lehetőség, ami a könyvelők menedéke.


Dr. Bokros Gábor
ügyvéd

Dr. Bokros Ügyvédi Iroda
8961 Lenti Pf: 51
www.drbokros.hu
Tel/fax: (36 92) 551 270, 551-271
Mobil: (36 30) 3398 000

elfmage999 # 2015.12.26. 11:01

önellenőrzés analóg az igazolási kérelemmel

Bogi1 # 2015.12.26. 13:03

ÁFA csökkentéssel kapcsolatban érdeklődnék..

Adott egy társasház beruházás, amely több ütemben épül. Az utolsó ütem még a földben van, a többiek különböző készültségi fokon. A fizetési konstrukció 10% foglaló+6x15% vételárhátralék címén. A szerződés persze bruttó árra köttetett is így szól: A forgalmi adó mértékének a fizetési kötelezettség teljesítése alatt történő változása a vételár összegét nem módosítja, ennek kockázatát a felek kölcsönösen viselik.

A világ egyik legmagasabb 27%-os ÁFA kulcsának emelése igazából nem jelentett reális kockázatot a beruházónak, az ÁFA csökkentés viszont annál inkább esélyes volt. Amikor bejelentették, akkor az is elhangzott, hogy már nagyon régóta dolgoznak rajta, tehát nem volt titok a bennfentesek előtt.

A véleményük érdekelne, hogy lenne-e jogalapunk a szerződés megtámadására pl. a "jóerkölcsbe" ütközés alapján? Most nagyon úgy néz ki, hogy -hacsak a kormány nem segít- akkor a 22% ÁFA különbözetet a beruházó nem szándékozik visszaadni, vagy akár megosztani velünk. Ez több 100 lakást érint csak a mi társasházunknál, de azóta látjuk, hogy vannak még máshol is hasonló gondok. Az összeg lakásonként is több milliós nagyságrend lehet, összességében pedig 100millió körüli nagyjából.
Tudna-e valaki ajánlani olyan ügyvédet, aki vállalná a képviseletünket egyelőre a beruházóval történő tárgyalás során, vagy ha ez nem vezet eredményre, akkor a bíróságon. Már elkezdtük összeszervezni magunkat, és január elejére tervezünk egy találkozót. Köszönöm előre is a választ, és a tanácsot. Remélem tud valaki segíteni, mert nagyon elkeserítő helyzetben vagyunk.