előzetes végrehajthatóság

Kérem a segítségeteket.

Ha tartásdíj leszállítási perben a bíróság ítéletében kimondja az előzetesen végrehajthatóságot a leszállított tartásdíjra, akkor a fellebbezés erre hogyan lehet hatással?

Én volnék az alperes, de én nem kértem azt, hogy hajtságk végre, hiszen így alacsonyabb összeget kapnék, viszont arról kaptam tájékoztatást ma (és nem végzést), hogy május 1-vel a csökkentett tartásdíjat folyósítják nekem, mint végrehajtatónak.????

Én az ítélet ellen 15 napon belül fellebbeztem (március 21-én kaptam meg és 30-án már postán volt a fellebbezés),ezért nem értem, hogy akkor most mi történt?

Függetlenül attól, hogy nem jogerős az ítélet, mégis az alacsonyabb összeget kapom, akkor olyan, mintha nem is fellebbeztem volna.

Kérem segítsetek megválaszolni.

Nem kell ahhoz az alperes kérése, hogy egy tartásdíjról szóló ítélet előzetesen végrehajtható legyen.

A tartásdíj leszállításáról hozott ítélet viszont nem előzetesen végrehajtható. Ha még a 15 napon belül vagy, akkor fellebbezz az előzetes végrehajthatóságot kimondó rendelkezés ellen is.

Sajnos lekéstem.

Én úgy tudom, hogy a leszállítási perekben az előzetesen végrehajthatóságot nem is mondhatják ki. Akkor ezek szerint törvénysértő az ítélet ugyebár?
Max. a különbözetre rendelheti el a végrehajtás felfüggesztését nemde?

de erről nem kellett volna valamilyen írásos értesítést kapnom?

Akkor ezek szerint ezt a bíróság rendelte el anélkül, hogy én azt kértem volna? hogyan lehetséges ez?

Ha így van, akkor majd a másodfokú per során lehet-e valamit tenni?

ObudaFan, van valami más szabály a Pp. 231. § a)-n kívül? Mert az szerintem nem tesz különbséget a tartásdíjat megállapító ítéletek között attól függően, hogy első megállapítás, emelés vagy éppen csökkentés. (Plusz ott a PK. 200.)

A Pp. kommentárjában olvasható, hogy tartásdíj leszállítási perekben nincs helye az előzetesen végrehajthatóság kimondásának.

Ha belegondolsz, logikus is, mert így alkalmasint ellátás nélkül maradnának a jogosultak, vagyis a gyerekek.

1. Nem maradnának ellátás nélkül - egyszerűen csak kevesebbet kapnának, mint addig.
2. Ez azért történne így, mert egy bíróság már eltúlzottnak találta a korábban folyósított díjat.

A kommentár nem jogszabály. Minden további nélkül lehet téves is.

K-B-S!

Azt mondd meg még légyszíves, hogy a bíróság letiltási rendelvénye hatályon kívül helyezheti-e a jogerős százalékos marasztalást tartalmazó tartásdíj levonásást?

Szerintem nem.

Obuda!!!

Az az irat, amit kaptam az a bíróság letiltási rendelvénye alapján tartásdíj hátralék kifizetését rendeli el részemre, mint végrehajtató részére.
Ma beszéltem az ügyintézővel, aki azt mondta, hogy ez nem a százalékos mértékű helyett kerül alkalmazásra, hanem a hátralék sorsáról rendelkezik, vagyis ez az összeg azon túl kerül levonásra, amelyet a jogerős, még hatályban lévő végzés alapján százalékos mértékben határoztak meg.

Egyébként az még mindig rejtély számomra, hogyha én nem kérem a végrehajtást, akkor azt a bíró önmaga is elrendelheti???

A Kommentár a többségi álláspontot tartalmazza, egyébként szerintem az a) pont alá egyszerűen nem illik be a tartásdíj csökkentése, mert a csökkentés nem tartásdíj megállapítását jelenti.

A bíróság is elrendelheti közvetlen bírósági felhívás formájában már az ítéletben. Látni kellene az ítéletet ahhoz, hogy tudjam, ez tötént-e.

Obuda!

El is rendelte a végrehajtást letiltási bírósági rendelvény alapján, ezért a nyufig május 1-től 35 eFt-ot fog utalni tartozás és hátralék kiegyenlítés címén. De! Ez mind a százalékos mértékű tartásdíj mellett kerül kifizetésre! Mint alább említettem beszéltem az ügyintézővel és ő mondta, hogy így van a rendszerükben.

Az elsőfokú ítéletben, amely nem jogerős, kimondta az előzetesen végrehajthatóságot (bár mint tudjuk, nem tehette volna), és még el is rendelte a végrehajtását.
Az én aggályom az, hogy két tartásdíjat (mivel az ellátás folyamatos a még jogerős 2004-es végzés alapján, amelyben százalékos marasztalás szerepel) ugyanazon a jogcímen nem kaphatok, és nem szeretnék olyan helyzetbe kerülni, hogy behajtsák rajtam.

Ha az a helyzet, hogy mindkét összeget utalják részemre, akkor ott a gond, hogy a fix összeget valahogyan vissza kellene juttatnom az ex-emnek.

Mivel azonban aggályos, hogy ő egyáltalán szóba akarna állni velem, mert úgy gyűlöl, ahogyan a csövön kifér (ráadásul biztosan azt fogja gondolni, hogy én kértem a végrehajtást), nehéz lesz, hogy megértessem vele, nem én kértem és tudom, hogy az nekem nem jár és visszafizetném neki.

Csak azt szerettem volna megtudni, hogy ez a bizonyos letiltási rendelvény, amelyet a bíróság tartozáskiegyenlítés címén adott ki, felülírja-e a jogerős végzést?
Vagyis leheséges-e, hogy mégis arról van szó, hogy a százalékos helyett kapnám a fix összegűt, ami számomra eléggé hátrányos volna?

Sokminden lehetséges, de látni kellene az elsőfokú ítéletet, mert szerintem valamit félreértelmeztél.

Írom a privátodra!

Jó, próbáljuk meg.

kedves hozzáértők!
bíróság megítélte a tartásdíjat, eddig az adós tartozása negyedmillió forint. kérdésem az, hogy hogyan lehet megigényelni az állam általi megelőlegezést? adós nem fizet, és a végrehajtó se tudná lefoglalni semmijét, mert nincs semmije sem. rendőrségi feljelentés mit vonna maga után?

Először meg kell próbálni a végrehajtást, és ha az sikertelen, akkor lehet a polgármesteri hivatalban működő gyámghatóságtól kérni a megelőlegezést.

A feljelentés büntetőeljárást von maga után.

és a feljelentéshez mit kell beadni?

A jogerős határozat másolatát.