Így pláne nem. Hiszen nem csak az örökhagyó, hanem egyúttal mások emlékének a megőrzését is szolgálja az a síremlék. Szvsz osztani kell. Meg arányítani.
(Remélem soká fog érinteni a dolog, de kíváncsi vagyok: egy már meglévő síremlék lefedése került félmillióba? Szép. Ha négyzetméterre számolom, újlakás-ár. És a telek nincs is benne. :))
"Az örökhagyó temettetési költségeinek meghatározásánál érvényesülnek bizonyos korlátok a hagyatéki hitelezői oldalon is. Ha a síremlék állításáról az örökösök előzetes megkérdezése nélkül olyan hozzátartozó dönt, aki maga nem örökös, akkor csak a szokásos méretű és minőségű síremlék állításának költségei és csak olyan mértékben számíthatók fel, amilyen mértékben azok az örökhagyó emlékének megőrzését szolgálják"
(Bírósági Határozatok 1996/367.)
Közben világosabb lett a helyzet.A sírhelyen a hagyatéki hitelező dédszülei nyugszanak,és a hagyatéki hitelező nagyszülője él,aki ezeknek a dédszülőknek a gyermeke.Ennek a még élő nagyszülőnek a házastársa hunyt el a közelmúltban,akinek a hagyatéki tárgyalásán előjött ez a síremlék-vita.A síremlék egy része (fedetlen síremlék a dédszülők neveit tartalmazó névtáblával) még akkor készült,amikor az a nagyszülő élt,akinek a hagyatéki tárgyalása most zajlott.Ez a nagyszülő csak úgy volt hajlandó házastársa szüleinek sírját temetkezési helyként választani,ha síremlék készül (mivel egy névtelen kereszt állt egy földhanton,gazosan,gondozatlanul),máskülönben saját szüleinek sírhelyére temetkezett volna.A hagyatéki hitelezőnek a még élő nagyszülője erről nyilatkozott írásban,valamint az is benne áll a nyilatkozatban,hogy volt tudomása a síremlékállításról.A sír lefedése történt mostanában,és szintén a hagyatéki hitelező fizette.
Így már világosabb a helyzet,csak még mindig nem értem,hogy kit terhel így ebben a helyzetben a síremlék állításának költsége,vagy még így sem a teljes költséget kell kifizetni a hagyatéki hitelező részére?
Elbontani nem kell. Viszont az összeg behajtásához ezt a hozzájárulást majd valószínűleg bizonyítani kell.
Köszönöm a válaszokat.A helyzet az,hogy meg lettek kérdezve,sőt a síremlék egy része korábban elkészült,látták is,rendben is találták.Aztán a sír befejezése után a hagyatéki tárgyaláson kezdtek vitázni rajta.Addig nem szóltak egy szót sem.A legutóbbi temetésnél már megvolt a síremlék nagy része,láthatóan.Az örökösök ott voltak a temetésen is,és ott is látták.El kell bontani vagy az kegyeletsértés?
Nekem félmillió csak a síremlékre kicsit soknak tűnik ahhoz, hogy bármely örökös a többiek megkérdezése nélkül költse el - és aztán követelje a többiektől.
Szeretném megkérdezni,hogy mekkora az az összeg ami az eltemettetésre valamint a síremlékre fordítható és hagyatéki illetve később bírósági tárgyalás folytán elismertethető?Valamilyen 300ezer ft-os maximumról hallottam,de nem tudom,hogy eltemettetés vagy síremlék tárgyában.
Nem túlzó az összeg,mivel a síremlék (duplasír) elkészítetése 550ezer ft-ba került, három örökös van,egyik örökös a hitelező egyik szülője,tehát háromfelé menne az összeg.A síremléket a környékbeli sírkövesek többért csinálták volna meg.A hitelező járt utána,hogy hol lehet olcsóbban ugyanazt az új sírkövet megvenni,illetve saját maga a hitelező állította össze a helyszínen,így is munkaköltséget spórolva.
Lebontásra kötelezés azért nem tűnik reálisnak, de hogy temetési költség címén ilyenkor feltétlenül egy túlzó összeget is követelhessen a hagyatéki hitelező, az sem megy.
A közjegyzőnél történt hagyatéki tárgyaláson az egyik örökös kérte a hagyatéki hitelezőt,hogy a síremléket,- amit a hagyatéki hitelező az örökös édesanyjának sírjánál csináltatott,- bontsa el.(mivel a sírhelyet az említett örökös váltotta ki,így tulajdonának tekinti,és vele szerinte nem egyeztetett a hagyatéki hitelező,amikor kialakítatta a síremléket)Erre a kérésre el kell-e bontani a hagyatéki hitelezőnek a síremléket?Szerintem ez kegyeletsértés lenne..
A hitelező kell, hogy elindítsa a pert, ha ő követel. Nyilván csak a jogerős bírósági ítélet után lesz kénytelen teljesíteni az örökös, de a késedelmi kamatok addig is növekednek, mégpedig esedékességtől. Más megegyezés hiányában pénzbeli kiegyenlítés a mód.
Szeretném megkérdezni,hogy hogyan is fog kinézni ez a hagyatéki ügy: a közjegyzőnél a hagyatéki hitelező elmondja mekkora a "követelése",az örökösök pedig vitatni fogják.Ha nem jutnak dűlőre ki fogja indítani a bírósági pert? Még a közjegyző előtt van-e akár az örökösöknek akár a hagyatéki hitelezőnek választási lehetősége,hogy milyen mód kerüljön a hagyatéki hitel kiegyelítésre? Mennyi idejük van az örökösöknek rendezni a tartozást?Nem világos nekem az ügymenet.Köszönettel
Ez nem fakultatív dolog, az öröjös a hagyaték erejéig helytáll a tartozásokért, a hagyatéki hitelező meg egyébként nem fizet illetéket. Ha az örökös nem elégíti ki a hagyatéki hitelezőt, a hagyatéki hitelező bírósághoz fordulhat. Arra pedig már lesz elég fantáziája a végrehajtónak, hogy miből is hajtja be az eljárási költségekkel növelt, jogerősen meg0télt tartozást.
Egy kérdés még eszembe jutott,ha jól tudom a hagyatéki hitelt kétféle módon lehet rendezni:1. a hagyatéki hitelező tulajdonjogot kap az örökség tárgyát képező ingatlanban (mivel sem ingóság sem értékpapír sem készpénz mint örökség nem volt)az örökösöktől a hagyatéki hitel összegéig,így visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie a hagyatéki hitelezőnek,az örökösök pedig nem fizetnek örökösödési adót.2.lehetőség:készpénzben kifizetik az örökösök a hagyatéki hitelezőt.Ez a második lehetőség nem egészen világos számomra:mikor fizetik ki a hitelezőt?(Az egyik örökös munkanélküli,a másiknak több tízmilliós adóssága van mert egy vállalkozást alapított banki hitelből ,így minden ingatlana meg van terhelve)Nem valószínű hogy lenne annyi készpénzük az örökösöknek hogy kifizessék a hagyatéki hitelezőt.Ígérgetni tudnak,hogy majd egyszer kifizetik,de persze egyértelmű hogy nem egyhamar fog az ígéret megvalósulni.Tehát ha az örökösök az örökséget szeretnék megtartani,és azt ígérik,hogy készpénzzel fizetik ki a hitelezőt,akkor mi ennek a menete?Menjen a hagyatéki hitelező bíróságra ha nem fizetik ki az örökösök?
Vagy azt érdemes bizony0tani, kinek is volt egyáltalán pénze a felújításra.
Na ja,csak ugye az sem egyszerű helyzet,ha a kivitelező cég nem adott számlát.Azt meg ugye nem nagyon fogja megérteni,hogy nem lesz baja,ha bíróság előtt vallja,hogy mekkora összegű kivitelezést végzett,mert nem kerül az Apeh-hoz az ügy.Egyébként kinek a nevére kellene szóljon a számla egy hagyatéki hitelező ügyben?Ha annak a nevére szól,akinek a tulajdona a hagyatéki hitel tárgyát képező ingatlan,az a számla nem bizonyítja,hogy azt hagyatéki hitelező fizette.Ha a hagyatéki hitelező nevére szól a számla,akkor pedig akár a hagyatéki hitelező saját házában is történhetett a felújítás,nem?Szóval úgy tűnik a számla sehogy sem jó,ha csak úgy nem,hogy a hagyatéki hitelező nevére szól a számla,és rá van írva,hogy a kivitelezés abban az ingatlanban történt,ami aztán a hagyaték tárgyát képezi.Hm?Szóval a legbiztosabb a kivitelezőket előkeríteni,aztán reménykedni,hogy merik vállalni ők csinálták az adott felújítást.
Az az igazság, hogy ezt még a számlák sem feltétlenül bizonyítják, mert ugye építésről szóló számlát nem olyan nehéz szerezni ebben az országban. Esetleg tényleg az építést, felújítást végző cégek megkeresése szükséges lehet a bizonyításhoz.
Nos, legkésőbb a perben ki fog derülni.
Arról nem szólt egy szót sem,hogy mennyit ismer el,egyszerűen annyit nyilatkozott,hogy a felújítás tényét elismeri,de hogy mekkora összeget gondol,arról nem mondott semmit.Évtizedek óta nem járt a szülei házában,a hagyatéki tárgyalás előtt volt ott pár percre,aztán azóta sem.
Mennyit ismer el az ellenérdekelt fél?
Elnézést,akkor nem értem a kérdést.Legyen szíves elmagyarázni.
Nem ezt kérdeztem.
(Megjegyzem: a piaci érték majd harmadára rúgó felújítási érték elég combos - bár ott, ahol a lakóingatlanok alulértékeltek, nem lehetetlen.)
6,7 millióra van felbecsülve az ingatlan,és 2,5 milliós a hagyatéki hitel (2 millió házfelújítás+fél millió temetés)
Szabad bizonyítási renszdszer van, nemigen lehet azt halálos biztonsággal megmondani, mit fogad el a bíróság bizonyítéknak, mit nem. Azt meg különösen nehéz megmondani, mennyi és milyen bizonyíték alakít ki a bíróban egy bizonyos meggyőződést.
Mekkora a vitatott érték, tehát a különbözet?
További kérdésem: a hagyatéki hitelező az egyik unoka.A hagyaték tárgyát egyetlen ingatlan képezi,amely ingatlan a két nagyszülőnek fele-fele arányban volt közös tulajdona.Az egyik nagyszülő hunyt el.Három örökös marad utánunk,tehát a három gyermekük.A három gyermek közül kettő valamint a házastárs elismerte írásos nyilatkozatban,hogy mekkora értékben és milyen fejújításokat/állagmegóvást végzett a hagyatéki hitelezőként fellépő unoka.A harmadik gyermek,tehát a harmadik örökös számlákat követel,valószínűleg bíróságig megy,mert nem hajlandó elismerni a beruházás összegét.A beruházás tényét közjegyző előtt elismerte.A közjegyző a hagyatéki tárgyalást elnapolta,amiatt hogy ez az örökös és a hagyatéki hitelező megállapodásra jussanak.Elég,ha a hagyatéki hitelező a két másik örökös és a házastárs írásos nyilatkozatát bemutatja a közjegyzőnek/bíróságnak vagy kell további dokumentáció?
Pl. a kivitelező, mint tanú szóbajöhet.