Hagyatéki hitelező

Az örökösök három hitelt örököltek, a vagyon nem volt elég az összes kifizetésére. Az örökösök egyet teljes egészében kifizettek, a maradék kettőre csak arányosan tudnának fizetni, de a Ptk. 680. § (3) alapján a teljes összeget követeli a bank:

Ptk.680. § (1) Amíg az örökös felteheti, hogy a hagyatéki tartozásokat a hagyaték teljesen fedezi, ha figyelmen kívül hagyja az örökhagyó által élők között ellenérték nélkül vállalt, valamint a hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségeket, a tartozásokat a sorrend megtartása nélkül elégítheti ki. Ellenkező esetben csak a sorrend szerint (678. §) nyújthat kielégítést.

(2) Az a hitelező, akinek a hagyatékhoz tartozó valamely vagyontárgyon zálogjoga, vagy külön kielégítésre igényt adó egyéb joga van, a biztosíték erejéig – a sorrendre tekintet nélkül – teljes kielégítést kereshet.

(3) Ha az örökös ezeket a rendelkezéseket neki felróható módon nem tartja meg, az emiatt kielégítetlenül maradt hitelezőnek egész vagyonával felel.

Mivel a jogszabály nem "saját vagyonával" fordulattal, hanem "egész vagyonával" fordulattal él, ezért a bank erre hivatkozva követeli a teljes tartozást, azaz a hagyaték erején túli összeget.

Szerintetek?

Ha az örökösöknek nem is kellett tudniuk a hitelezőről, nem felelnek.

Lehet. Attól függ.

Mi a konkrét tényállás?

Sziasztok!

Ha az elhunytnak adósságai voltak és a hagyaték erejéig felelős örökösök az adósságot nem arányosan fizették ki a hitelezőknek és az így "kifulladt" örökségből egyes hitelezőknek nem marad, akkor ezért az örökösök kötelesek helytállni?

És mi a helyzet akkor, ha ugyanez az eset úgy következik be, hogy a hoppon maradt hagyatéki hitelező csak jóval a hagyatéki eljárás után jelenti be igényét, és neki már csak ezért nem jut semmi?

Kellemes szép estét,

lehet, butaságot fogok kérdezni, de mi sem áll távolabb tőlem mint az öröklésjog és az abból is eredő vh. jogok és gyakorlat precíz ismerete;

(az alábbi ügyben alapszintű segítséget szeretnék nyújtani grátisz egy kedves ismerősömnek, persze ha ügyvédi segítség kell, azonnal jelzem neki)

adott egy házas ingatlan,
egy férj 3/6,
és három gyerek 1/6-1/6 birtokrésszel,
amelyeket utóbbiak az édesanya végrendelet nélküli
2008-as elhalálozása alapján, egyszerűsített közjegyzői eljárással, jogerős hagyatékátadó végzéssel jegyeztek be az illetékes földhivatalnál;

az örökösök nem élnek életszerűen egy helyen, tehát nem az édesapával élnek;

a tárgyi ingatlant nem lakják, kapcsolatuk egymással és az édesapával nem minősíthető megtartottnak;

adott egy bankhitel, amelyet az édesanya (vélhetően az édesapával együtt, aki viszont nem örökös és nem is örökhagyó, így szerintem kiesik a képletből) vett fel, és amelyet a bank az adósa elhalálozásakor tudtunkkal nem követelt (hagyatéki hitelezői igény) a közjegyzőnél vagy az örökösöknél;

a hitelnek a tulajdoni lapon nincs nyoma;

a főkövetelés nem több 200.000 Ft-nál, a vh. eljárást azonban a bank idáig húzta és így már 600 ezer forintot követel;

számomra érdekes kétséget jelent az ügyben, hogy ha az örökösök nem lehettek (nem voltak) tisztában a hagyatéki hitelező igényeivel, akkor objektíve nem is voltak (nem is lehettek) képesek megfelelő döntést meghozni a hagyaték visszautasításáról;

a fentiek alapján két főkérdés merül fel szerintem:

1. hivatkozhat-e alappal az egyik vagy mindegyik örökös arra, hogy nem tudott az örökséget terhelő követelésről és ennek fényében utólag visszautasíthatja-e örökrészét?
2. a bank megfogható-e azért, mert nem jelentkezett be hagyatéki hitelezőként - sőt ha jól látom, nem is kereste az örökösöket eddig, csak a FH-nak a meghiúsult árverezésről szóló törlő határozatát kapták meg! - és mert a főkövetelés háromszorosára emelkedett a követelés (emiatt is) ?

előre is köszönöm az iránymutató észrevételeket, válaszokat, különösen ha jogforrást és főleg eseti döntést is mutatna;

mindenkinek kellemes maradéknyarat,

szeretettel:

Maus Róbert

"Tele-Maus Nonprofit Consulting"
www.tele-maus.hu
( mint magánszemély )

Tisztelt Szakértők!

Segítséget szeretnék kérni.Édesapám 2 évvel ezelőtt elhunyt aki nem tartotta velünk a kapcsolatot és az édesanyjával élt.A temetést édesapám anyukája rendezte ami 196000ft-ba került.A hagyaték 45000ft volt és egyezség fejében átadtuk a hagyatékot a nagymamámnak mivel hitelezői igényt nyújtott be. kiderült hogy édesapámnak van még hagyatéka amit az édesapja után öröklődött és annak az eljárása 1 hónap múlva lesz.Az lenne a kérdésem hogy erre a hagytékra is nyújthat be hitelezői igényt a nagymamám mivel az előző nem takarta a költségeket?Erre az esetre melyik jogszabály érvényesülhet?
Köszönöm előre is a segítséget és szép napot!

Uncso

Amíg a hitelt bármelyik adóstárs fizeti, addig nem vonhat be semmit a bank. Ha nem fizetik a hitelt, természetesen az örökösök az örökrészükkel felelnek.

Következő problémával fordulok önökhöz!
Feleségem (D) édesapja (J) meghalt. Apósom halálakor nős volt (nem a feleségem édesanya). A feleségével (G) volt házassági szerződésük, így egyedüli örökös a Feleségem lett. Azonban volt egy felvett hitele is az apósnak, amit a felesége fiának (E) (nem rokon) lakás vásárlás miatt vettek fel. J-nek - fix nyugdíja miatt-, kellett felvennie a hitelt és mellé még két adóstárs (egyik a felesége (G), másik annak fia (E) lett). Nyitottak a hitelező banknál egy közös bankszámlát amire J a nyugdíját utaltatta, onnan leemelte az aktuális törlesztőt a bank és E befizette a törlesztő összegét a közös számlára amivel visszatöltötte J havi megkapott nyugdíját. (ez így korrekt is.)
A hitelszerződésben J nyugdíjával, G és E ingatlanfedezettel voltak benne. A kérdésem a következő:
A hitelező bank hagyatékkal való felelősség címszóval bevonhatja-e a hitelbe feleségemet (D-t), mint örökös, illetve J által D-re hagyott ingatlant (ami eddig nem volt fedezetként bevonva a hitelbe, nincs jelzálog teher rajta), mint hagyatéki tárgy bevonhatja-e fedezetként?
Van-e arra mód hogy a másik két adóstárs (G, E) helytáll a bank felé és D, mint örökös mentesül J által közvetett módon felvett hitel alól?

Rengeteg ilyen eset van. Szóban megegyeztek az adásvételben, vagy esetleg írtak egy fecnit, még a vétalár is kifizetésre került. És ezzel részükről véget is ért a történet. A tulajdonjog bejegyzésről viszont nem gondoskodtak. Az ingatlan így természetesen az eladó nevén maradt. Majd csak az öröklés során derült ki, hogy az "eladott" ingatlan is benne vagy a hagyatékban.
Egyébként az adásvétel lenne a megoldás. Az illető nem lehet hagyatéki hitelező mert ő nem édesapádnak fizetett hanem az orvosnak, akinek édesapád adta el a földet.

Kedves Szakértő! Problémám a következő lenne, amiben segítséget kérnék.Édesapám 6 éve meghalt. Most jelentkezett egy illető, hogy Apu nevén van egy föld, amit ő használ, és ezt szeretné megvenni. Elmondása szerint Édesapám eladta egy orvosnak (tudomásunk szerint ez nem történt meg és a tulajdoni lap szerint is Apu az egyedüli tulajdonos, földhasználati bejegyzés sem volt soha rajt)ő ettől az orvostól megvásárolta, de semmi papír nincs róla. Mai napig használta, használja és mivel április 30-ig be kell jelenteni a földhasználatot, így ennyi év után kért ki egy tulajdoni lapot és akkor vette észre, hogy ez teljesen más nevén van. Itt megjegyezném, hogy a felesége közjegyző mellett dolgozik, nem értem akkor évekkel ezelőtt miért nem ellenőrizték le a föld adatait és az is furcsa hogy az adásvételről semmi papírja nincs. Most hagyatéki hitelezőként szeretne belépni, hogy a póthagyaték felvételénél ő kerüljön a tulajdon lapra és így csak egy költség lenne.Természetesen miután lezajlik ez az egész és jogerős lesz a végzés, ő kifizeti nekem a föld értékét. Valahogy sántít a dolog... Ráadásul ugye ő utólag akar fizetni, viszont ha én bejelentem őt, mint hagyatéki hitelező, ha mégsem fizet ezt már én nem csinálhatom vissza. Bár azt is mondták, hogy a jogerőre emelkedésig lesz 15 napom, ha ők mégsem fizetnének (ami nem fog szerintük előfordulni)fellebbezni. De utólag mit mondhatnék? Semmit szerintem. Picit lehet, hogy zavarosan írtam le a problémát, de szeretném, ha ötletekkel, vagy tanácsokkal segítenének, hogy mit tegyek? Hogyan járjak el ez ügyben? Mert ha az én nevemre kerül, majd én adás-vétellel eladom neki, ez szabályosabb, átláthatóbb, de valóban költségesebb is. Valahogy bizalmatlan vagyok velük, mert nem szeretnék utólag pórul járni. Segítségét, segítségüket előre is köszönöm!

Ptk. 677. § (1) Hagyatéki tartozások:

1. az örökhagyó illő eltemetésének költségei;
2. a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei;
3. az örökhagyó tartozásai;
4. a kötelesrészen alapuló kötelezettségek;
5. a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.

(2) A hagyatéki tartozásnak ezen a minőségén és fennállásán nem változtat, hogy az - akár az öröklés megnyílta előtt, akár utóbb - az örökös mint hitelező javára keletkezett.

Kedves szakértők, szeretném megtudni, hogy pontosan mit jelent a "hagyatéki hitelező" fogalma? (olvastam a korábbi választ, hogy az, akinek az örökhagyóval és így az örökösökkel szemben anyagi jellegű követelése van, ám nem értem az alábbiak miatt)
A Ptk 679. szakaszához fűzött magyarázat szerint "a cum viribus felelősség forma csak a hagyatéki hitelezőkkel szemben áll fenn. Más hitelezőkkel szemben a vagyontárgyak nem különülnek el és azokkal az örökös a hitelezőkkel szemben az általános szabályok szerint felel."
Kik a hagyatéki hitelezők és kik a más hitelezők?
Előre is köszönöm a választ!Üdvözlettel Filamér

Az örökrészed értékének az erejéig igen.

Tisztelt Fórumozók! Segítségeteket kérem.
Apám kézfizető kezességet vállalt, az adós nem fizetett, ezért az ő nyugdíjának 33%-át vonták. Időközben apám meghalt, a bank hagyatéki terhet jelentett be, de nem hagyatéki hitelezőként. Örököltem én az ő kézfizető kezességét, fizetnem kell? Az adósnak se jövedelme, se ingatlanja!!!!!
Köszönöm előre is.

Akinek az örökhagyóval (az elhunyttal) és így az örökösökkel szemben anyagi jellegű követelése van.

Mit jelent, ez a szó, hogy hagyatéki hitelező? Ki és mi? Egyáltalán nem értem. Kérem hogy segitsen ezt nekem, valahogy ezt megmagyarázni. Köszönöm.

Az is morbid,hogy az örökös a saját anyukájáról szedetné le a síremléket,csakhogy a hitelező felé semmit ne kelljen fizetni.Holott a síremlék már a legutóbbi haláleset előtt állt,csak most került hagyatéki ügyre is sor,amikor is fura,hogy az örökösök örökölnek,a hitelező meg megkapja,hogy hát az örökös "tulajdona" a sírhely,bontsa le a hitelező amit odarakatott vele az elhunytnak a házastársa,holott az elhunyt kérte még életében.Felhúztam magam rendesen ezen a "lebontatni a síremléket" dolgon.Azt,hogy fizetni nem akar,még megértem.De ez nem jelentené azt,hogy kiadja az utasítást a lebontásra,amikor helyette más síremléket nem rakna.. Hát kíváncsi leszek az ügy végére.

Ha bizonyítható, hogy az illető mkifejezetten kérte, hogy legyen ilyen síremlék, és vállalta a költségeit, akkor nem is kell sztem hagyatéki hitelezői jogcímen,m hanem egyszerű megbízás jogcímen lehet követelni. De hát ehhez azt egyértelműen kell bizonyítani, hogy az illető maga kérte, hogy legyen meg ez a síremlék.

Azért ez az "ingyen majd jól oda temetteti magát" elég morbid.

És akkor ilyenkor mi van?Majd a még élő nagyszülő hagyatéki ügyén léphet fel a hitelező a követeléssel?Vagy pedig a hitelező megcsináltatott mindent,és mivel a sírhelyet a hitelező nagyszülőjének egyik gyermeke váltotta meg,aki emiatt pedig saját tulajdonának tekinti,akkor a hitelező elbukta a pénzt,a rokon pedig aki megváltotta a sírhelyet,majd ingyen beletemetkezik a síremlék alá?Mert hát csak úgy nem állhat neki a hitelező sírt bontani,mert akkor meg aztán jól megkapja a kegyeletsértést a nyakába...

Nem lehet a dédszülők emlékének a megőrzésére fordított költséget a most elhunyt személy hagyatékával szemben érvényesíteni. Márpedig a nagyszülő csak az előbbihez járulhatott hozzá - az utóbbinak ő nem örököse. Ha jól értem.

Az árajánlatokat olvasta és az különböző helyeken más-más árakon kapható anyagokról készült listát is látta.Foglaltassa ezt is a hagyatéki hitelező nyilatkozat formájában írásba az érintettel?

A hozzájárult egy tág kifejezés. A költségvetést is látta előre?

A dédszülők egyetlen leszármazottja a hagyatéki hitelező egyik nagyszülője.Õ hozzájárult a síremlék állításához.A síremlék egy része tavaly ősszel készült (nyitott síremlék) közben történt az új haláleset,így a lefedés később készült.Tehát igazából a még élő nagyszülőnek kellene a síremlék költségeit fedezni,azt hiszem.Hisz ő hozzájárult,tudomása volt róla.Na majd a bíróság megoldja...

Bonyolult. Vizsgálni kell, hogy a dédszülők még élő örökösei hozzájárultak-e síremlék emeléséhez, hogyan aránylik egymáshoz a nyitott síremlék és a lefedés költsége, stb. Ráadásul ha már volt síremlék, még ha csak nyitott is, akkor a legutóbb elhunyt személy illő eltemetésének költségeibe nemigen paszírozható bele a lefedés. Vagyis annak költsége is csak akkor követelhető, ha az örököstársak közös megegyezésével vagy legalább utólagos jóváhagyásával rendelték meg.
De ismétlem: bonyolult. Ehhez már át kéne rágni az aktát.

Nem,nem a lefedés volt félmillió,hanem az egész kompletten.
A kérdésem lényege:a hagyatéki hitelező jogosan kérheti a síremlék költségeit a leszármazottaktól?Tehát értem,hogy osztani és arányítani kell,de mivel a dédszüleinek is ez a síremléke,így a még élő nagyszülőjétől is követelheti a dédszülők emlékét őrző síremlékrész költségét,valamint a mostani örökösöktől is kérheti az elhunyt nagyszülő emlékét őrző síremlékrész költségét?