testvérek közötti öröklés

Mondjuk azon az alapon, hogy a saját vagyonával azt tesz, amit akar. Ebbe még azok a gyerekei sem szólhatnak bele, amelyeknek nem vitásan jogilag is ő az apja.

A gyermektartas ennyi idő után legfeljebb akkor érvényesíthető, ha most jogosultak erre, tehát kiskorúak, vagy felsőoktatásban tanulnak.
Az orokles szempontjából a kotelesresz az ami akkor is ervenyesitheto, ha az apuka vegrendeletben vagy ajandekozassal mindent a másik gyermekre hagy. De ennek is feltétele , hogy ő legyen,a bejegyzett apa. Ha nem tesz elismerő nyilatkozatot, akkor pert kell indítani apaság megállapítása iránt.

" aki csinál 4 gyereket és ebből kettőt nem vállalt fel."

DE!!!

Vállalja, összejárnak, elismeri...

Csak VALAMIÉRT úgy alkudtak az anyával, hogy nem fizet.
Nyilván okkal.

pl. mert az
anya akart gyereket tőle
de
nem akart mellé jogszerinti apát is

Azonban a ki tudja mikor esedékes
halála utáni vagyon elosztáson elmélkedni
tiszteletnen-bunkó magatartás

Azon agyalni hogy, miként lehetne MÁR MOST biztosra menni
és a döntését előre kikényszeríteni... nos,

az pedig mindentől függetlenül pénzéhes aljadékság.

Talán még a halálát is kívánják közben.
Mert jó lenen a pénz-vagyon mielőbb.

A tavaly eladott lakásból milyen alapon rekeszt ki másik, vérszerinti gyerekeit

A saját vagyonával azt tesz amit akar, ahogy te is.
Bizony SENKINEK !!! semmi köze hozzá.

Pláne nem egy olyannak akihez jogilag semmi köze.

És alighanem azért nincs, mert
az ANYA!!!!! NEM akarta, hogy legyen.

Hisz HA!!! az anya akarta volna akkor lenne,
mivel
az apaság ténye bizonyítható az anya által.

Az, hogy a gyerek az apa pénzére vágyik.
Az meg őt minősíti, kapzsi faszfej lett...

Nem elég neki, hogy az apa elfogadta, kapcsolat tart.
Még a le is nyúlná.

Fogadja el szépen, hogy ő
az apa számára NEM AZONOS rangú a lánnyal.

És örüljön hogy legalább érzelmi szinten van apja!
Ha úgy tetszik a ribanc anyja ellenére!

Hisz tudod: a nő is kellett ahhoz a gyerekhez!!!!

Sőt, főleg ő és az ő felelőtlensége vagy akarata.
Plusz a megtartási döntése is.

Szóval, ne csak az apát ekézd
Sőt főleg ne őt.
Szerintem.

Van ott egy anya is a történetben
és főleg egy lelketlen kapzsi gyerek!

Röviden...

Tisztességes gyerek elfogadja a szülei döntését.

Amit ők nem véletlenül alakítottak úgy ahogy
és nyilván szándékkal tartották fenn azt
a helyzetet, amit.

Vita nélkül!
Egyetértésben vagy elfogadással.

Köszönöm szépen a segítséget ! Mindent megtudtam, amit szerettem volna .

Óbudafan, köszönöm a segítséget!

Nonolet, nem ismerek rád :-) Abszolut elfeledkezel a gyermek jogairól, ribancozod az anyát, és fogalmad sincs, miért nem vállalta be egyikük hogy pereljen a gerektartásért, másikuk részéről a megtagadást .
Csak éppen arról a szerencsétlen gyerekről feledkezel meg, aki nem tehet semmiről és kétségbevonod a jogait, a másik testvérrel szemben. Higgadj le...

A másik testvérrel szemben nincsenek jogai !

Csak az apjával szemben lehetnek.
Ha elismerteti magát jog szerinti fiúként.

Akkor is csak

• a köteles rész dolgában

és

• a tartásdíj ügyében

Ennyi.

Nonolet, Óbudafan remek, jó választ adott.

Te leribancoztad az anyát és a gyereket. Furcsa. Azért mert 2 szülő összeveszett, attól még a gyereknek ugyanolyan jogai vannak, mint a féltestvérnek, aki alig 1 évvel fiatalabb. Ha számolsz, akkor bizony az apuka volt a hunyó, hogy 2 kapcsolatot futtatott egyszerre. Ő nem ribanc?

Miért pont fiúként vannak jogai? Lányként már nem lehet?

Te ribizted le...

"ribinek használta őket"

...és te szapulod CSAK az apát.

Holott az anyák épp olyan részei az ügynek!
Semmivel sem jobbak.

Harciusz: Nonolet otromba fröcsögése nem jelent egyet az igazsággal és méltósággal. Szegénynek nehéz lehet saját magát is elviselnie, nemhogy egy másik EMBERT.
Óbudafan megadta a korrekt, helyes választ. Ha az el nem ismert gyerekek benne vannak az apaság megállapítása iránt indítandó per határidejébe, akkor mielőbb tegyék meg a szükséges lépéseket, aztán ez a "apa" gondolkodhat azon, hogy hogyan semmizze ki a gyerekeit a halála után is. Erre azonban számtalan lehetősége van, de ez legyen az ő gondja.

....attól még igaz marad,
hogy
aki felnőve csak azért indít pert az apaságért,
hogy
aztán lehúzza az apját, az egy szar ember lett.

Aki nem tudja elfogadni a szülei döntését.

Ráadásul fölöslegesen rontja a viszonyt!!!

Mert

• az ap életében eladott vagyonból

NEM TUD rész szerezni jogi úton,
csak
ha az apa önként juttat neki is...

• az örökség nagy részéből is kicsukható,

kivéve a köteles részt vagy az érvényes kitagadást

• egyedül a tartás díj (HA MÉG JÁR) az amit elérhet

Szóval, mire a nagy pénzsóvár lendület?

A vagyonból nem jut, ah az a apa nem akarja !
Az örökségből valamennyi talán ( ha lesz majd).
A tartásdíj csak a kb. biztos.

Avagy sokkal inkább kínos ez
a kapzsiságról-irigységről szóló ügy,
mint amennyire hasznos.

De legalább létrehoz egy jó kis családi viszályt, alighanem az eddigi békésebb élet helyett.

Ugyan már! Ami jár, az jár.

Kedves Fórumozók, Válaszadók!
Édesanyámmal fele-fele tulajdoni arányban vagyunk tulajdonosai - édesanyám haszonélvezeti jogával terhelt - ingatlannak, az ingatlan értéke 12 M Ft. Édesanyám elhunyt. A tulajdoni hányadát testvéremmel örököljük, valamint kb 1 M Ft-ot, ami bankszámlán van. Az elmúlt évek alatt mivel az ingatlan tulajdonosa voltam a beruházásokat édesanyámmal közösen finanszíroztuk, nagyrészt én. Testvérem ezt elismeri. Szóbeli megállapodásunk alapján a kp-t ő kapná, az ingatlan tulajdonosa 1/1 arányban én lennék. Ahogy körbejártam a lehetőségeket a testvérem amennyiben lemondana az örökrészéről a fia kapná azt. Tehát a javamra nem mondhat le. Amennyiben nekem ajándékozná, illeték fizetési kötelezettségnek kell eleget tennem - oldalági rokonok vagyunk. Lehetőségként felmerül még az "osztályra bocsátás", amikor a testvérem a közjegyző előtt nyilatkozik, hogy édesanyánk életében segítette, pl a lakása vásárlásakor. Kérdésem továbbá, hogy édesanyám haszonélvezeti joga megszűnt, ennek van-e, lesz-e járulékos költsége.
Választ, válaszokat előre köszönjük. N.

Kedves Nercsi!
Ez nem olyan kérdés, hogy a "Lábgombát elmulasztja-e a kecskeszar?"- amit egy internetes fórumon meg lehet beszélni. Forduljon ügyvédhez a konkrét üggyel, iratokkal.

„Lehetőségként felmerül még az "osztályra bocsátás”"
Nem. Osztályos egyezség. És nem kell indokolni.

Köszönöm Kovács úr a válaszát!

„Kérdésem továbbá, hogy édesanyám haszonélvezeti joga megszűnt, ennek van-e, lesz-e járulékos költsége.”

Nem lesz.

Az osztályos egyezségnél meg arra figyeljetek, hogy ha visszteher ellenében örököl valaki többet, annak azért van járulékos közterhe.

Köszönöm a választ ObudaFan!

Szép napot kívánok!Egy kis jogi segítségre lenne szükségem.Van egy testvérem,és örököltünk egy lakást az édesanyánk után.Én 1/4,a testvérem 3/4 részben lettünk tulajdonosok.Én el szeretném adni a részemet,így pénzhez jutni belőle,de a testvérem nem hajlandó az ingatlant értékesíteni és mivel a jövedelme alacsony kifizetni sem tud.A lakásban ő lakik és nem fizeti a költségeket.Tud nekem segíteni valaki,hogy hogyan juthatok az örökös részemhez,illetve ha a rezsi nem fizetése miatt történő lakásra terhelés mennyiben érinti a részemet.Köszönöm a segítséget.

Bármelyik tulajdonostárs bíróságtól kérheti a közös tulajdon megszüntetését. (Jobb megegyezni, mert elég drága mulatság, elviheti az ingatlan értékének a negyedét-harmadát.)

Köszönöm a választ.Esetleg nincs olyan kikötés,hogy a nagyobb tulajdonosi hányadnak kell kifizetni a kisebbet?Nagyságrendileg mennyi időben és pénzben egy ilyen per?
Még az is lehet,hogy a végén nekem kell megvenni(kifizetni)a nagyobbik részt?

Még az is lehet.
Annak kell aki képes rá és akarja is.

Meg az is lehet, ha nem tudtok eredményre jutni,
hogy végül árverésre kerül a ház és a befolyt pénz lesz elosztva. Már amennyi marad belőle a per+árverés után, ha marad egyáltalán...

-

A tulajdonosok egyetemlegesen felelnek a közös tulajdon terheiért. Ha nincs közöttük érvényes használati megosztási szerződés.

Aztán majd egymással lemeccselik a terhek egymás közötti elszámolását.

-

Esetleg havi részletfizetésre eladni a tesónak azt az 1/4 részt ?
Egyben jelzálog jogot alapítva a tartozásra az ingatlanon.

HA így megveszi, akkor az e miatti tartozása
(a részletek elmaradása) már végrehajtható lesz
rajta.

Így végül a pénzedhez jutsz idővel, mert

• vagy kifizeti apránként
• vagy az ő költségére végrehajtod a volt 3/4 részéből

Megváltásra kötelezni csak azt lehet, aki bent lakik.
Írtam, hogy mennyibe kerülhet.

A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. Ez itt nem járható.

A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit.

Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.

A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.

Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy - ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti - részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.

Az ingatlanon fennálló közös tulajdon - ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak - az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja.

A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.