Válás, vagyonmegosztás

Ha a bíróság - figyelemmel a közös kiskorú gyermekre - a lakáshasználatot kizárólagosággal neked itéli, ameddig ő a 18. életévét nem tölti be, az utcára nem kerülhetsz vele, vagyis bármennyire is siettetné a férjed a lakás eladását, a gyerek érdeke "fék" a dologban. (A szülő akár a saját kárára is köteles gondoskodni a kiskorú gyermeke lakhatásáról és megélhetéséről.)

Igen, önként hagyta el a lakást a férjem, ( egy szobát lakhatna, közös megegyezésnél így osztottuk fel a lakást), de ő válás után elköltözött.Ez nem jelenti azt, hogy a 1/2-1/2 tulajdonjogú ingatlanunk ráeső részére ne tartana igényt.Valahol olvastam,hogy ilyen esetekben a szokásos bírói gyakorlat az,hogy a lakás értékének 33%-át kellene kifizetnem annak fejében, hogy enyém legyen a tulajdonjog.(Kiskorúra való tekintettel, esetleg jövedelmi viszonyokat figyelembe véve, bár ebben az utóbbiban nem vagyok már biztos).Hosszú távon az sem megoldás szerintem, hogy a használati jogot megkapnám a bíróságtól,és közben közös tulajdon marad, hiszen belátható időn belül mindenkinek meg kell kapnia a részét a közös tulajdonból.Szóval előbb -utóbb ilyen esetben is el kell adni esetleg a lakást,ha másképp nem megy, mert a pénzéhez hozzá akar jutni mihamarabba férjem.Ő már hónapokat sem vár,nem számít neki, hogy ő 5-ször annyit keres kb, mint én, és csak magára van gondja.Nem akarok hosszú pereskedésbe bonyolódni,az senkinek nem jó, ezért érdeklődöm, hogy hasonló esetkben mi a bíróság álláspontja vajon, vagy esetleg menjek el fogadónapra a bíróságra, érdeklődjek,persze érdemben nem biztos,hogy válaszolnak...Köszönöm a figyelmeteket, és még várom a véleményeteket most is.

A házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy később, az életközösség fennállása alatt, kedvezőbb életkörülményeik biztosítása érdekében adott ajándék - beleértve az un. menyasszonytáncpénzt is - általában a házastársi közös vagyonba tartozik.
A szülő vagy más rokon által adott jelentősebb értékű ajándékot viszont rendszerint az ő gyermeke vagy rokona részére szóló juttatásnak kell tekinteni.
A házassági vagyonjogi perekben sok esetben vitás az, hogy a házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy később, az életközösség fennállása alatt, kedvezőbb életkörülményeik biztosítása érdekében adott ajándékok a közös vagyonhoz vagy valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak-e. Ezt a kérdést az esetek többségében házassági vagyonjogi szerződés nem rendezi.
Ilyen szerződés eltérő rendelkezése hiányában a házasságkötés alkalmával adott ajándék: az ún. nászajándék esetén abból kell kiindulni, hogy annak célja a jövendő házasélet terheinek megkönnyítése, a házastársak közös boldogulásának az elősegítése. Ezért a nászajándék a Csjt. 27. §-nak (1) bekezdése alapján rendszerint a közös vagyonhoz tartozik.
Bizonyítható azonban, hogy az ajándékozó az ajándékot csak az egyik házastársnak kívánta juttatni. A bizonyítás sikere esetében a nászajándékot a Csjt. 28. §-a (1) bekezdésének b) pontja értelmében a megajándékozott házastárs különvagyonának kell tekinteni. Az ajándékozónak erre a szándékára mindenekelőtt az ajándékozás alkalmával tett nyilatkozatából lehet következtetni.
Ilyen nyilatkozat hiányában meghatározó lehet az ajándéktárgy jellege, így pl. a személyes használatra szolgáló tárgy (ruhanemű, ékszer stb.) vagy foglalkozás folytatását elősegítő dolog (pl. orvosi műszer) általában annak a házastársnak a különvagyona, aki azt használja.
A vagyontárgy közös vagy különvagyoni jellegének megítélésénél a fentieken kívül - jelentősége lehet az ajándék értékének és az ajándékozónak a megajándékozotthoz fűződő kapcsolatának is.
Abban az esetben ugyanis, ha a szülő vagy más rokon ad jelentősebb értékű ajándékot, ezt - az ítélkezési gyakorlat tapasztalatai szerint - általában saját gyermekének illetve rokonának szánja. Ilyenkor is jelentősége van természetesen az ajándékozáskor elhangzott nyilatkozatnak, de a vagyonjogi igények eldöntésénél a bíróságnak fokozott gonddal kell a nyilatkozat valódi tartamát vizsgálnia. Sok esetben ugyanis a szülő, illetve rokon eredetileg nem csupán gyermekét (rokonát), hanem annak családalapítását kívánja támogatni - közvetve tehát a másik házastársat is - szándéka azonban nem irányul arra, hogy az együttélés végleges meghiúsulása esetén az ajándék értéke ne gyermekét (rokonát) illesse meg, hanem az a másik házastársat is gazdagítsa, és közös vagyonként megosztásra kerüljön. Ilyen esetekben az ajándékot illetve a helyébe lépett értéket annak a házastársnak a különvagyonához tartozónak kell tekinteni, akiknek a szülője, rokona azt adta. Ez a megoldás elejét veheti annak, hogy utóbb az ajándékozó a másik házastárssal szemben az ajándék visszakövetelése iránt külön per megindítására kényszerüljön.
Másként alakul a helyzet akkor ha a mindkét házastárs részére történő ajándékozást okirat bizonyítja (pl. ingatlan ajándékozása esetén). Ekkor csak maga az ajándékozó érvényesíthet igényt bármelyik házastárssal szemben az ajándék visszakövetelése érdekében. Nincs azonban akadálya annak, hogy az ajándékozó szülő vagy más rokon ezt a követelést a Ptk. 328. §-nak (1) bekezdése alapján gyermekére (rokonára) engedményezze, és - ebben az esetben ez az igény a házastársak vagyonjogi elszámolásának keretében, a szülő (rokon) perbenállása nélkül is elbírálható.
Mindezekből következik, hogy az eset összes körülményének a vizsgálatára van szükség olyan esetben, amikor az egyik házastárs a házasságkötésre tekintettel adott ajándék közös vagyonba vagy különvagyonba tartozását állítja. A bizonyítékok mérlegelése során - a kifejtetteken túlmenően - jelentősége lehet a felek által követett helyi szokásoknak is.
Az említettek vonatkoznak arra az esetre is, amikor a házastársak a házas együttélésük alatt részesülnek ajándékban.

Bocs, elkerülte a figyelmemet, hogy 97-ben volt a lakásvásárlás.

Egy bank általában 5 évig visszamenőleg őriz meg egy bankszámla-kivonatot., adott esetben kérhető másolat.

Ha édesanyád esetleg még él, pár sorban írja is ezt le - bizonyíték a kezedben.

Ha esetleg már nem élne, de lenne rokon és/vagy szavahihető ismerős, aki tanúsítani tudná, hogy a mamád előzetesen eladott egy ingatlant, és a lakás vételára abból, és csak és kizárólag a te részedre.

Esetlegesen hasznos lehet, ha az adásvételkori pénzmozgásról meglenne az akkori bankszámla-kivonat stb., mint igazolandó, hogy a pénz eredete és a vételig annak "útja" miként ill. honnan hová.

Aktuális tullapot is érdemes lehet beszerezni a földhivatalból.

Szerintem elvitathatatlan különvagyonod, attól függetlenül, hogy azt a házasságod előtt kaptad/vásároltad, vagy azt követően csak. Azt a lakást édesanyád csak és kizárólag neked szánta, illetőleg a rávalót ezen célból biztosította részedre.

És az is közömbös, hogy esetleg benne laktok vagy sem. (Esetleg édesanyád haszonélvezete terhelheti haláláig részben vagy egészben - de erre vonatkozóan nem írtál, egyben a kérdésedet nem is érinti.)

Az azonban már egy teljesen másik szempont, hogy esetleges váláskor, ha a feleségnek a két kisgyerekkel nincs hová költöznie - és ha a lakás nem megosztható az apa esetleges további ottlakására is -, akkor a bíróság rendelkezhet akként - a válás okát, és az egyéb összes körülményt vizsgálva és mérlegeléve, hogy bár az apa a tulajdonos, mégis őt kötelezik távozásra., a kiskorú gyermekéről a szülő akár a saját kárára is köteles gondoskodni, és ezen kötelezettség elsősorban a lakhatásra vonatkozik.

Üdvözlöm!

Feleségemmel 14-éve házasodtunk össze 1994-ben.1997-ben Édesanyám vásárolt egy ingatlant a részemre úgy,hogy az adásvételi szerződés egyik pontja tartalmazza mely szerint "A vevő kijelenti,hogy ezen lakás vételárát teljes egészében édesanyjától kapta,azaz az ingatlant édesanyja vásárolta részére egy általa korábban eladott ingatlan árából".A kérdésem az lenne, mi illetné a feleségemt válás esetén( két kiskorú gyermekem van),mire tarthatna igényt?

Válaszát előre köszönöm!

Kedves Kovács_Béla_Sándor!
Problémám kissé hasonlít az előttem szólóhoz, amit az ingatlan/válás utáni vagyonmegosztás fórumhozzászólásban megpróbáltam részletesen leírni.Ha ideje engedi, kérem adjon tanácsot. Köszönöm!

Ja, már látom. Nem is te kérdezted először a lakott forgalnu értéket, te csak lecsaptál rá.
Ismétlem, ez téged nem érint. Neked, ha meg akarod váltani a férjed tulajdonrészét, ki kell fizetned a forgalmi érték felét. Talán kicsit jó hír, hogy úgy is megkaphatod a használat jogát a gyermekekre tekintettel, hogy közben az ingatlan közös tulajdon marad. S ha a közös lakást önként, a visszatérés szándéka nélkül hagyta el, akkor még lakáshasználat megváltására sem tarthat igényt.

A felét.
De ha 1/2-1/2 arányú közös tulajdonú ingtalan megváltáásról van szó, akkor ott nem számít, hogy a megváltó tulajdonos benne lakik. Azt pedig, ha haszonélvező lakja, megint csak másképp kell beszámítani.
Szóval szerintem el vagy egy kcisit tévedve. Ha el akarsz igazodni, írd le a tényállást konkrétan.

Köszönöm a választ,de akkor még egy kérdésem lenne...-))A lakott forgalmi érték az számszerűsítve kb mit jelenthet?Értem,hogy maga a kifejezés mit takar...Ha a lakás értéke(nem lakottan) kb. 8 millió, akkor lakottan mennyit ér nagyjából?Mert valami kiindulási alap kellene,ugyanis hónapok múltán most először ülünk le beszélni erről a férjemmel,és már gondolom,nem lesz könnyű dolgom..Nehéz lesz megértetnem, hogy ne a 8 millió felére tartson igényt..Mert jobb lenne megegyezni, mint perbe kezdeni.Előre is köszönöm a választ, válaszokat!

Obudafan
Köszönöm! Az ingatlanügyek/ válás utáni vagyonmegosztás fórum hozzászólásában tettem fel pár kérdést, nagyon megköszönném ha kaphatnék rá választ.

Az az érték, ami mellett a bentlakók kiköltözése nélkül értékesíthető az ingatlan.

Obudafan
Érdekelne, pontosan mit is jelent a lakott forgalmi érték.
Előre is köszönöm!

A kiskorú gyermekre tekintettel a bíróság nem ítélne meg többlethasználati díjat, és csak a lakott forgalmi érték felére tarthatna igényt. Arra viszont igen.

Sziasztok!A segítségeteket szeretném kérni.Tavaly júniusban váltunk el a férjemmel közös m.-el.Én maradtam egy egyetemista és egy kiskorú gyermekkel a lakásban.A lakás közös tulajdonunk.(50-50%).A volt férjem albérletbe költözött pár hónapja, de a helyzet rendezését sürgeti mostmár.Itt kezdődik a problémám:Én alig keresek többet a minimálbérnél,ő elég tisztességes gyerektartást fizet,és emellett is tudja támogatni időnként a gyermekeinket.(Külföldön dolgozik)Itt csak azt a megoldást találtam, hogy jelzáloghitelt veszek föl,akkor viszont 15-20 évre eladósodom,de a legnagyobb baj az, hogy nem hiszem, hogy fizetni tudom a minimum 20 ezer ft. körüli öszeget sem havonta erre.Az sem jó megoldás, ha nem fizet gyerektartást, vagy kevesebbet fizet, hiszen így is kell minden fillér,szóval nem tudom...Az lenne az egyik kérdésem,hogy olvastam valahol,hogy nem a fele részt ítélné meg a bíróság egy esetleges perben a volt férjnek, ha neki kiválóak a jövedelmi viszonyai,az enyém messze nem az,és talán figyelembe veszik a kiskorú érdekeit is...De ezzel sem nagyon vagyok kisegítve,mert akkor a 4 millió helyett kb.2,7-et kellene felvennem.Persze, ez jóval kevesebb,de nekem rengeteg ez is..Lehet, hogy nincs igazán jó megoldás,mindenképpen milliókat kell hitelként felvennem...Előre is köszönöm a hozzászólásotokat, véleményeteket,és az időt, amit rám fordítotok!

„Kérdésem az lenne, hogy a bíróság, miután tulajdoni lappal tudom igazolni, hogy kizárólag különvagyonom az említett lakás, kötelezhet-e arra, hogy biztosítsam mindenképpen a lakhatást a családom részére, vagy írhatok-e esetleg egy szerződést szívességi lakáshasználatról a feleségemmel. ”

Megegyezni meg lehet bármiben. a viszont megegyezés nincs, a bíróság rendelkezhet úgy, hogy kizárólag az anya és a gyermek használhatja tovább a lakást, ha a gyermek az anyánál lesz elhelyezve.

2003-ben kötött házasságom; melyből 2005-ben született egy fiúgyermekünk, tavaly nyáron helyrehozhatatlanul megromlott, ennek eredményeként tavaly júniusában elköltöztem a közösen használt lakásból. A lakás kizárólag az én tulajdonom, hiszen még házasságkötésem előtt 1-2 évvel szüleim anyagi segítségével vásároltam meg és újítottam fel. Házasságkötésem előtt néhány hónappal költöztünk be későbbi feleségemmel a lakásba, amit már együtt rendeztünk be bútorokkal, berendezési tárgyakkal. Feleségemmel eldöntöttük, hogy felbontjuk házasságunkat és már összeállítottam az EGYEZSÉGI MEGÁLLAPODÁS-t (házasság közös megegyezéssel történő felbontása tárgyában), hisz pereskedés nélkül szeretnénk elválni. Számomra nem teljesen egyértelmű a lakáshasználattal kapcsolatos kérdés. Miután még a kisfiam most kezdte az óvodát, feleségem gyes után még most áll újra munkába, így annak ellenére, hogy akár a szüleihez is költözhetne a kisfiammal, szeretném egy időre nekik a lakhatást a lakásomban biztosítani. Ingóságaink jelentős részét, mint a bútorok, elektronikai cikkeket, használati eszközöket a feleségemnek adnék át, ha elköltözne a lakásból. Kérdésem az lenne, hogy a bíróság, miután tulajdoni lappal tudom igazolni, hogy kizárólag különvagyonom az említett lakás, kötelezhet-e arra, hogy biztosítsam mindenképpen a lakhatást a családom részére, vagy írhatok-e esetleg egy szerződést szívességi lakáshasználatról a feleségemmel. Jelenleg élettársi kapcsolatban élek, az élettársam lakásában, így egyelőre nincs szükségem a lakásomra, de közös jövőnk felépítése miatt, az elkövetkezendő években bármikor szükségem lehet a lakásomra. A házasságbontó egyezségi megállapodásban már lerögzítettem, hogy havonta fizetem a kisfiam után a gyermektartási díjat és szeretném benne rögzíteni, hogy a lakáshasználatért a feleségemtől semmiféle pénzbeli jutatást nem fogok kérni. Eddig elköltözésem óta a rezsiköltségeket kizárólag én fizettem, a jövőben a feleségem fizetné a lakás havi kiadásait, míg ő használja.
Ön mit javasol, mire kellene mindenképpen figyelnem, amikor lerögzítem az egyezségi megállapodásban, a lakáshasználati részt. Gondolok arra, hogy érdemes-e beleírni egy konkrét időtartamot, hogy meddig engedem a lakhatást, stb. Előreláthatólag 1-2 évig mindenképpen használhatják a lakást, de kikötéseim lennének, ha a feleségem párkapcsolatot kezdene, akkor az új párja semmiféleképpen nem költözhet oda. A feleségem egyelőre szintén egyetért ezekkel az érveimmel, de nem szeretném, ha visszaélnének a jóakaratommal és esetleg valamilyen módon lehetetlené tennék a lakásom saját használatát, ha az élethelyzetem úgy kívánná vagy akár pereskedésbe fognának a lakásom megszerzéséért.
Tisztelettel!

1. A vagyoni helyzet alapján, a kérelmet a bíróságon beszerezhető formanyomtatványon kell előterjeszteni. Nagy pertárgyértékű ügyekben meg szokták adni.

2. Többlethasználati díj fizetésére lesz kötelezett. Emellett meg kell térítenie az ezzel okozott kárt.

Két kérdésem lenne:

1. Olvastam, hogy vagyoni per indításakol lehet kérni illeték felfüggesztést vagy valami hasonlót. Tehát nem kell előre kifizetni a 6 %-ot. Ez milyen alapon kérhető és mennyi az esélye, hogy a perindító megkapja.
2. Amíg nincs vagyommegosztás, addig a ház használati joga meg van osztva, de az elmérgesedett helyzetre való tekintettel az egyik fél nem lakik gyakorlatilag bent, de rendszeresen odalátogat. A bent lakó félnek nem érdeke a megegyezés. Milyen következményei lehetnek, ha a másik fél kipakolja üresre a közös ingatlanrészeken tárolt ingóságokat, hogy a bent lakó felet megegyezére késztesse.

Tulajdonos...hogyne... A lakást a feleség vette, de nincs házassági szerződés, tehát a férj is "tulajdonos"...
Na ja, jogai vannak, kötelességei nincsenek... Gondolok itt a rezsi fizetésre... De mi van akkor, ha a férj azt állítja, hogy Ő ad pénzt a rezsibe? Persze ez nincs így, de ebben az esetben egy állítás áll szemben egy másik állítással...
Külön pert indítani a lakás miatt...ez nagyon jó... A fél életét a bíróságon tölti az, aki uram bocsá' "el merészel válni"...
Fantasztikus törvényeink vannak...

Ha nem akarja megvenni, akkor miért kellett szóba hozni egyáltalán?
Ha még folyik a bontó-, illetve vagyonmegosztási per, abban a bíróság nem szünteti meg a közös tulajdont, csak az 1/2-1/2 tulajdoni arányt állapítja meg, ha szükséges.
A közös tulajdon megszüntetése iránt külön pert lehet indítani. Hogy milyen módon szeretnéd a megszüntetést, az neked kell tudnod.

„Addig a férj élheti világát a lakásban”
Miért ne élhetné? Tulajdonos. Épp azok a jogai, mint a feleségnek. A költségek ráeső részét viszont lehet tőle követelni.

A probléma ott van, hogy kell a férjnek a ház, de fizetni nem nagyon akaródzik Neki... Jelenleg is a feleség fizeti az össze rezsit...egyedül...holott a férj is ott lakik.
Ezért tartom valóbbszínűnek azt, hogy a lakás kérdését csak jogi úton lehet rendezni. Erről viszont semmit sem tudok... Mit kell tenni a feleségnek? A bíróság dönthet úgy, hogy "el kell adni a lakást"? Ez mennyi időt vesz igényben? Addig a férj élheti világát a lakásban (és közben semmiért nem fizet)?