Válás, vagyonmegosztás

15 év házasság után a mindennapi életszükséglet körébe tartozó használati tárgyak értékén vásárolt vagyontárgyak számítanak már közös vagyonnak. Semmilyen egyéb esetben nincs jelentősége a vagyonmegosztásnál annak, hogy milyen régi a házasság.

Bégé!

Amennyire tudom: amit a feleséged az apjától örökölt: az az ő különvagyona. Abból a válás esetén te nem fogsz részesülni. (Nem hallottam még erről a '10 év házasság után...'-szabályról. Ilyen tuti, hogy nincs. Olyan viszont van, hogy házassági közös vagyon, de ez nem valamiféle házasságban töltött fix időtartamhoz kötött.)

Az ami feleződik: a kettőtök által a házasság fennállása alatt szerzett javak.

A felséged nem szerzett semmit, te szereztél mindent: tehát az általad szerzett mindent még felesben meg is kell osztanod a feleségeddel.

A közös bankszámlán lévő, és a feleséged által lenyúlt pénz: szerintem ez számodra veszett fejsze nyele, de majd jönnek jogászok is, és hátha mást mondanak. Reménykedjünk.

Amikor belementél abba, hogy a feleséged az 'örököltem, tehát minek dolgozzak'-jegyében "némi" plusz terhet pakoljon a válladra: akkor felvállaltad annak a kockázatát, hogy egy esetleges válás esetén kutyául fogod érezni magad. Na, most jött el az a helyzet. Ugyanúgy a közös bankszámlánál is.

Kihagytam, hogy nincs közös gyerekünk.

A kérdéseim a következők:

1.: Közösen szerzett vagyonnak minősül-e a házastársam családtagjától kapott pénzajándék (lakásvásáráshoz) ?

2.: Különköltözésem után kapott jövedelem, amely a különköltözés előtti időszakra vonatkozik (adóvisszatérítés, TB-ellátás)

3.: Együttélés utolsó heteiben házastárs által felvett tetemes személyi kölcsön visszafizetésében való részvétel terhel-e engem?

Kedves Illetékesek!
Azzal a kérdéssel fordulok hozzátok, hogy párommal 14 éve élünk együtt, most voltunk 10 éves házasok. A feleségem már házasságunk alatt úgy döntött nem dolgozik tovább, mert mikor meghalt az édesapja örökölt. Én továbbra is dolgoztam, jól is kerestem. Ebből mentünk nyaralni (1 hónapokra), ebből fizettük a rezsit, mindent...mert az örökséghez nem lehetett hozzányúlni (ő akarta így). Most válásra kerül a sor, és míg én nem voltam itthon, kiürítette a közös bankszámlát (amin a megtakarított pénz volt). Mi ilyenkor a teendő, hogyan lehet az Õ örökségéből részesülnöm, ha éveken át én tartottam el. Úgy tudom, hogy 10 év házasság után, ha nincsen házassági szerződés, akkor feleződik minden. Köszönöm segítségetek előre is.

Bossco !

Ez természetes, bekell menni a biroságra, és ennyi. Csak azt a 12 ezer forintot kell fizetnetek, persze csak ha megtudtok egyezni:) ajánlott:)

ObudaFan !
semennyi részem nincs a házban.
csakis a kölcsönben szerepelek mint... telekkönyvön kivüli.
És köszi a választ.

Persze.

Hello!
Olyan kérdésem lenne,hogy amennyiben 2 fél válni szeretne,de ügyvédre nincs egyiknek sem elég pénze,úgy a válás megvalósítható ügyvédek nélkül is? Előre is köszi a választ.

éva!
Igen, de az ex férjeddel megállapodhattok, hogy te a - be nem jegyzet - tulajdoni hányadodról mondasz le, ő viszont fizeti a kölcsönt. Ha viszont a kölcsönszerződésben szerepelsz, a bankkal külön is meg kell állapodni.

Sziasztok!
Nagyon szépen köszönöm a megnyugtató válaszaitokat!

sziasztok.volna még egy kérdésem, az én válásommal kapcsolatban.
volt egy közös kölcsönünk, amiben én telekkönyvön kivüli adostárs vagyok.
(jelzálog,a ház a férjemé,mint ajándék az apjátol,apja haszonélvezö, belöle lett haszonélvezö adostárs.)
kérdésem:én jöttem el, mindent otthagyva és semmit nem háborgatva, nekem kell e fizetnem annak a kölcsönnek a felét a 3 gyerek mellett ?

Az teljesen normális, hogy a bontóper első tárgyalásán ebbe nem ment bele ilyen mélyen a bíróság. A második tárgyaláson automatikusan bele fog menni. Ha mégsem, jelezd. De mondom, valószínűleg nem lesz rá szükség.

A következő tárgyaláson azt mondjátok a bíróságnak, hogy Ti a vagyonmegosztással kapcsolatos megállapodásotokat is szertenétek az egyezségbe belefoglalni. És akkor az is ítélt dolog és végrehajtható lesz, utóbb nem - vagy nem könnyen - lehet kibújni alóla.

Sziasztok!

Az előző hsz-em elszállt:-( Most újra próbálkozom. Megvolt az 1. válóperes tárgyalásunk, de 2 lesz, mert 2 picúr gyermekünk van. Közös megegyezéssel válunk, nem fogadtunk ügyvédet, mindenben ketten állapodtunk meg, láthatás, gyerektartás, vagyonmegosztás. A kerestelevélbe mindent beleírtunk, a vagyonmegosztási megállapodást is aláírva csatoltuk és leadtuk a bíróságra. Viszont az 1. tárgyaláson az ügyvédnő összesen anyit említett a vagyonmegosztásról, hoyg van egy inagtlanunk és egy autónk, amit értékesítünk, majd osztozunk. Ezt is úgy, hogy kérdéseket tett fel nekünk. A mi vagyeonmegosztási nyilatkozatunk viszont ennél bonyolultabb. Az inagtlan 1/! - 3/4 arányabn van az én nevemen, az autó egy az egyben a férjemén, bár egy fillért nem adott bele. A vagyonmegosztási megállapodásban azt írtuk le, hogy az ingatlant és az autót értékesítjük, az eladásból származó pénzből vissszafizetjük a hitelt, a szocplot letétbehelyezzük és visszafizetjük az egyéb tartizásainkat (illeték stb.), az így fennmaradó részből pedig midnenki kiveszi azt az összeget, amit a házasságba hozott (összegszerűen leírva), az ingóságokat is az alapján osztjuk el, hoyg ki mit hozott azt viszi, a közösen szerzetteket pedig elosztjuk fele-fele arányabn. Az lenne a kérdésem, hogy ha a bírónő a 2. tárgyaláson (ami már jövő héten kedden lesz) sem tesz említést az általunk csatolt vagyonmegosztási megállapodásról, akkor rákérdezhetek-e, hogy ezzel mi van? Illetve, a férjem keresztbehúzhatja-e a mi megállapodásunkat, ha az a válóperes jegyzőkönyvben nem szerepel, csak a bírósági iktatópecsét és a mi aláírásunk van rajta. Mondjuk kitalálja, hogy ami az ő nevén volt, az neki jár, holott nem ebben állapodtunk meg. Mit tegyek? Mit tehetek, hoyg a végén ne én húzzam a rövidebbet. Nagyon szeretnék egy biztos papaírt a kezemben látni, ami a mi megállapodásunkat tartalmazza és nem tudja utólag semmissé tenni a férjem. Előre is köszönöm a segítségeteket!

Próbálkozni lehet, de mostohagyermekre alapozni tartásdíj csökkentési igényt csak nagyon extrém esetben lehet. Az mondjuk igaz, hogy költségmentes a per, tehát próbálkozni lehet nyugodtan.

mr. éva 33_ laci

a volt férjem pedig 13 ezer ft gyerektartást fizet a 3 lányra, plus 4500 ft ebédjegy.

Obuda, ezt a részt nem értem:

"A jelen esetben a felperes házastársának az elismert havi jövedelme is lényegesen meghaladja az alperesét, a felperesi jövedelemnek pedig többszöröse, ezen felül gyermekei után tartásdíjat is kap, így a felperes mostohagyermekeinek tartására való hivatkozásával a perbeli gyermekkel szembeni tartás leszállítását eredményesen nem kérheti."

Amit én kihámoztam:

• Van Éva33, aki elvált, három gyerekét ő neveli. Havi összes bevétele kb. 160 ezer Ft, azaz az egy főre eső jövedelmük cc. 40 ezer forint
• Van Mr. Éva33, aki MÉG NEM Éva33 férje, de hamarosan az lesz. Jelenleg jó munkája van, külföldön, amiből 2 gyermeke után 60-60, összesen havi 120 ezer forintot fizet. Tehát jelenleg legalább 300 ezer forintot keres havonta. DE tervben van, hogy, amikor elveszi Éva33-at, hazajön, és akkor jelentős fizetésbeli csökkenés következik be nála, Éva33 szerint ez lehet akár havi 80 ezer forint is. Ebből pedig maximum az 50%, azaz 40 ezer forint fizethető tartásdíjnak.
• Van Mrs. EX, aki új élettársi kapcsolatban él jelenleg, 2 gyerekét ő neveli. Õ és élettársa összesen 280 ezer forintot keresnek, a 120 ezer tartásdíjjal együtt ez havi 400 ezer forint, azaz az egy főre eső jelenlegi jövedelmük 100 ezer forint per hó. De tartásdíj nélkül is 70 ezer forint per fő lenne.
• Van Mr. EX, Éva33 volt férje, aki valamennyi tartásdíjat fizet Éva33 három gyereke után, akiket Éva33 nevel. Ez - talán mert nem keres jól? - nem lehet nagyon sok, ha Éva33 bevétele tartásdíjjal együtt 160 ezer forint.

Ezeket lehetett leszűrni Éva33 írásaiból. Ebből pedig ELKÉPZELHETÕ, hogy Mr. Éva33 a házasságkötésük és az itthoni munkavállalása után jogosan kérje - még a 2 év leteltén belül - a tartásdíj csökkentését.

Mégpedig azért, mert...

• Éva33 és exe együttesen tud(ott eddig) annyi pénzt összedobni, hogy havi 40 ezer/fő összejöjjön
• Mr. Éva33 fizetése az itthoni munkája után már jóval kevesebb lenne, ami, ha hozzávesszük a házasságot is, épp elég, hogy "a körülmények jelentős változása"-ként lehessen értékelni.
• Mert Mr. Éva33, ha nem nősül meg, akkor is csak akkor fizethetne havi 120 ezer tartásdíjat továbbra is, ha kb. 300 ezret keresne nettó, de LEGALÁBB 240 ezret, mivel CSAK a fizetése 50%-áig terhelhető tartásdíjjal.

BH2002. 400
A vér szerinti gyermek tartása a mostohagyermekre tekintettel csak akkor csökkenthető, ha az utóbbi tartása a saját vér szerinti szüleinek jövedelméből megfelelően nem fedezhető [Csjt. 62. § (1) bek., 69/C. §, 4/1987. (VI. 14.) IM r. 7. §].
A bíróság a felek jövedelmi viszonyairól a beszerzett kereseti kimutatásokból, vagyoni helyzetükről a környezettanulmányokból a szükséges mértékben tájékozódott, a családtagok egészségi állapotára mint a tartásdíj mértékére kiható körülményre a felperes az eljárás során nem hivatkozott.
A felperesnek a mostohagyermekeivel szembeni tartási kötelezettségét a Csjt. 62. §-ának (1) bekezdése szabályozza úgy, hogy a házastárs köteles a háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan tartásra szoruló kiskorú gyermekét, akit a házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba. A 4/1987. (VI. 14.) IM rendelet 7. §-a kimondja, hogy a mostohaszülő tartási kötelezettsége nem érinti a vér szerinti szülő tartási kötelezettségét.
A Csjt. 62. §-ának (1) bekezdésével kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság már korábbi határozataiban rámutatott arra, hogy a vér szerinti gyermek részére fizetendő tartásdíj összege csak akkor csökkenthető a mostohagyermek részére a közös háztartásban teljesített tartásra tekintettel, ha a mostohagyermek tartása a saját vér szerinti szüleinek jövedelméből megfelelően nem fedezhető. Erre tekintettel a felperesnek a mostohagyermekkel szemben a közös háztartáson belül fennállott tartási kötelezettsége csak adott feltételek mellett eredményezheti a perbeli gyermek után járó tartásdíj összegének a csökkentését (vö. PJD. X. 343.).
A jelen esetben a felperes házastársának az elismert havi jövedelme is lényegesen meghaladja az alperesét, a felperesi jövedelemnek pedig többszöröse, ezen felül gyermekei után tartásdíjat is kap, így a felperes mostohagyermekeinek tartására való hivatkozásával a perbeli gyermekkel szembeni tartás leszállítását eredményesen nem kérheti.

„az apa mondjuk nem lemond a megváltandó tulajdonrészéről, hanem átiratja azt a gyerekeire... de ez már szerintem részletkérdés”

Részletkérdés. LOL

sziasztok, nagyon örülök hogy segitetek, és jövök és figyelem,
Igen, feleségül fogok menni hozzá, a gyerekeimet nem fogadja örökbe,a gyerektartás összege amit ő fizet a gyerekeinek, az 120 ezer ft, a ház neki járo része pedig szük 3 millió, a kisebbik gyereke 12 éves, a nagy 17.
Ezeket azért irtam le, mert bár itt nem kapzsiskodni akarunk, de hamar leketyegne a magas gytartás miatt az a kis 3 millió,ha a gyerektartás fejébe lemondana róla.

Ami még fontos kérdés: mi a titka annak hogy ez az egész nagyon hamar és sikamlósan legördüljön, és tudtok e olyat mondani, amivel a nö valoban JOGOSAN nem fizeti ki a részét.
Nagyon szépen köszönöm Nektek.

Vzoli, köszi!

Egyébként meg igenis létezik olyan, hogy, ha a gyerekek tartását ez nem veszélyezteti, akkor valamilyen nagyobb értékű vagyontárgyat beszámítsanak X havi tartásdíjnak. Pont ilyen helyzeteknél szokott előfordulni, amikor az egyik fél nem tudja kifizetni a másikat. Persze variálhatjuk ezt úgy, hogy a tartásdíj "helyében" az apa mondjuk nem lemond a megváltandó tulajdonrészéről, hanem átiratja azt a gyerekeire... de ez már szerintem részletkérdés, a lényeg, hogy lehetséges, és itt a fórumon is több példa fordult már elő rá.

Ami meg a házasságot illeti - először is tényleg nem légbőlkaptam, mivel Éva33 említett így "mi van, ha az apa elvesz engem...". Másodszor pedig azért tartottam fontosnak ezt a lehetőséget kiemelni, mert Obuda azt írta neki erre, hogy csak abban az esetben számítana, ha az új férj örökbefogadná Éva33 gyerekeit - de ez nincs így, mivel a Csjt. szerint a mostohaszülő (ha házastárs) ugyanúgy köteles a tartásra.

Igen, KBS, de ezt:

„Tehát Éva33 párja is hivatkozhatna erre - miután összeházasodtak.”

nem nyusz66 említette először, hanem éppen éva33:

„és mi van ha az apa elvesz engem, ahol szintén van 3 kiskoru?” (éva33 - 06.25. 14:28)

Nyilván nem említette volna éva33, ha nem lenne rá reális lehetőség.

Ha meg reális lehetőség van rá, akkor ez a jövőre vonatkoztatva éva66 (és párja) számára az ügy lényeges körülményének minősülhet, amiről azért nem árt tudniuk.

Úgyhogy azért szerintem annyira nem kell kiporolni nyusz66 bundáját.

„Tehát Éva33 párja is hivatkozhatna erre - miután összeházasodtak. ”
Ja, miután... És ha szül még nyolc gyereket, akkor gyakorlatilag már fizetnie sem a jövőbelijének.

Ne haragudj, mi itt általában a fennálló helyzet alapján foglalunk állást - mert az tény - nem pedig valamiféle hipotetikus körülmények alapján.

„Mert akkor esetleg megegyezhetnének abban, ”

Egy ilyen egyezséget a bíróság nem hagyna jóvá. Anélkül meg a volt házastársak közötti egyezségre építeni több mint kockázatos.