Kovács_Béla_Sándor
2020.06.22. 14:22
Ott a pont!
Válás, vagyonmegosztás
coppery
#
2020.06.24. 04:50
drbjozsef és Kovács_Béla_Sándor
Korrektek és nagyon jó fejek vagytok, köszi mindent.
Urzy
#
2020.06.29. 13:55
Sziasztok,
ha a férjem és köztem mindennemű kapcsolat megszűnt, tehát nem alszunk együtt, nincs szexuális élet, gazdaságilag sem tudunk egymás bankszámláiról semmit, gyakorlatilag csak kényszerből élünk már egy fedél alatt, akkor a vagyonközösség megszűnése kimondható? Értem ez alatt azt, h mivel megromlott a kapcsolat, a házasságunk gyakorlatilag már csak papíron létezik.
Köszönöm.
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.06.29. 13:58
A vagyonközösség az életközösséggel szűnik meg.
Urzy
#
2020.06.29. 14:01
Köszönöm.
Demeter Ákos
#
2020.07.03. 18:41
Tisztelt Myrsky!
A pontos részletek ismeretében nehéz Önnek egzakt választ adni. Az információk alapján az alábbi a meglátásom:
- ez mindenképpen járható út, én ezt javasolnám Önnek. A közös vagyon megszüntetéséről rendelkező megállapodásban (szerződésben) ez részletesen meghatározható. Az okiratot ugyanakkor csak közjegyző vagy ügyvéd készítheti, mivel itt alaki kötöttség van a Ptk.-ban
- nem teljesen tiszta, miért lenne ez "megoldás". Egyfelől eléggé sajátos módja lenne a tulajdonközösség megszüntetésének az, hogy továbbra is közös tulajdonban maradnak a volt házastárssal, de a szerződéses szabadságba ez még beleférhet. A haszonélvezet ellenére vagy annak hiányában is ez esetben kérhető a tulajdonközösség megszüntetése (közös akarat hiányában a bíróságtól, már a klasszikus szabályok szerint).
Abban meg lehet állapodni, hogy milyen ütemezésben (2 vagy 3 év múlva akár) fizeti ki, és milyen megváltási áron, de ez nem életbiztosítás. A veszély valóban fennáll, hogy ha az ingatlan árak emelkednek, úgy bármelyik variációban egy magasabb összeget kérhet/követelhet.
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.07.04. 11:01
Hogy a matek stimmel-e azt nem tudhatjuk. (Ismerni kellene a z ingatlanok forgalmi értékét.)
Ha a számolás helyes, akkor az a) teljesen rendben van. (Már ha a felek akarata valóban az, hogy a nagyobbik lakás az egyikük, a kisebbik a másikuk kizárólagos tulajdona legyen. Mindkét ingatlanra nézve ügyvéd által ellenjegyzett szerződés kell a földhivatali bejegyeztetéshez, annak munkadíja már szabad szemmel is jól látható összeg.)
A b) bonyolultabb, de úgy tűnik, az is jól ki van találva. Ha jól értem, az olcsóbb lakás a férj kizárólagos tulajdonába kerülne, az értékesebb 1/3-2/3 arányban közös maradna azzal, hogy a férj 1/3-án a feleség holtig tartó haszonélvezetet kapna. Ez azt jelentené, hogy a feleség az olcsóbb lakás 1/4-t adná és ezért a drágább lakás 1/6-át és 1/3-ának a haszonélvezetét kapná. Ez nagyjából akár értékarányos is lehet. Ha a feleség bármikor magűhoz váltja azt az 1/3-ot, a haszonélvezettel csökkentett értéket kell fizetnie.
Nem látom át, azzal mi a baj, hogy az aktuális forgalmi értékből kell számolni. Mi mással számolnának, és miért lenne ez hátrány valamelyikük számára?
(A b) esetében is szükségesek a szerződések, és ott is felmerül kb. ugyanaz a munkadíj.)
Demeter Ákos
#
2020.07.05. 15:30
Az időben későbbi tulajdonközösség megszüntetése esetén (azaz ha a nagy lakás 1/3-a marad a házastárs nevén haszonélvezttel terhelten) a forgalmi érték változását figyelembe kell venni.
A vagyonközösség megszűnése esetén a házastársak vagyoni részét a vagyonközösség megszűnésekori állapot és érték alapján kell meghatározni, de azzal, hogy a közös vagyon megosztásáig terjedő időben beállt változásokat figyelembe kell venni. Kivételt jelent, ha az értékváltozás nem objektív okok, hanem kizárólag valamelyik házastárs magatartásának eredménye (pl. ráfordítás, rongálás).
Magyarán szólva ha a piaci folyamatok eredményeképpen emelkedik a forgalmi érték, akkor a tulajdonostársak ezen az összegen számolnak majd el.
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.07.05. 19:06
Milyen elszámolás? A házassági közös vagyont elosztják most.
Később az már nem házassági vagyonjogi ügylet lesz, hanem egyszerűen tulajdonostársak közötti.
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.07.05. 19:06
Milyen elszámolás? A házassági közös vagyont elosztják most.
Később az már nem házassági vagyonjogi ügylet lesz, hanem egyszerűen tulajdonostársak közötti.
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.07.09. 14:43
Ha úgyis csak az egyik megoldást vagy hajlandó elfogadni, akkor mit is kérdeztél?
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.07.09. 14:46
„Ha a vagyonmegosztást jóváhagyta a bíróság”
Nocsak. Nem is mondtad, hogy van néhány felesleges százezretek. Esetleg milliótok.
(Megharagszol, ha megjegyzem, hogy nagyon határozott elképzeléseid vannak, de azok olyan fokú tájékozatlanságból fakadnak, hogy azt sem ismered fel jól, hogy neked magadnak mi az érdeked?)
Demeter Ákos
#
2020.07.09. 18:24
A házassági per és a házastársi közös vagyon megosztása iránti per elválik egymástól. Míg az első nehezen kerülhető meg, ha valaki válni szeretne, míg a vagyonjogi per elkerülhető, ha a felek a vagyonmegosztást illetően teljes körűen el tudnak számolni. Ennek a bírósági jóváhagyására egyáltalán nincs szükség, mivel ez ügyvéd által ellenjegyzett vagy közokirati formában készülhet érvényesen.
Fishes
#
2020.07.20. 09:28
Üdv.,
Kérdésem lakáshitellel kapcsolatos. Ha válásra kerül a sor mi történik a hitellel, ha közösen lett felvéve, de az én nevemen van a jelzálog és a személyi kölcsön is? Az én számlámról vonják a hiteleket és a rezsit is.
Köszönöm!
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.07.20. 11:53
Semmi.
Fishes
#
2020.07.20. 13:22
Elnézést, ha nem jól fogalmaztam a kérdésem. Arra volnék kíváncsi, hogy válás esetén megoszlana köztünk a törlesztő részlet vagy továbbra is egyedül fizetném a hiteleket?
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.07.20. 16:21
Most sem egyedül fizeted.
Bile
#
2020.07.27. 11:19
Tisztelt Fórum!
Az alábbi eset kapcsán szeretnék tanácsot, segítséget kérni! A feleségemmel 5 éve vagyunk házasok. Nem született közös gyermek, emiatt a házasságunk megromlott. Időközben vásároltunk egy házat, amihez egyfelől a közösen gyüjtött pénzünk, édesanyámtól örökölt összeg, valamint a feleségem édesanyjától kapott összeg segített minket hozzá. Tekintettel arra, hogy az anyósom támogatásához szükség volt az Ő egyik ingatlanjának az eladására, így az ingatlen eladásakor fizetendő adó mérséklése érdekében a házunkat a saját nevére vette meg. Ezt követően, - szintén az ingatlan adás-vétel esetén fizetendő magas adó mérséklése érdekében - "odaajándékozta" az ingatlant a lányának, tehát jelenleg a feleségem nevén van a házunk. Szeretném megtudni, hogy mit tehetek annak érdekében, hogy a váláskor a feleségem ne zárhasson ki az ingatlanból?
Gondoltam arra, hogy esetleg még a válási procedúra megkezdése előtt érdemes e megállapodnunk erről egy házassági szerződés formájában, vagy esetleg járható-e az, hogy az ingatlan felét nekem "ajándékozza" a feleségem? Ha igen, akkor ezeknek mi a menete? Illetve, ha ezeket nem tudjuk kijárni egymás közt, akkor mit tehetek, hogy ne kerüljek utcára?
Előre is tisztelettel köszönöm a válaszokat.
drbjozsef
#
2020.07.27. 13:14
„Szeretném megtudni, hogy mit tehetek annak érdekében, hogy a váláskor a feleségem ne zárhasson ki az ingatlanból?”
Kizárni? Az ellen nem sokat, ha hív egy lakatost és lecseréli a zárat. Ezt nemigen tudod megakadályozni. De ha ott laksz, akkor persze bemehetsz.
„Gondoltam arra, hogy esetleg még a válási procedúra megkezdése előtt érdemes e megállapodnunk erről egy házassági szerződés formájában, vagy esetleg járható-e az, hogy az ingatlan felét nekem "ajándékozza" a feleségem? Ha igen, akkor ezeknek mi a menete? Illetve, ha ezeket nem tudjuk kijárni egymás közt, akkor mit tehetek, hogy ne kerüljek utcára?”
Megegyezéssel mindent lehet. Elmentek ügyvédhez, ő elkészíti az okiratot, és neked ajándékozza amiben megegyeztek.
De biztos azt akarod, hogy válás után még évekig tulajdonostársak legyetek? Együtt fogtok lakni továbbra is?
A baj akkor lesz, ha nem értetek egyet.
Ormi5
#
2020.09.21. 05:50
Üdvözletem.
Egy 3 gyermekes házaspár esetében a feleség különösebb indok nélkül válni kíván. A gyermekek elhelyezésében talán már megegyezés születik, édesanya kizárlógaos jogot formált, de semmi nem zárja ki édesapát (nem alkoholista, nem szerencsesjátékos, nem erőszakos, sőt, szereti a gyerekeket, foglalkozik velük), végül úgy néz ki, közös lesz.
Családi házban laknak, amely a házasságkötés után vásárlás jogcímen került papíron a feleséghez. Később - mivel az ingatlan egy osztatlan közös tulajdonon egy telek volt- , építkezni kezdtek, a férj ráépítéssel az ingatlan felének tulajdonosa lett.
Jelenlegi elképzelés, hogy marad mindenki a házban továbbra is. Jelenleg a férj fizeti a rezsi és hitelköltségeket (3 gyerek után szocpol igénybevétel volt), az édesanya látja el a gyermekeket (férjet nem). A férj folyószámláján keletkezett hiteleket (A, B, személyi) közösen használták fel korábban.
Kérdéseim a következők lennének.
Mikortól tekinthető megszüntetettenek a gazdasági életközösség? Édesapa a gyerekek táborköltségeinek egy részét még fizette. Jelenleg a lakhatás összes költségét ő fizeti, az édesanya és gyermekek által használt autó kiadásait az üzemanyagon kívül szintén. Külön folyószámlájuk volt mindig, a férj számlájához feleség hozzáfér, fordítva ez nem igaz. Ebben az esetben akkor még közös a gazdasági közösség?
Amennyiben megosztják a lakószobákat egymás között, hogy tudják megosztani a hitel és rezsiköltségeket? Jogos-e az a követelés, hogy a férj – aki fizeti a számlákat – 1/5, míg anya a 3 gyerekkel 4/5-öd arányban osztozzon a rezsi és hitelköltségeken, amikortól az édesapa gyerektartást fizet majd.
Amennyiben a vagyonmegosztás is megtörténik, mi történik abban az esetben, ha adott bútorokra, műszaki berendezésekre mindkét fél azt mondja, hogy vigye a másik, de senkinek nem kell. Ilyenkor a bíróság dönt? Gondolom a vagyonmérlegben szereplő összegek figyelembevételével ketté osztja – jól gondolom?
A válóperes keresetlevélbe kell, érdemes feltüntetni, hogy az egyik fél szeretné megtartani az ingatlant és kivásárolni a másikat (nyilván a hitelek megosztásával, stb.)
Esetleg ha valaki leírná, hogy mik az előnyei és hátrányai annak, hogy a válás és vagyonmegosztás ne egyszerre induljon el, azt is megköszönném. Én azt gondolom, hogy tisztább helyzet lenne, ha egyszerre indulna a kettő, hiszen azért van összefüggés, nem?
Előre is köszönöm a válaszokat.
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.09.24. 15:22
???
drbjozsef
#
2020.09.24. 17:03
htotyi,
úgy gondolod, hogy az a fél, aki lemond az ingatlanról (arról az ingatlanról amelynek megszerzéséhez vettek fel hitelt - nem tőkét, nem kamatokat, hanem hitelt), annak fizetnie kellene a kamatokat? Mire fel? A hitelcél az ingatlan, ha az az egyik félhez kerül, akkor hozzá kerül a hitel tartozás is, tőkéstöl, kamatostol, mindenestül.
Ha így egyszerűbb : a hitelcélt egy ember használja, akkor az fizeti a használatért a kamatokat is.
Kovács_Béla_Sándor
#
2020.09.25. 05:34
Továbbra sem értem.
Mert ilyet szerintem a bíróság nem ítél meg, ez csak egyezséggel lehetséges. Ha viszont a felek egyezséggel osztják el a vagyon, akkor mindkettő annyit és azt kap, amiben megegyeztek. Hogy - a kölcsönönösen elfogadható eredmény kinek hogy jött ki, nagyjából mindegy.
Mi a kérdés tehát?
drbjozsef
#
2020.09.25. 05:53
„Akinek megváltják az ingatlanát, annak nem kell fizetnie a jövőben, ez nem kérdés.”
Akkor mi a kérdés?
Az első hozzászólásban a jövőbeli kamatokat boncolgattad, most meg te írod, hogy nem kell fizetnie.
A jövőbeli kamatokat miért kellene bárki másnak fizetnie, mint annak, aki átvállalja a hitelt?
drbjozsef
#
2020.09.25. 10:08
Kittina72,
Az apjuk engedélye nélkül igen.
Még elővételi jog sincs, hiszen nem eladod, hanem ajándékozod. Nem kell a beleegyezése.
Ugyanakkor, ha "hitellel terhelt", akkor mérget vehetsz rá, hogy a bank nem fog belemenni, hiszen a hitel miatt elidegenítési tilalom is van az ingatlanon.
