Az egyéb jogcímen használt lakások (pl. ún. szolgálati lakás) esetén a lakás használatával rendelkezni jogosult személy vagy szerv határozhatja meg a lakáshasználat további feltételeit, és e jogát az egyik vagy másik házasfélre nem engedményezheti (lásd a Bírósági Határozatok -BH- 1992/320. számát). Ugyancsak ez a helyzet akkor, ha a lakás valamelyik – vagy mindkét – házastárs tulajdonában áll ugyan, de azt haszonélvezeti jog (azaz valamely harmadik személy fennálló rendelkezési joga) terheli (kivéve azt az esetet, ha a haszonélvezeti jog jogosultja e jogát a tulajdonosnak – ingyenesen vagy visszterhesen – átengedi).
A bírói döntés esetére érvényes Ptk. szabályozás nem a saját tulajdonú és a bérlakás között tesz különbséget, hanem attól függ, hogy a lakáshasználat jogcíme közös, avagy csak az egyik felet illeti meg. Ezen túlmenően a döntésnél érvényesülnie kell annak a szabálynak is, hogy a házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát – életkörülményeinek megfelelően – általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van