Vélelmek csatája

nem értem, mit kell ezen reszelni.

Ha az illető kiül az utca legforgalmasabb pontjára, kitesz maga elé egy kézzel írt kartontáblát meg egy kalapot / poharat és néma csöndben várja, hogy csörögjön az apró, az már nem szabálysértés.
A szabálysértési tényállást a leszólítás ÉS koldulás együttese állítja be (legalábbis, ha az illető egyedül van. A gyerekkel / állattal történő néma koldulás is szabálysértés). És ez továbbra sem vélelem, hanem konkrét tényállás.

Mindannyian érezzük, hogy az Utcajogász jóeNberkedésében hol van a hiba: minden egészséges morális érzékkel bíró embernek evidens, hogy a szegénység, nélkülözés, hátrányos helyzet, kilátástalan élethelyzet, még ha szubjektíve önhibán kívül és az egyén felróható vagy fel nem róható életvitelének következtében is állt be, nem adhat jogalapot vagy morális felmentést jogellenes, közösségellenes magatartásokra. Mindannyian ismerünk nehéz sorsú embereket, akik mindennek ellenére nem folyamodnak sem bűncselekményhez, sem járókelők zaklatásához hogy ebbéli sorsukon így javítsanak. A vélelemről tudjuk, hogy nagyobb a valószínűsége annak, hogy a vélelemben szabályozott tényállás ténylegesen megfelel a valóságosnak, mint az ellenkezője, ezért is fordul meg a bizonyítási teher, ezért is állította fel a jogalkotó.
Ellenben az utcajogász által felállított vélelemmel (legyen praesumptio jóhiszeműen, nem pedig tényállítás) amit ha a jogrend részévé tennénk, legitimálna minden vagyon elleni bűncselekményt ha elfogadnánk a logikáját.

Habár esetenként a 150.000.- Ft értékhatár alatt ugye nem kell illetéket fizetni. (Itv.11.§)

Szerintem nem.
Technikailag az ajándékozásnak számít, vagyis a szerzőnek illetéket kellene utána fizetnie, nem adót.

Csak egy apró kérdés: a koldulással szerzett anyagi javakra vonatkoznak-e az adózás szabályai?

Csatlakozom. Az a szabálysértés, az a bűncselekmény, amit a törvényhozó annak minősít. Ha a koldulást annak minősíti, akkor a koldulás az.

Az igaz, hogy a jogalkotó ezen jogkörének az alkotmányos jogok határt szabnak. De hol van az alkotmányban "az életben maradáshoz szükséges javak megszerzésére irányuló cselekvési szabadság" deklarálva?

Az utcajogász a jóenberkedés hibájába esett. Jogászként nem látják be azt, ami józan parasztésszel is belátható.

nem vagyok jogász, de a válasz szerintem ennél lényegesn egyszerűbb:
A szabsért. tv. 185.§ (2) szabálysértési tényállásnak tekinti a közterületen való koldulást: „Aki közterületen vagy nyilvános helyen, olyan módon koldul, hogy a járókelőket, illetve a nyilvános helyen jelenlévőket pénz átadása céljából leszólítja, továbbá az is, aki házról házra, illetve lakásról lakásra járva kéreget, szabálysértést követ el.”

A koldulás épp a szabálysértési törvény szövege alapján nem tekinthető az életben maradáshoz szükséges javak megszerzésére irányuló cselekvési szabadság"-ának. Ilyen alapjog egyébként nincs.
Létezik viszont a munka és foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a vállalkozáshoz való alapjog.
A koldulást ebbe az alapjogba lehetetlen beilleszteni.

nincs itt semmi vélelemmel támadás, hanem tényállítás van.

Kedves kollégák!
Ti mit gondoltok?
https://index.hu/…gyminiszter/
A cikkben két erős állítás fogalmazódik meg:
Az Utcajogász Egyesület amicus curiae beadványa szerint a magánszféra tiszteletben tartása körében fontos különbséget tenni "az életben maradáshoz szükséges javak megszerzésére irányuló cselekvési szabadság gyakorlása" és a koldulás által feltételezetten megzavart járókelők magánéletének védelme között.
Az egyesület szerint az általa támadott tényállás törvényi vélelmet állít fel, amely abból indul ki, hogy "az utcán pénz átadása céljából mások akár udvarias leszólítása is zaklatásnak minősül, és minden esetben sérti a megszólított emberek nyugalmát."
Én azt gondolom, hogy az egyik vélelmet egy másik vélelemmel támadni logikailag is hibás, ugyanis az utcajogász a törvényhozóéval összevethető magabiztossággal vélelmezi, hogy a koldulás az esetek többségében az életben maradáshoz szükséges javak megszerzésére irányul, és ezzel kívánja a leszólítással történő kéregetést legitimálni, ezért magasabb rendű alkotmányos érték védelmére hivatkozással érvényteleníteni, holott nyilvánvaló, hogy a leszólításos kéregetők és a szociálisan ténylegesen rászoruló emberek halmazainak ugyan van egy metszete, de saját tapasztalataim szerint többen vannak a metszeten kívül mindkét kategóriában.