Jogilag van - e közöm a szülőm adósságához?

Erre gondoltam én is.
És a gyámhatóságtól mit várhat az ember, Õk milyen szempontok alapján döntenek?

A gyámhatóság csak akkor járulhat hozzá, ha ez a gyermek érdekeit nem sérti. Ha a hagyaték lényegesen meghaladja a hagyatéki tartozások értékét, akkor egészen biztosan nem járul hozzá.

Csak most kerültem ismételten internet közelbe, tisztelettel megköszönöm mindenkinek a segítséget, válaszokat.

Egyrészről (anyám felől) megnyugodtam, másrészről viszont nem. Nem gondoltam volna, hogy kérdésre adhat okot a nagyszüleim 18 évvel ezelőtt vásárolt, s nemrég eladott házának az ára, melyet nekem adtak, hogy az én nevemre vegyünk belőle egy másik házat.
A család "felállás" a következő: nagyszüleimmel, édesapámmal és nagynénikémmel (aki anyám helyett anyám 3 éves korom óta,sőt már azelőtt is) élek már 17 éve (hivatalosan 16). Jelen pillanatban is egy háztartásban élünk, abban a házban ami az én nevemen van, a család többi részének holtig tartó haszonélvezet van biztosítva.
Öcsémet anyám "neveli", szó nincs arról, hogy a nagyszüleim úgymond "semminek" veszik az öcsémet, s nem adnak neki semmit, de sajnos olyan életmódot folytat fiatal kora ellenére (hazudik, pazarol, csal, lop, stb. még a nagyszüleimtől is), hogy nem érezték volna magukat biztosítva, ha az öcsémre bármit is hagytak volna (ha betegek lennének nem ápolná őket, stb.) akár pénzt, akár ingatlanrészt. Ezáltal kerültem ebbe a szerencsés, s kivételes helyzetbe.
A kérdés, hogy követelhet-e bármit is a házamból az öcsém a nagyszüleim esetleges halálozása (remélem ez mostanában nem következik be) esetén? Van-e bármilyen joga, követelési lehetősége, stb.?
Mivel apám és nagynénikém (laikusan így gondolom) semmilyen
követeléssel/ellenvetéssel nem élt, amikor nagyszüleim nekem adták a pénzüket (Õk úgyis rám hagyták volna, s így legalább illetékek hadát spóroltuk meg). Úgy gondolom, (hozzá nem értően) hogy az öcsémnek nincs semmilyen esetleges követelési joga, mert ha valaki követelhetett volna bármit is, az a nagynénikém és apám, de mivel Õnekik nem volt ellenvetésük azzal kapcsolatban, hogy a nagyszüleim nekem adják a pénzüket, úgy érzem, hogy a dolog itt lezárult és az öcsémnek semmi köze a dolgokhoz, de javítsanak ki, ha tévedek, mert sajnos tényleg nem értek hozzá.

Előre is köszönöm.

Nünü!

Szerintem itt az a kérdés merül fel, hogy mikor járna kötelesrész az öcsédnek a nagyszüleitek halála után (feltételezve, hogy a jelenleg tulajdonodban lévő ház vételárának nagyszüleidtől rád háramlott ingyenes juttatásként való megállapítása az öcséd részéről bizonyítható lenne, ami azért valószínű).

Én úgy tudom, hogy amíg édesapád él, addig az öcséd semmiképpen nem minősül törvényes örökösnek az apai nagyszüleitek után, mert törvényes örökös az édesapád (illetve a nagynénéd). Tehát amíg édesapád él, addig az öcséd kötelesrészre sem tarthat igényt a nagyszüleid esetleges halála esetén.

Úgy vélem, hogy az egyetlen megfontolásra érdemes helyzet az, hogy mi van akkor, ha a nagyszüleitek (illetve valamelyik apai nagyszülőd) túléli édesapádat.

Ami nem valószínű, mert a szűlők általában a gyerekek előtt távoznak el ebből a világból. Hogy akkor mi lenne: arról egy jogász tud részletes felvilágosítást adni.

Viszont szerintem eleve megelőzhető az a helyzet, hogy az öcséd sikeresen követelhessen kötelesrészt bármikor is a jövőben a nagyszüleidtől rád háramlott összeg tekintetében.

Feltételezem, hogy a nagyszüleid után maradó vagyontömeg leglényegesebb és legszámottevőbb eleme a nagyszülői ház volt, amelynek eladása után a pénzt te az új ház vételáraként kaptad meg.

Ha édesapád a nagyszüleiddel kötött írásbeli szerződésben lemond a nagyszüleid utáni öröklésről azzal a kifejezett kikötéssel, hogy ez a lemondás édesapád leszármazóira (vagyis rád és a testvéredre) is kihat, akkor ez - ellenkező szerződési kikötés hiányában - a kötelesrészről való lemondást is jelenti. Véleményem szerint innentől kezdve az öcsédnek nem lenne semmi keresnivalója a rád háramlott nagyszülői juttatás vonatkozásában.

Ekkor a törvényes örökös egyedül a nagynénéd lenne.

Feltételezem, hogy a téged gyermekeként szerető, és a nagyszülői ház eladásából hozzád befolyt pénzzel (illetve ebből a nevedre került ingatlannal) kapcsolatban semmiféle aggályt nem támasztó nagynénédet az őt megillető kötelesrésze sem nagyon érdekli (sem a korábban rád háramlott nagyszülői juttatás, sem a nagyszüleid után még maradó esetleges egyéb vagyon tekintetében).

Tehát ha a nagyszüleid téged végrendeleteikben kizárólagos végrendeleti örökösként neveznek meg, akkor még a nagyszüleid után maradó esetleges egyéb vagyon is rád háramlik.

(Mint az aláírásomban is láthatod: nem vagyok jogász. Lehet, hogy most vasárnap reggel kissé kótyagos, álmos fejjel valami bődületes marhaságot írtam; de ha így van: majd jön egy jogász, és kijavít. Mindenképpen várd meg, amíg egy gyakorló jogász is válaszol neked.)

Ha jól értem, itt az öcs csak féltestvér, mégpedig anyai oldalról, a nagyszülők viszont apai nagyszülők. Ilyen helyzetben nem állhat elő olyan körülmény, amely folytán kötelesrészi igénye lenne az öcsnek, hiszn a nagyszülőknek ő nem leszármazója.

ObudaFan!

Olvasd el a nyitóhozzászólást:

„Engem apám, s nagyszüleim neveltek, öcsémet anyám, de egyikük sem mondott le a másik helyen nevelkedő gyermekről, csak gyermekelhelyezés volt. Anyám újra férjhez ment, ott is lett egy gyermek, s Õ újra elvált.”

Tehát Nününek minimum két testvére van. Ebből az egyik valóban féltestvér (csak az édesanyjuk közös), de a másik testvérével mindkét szülőjük közös. Legalábbis én ebből ezt vettem ki.

Én nem, de majd a kérdező pontosítja.

Üdv!
Szóval az öcsém édestestvér, s anyám új házasságából van egy féltestvér hugi.