Jogilag van - e közöm a szülőm adósságához?

Üdv!
Szóval az öcsém édestestvér, s anyám új házasságából van egy féltestvér hugi.

Én nem, de majd a kérdező pontosítja.

ObudaFan!

Olvasd el a nyitóhozzászólást:

„Engem apám, s nagyszüleim neveltek, öcsémet anyám, de egyikük sem mondott le a másik helyen nevelkedő gyermekről, csak gyermekelhelyezés volt. Anyám újra férjhez ment, ott is lett egy gyermek, s Õ újra elvált.”

Tehát Nününek minimum két testvére van. Ebből az egyik valóban féltestvér (csak az édesanyjuk közös), de a másik testvérével mindkét szülőjük közös. Legalábbis én ebből ezt vettem ki.

Ha jól értem, itt az öcs csak féltestvér, mégpedig anyai oldalról, a nagyszülők viszont apai nagyszülők. Ilyen helyzetben nem állhat elő olyan körülmény, amely folytán kötelesrészi igénye lenne az öcsnek, hiszn a nagyszülőknek ő nem leszármazója.

Nünü!

Szerintem itt az a kérdés merül fel, hogy mikor járna kötelesrész az öcsédnek a nagyszüleitek halála után (feltételezve, hogy a jelenleg tulajdonodban lévő ház vételárának nagyszüleidtől rád háramlott ingyenes juttatásként való megállapítása az öcséd részéről bizonyítható lenne, ami azért valószínű).

Én úgy tudom, hogy amíg édesapád él, addig az öcséd semmiképpen nem minősül törvényes örökösnek az apai nagyszüleitek után, mert törvényes örökös az édesapád (illetve a nagynénéd). Tehát amíg édesapád él, addig az öcséd kötelesrészre sem tarthat igényt a nagyszüleid esetleges halála esetén.

Úgy vélem, hogy az egyetlen megfontolásra érdemes helyzet az, hogy mi van akkor, ha a nagyszüleitek (illetve valamelyik apai nagyszülőd) túléli édesapádat.

Ami nem valószínű, mert a szűlők általában a gyerekek előtt távoznak el ebből a világból. Hogy akkor mi lenne: arról egy jogász tud részletes felvilágosítást adni.

Viszont szerintem eleve megelőzhető az a helyzet, hogy az öcséd sikeresen követelhessen kötelesrészt bármikor is a jövőben a nagyszüleidtől rád háramlott összeg tekintetében.

Feltételezem, hogy a nagyszüleid után maradó vagyontömeg leglényegesebb és legszámottevőbb eleme a nagyszülői ház volt, amelynek eladása után a pénzt te az új ház vételáraként kaptad meg.

Ha édesapád a nagyszüleiddel kötött írásbeli szerződésben lemond a nagyszüleid utáni öröklésről azzal a kifejezett kikötéssel, hogy ez a lemondás édesapád leszármazóira (vagyis rád és a testvéredre) is kihat, akkor ez - ellenkező szerződési kikötés hiányában - a kötelesrészről való lemondást is jelenti. Véleményem szerint innentől kezdve az öcsédnek nem lenne semmi keresnivalója a rád háramlott nagyszülői juttatás vonatkozásában.

Ekkor a törvényes örökös egyedül a nagynénéd lenne.

Feltételezem, hogy a téged gyermekeként szerető, és a nagyszülői ház eladásából hozzád befolyt pénzzel (illetve ebből a nevedre került ingatlannal) kapcsolatban semmiféle aggályt nem támasztó nagynénédet az őt megillető kötelesrésze sem nagyon érdekli (sem a korábban rád háramlott nagyszülői juttatás, sem a nagyszüleid után még maradó esetleges egyéb vagyon tekintetében).

Tehát ha a nagyszüleid téged végrendeleteikben kizárólagos végrendeleti örökösként neveznek meg, akkor még a nagyszüleid után maradó esetleges egyéb vagyon is rád háramlik.

(Mint az aláírásomban is láthatod: nem vagyok jogász. Lehet, hogy most vasárnap reggel kissé kótyagos, álmos fejjel valami bődületes marhaságot írtam; de ha így van: majd jön egy jogász, és kijavít. Mindenképpen várd meg, amíg egy gyakorló jogász is válaszol neked.)

Csak most kerültem ismételten internet közelbe, tisztelettel megköszönöm mindenkinek a segítséget, válaszokat.

Egyrészről (anyám felől) megnyugodtam, másrészről viszont nem. Nem gondoltam volna, hogy kérdésre adhat okot a nagyszüleim 18 évvel ezelőtt vásárolt, s nemrég eladott házának az ára, melyet nekem adtak, hogy az én nevemre vegyünk belőle egy másik házat.
A család "felállás" a következő: nagyszüleimmel, édesapámmal és nagynénikémmel (aki anyám helyett anyám 3 éves korom óta,sőt már azelőtt is) élek már 17 éve (hivatalosan 16). Jelen pillanatban is egy háztartásban élünk, abban a házban ami az én nevemen van, a család többi részének holtig tartó haszonélvezet van biztosítva.
Öcsémet anyám "neveli", szó nincs arról, hogy a nagyszüleim úgymond "semminek" veszik az öcsémet, s nem adnak neki semmit, de sajnos olyan életmódot folytat fiatal kora ellenére (hazudik, pazarol, csal, lop, stb. még a nagyszüleimtől is), hogy nem érezték volna magukat biztosítva, ha az öcsémre bármit is hagytak volna (ha betegek lennének nem ápolná őket, stb.) akár pénzt, akár ingatlanrészt. Ezáltal kerültem ebbe a szerencsés, s kivételes helyzetbe.
A kérdés, hogy követelhet-e bármit is a házamból az öcsém a nagyszüleim esetleges halálozása (remélem ez mostanában nem következik be) esetén? Van-e bármilyen joga, követelési lehetősége, stb.?
Mivel apám és nagynénikém (laikusan így gondolom) semmilyen
követeléssel/ellenvetéssel nem élt, amikor nagyszüleim nekem adták a pénzüket (Õk úgyis rám hagyták volna, s így legalább illetékek hadát spóroltuk meg). Úgy gondolom, (hozzá nem értően) hogy az öcsémnek nincs semmilyen esetleges követelési joga, mert ha valaki követelhetett volna bármit is, az a nagynénikém és apám, de mivel Õnekik nem volt ellenvetésük azzal kapcsolatban, hogy a nagyszüleim nekem adják a pénzüket, úgy érzem, hogy a dolog itt lezárult és az öcsémnek semmi köze a dolgokhoz, de javítsanak ki, ha tévedek, mert sajnos tényleg nem értek hozzá.

Előre is köszönöm.

A gyámhatóság csak akkor járulhat hozzá, ha ez a gyermek érdekeit nem sérti. Ha a hagyaték lényegesen meghaladja a hagyatéki tartozások értékét, akkor egészen biztosan nem járul hozzá.

Erre gondoltam én is.
És a gyámhatóságtól mit várhat az ember, Õk milyen szempontok alapján döntenek?

Ahhoz a gyámhatóság hozzájárulása is kell.

Te vagy a törvényes képvieslője,visszautasítjátok a gyermeked nevében is a hagyatékin.

Nem hiszem hogy a másik fél beleegyezik abba hogy lemondó szerződést kössünk. Nem részletezem - elég annyi hogy magatartászavaros az egyén, de nagyon. ( orvosi papír nincs róla, de ez nem változata dolgon)
Akkor csak a hagyatékin tudom viszautasítani. Akkor utána mi jön ( a kiskorú gyerekeimmel kapcsolatban)?

És a közüzemi tartozással kaocsolatban, mia "jogállás"?

A lemondásra vonatkozó szerződésbe bele kell foglalni, hogy a lemondás a leszármazóidra is vonatkozik.Így lemondhatsz "az ő nevükben" is róla,félként nem kell szerepelniük a szerződésben sem.

Még egy kérdésem lenne, közüzemi tartozás "örökléséről".
Eltartási szerződésünk volt, az eltartott halála után átirányítottam minden közüzemi levonást az én számlámr, majd a temetés után átirattam a nevemre mindent. Akkor ez zökkenőmentesen megtörtént. Mi csak a házra kötöttük a szerződést. A hagyatékin az örökös rokonokkal kifizetteték a matávos tartozást ( amit valamiért nem vonatk le tőlem) , mi természetesen kifizettük nekik. Most jött állítólagos 2002 gáz tartozás, az adósságrendező cégtől . Én lerendeztem hogy mikortól van az én nevem az óra stb, azt mondták akkor majd az örökösökkel rendezik. De ha a hagyatékin nem jelentkezett a közüzemi tartozás ( több mint egy évre rá volt a hagyatéki a halála után) akkor most 5 év után hogyhogy van? Az az érzésem hogy szeritnem tőlem ezt levonták anno, de nincsenek meg a számlakivonatok, mivel azóta óracsere is történt és akkor sem volt az órán tartozás!
Követelhetik ezt most bárkitől? Ha se az átíráskor, se az óracserénél nem volt rajt tartozás?
Remélem érthetően írtam le a dolgokat.
Előre is köszi

Ha én lemondok a hagyatékról, akkor az továbbszáll a következő örökösre? Mert azok a gyerekeim akik kiskorúak. Az őesetükben mi a jogállás - gondolom én nem mondhatok le az ő nevükben róla (a tartozásról!)

Kedves Gittus és Kála!
Én minden magyarázatot, indoklást köszönettel fogadok - bárkitől is kapom azt -, mert tanulok belőle.

Jogi népfőiskola...

Le lehet mondani az örökhagyóval kötött szerződésben, vagy vissza lehet utasítani a hagyatéki tárgyaláson.

A hozzászólás a felhasználó kérésére törölve.

Erre próbáltam rávilágítani én is... A színlelt szerződés pontosan meghatározható jogi kategória, így nem lehet bármit ez alá besorolni!

Kedves monalisa,
távol álljon tőlem a kioktatás, tehát az alább leírtakat ne vedd annak.
A színlelt szerződésről - annak jogi természeténél fogva - csak akkor beszélhetünk, ha mind két fél színlel. Értsd: az eladó és a vevő is. A jelen esetben a házat eladó személyről nem is esett szó, így a színlelt szerződést hagyjuk már végre.
A kérdező valószínűleg csak azért írta le, mert nem tudta hogy szükséges-e ennek ismerete a kérdése megválaszolásához.

Magánvéleményem azonban hogy egy nagyszülőnek szíve-joga arra ruházni a vagyonát akiben időskori ápolóját, gondozóját látja, vagy reméli.

1. A hagyatékot vissza lehet utasítani a hagyatéki tárgyaláson.
2. Visszautasítás hiányában is csak a hagyaték értékéig felel az örökös a tartozásokért.

Gittus

és ha nincs semmije csak tartozása az örökhagyónak?

Köszönöm, értem, elfogadom - és elnézést.

Azonban annyi engedtessék meg, hogy egy 20 éves lány - vagy még annál is fiatalabb életkorában - vélem nemigen rendelkezik annyi saját keresménnyel/készpénzzel, hogy abból házat tudjon venni, mégha haszonélvezettel terheltet is csak. Tehát a magam (= laikusi) véleményem továbbra is az, hogy az az adásvételi szerződés színlelt, sőt Nünü által is leírva: "kapta" azt a pénzt a vételre.

Igaz, ha a testvére utóbb nem firtatja a dolgot hogy a nagyszülők miért csak a Nününek és neki miért nem, akkor ad acta.

Arról nem beszélve, hogy annak kell bizonyítania, hogy honnan volt a pénz a lakásra, aki vitatja, hogy az Nünü saját pénziből lett. Addig ő vette és punktum. :)

Monalisa:
„Véleményem szerint azt a házat nem vetted hanem színlelt adásvételi szerződést történt., maradjunk annyiban hogy ajándékba kaptad. ”

Ne keverjük a dolgokat! Itt két, külön jogviszonyról van szó, az adásvétel Nünü és az eladó között jött létre (a nagyszülők pedig haszonélvezetet kaptak) - azaz szóba sem jöhet, hogy színlelt szerződés lenne.
A másik jogviszony, amiben Nünü ajándékba kapta a vételárat a nagyszüleitől - megjegyzem itt sem jön szóba, hogy színlelt szerződés lenne.

A nagyszülői hagyaték tekintetében pedig Gittusnak van igaza, azzal kapcsolatban követelésre legkorábban a nagyszülők halálával kerülhet sor - és itt tényleg nem ez a kérdés.

Az édesanyja tartozásai kapcsán pedig az apai nagyszülőkről háramlott vagyont ne keverjék bele. Ennek esetlegesen a nagyszülők halálakor lehet jelentősége, de ez jelenleg nem kérdés.