Üdvözlöm a Fórumozókat. Tanácsot (kat) szeretnék kérni az alábbi ügyben.
A közjegyzőnk 2006. augusztus végén - 8 évvel apám halála után - végre lezárta a hagyatékot, s bár számunkra abszolút nem megnyugtatóan, mi mégis elfogadtuk volna, csak és kizárólag azért, hogy végre pontot tegyünk az ügy végére.
Apám házasságából származott 2 lány, majd 32 év után született 2 házasságon kívüli gyerek, akik egyikéről csak a temetés napján tudtuk meg, hogy ő is az apámé (de tele kérdőjelekkel)
A közjegyző általi elosztás a 4 örökös, vagyis a 2 testvérpár részére a következő:
A családi házunk - apai részének - felezése, a földek felezése és a bankban elhelyezett pénz összeg felezése.
A fentiekből a pénz legnagyobb döbbenetünkre eltűnt a bankból.
Úgy éreztük, ha mi elfogadtuk volna azt,
- hogy a családi ház 2/8 részét a 2 számunkra idegen lány megkapja - hozzáteszem: annak a háznak a részét, amit az anyám és az apám verejtékezve küszködött össze az együttélésük folyamán -,
- továbbá, ha mi elfogadtuk volna azt is, hogy a földek fele elosztásra kerüljön a 2 lány részére, - megjegyzem, annak a földnek a fele, amit nagyanyánk az 1996-os végrendeletében – amennyiben apám hal meg előbb – kettőnkre, - a húgomra és rám, mint kizárólagos örökösökre – hagyott, ékszereivel és teljes ingóságaival együtt,
akkor úgy lenne jogszerű,
- ha a bankban zárolt pénzből – aminek alapját az apám ás anyám közösen megspórolt pénze képezte, melyet apám az elköltözéskor magával vitt a válás utáni vagyoni elosztás hiányában - ne részesülhessen kizárólag csak a 2 házasságon kívüli lány!
Érthetetlen előttünk, hogy a bank hogyan adhatta ki az általunk - apám temetése napján – zároltatott (csak mi tudtuk a jelszót), ill. később a közjegyző által is hagyatékká minősített pénzösszeget.
Kérdezem: hogyan tudták mindezek ellenére ezt a pénzt felvenni? Mi a hagyatéki tárgyaláson felkértük arra a közjegyzőt, hogy a bankban levő pénzt a kamatokkal együtt kérje ki. Erre ő nem mutatott hajlandóságot, mivel szerinte aggodalomra semmi ok, a pénznek a bankban meg kell lennie. Ha még sincs ott, akkor bírósághoz lehet fordulni a jogos tulajdonunkért. Mi ezt most megtettük.
A hagyatékba szerencsére belekerült a lányok anyja által felmutatott betétkönyvekről készített fénymásolat, melynek alapján a közjegyző írt a banknak egy levelet, hogy a náluk elhelyezett pénzösszeg hagyaték tárgyát képezi. Tehát a banknak nem lett volna joga ezt a pénzt kiadni. Mikor azonban anyám az utolsó hagyatéki tárgyalás után a bankban érdeklődött, közölték vele, hogy még 2004. februárjában a pénzt kivették a bankból. A lányok anyja a pénzfelvételkor már hónapok óta halott volt. 2006. szeptemberében egy banki ügyintézőtől kapott információ szerint ezt a pénzt a lányok egyike vette fel.
Mi mindvégig törekedtünk az egyezségre. Próbáltunk szót érteni úgy az anyával, mint a lányaival, eredmény nélkül. Abba is belementünk volna, hogy a közjegyző általi felezést is elfogadjuk, és a bankban levő pénzből kifizettük volna a ház házasságon kívüli lányokra eső részét, természetesen az 1998-as felmért adatok alapján. Az ügy 9 éve lezáratlan, s úgy érezzük, nem a mi hibánkból. Tudniillik nem a húgom és én miattam húzódik ennyi ideje ez az ügy. A lányoknak kellett bebizonyítani, hogy jogosultak erre az örökségre.
Ezzel összefüggésben megjegyzem: miért nincs az apám nevén egyik házasságon kívüli gyerek sem? Az apám többszöri kérdésemre sem vállalta be a kisebb gyereket. Vajon miért? Mert nem hitte sem ő, sem mi, hogy a gyerek az övé.
Mi csupán a temetés napján szembesültünk először azzal, hogy feltehetően még egy örökös van. A rendelkezésre álló információink szerint nem megnyugtatóan bizonyított, hogy a kisebbik házasságon kívüli lány vérszerinti leszármazottja az apámnak.(nagyon a határt súrolja az eredmény, ráadásul további vizsgálatokat is kellett kérni, hogy kihozzanak egy határ közeli eredményt. Mi semmilyen vizsgálaton nem vettünk részt, melynek célja a vérszerinti rokoni kapcsolat megállapítása lett volna. Az tény, hogy a lányok testvérek, anyai részről biztos. De közös-e az apjuk? Efelől erős kétségeink vannak. Miért van a fiatalabb lány anyakönyvi kivonatában az „apa ismeretlen” bejegyzés? Miért csak 7 évvel apám halála után, 2005-ben született válasz arra, hogy a lányok testvérek?! Miért nem törekedett az apaság kérdésének tisztázására a lányok anyja. Ő 2003-ban halt meg, a haláláig volt rá 5 éve.
Most a bíróságon van az ügy. Az első tárgyalási napra csak az ügyvédjük jött el, és halasztást kért, merthogy aznap kapta meg az ügyet. Hihető, nem? Legközelebbi kitűzött nap február. Azaz elkezdőtt a 10. év.!!!
Az ügyvédünk szerint 50% az esélyünk a nyerésre. Ja, és ráadásul az anyám szeretné eladni a házat, merthogy ő lakik a családi házban - a fele ugyanis az ő nevén van - de nem tudja, mert a lányok nem egyeznek bele, mivel később többet fog érni a ház. Nem nonszensz, hogy a legkisebb tulajdonnal rendelkező akadályoz?
Már kezd elegem lenni az ügyből. Mit lehet ilyenkor tenni??
Ehhez kérnék segítséget. Előre is köszönöm.
