örökösödési őrület

Hogy kinek ki az apja, az egy öröklési perben nem lehet bizonytalan, vagy kérdéses, mert az apaság vélelmére világos szabályok vannak. Házasságon kívül született gyermek esetén jogerős apaságot megállapító ítéletet, vagy teljes hatályú elfogadó nyilatkozatot kell tudnia felmutatnia annak, aki magát az örökhagyó gyermekének nevezi. Ha ilyet felmutat, törvényes örökös, ha nem, nem. Ez persze nem zárja ki őt abból, hogy az örökhagyó halála után is indíthat apaság megállapítása iránt pert, ellenben ti nem indíthattok apaság vélelme megdöntése iránti pert ellene.

Ha őket örökösnek kell tekinteni, és nincs végrendelet, akkor minden örökös minden hagyatéki tárgy 1/4-ét örökölte, és egy öröklési per után jó eséllyel szükség lesz egy közös tulajdon megosztási perre is, ha nem tudtok megegyezni. A bankból kivett összeg vonatkozásában természetesen annak 1/4-1/4-ét követelhetitek, de ők meg ebből visszatarthatják az esetleges hagyatéki hitelezői igényüket, így pl. a temetésre költött pénzt.

Üdvözlöm a Fórumozókat. Tanácsot (kat) szeretnék kérni az alábbi ügyben.

A közjegyzőnk 2006. augusztus végén - 8 évvel apám halála után - végre lezárta a hagyatékot, s bár számunkra abszolút nem megnyugtatóan, mi mégis elfogadtuk volna, csak és kizárólag azért, hogy végre pontot tegyünk az ügy végére.
Apám házasságából származott 2 lány, majd 32 év után született 2 házasságon kívüli gyerek, akik egyikéről csak a temetés napján tudtuk meg, hogy ő is az apámé (de tele kérdőjelekkel)
A közjegyző általi elosztás a 4 örökös, vagyis a 2 testvérpár részére a következő:
A családi házunk - apai részének - felezése, a földek felezése és a bankban elhelyezett pénz összeg felezése.
A fentiekből a pénz legnagyobb döbbenetünkre eltűnt a bankból.
Úgy éreztük, ha mi elfogadtuk volna azt,

• hogy a családi ház 2/8 részét a 2 számunkra idegen lány megkapja - hozzáteszem: annak a háznak a részét, amit az anyám és az apám verejtékezve küszködött össze az együttélésük folyamán -,
• továbbá, ha mi elfogadtuk volna azt is, hogy a földek fele elosztásra kerüljön a 2 lány részére, - megjegyzem, annak a földnek a fele, amit nagyanyánk az 1996-os végrendeletében – amennyiben apám hal meg előbb – kettőnkre, - a húgomra és rám, mint kizárólagos örökösökre – hagyott, ékszereivel és teljes ingóságaival együtt,

akkor úgy lenne jogszerű,

• ha a bankban zárolt pénzből – aminek alapját az apám ás anyám közösen megspórolt pénze képezte, melyet apám az elköltözéskor magával vitt a válás utáni vagyoni elosztás hiányában - ne részesülhessen kizárólag csak a 2 házasságon kívüli lány!

Érthetetlen előttünk, hogy a bank hogyan adhatta ki az általunk - apám temetése napján – zároltatott (csak mi tudtuk a jelszót), ill. később a közjegyző által is hagyatékká minősített pénzösszeget.
Kérdezem: hogyan tudták mindezek ellenére ezt a pénzt felvenni? Mi a hagyatéki tárgyaláson felkértük arra a közjegyzőt, hogy a bankban levő pénzt a kamatokkal együtt kérje ki. Erre ő nem mutatott hajlandóságot, mivel szerinte aggodalomra semmi ok, a pénznek a bankban meg kell lennie. Ha még sincs ott, akkor bírósághoz lehet fordulni a jogos tulajdonunkért. Mi ezt most megtettük.
A hagyatékba szerencsére belekerült a lányok anyja által felmutatott betétkönyvekről készített fénymásolat, melynek alapján a közjegyző írt a banknak egy levelet, hogy a náluk elhelyezett pénzösszeg hagyaték tárgyát képezi. Tehát a banknak nem lett volna joga ezt a pénzt kiadni. Mikor azonban anyám az utolsó hagyatéki tárgyalás után a bankban érdeklődött, közölték vele, hogy még 2004. februárjában a pénzt kivették a bankból. A lányok anyja a pénzfelvételkor már hónapok óta halott volt. 2006. szeptemberében egy banki ügyintézőtől kapott információ szerint ezt a pénzt a lányok egyike vette fel.
Mi mindvégig törekedtünk az egyezségre. Próbáltunk szót érteni úgy az anyával, mint a lányaival, eredmény nélkül. Abba is belementünk volna, hogy a közjegyző általi felezést is elfogadjuk, és a bankban levő pénzből kifizettük volna a ház házasságon kívüli lányokra eső részét, természetesen az 1998-as felmért adatok alapján. Az ügy 9 éve lezáratlan, s úgy érezzük, nem a mi hibánkból. Tudniillik nem a húgom és én miattam húzódik ennyi ideje ez az ügy. A lányoknak kellett bebizonyítani, hogy jogosultak erre az örökségre.
Ezzel összefüggésben megjegyzem: miért nincs az apám nevén egyik házasságon kívüli gyerek sem? Az apám többszöri kérdésemre sem vállalta be a kisebb gyereket. Vajon miért? Mert nem hitte sem ő, sem mi, hogy a gyerek az övé.

Mi csupán a temetés napján szembesültünk először azzal, hogy feltehetően még egy örökös van. A rendelkezésre álló információink szerint nem megnyugtatóan bizonyított, hogy a kisebbik házasságon kívüli lány vérszerinti leszármazottja az apámnak.(nagyon a határt súrolja az eredmény, ráadásul további vizsgálatokat is kellett kérni, hogy kihozzanak egy határ közeli eredményt. Mi semmilyen vizsgálaton nem vettünk részt, melynek célja a vérszerinti rokoni kapcsolat megállapítása lett volna. Az tény, hogy a lányok testvérek, anyai részről biztos. De közös-e az apjuk? Efelől erős kétségeink vannak. Miért van a fiatalabb lány anyakönyvi kivonatában az „apa ismeretlen” bejegyzés? Miért csak 7 évvel apám halála után, 2005-ben született válasz arra, hogy a lányok testvérek?! Miért nem törekedett az apaság kérdésének tisztázására a lányok anyja. Ő 2003-ban halt meg, a haláláig volt rá 5 éve.
Most a bíróságon van az ügy. Az első tárgyalási napra csak az ügyvédjük jött el, és halasztást kért, merthogy aznap kapta meg az ügyet. Hihető, nem? Legközelebbi kitűzött nap február. Azaz elkezdőtt a 10. év.!!!
Az ügyvédünk szerint 50% az esélyünk a nyerésre. Ja, és ráadásul az anyám szeretné eladni a házat, merthogy ő lakik a családi házban - a fele ugyanis az ő nevén van - de nem tudja, mert a lányok nem egyeznek bele, mivel később többet fog érni a ház. Nem nonszensz, hogy a legkisebb tulajdonnal rendelkező akadályoz?
Már kezd elegem lenni az ügyből. Mit lehet ilyenkor tenni??
Ehhez kérnék segítséget. Előre is köszönöm.