Gyerekelhelyezés

Nincs mit.

ObudaFun!

Köszönöm, bár reménykedtem van erre megoldás!
Evva

Tamás123!
Derill válaszaiból arra is emlékszem, hogy kifejezetten azt ajánlotta neked, a „necces” videókat szedd le a hálóról. Csak egy pillantást vetettem az oldaladra és tartalmára, de mint átlagembernek (aki ráadásul – remélhetőleg elfogulatlanul - többnyire apáknak segít), határtalanul ellenszenves, amit láttam és olvastam. Bármennyire is érthető az elkeseredésed és a harcod, az ellenszenv annak is szól, aki ezt az oldalt létrehozta.
Már az olvasói levelek stílusa, szóhasználata sem az, aminek alapján jobb érzésű emberek igazi rokonszenvére számíthatnál.
Ha tényleg tiszteled, akkor pedig, sztem nem illik odaírogatni a szakértők nevét, főleg, hogy Derill éppen nem javasolta, hogy ilyen oldalon és módon hadakozz.
Gondolom, nem vagyok egyedül a véleményemmel, ez a módszer haszontalan, méltatlan, és inkább árt neked.

Tamás123-hoz:
Ha jól emlékszem a Derill által írtakra, ő arra a pszichológiai hadviselésre gondolhatott, amelyet „intelligensebb” szülők szokása alkalmazni, a kapcsolattartás akadályozására, és ami szinte megfoghatatlan és bizonyíthatatlan is. (Bűntudat vagy félelem keltése a gyerekben, „hirtelen” fellépő pszichoszomatikus, vagy más betegségek, sokkal csábosabb program szervezése vagy ígérete a gyereknek a másik szülős kapcsolattartás idejére, stb., stb.)
Mert, nem csak az használja ki a gyermek adta manipulációs lehetőségeket, akinek az IQ-ja a 100-at sem éri el, de ezt mind tudjuk.
Nyílván, az egyszerűen nem nyitok ajtót, „eltűntetem”, vagy nem engedem el a gyereket, ne adj’ Isten, rád uszítom a kutyákat – eseteket, viszonylag könnyebben bizonyítani és így szankcionálni is lehet.

Evva!

A gyermek lakóhelyének megváltoztatásához s másik szülő hozzájárulására, vagy a bíróság hozzájárulására szükség van.

„Viszont amit írsz, hogy "a bírói gyakorlat évtizedek óta így gondolja", mintha ellentmondásban lenne Mária szavaival, miszerint "azonban ezt senki nem veszi komolyan”"

Akkor derillnek sem abban nincs igaza, hogy a Csjt. ezt így tartalmazza, sem abban, hogy a bírói gyakorlatban kialakult ezen elvet ne vennék komolyan a bíróságok. Megjegyzem, kiskorú veszélyeztetése miatt ítéltek már el anyukát, aki annyit tett, hogy nyilvánvalóan akadályozta a kapcsolattartást.

Tanácsot szeretnék kérni!

Van egy 3 éves kislányom, akit a bíróság elsőfokon nálam helyezett el (nem jogerős). A férjem (9 hónapja különélünk) nem tud beletörődni, hogy elhagytam és abba sem, hogy a kislányt nálam helyezték el (ez még csak a gyerekelhelyezés és hol van még a válás).
A fellebbezésre szabott 15 nap nem telt még le így rettegek attól vajon fellebbez vagy sem mert ezzel "terrorizál", hogy mit teszek meg azért hogy ne tegye és bizonyítsam neki jó anyja tudok lenni a gyerekemnek. Mindenféle koholt vádakat hoz fel, hogy majd a tárgyaláson meg látom stb....
Nem állok úgy anyagilag, hogy egy másodfokra vitt ügyhöz ügyvédet fogadjak és ezt Ő pontosan tudja!
A gyereket folyamatosan faggatja mit csinálunk mikor nálam van, kivel találkozunk stb. tudom a kislányt ez felzaklatja lelkileg ezzel együtt engem is (egyébként is mi köze hozzá)! Azokon a beszélgetéseken, amik akkor folynak kettőnk között mikor átvesszük a gyereket, nincs tanu, nem hallja senki, így nem tudok bizonyítani semmit, csak gyötrődöm miatta és kezdek besokalni és kikészülni idegileg. Az igaz mikor elköltöztem Ő mondta tönkre fog tenni mindenféleképpen úgy lelkileg, erkölcsileg, anyagilag és ahol csak tud árt majd nekem!
Hogyan tudnám megvédeni a gyerekemet, és magamat ettől?
Elköltözhetek az ország másik felére ha közösfelügyeleti joga van?
Kérem segítsen valaki mit tehetek?

Egy elkeseredett anya*

Nincs ellentmondás. Ez csak véleménybeli különbség, amelyet az okoz, hogy derill jóval alacsonyabban húzza meg azt a küszöböt, ahol már megvalósul a kapcsolattartás akadályozása és a külön élő szülő elleni hangolás, mint ObudaFan. És mint a bírói gyakorlat. (Amit egyébként elsősorban az okozhat, hogy derill jellemzően különélő apákat képvisel.)

Köszi szépen ObudaFan!

Viszont amit írsz, hogy "a bírói gyakorlat évtizedek óta így gondolja", mintha ellentmondásban lenne Mária szavaival, miszerint "azonban ezt senki nem veszi komolyan"

Ez így valóban nincs benne. De ettől még a bírói gyakolat évtizedek óta így gondolja.

Sziasztok!

Dr. Regász Mária (Derill) egyik netes cikkében olvatam a következőt, idézem:

„Bekerült ugyan a családjogi törvény szövegébe az, hogy „alkalmatlan a gyermek nevelésére az a szülő, aki indokolatlanul akadályozza a gyermek és a másik szülő közti kapcsolattartást vagy a gyermeket megalapozatlanul a másik szülő ellen hangolja vagy neveli” stb., azonban ezt senki sem veszi komolyan.

Átszaladtam a Csjt.-t, de nem találtam a Mária által hivatkozott paragrafust.

A Csjt. melyik paragrafusa ír erről?

"... azonban ezt senki nem veszi komolyan." Te se, és onnantól egy gondoddal kevesebb.

Egyébként nem kell a fórumot "teleírni" ugyanazon kérdéssel.

Sziasztok!

Dr. Regász Mária (Derill) egyik netes cikkében olvatam a következőt, idézem:

„Bekerült ugyan a családjogi törvény szövegébe az, hogy „alkalmatlan a gyermek nevelésére az a szülő, aki indokolatlanul akadályozza a gyermek és a másik szülő közti kapcsolattartást vagy a gyermeket megalapozatlanul a másik szülő ellen hangolja vagy neveli” stb., azonban ezt senki sem veszi komolyan.

Átszaladtam a Csjt.-t, de nem találtam a Mária által hivatkozott paragrafust.

A Csjt. melyik paragrafusa ír erről?

Bocs, az alábbiak nem ide készültek.

Ide:
A gyámhivatal a gyermek részére gyámot rendel, ha

• ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el a gyermeket, és pert indított a szülői felügyelet megszüntetése iránt,
• átmeneti vagy tartós nevelésbe vette a gyermeket.

Tehát: gyámrendelésnek eleve csak a fenti esetekben lehet helye, és ezek is olyan eljárások, amelyeket a gyámhatóság folytat le, vagy kezdeményez.

Gondnok lehet minden cselekvőképes, nagykorú személy. Gondnokul csak az rendelhető ki, aki a gondnoki tisztséget vállalja.

Gondnokká - ha ez az érdekeivel nem ellentétes - a gondnokság alá helyezett által még cselekvőképes állapotában közokiratban kijelölt vagy a gondnokság alá helyezést követően megnevezett személyt, ha ez nem lehetséges, akkor elsősorban együttélő házastársát kell kirendelni. Ha ilyen nincs, vagy a házastárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokság alatt álló érdekeit, a gyámhatóság gondnokul olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására az összes körülmények figyelembevételével alkalmasnak mutatkozik.
A gondnok kirendelésénél az arra alkalmas személyek közül a szülőket, illetve a szülők által - a haláluk esetére - közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személyt, ilyenek hiányában más hozzátartozókat - akik szükség esetén a személyes gondoskodást is el tudják látni - előnyben kell részesíteni.
Ha a gondnok a fentiek szerint nem rendelhető ki, a gondnokolt számára hivatásos gondnokot kell kirendelni. Hivatásos gondnok csak büntetlen előéletű személy lehet. Hivatásos gondnokul a fogyatékosokkal, szenvedélybetegekkel vagy pszichiátriai betegekkel foglalkozó társadalmi szervezet (pl. egyesület) által a tagjai közül ajánlott személy is kirendelhető.
Nem lehet gondnokul kirendelni azt, akinek a személye ellen a gondnokság alá helyezett kifejezetten tiltakozik.

A gondnokolt részére kivételesen több gondnok is kirendelhető. Többes gondnokrendelésre akkor kerülhet sor, ha

• a gondnokság alá helyezett személy mindkét szülője, illetve két közeli hozzátartozója vállalja a gondnokságot, vagy
• a gondnokolt vagyonának kezelése, illetve egyes más ügyeinek intézése külön szakértelmet igényel, ebben esetben a gyámhatóságnak meg kell határoznia a gondnokok feladatkörének pontos megoszlását.

A gondnok kirendelése mellett a gyámhatóság a gondnokolt részére helyettes gondnokot is rendelhet. A helyettes gondnok dönthet a távollévő vagy más okból ténylegesen akadályozott gondnok helyett a gondnokoltat érintő, azonnali intézkedést igénylő ügyekben.

gyámhatóság ok..
de én, mint sógora, illetve a párom mint féltestvére lehetünk-e a gyámjai?

Az elhelyezés a gyámhatóság feladata, fordulj hozzájuk.

Történet röviden:

Anyuka vidéken él 34éves fiával, Apuka alkoholista, a gyerek eddig a nagynénjénél lakott, aki megunta a nevelését, és kitette a gyereket.. Átmenetileg nálunk - feleségem féltestvére a srác - lakik.. Milyen jogi lehetőségeim vannak az elhelyezésére, ha egyik szülő sem "óhajtja" felnevelni 13 évs fiát?