köteles rész

„A tiszteletdíj 50%-át esetleges vesztés esetén is kifizetném, de úgy, hogy a kezdet kezdetén, azaz a megbízáskor csak kb a 25%-ot. ”

Az viszont általában elfogadott.

„Természetesen olyan jogi segítséget szeretnék, aki az esélyeimet már a kapcsolatunk legelején őszintén fölvázolná és abban az esetben vállalná el az ügyet, ha lát esélyt a győzelemre.”

Ez pedig szakmai szabály, és minden ügyvédtől elvárható.

Kedves ObudaFan!

Természetesen megértem, amit írtál.
Én egy becsületben megöregedett ember vagyok, aki az életben minden szolgáltatást megfizetett és ezen a jövőben sem kívánok változtatni.

Amit írtál azonban elgondolkoztató.

A tiszteletdíj 50%-át esetleges vesztés esetén is kifizetném, de úgy, hogy a kezdet kezdetén, azaz a megbízáskor csak kb a 25%-ot.
Természetesen olyan jogi segítséget szeretnék, aki az esélyeimet már a kapcsolatunk legelején őszintén fölvázolná és abban az esetben vállalná el az ügyet, ha lát esélyt a győzelemre.

Üdvözlettel
Barna

„Ha bármelyiktek tudna nekem ajánlani egy olyan jó ügyvédet, aki a kapcsolatunk elején csak minimális összeget kérne tőlem, de siker esetén természetesen normálisan kifizetném a tiszteletdíját, azt nagy köszönettel venném. ”

Ne sértődj meg, nem személyeskedés, de még ismerős ügyvéd sem örülne ilyen feltételnek, ismeretlen ügyvéd végképp nem fog.

1. A siker ebben a műfajban nagyban függ az ügyvédtől, de nem kizárólag. (Pl. olyan új körülmény merülhet fel a perben, amiről korábban szó sem volt.) Márpedig ebben az esetben meglehetősen sok munka és idő mehet el minden ellentételezés nélkül.
2. Kevés ügyvéd szeret a saját ügyében pereskedni, márpedig sajnos vannak ügyfelek, akik a sikert követően kreatívan próbálnak a fizetési kötelezettségtől szabadulni.

A sikerdíj nem az ördögtől való, de a méltányos ebben a műfajban az, ha a megbízási díjnak a fele azért fix.

Kedves Goodwitch, KBS és Macok!

Még egy kérdésem lenne Hozzátok.
Mi van akkor, ha nem sikerül megakasztani, /azaz a per fölfüggesztésére rávenni a vidéki bírót/ a nyaraló ügyében folyamatban lévő tulajdonközösség megosztása iránti perben és a nyaraló természetbeni megosztára kerül, vagy egyinkünk mégiscsak kivásárolja a másik 50%-os tulajdonát.
Abban az esetben a lakás ügyében folyó per osztályrabocsátása hogyan lehetséges.

Vajon nem kellene-e a hagyatéki tárgyalást lefolytató vidéki közjegyzőnél reklamálni, hogy korai volt meghoznia a rész-hagyatékátadó végzését, amikor tudomása volt arról és jkv-ben szerepel is, hogy pert indítottunk a lakás adás-vételi szerződésének a megtámadása ügyében.

Vajon vissza lehet-e valahogy "csináltatni" egy ilyen közjegyző által hozott rész-hagytékátadó végzést? És milyen módon?

Sok a bajom, mint látjátok.
Ha bármelyiktek tudna nekem ajánlani egy olyan jó ügyvédet, aki a kapcsolatunk elején csak minimális összeget kérne tőlem, de siker esetén természetesen normálisan kifizetném a tiszteletdíját, azt nagy köszönettel venném.
Félek, hogy ez az ügy meghaladja a szellemi erőmet és miután a bátyám egy jó ügyvéddel képviseltetei magát, így esetleg hiába van igazam /legalábbis tiszta szivemből azt gondolom/ mégis legyőzhetnek könnyűszerrel.
Ez nagyon nagy fájdalom és bosszúság lenne, hiszen idős vagyok már és számítottam öregkoromra erre az örökségre.

Üdvözlettel
Barna

Kedves Goodwitch, KBS és Macok!

Nagyon köszönöm, hogy foglalkoztok a sajnálatos ügyemmel.

A helyzet az, hogy valóban nem az Örökhagyó levelei vannak meg nekem, hanem a bátyámtól kaptam még anyánk életében néhány e-mailt, melyeknek a címe "Egyezség" volt, és amelyekben elismerte azt, hogy jogos örökösi igényem volt az öröklakásra, melynek fejében bizonyos összeget ajánlott úgy, hogy formailag azt az összeget az édesanyám adná nekem a bátyámtól kapott vételárból.
/A jelzett összeg magasabb volt, mint a "vételár" fele, de így is aránytalanul alacsony volt a fél lakás értékéhez képest./
Ezt az egyezséget, az akkor még élő édesanyám, a bátyám és én írtuk volna alá.
Azonban az aláírásra nem került sor, mert az összeg, amelyet a bátyám ajánlott rendkívül alacsony volt, amit nem tudtam elfogani. Alkudoztunk, alkudoztunk e-mailben. Közben szegény édesanyánk meghalt.
Ettől kezdve a bátyám már egy fillért sem akart adni nekem, hanem azt mondja övé a lakás és kész.

Mi tehát a helyzet? Mihez kezdhetek? Mire van reális reményem szerintetek?
A pert beadtam adás-vételi szerződés érvénytelenítése címen. Tavasz végén lesz az első tárgyalás.

Előre is köszönöm a segítségeteket.

Üdvözlettel
Barna

„ fentiek azonban a topicból kitűnnek gondos olvasónak.”

A még gondosabb olvasónak meg az is kitűnik, hogy azok az iratok nem az "ÖH levelei", hanem a másik örökös ajánlatott fel bennük bizonyos összegeket Barnuskának.

Igaz, egyikünk sem látta ezeket a leveleket; tényleg nem tudhatjuk, hogy alkalmasak lehetnek-e annak bizonyítására, hogy az örökhagyó a hozzászámítás kötelezettségével juttatta az ingatlant. De - mint mondtam - az adásvételi szerződéssel való leplezés erősen ez ellen hat.

KBS!

Véleményemet az alábbi tényállásra alapítottam:

Gy1 és ÖH közötti élők közötti adásvételi szerződést a bíróság ajándékozásnak (vagy adásvétellel vegyes ajándékozásnak) minősíti, és figyelembe veszi ÖH leveleit, amiből kitűnik bizony, hogy abból szándékai szerint Gy2-nek is részesednie kell.

ÖH szándékának nem kell kifejezetten osztályrabocsátásról szólni, mert nem is biztos, hogy tudta, hogy ilyen van, és nem is kell ugyanabban az okiratban kifejeződnie, amiben az ügylet van leírva, a lényeg, hogy ÖH-nak legyen ilyen szándéka az adománnyal kapcsolatban, és azt fejezze ki (lehetőleg írásban, hogy az utókornak is megmaradjon, meg a bizonyíthatóság miatt is).

Természetesen ha a fenti tényállás nincs, akkor az sincs, amit leírtam.

Se osztályrabocsátás, se köteles rész, se betudás (ez utóbbi kettő osztályrabocsátás esetén egyébként sem jön szóba!), se semmi. A fentiek azonban a topicból kitűnnek gondos olvasónak.

Természetesen az eredeti szerződés megtámadásán áll, vagy bukik minden, de ezt azt hiszem alapkövül raktam le még az elején.

Ptk. 619. § (1) „Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta (osztályrabocsátás). ”

Tudja Barnuska az örökhagyó kikötését bizonyítani? Ha nem, akkor csak hiú reményeket keltetek benne már a felvetéssel is.
Arról nem is beszélve, hogy a szóban forgó esetben - a dolgok jelen állása szerint - nem ingyenes részesítés történt, hanem adásvétel. Még ha kiderülne is, hogy ez valójában leplezett ajándék volt, vajon a leplezésből arra lehetne-e következtetni, hogy az örökhagyó a hozzászámítás kötelezettségével adta? Szerintem épp ellenkezőleg: azt lehetne mondani, hogy azért leplezte az ajándékozást adásvétellel, hogy még a köteles résztől is megfossza a másik örököst.

Kedves Barnuska!
Új ember vagyok,de éppen öröklést tanulok. A helyzet az, hogy a köteles rész nem pusztán végrendelet esetén fut, de ez Goodwitch által számoltakon nem változtat.
Az önmagában nem probléma, hogy eladás volt, hiszen bizonyíthatóan áron alul történt az eladás, ebben az esetben a bíróság megállapíthatja az eladást ÉS az ajándékozást, ez utóbbi megbecslése alapján végezhető az osztályrabocsátás. (Amennyiben nem az ajándékozás célja vezette volna édesanyátokat, feltűnő értékaránytalanság megállapításának lenne helye.)
Macok

Kedves Goodwitch!

Köszönöm szépen a válaszodat.
Végrendelet nem volt.
A hagyatéki eljárás részben megtörtént. Rész hagyatékátadó végzés született, melynek során a nyaralót megörököltük egyenlő arányban a bátyámmal.
A nyaraló felét már 1990-ben édesapám után szintén egyenlő arányban megörököltük. Édesanyám halála után a másik felét is megörököltük és így 50-50% tulajdonosai vagyunk a nyaralónak.
A nyaraló teljes értéke kb. 12 millió Ft.

A lakást anyám eladta a bátyámnak. De pert indítottam adás-vételi szerződés érvénytelenítése ügyében, a korábban írottak miatt.

Valahogy össze kellene hozni a két pert ahhoz, hogy az Általad írt osztályrabocsátás létrejöhessen.

Magán email-t küldtem.

Üdvözlettel
Barna

Bocs, korán nyomtam.

...akkor erre figyelemmel kell lenni, ha már átadták, akkor tulajdoni pert kell indítani bátyus ellen.

Végrendelet volt?
Ha nem, akkor betudásról, és köteles részről nem beszélhetünk.

Ha csak a törvényes öröklési rend szerint örököltetek, akkor a bátyád ajándékként megszerzett lakását osztályra kell bocsátania azon az értéken, amivel az ajándék megszerzésekor bírt. Ha ez nagyon méltánytalan lenne rád nézve, akkor lehet kérni, hogy az örökség megnyíltakori forgalmi értéken számoljanak.

Az így kialakult vagyoni értéken kell számolni a törvényes örökrészeteket.

Tehát: ha az ajándékozáskori értékkel számolunk, akkor az ajándékba kapott lakás értéke 8M, a balatoni nyaraló 6M, mással nem számolva az örökrész értékének kiszámításához az összesített érték 14M. Egy örökösre jutó érték 7M.
Tekintettel arra, hogy a hagyatékban csak a 6M-ós nyaraló van, így azt egyedül te öröklöd.

Ha magasabb étéken számítjuk a lakást, a helyzet akkor is ugyanez lesz.

Mindez persdze csak akkor igaz, ha te nem kaptál semmit ajándékba az édesanyádtól.

Ha még nem adták át a hagyatékot, akkor

T. Fórumozók!

A "betudás" fogalával vagyok bajban - és ezügyben egy számpéldával kérném a segítségeteket.

Édesanyám után megörököltem egy nyaralóingatlan negyed részét, amelynek a mai értéke kb. 3 millió Ft.

Édesanyám kb. 8 évvel ezelőtt a bátyámnak jelképes összegért eladta az öröklakását, amelyet akkor édesanyám által lakottan és holtig tartó haszonélvezetével terhelten 8 millióra becsültek. A lakás mai értéke 24 millió Ft.
Anyám a lakást azzal a kitétellel iratta a bátyám nevére, hogy ő engem a fél lakás árával kifizet. Erre van néhány levél, amiben a bátyám kisebb összegeket kínál nekem a fél lakás fejében, de sajnos édesanyánk haláláig megalkudni nem tudtunk.
Édesanyám 3 éve meghalt. Ketten vagyunk a bátyámmal örökösök. A bátyám most már azt mondja, hogy kizárólag övé a lakás, mert az ő nevén van. Megvette anyánktól.
Perelem a bátyámat a fenti adás-vételi szerződés érvénytelenítése ügyében. Azonban úgy áll a helyzet, hogy arra van esély, hogy a bírság megállapítja, hogy az elhunyt szándéka ajándékozás volt. Ebben az esetben nekem köteles részre lenne jogosultságom.
Ha a 24 milliós mai érték negyedét nézem, akkor 6 millió lenne a köteles rész, ami engem illetne, vagy a szerzéskori 8 évvel ezelőti lakott értéket, a 8 milliót tekintik alapnak? -
Ez lenne az egyik kérdésem.
A másik meg az, hogy mit is jelent a betudás?
Vajon azt jelenti, hogy mondjuk a lakás utáni köteles részből, ami mondjuk 6 millió levonják a 3 milliós nyaralóingatlanbeli örökségemet és össze-vissza csak 3 milliót kapok?

Vagy a szerzéskori lakásérték 8 millióból kiindulva , aminek a negyede csak 2 millió, vonják le /betudásként/ a nyaraló ingatlani örökrészem 3 millióját, tehát lényegében semmit sem kapok a lakás után?

Várom szíves válaszotokat, melyet előre is köszönök.
Üdvözlettel
Barna

Ha végig lehet dokumentálni a különvagyoni jelleget, akkor nem.

T. Fórum!

Az alábbiakról kérnék tájékoztatást.

Amikor édesapám és édesanyám házasságot kötöttek édesanyámnak már volt egy saját lakása, csak az ő nevén. Egy későbbi adásvétel során másik ingatlanba költöztek, amely továbbra is csak az édesanyám nevén (tulajdonában) van. (27 éve házasok)
Édesapám előző házasságából azonban van két "mostoha testvérem".
Kérdésem, ennek kapcsán hogy ebből az ingatlanból az előző házasságból származó gyerekeknek jár-e örökség, az édesapám esetleges elhalálozása után.
Válaszukat előre is köszönöm.

„Közben kiderült, hogy apám húga eltartási szerződést kötött az öregekkel, a papa halála után mamát egy időre magához vette, majd bedugta egy otthonba. A családi házat értékesítették. Érdeklődnék, hogy ilyenkor jár-e kötelesrész az unokáknak?”

Az attól függ. Attól, hogy elhelyezte egy otthonban, még teljesíthette a szerződést, amelynek rendelkezéseit egyébként nem is ismerjük pontosan. De ha nem is teljesítette, akkor is lehetett eredetileg ez egy valós szerződés, amelyet megszegett az illető, de emiatt csak az örökhagyó követeljette volna a szerződés megszüntetését. Neked akkor van esélyed, ha kifejezetten tudod bizonyítani, hogy színlelt ajándékozásról volt szó. Ehhez nem elég az, hogy otthonban helyezték el az eltartottat.

a

Tisztelt Fórum!

Abban szeretném kérni a segítségeteket, hogy van-e esélyem az alábbi ügyben. Édesapám 1998-ban meghalt, ekkor az ő szülei még éltek. 2001-ben meghalt a nagyapám is, nekik egy családi házuk volt nagyanyámmal. Nagyapám halála után vártuk az öcsémmel, hogy hagyatéki tárgyalás lesz, de nem történt semmi.
Közben kiderült, hogy apám húga eltartási szerződést kötött az öregekkel, a papa halála után mamát egy időre magához vette, majd bedugta egy otthonba. A családi házat értékesítették. Érdeklődnék, hogy ilyenkor jár-e kötelesrész az unokáknak?
Előre is köszönöm.

A hagyatéki eljárásban lett volna célszerű tisztázni. Mostmár legfeljebb egy esetleges perben a bíróság tudja beszerezni.

T. Fórum!

Olyan ügyben kérném a segítséget, hogy jár-e köteles

rész egy öröklési ügyben nekünk.

A problémám a következő: 2005 tavaszán meghalt az

apám, aki már régóta az új családjával élt. Én ezután

ügyvédhez fordultam,mert úgy gondoltam,hogy jogos

örökösként jár a köteles rész végrendelet hiányában is

Megvolt a hagyatéki leltár is.

Az igazi gond az,hogy az ingatlan, ahol apám élt a

családjával az a két lánya nevén van, a feleségé a

haszonélvezet. Addig jutottam, hogy az ingatlant a

feleség előző ingatlanának eladásából vették. Itt még

az ügyvédem mondta,hogy a két ingatlan közötti

vételárkülönbözetre is jár a köteles rész,mert azt

már közös vagyonból vették. Itt akadtam el az ügyben,

mert az illetékhivatalban nem adtak ki adatot az in-

gatlanvásárlással kapcsolatban a tulajdonosok bele-

egyezése nélkül. Velük meg nem tudnék megegyezni ebben

biztosan nem írnák alá a betekintést.

Ezért szeretném a segítséget kérni,hogy van-e vmi

jogi dolog erre, ami kötelezi őket.

Előre is köszönöm