Közös költség fizetése és a haszonélvezeti jog

Tisztelt Fórumozók.
Lenne pár kérdésem a haszonélvezeti joggal kapcsolatban.Hasonló dolgokat már olvastam itt de jobbnak látom ha megkérdezem.
Van egy haszonélvező a lakásomban.3 hónapja nem fizetett közös költséget amiről felszólítást kaptam.
A közös költséget tulajdonképpen kinek kell fizetni?A tulajdonosnak vagy a haszonélvezőnek aki bent lakik.Egy lakógyűlésről sem kaptunk értesítést közel 2 éve és nem értesültünk semmiféle döntésről.
A vezetéskes telefont jogában áll kikapcsolatatni vagy szüneteltetni?
A kábeltv-t hasonlóan joga van-e szüneteltetni?
Nekem van e jogom szünetelteni szolgáltatásokat?Melegvíz,kábeltv,telefon stb.Saját vízórával rendelkező panellakás.
Köszönöm a

Közös költség: ha ebben csak a tulajdonosi minőséghez kapcsolódó költségek vannak, mint például a közös képviselő díja, felújítási költség stb., azt a bírói gyakorlat szerint a tulajnak kell fizetnie. Ha van benne valamilyen fogyasztás is pl. vízdíj, fűtés, akkor azt a haszonélvezőnek.

A te nevedre szóló vezetékes telefont, kábeltévét nem kapcsoltathatja ki, de nem is kell, hogy fizesse az előfizetési díjat. A korrekt az, ha szünetelteti a szolgáltatást. Neked a saját nevedben kötött szolgáltatásokat jogod van felmondani, ő pedig köthet saját szerződést, amit majd rajta be is hajtanak.

A vizet/melegvizet, fűtést, stb. nem zárathatod el, de az órákat át kellett volna iratni a díjbeszedőnél a haszonélvező nevére.

A lakógyűlésről úgy fogsz értesítést kapni, ha a közös képviselőnek bejelented, hogy te, a tulaj, máshol laksz, és kéred, hogy a meghívókat oda kézbesítsék.

A közös költségben ha van lépcsőházfűtés,világítás, felmosáshoz szükséges vízdíj mondjuk akkor már a haszonélvezőnek kell fizetni a közös kölséget ha jól értem.
A telefonnal és a kábeltv vel az a helyzet hogy mielőtt a haszonélvező beházasodott volna a családba Édesapám nővére nevén volt.Házasságuk alatt nem tudjuk mi volt a helyzet.Mi megörököltük a lakást.Ilyenkor a telefon és az egyéb szolgáltatások kinek a nevére íródnak autómatikusan?
Köszönöm

Valaki esetleg tudja ezt?Köszönöm

„Ilyenkor a telefon és az egyéb szolgáltatások kinek a nevére íródnak autómatikusan? ”
Automatikusan? Senkiére. De nem is szűnnek meg - az örökhagyó tartozásaiért pedig az örökösök felelnek.

Köszönöm.És a közös költséggel mi a helyzet?Ha benne van a lifthasználat,lépcsőházvilágítás akkor is nekem kell fizetni?Mert az egyik válaszban azt irta "Goodwitch" Ha van benne valamilyen fogyasztás is pl. vízdíj, fűtés, akkor azt a haszonélvezőnek.
Itt a fűtés a lakás fütése vagy a lépcsőházé?hogyan kell érteni ezt?Köszönöm

Az ingatlan fenntartásával kapcsolatos költségeket a haszonélvező viseli, a közös költség pedig ilyen.

Kaptam egy felszólítást hogy nem lett fizetve.Jogi uton mit érhetek el?Nyilván befizetem mert ráteszik a jelzálogot.

Így van, és ezután tőle követelheted a megtérítését.

Emiatt nem kérhetem a haszonélvezeti jog megszüntetését?Köszönöm

Emiatt nem.

És hogyan tudom követelni a be nem fizetett öszeget?Jogi vagy egyéb úton.(Az egyéb ut nem működuk)Köszönöm

Fizetési meghagyás útján.

Ürlap a bíróságon kapható, oda is kell beadni a kitöltött meghagyást, egyidejüleg a követelt összeg 3%-át be kell fizetni.

És ha jogosnak talállják akkor küldik a felszólítást a haszonélvező részére?Vagy hogyan működik ez monalisa1?
Ügyvédet kell fogadnom hozzá?Köszönöm

A pénz fizetésére irányuló követelés fizetési meghagyás útján is érvényesíthető.
Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető a pénz fizetésére irányuló olyan követelés, amelynek összege a kettőszázezer forintot nem haladja meg, feltéve, ha van olyan bíróság, amely a fizetési meghagyás kibocsátására illetékes.
A fizetési meghagyás iránti kérelmet az erre rendszeresített űrlapon kell előterjeszteni. A fizetési meghagyást - a jogosult külön kérelme hiányában - csak a kötelezett részére kell kézbesíteni. A bíróság a fizetési meghagyást a jogosultnak is kézbesítteti, ha a fizetési meghagyást a kérelmétől eltérően bocsátja ki.
A bíróság a fizetési meghagyást az ellenfél meghallgatása nélkül, legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül bocsátja ki. A fizetési meghagyás kézbesítésének ugyanaz a hatálya, mint a keresetlevél kézbesítésének.

A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a fizetési meghagyást kibocsátó bíróságnál írásban ellentmondással élhet. Ha az ellentmondás a fizetési meghagyásnak csak valamely része vagy rendelkezése ellen irányul, a fizetési meghagyásnak az ellentmondással nem érintett része (rendelkezése) jogerőre emelkedik.
Nem tekinthető a fizetési meghagyás megtámadásának, ha a kötelezett a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztásnak vagy az összeg részletekben való megfizetésének engedélyezését kéri. Nem minősül a fizetési meghagyás megtámadásának a kijavításra irányuló kérelem sem.
Ha a kötelezett az ellentmondásban okirati bizonyítékkal valószínűvé teszi, hogy az érvényesített követelést a fizetési meghagyás kibocsátását megelőzően már teljesítette, a bíróság az okirati bizonyíték másolatának csatolásával felhívja a jogosultat, hogy tizenöt napon belül nyilatkozzék a követelés fennállásáról. Ha a jogosult a kötelezett állítását elismeri, vagy a felhívásra nem nyilatkozik, a bíróság az eljárást megszünteti, egyébként pedig tárgyalást tűz ki. Ha a jogosult a kötelezett nyilatkozata alapján a fizetési meghagyásban érvényesített követelését leszállítja, tárgyalást csak erre a követelésre kell kitűzni.
A kötelezettnek a követelésre az ellentmondásban nyilatkoznia kell, és elő kell adnia a védekezésének alapjául szolgáló tényeket, valamint ezek bizonyítékait; okirati bizonyítékait eredetiben vagy másolatban csatolnia kell. A kötelezett ellentmondását (nyilatkozatát) jegyzőkönyvbe is mondhatja.
Ha az ellentmondás nem felel meg az előző bekezdés rendelkezéseinek vagy egyébként kiegészítésre szorul, az ellentmondás elutasításának ebből az okból nincs helye.

Ha a fizetési meghagyást ellentmondással kellő időben nem támadták meg, annak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős ítéletnek.

Ha a kötelezett a fizetési meghagyást kellő időben ellentmondással nem támadja meg, a bíróság a meghagyásnak a kérelem előterjesztésével egyidejűleg evégből benyújtott példányát jogerősítési záradékkal látja el, és így kézbesítteti a jogosultnak.

A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul át. A bíróság az ellentmondás kézbesíttetésével egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy az illetéket nyolc napon belül a peres eljárás illetékének összegére egészítse ki. Ennek elmulasztása esetében a bíróság a pert megszünteti. Az illeték kiegészítése esetében a bíróság az ügy tárgyalására határnapot tűz ki, és arra a jogosultat felperesként, a kötelezettet pedig alperesként megidézi. Ha az alperes a követelésre vonatkozó nyilatkozatát az ellentmondással együtt már benyújtotta, annak másodpéldányát az ellentmondással kézbesíttetni kell a felperesnek.

Bemész a bíróságra, kitöltöd a fizetési meghagyás űrlapot, befizeted a követelt összeg 3%-át., a bíróság a tartalom minden különösebb érdemi elbírálása nélkül a meghagyást elpostázza a másik fél részére. Amennyiben az illető elismeri a tartozást, a dolog lényegében le is zárult = fizet, ha azonban nem, akkor ellentmond/fellebbez, és ezt követően lesz csak per a követelésből. Ekkor a további 3%-ot is be kell fizetned. Aztán a bíróság majd megtárgyalja és eldönti jogos-e a követelés vagy sem, és annak alapján dönt, egyben rendelkezik a 6% dolgában is. Ügyvéd legfeljebb/legkorábban a per beindulásakor fog kelleni.

Kedves ObudaFan: nem volt szándékomban "felülírni" a Te részletes hozzászólásodat, tájékoztatásodat - így alakult.

Szia ObudaFan!
A segítségedet kérem. Az alábbiakban írod, hogy a közös költséget a haszonélvező fizeti a Ptk. szerint. Mi van akkor, ha a th. Alapító Okiratában rögzítve van, hogy a közös költséget a tulajdonos fizeti?
Van egy 50%-os tulajdonú lakásom, de soha nem laktam benne, mert holtig tartó haszonélvezeti jog van rajta. Nem is fizettem eddig semmiféle közös költséget.
Most a kk. felszólított, hogy a lakáson van 400 ezer forint közös költség tartozás, aminek a felét fizessem ki, vagy ráterheli az ingatlanra. Okként az Alapító Okiratot adja meg, de úgy tudom, hogy a törvényt nem írhatja felül az Alapító Okirat.
Van valamilyen megoldás?
Előre is köszönöm.

Kedves Imah!

Természetesen a törvény felsőbbrendűnek számít mint egy okirat és állam igazgatásilag.
A közös képviselő hivatalosan a tulajdonossal áll kapcsolatban, az alapító-okirat szerint és a társasházi törvények szerint.
A megoldás a haszonélvező és a tulajdonos közti polgári peres út.

Azt ObudaFan két évvel ezelőtt írta. Szerintem ma már árnyaltabban fogalmazna.

Egyébként, ahogyan Katalin írja, a társasházzal szemben a tulajdonos van kötelezve a közös költség fizetésére. Akkor is, ha az alapító okiratba ezt nem vették bele.

A tulajdonosnak helytállási kötelezettsége van.

Egy társasházban garázstulajdonos vagyok, de nem ott lakom. Minap levelet kaptam a közös képviselőtől melyben többek között tájékoztat a garázsok közös költségéről. Számomra meglepő módon két kategória létezik: belső- és külső garázstulajdonosok. A levél szerint a külső garázstulajdonosok a közös költségen felül még a közös költség 43%-ának megfelelő összeget ügyvitel címén havonta fizetniük kell. Hogy mit takar az ügyvitel erről a levél nem tájékoztat, közgyűlésre nem hívtak meg, tehát informálódni sem tudtam. Korábban a közös költséget év elején a teljes évi díjat egy összegben fizettem meg.
Ez az eljárás véleményem szerint negatív diszkrimináció a "külső" garázstulajdonosokkal szemben. Mi a megoldás mit lehet tenni? Feltehetően a közgyűlés (ha volt ilyen) elfogadta ezt a megoldást.

„közgyűlésre nem hívtak meg, tehát informálódni sem tudtam. ”
Ha ez igaz, akkor a közgyűlés szabálytalanul volt összehívva, az ott hozott határozatok nem érvényesek.
Egyébként bárki bírósághoz forrdulhat a számára érvényes határozatok miatt, 60 napon belül.

Attól még érvényesek,hogy egy külső garázstulajdonost nem hivtak -meg.

Abban igaza van KBS-nek,hogy ha megtámadod a közgyülés határozatát, akkor a biróság a közgyülésnek ezt az egy ( a külső garázstulajdonosokra vonatkozó) határozatát érvényteleniteni fogja.
Itt a 60 napnak sincs jelentősége,mert ha nem kaptál meghivót, akkor nem tudtál a k.gy-ről s ez kimentési indok !
Sűrgősen támadd meg a határozatot.