Közös vagyon

Sziasztok!
Házasságunk sajnos zátonyra futott, válunk, most feleségemmel a \"vagyon\" megosztásáról egyezkedünk. A ház az én nevemen van, az én lakásom árából vettük (már a házasságkötés után[2001]), de a felújításba már ő is adott pénzt. Így a tulajdoni arányunk kb. 85-15% az én javamra (pénzügyileg). Az autónk az ő nevén van, annak kezdőrészletét az én kocsim eladásából fizettük be. Arra lennék kíváncsi, hogy most a váláskor jogosan követeli-e minden vagyonunk felét? Házassági szerződést annak idején nem kötöttünk.
Köszi, S.

Arra lennék kiváncsi, hogy valóban 15 év együttélés után az egyik fél háza közös vagyon lesz-e? Vagy egyszerűen csak "szerelemből" segített a másik fél az építkezésben, és ez a szerelemmel el is száll? Sajnos nem válás miatt kellene megállapítani, hanem haláleset miatt.
Köszi

Ildikó!
Nem derül ki, hogy az együttélés milyen jogi formában történt (házasság vagy élettársi kapcsolat). Az építéssel a másik fél is tulajdonrészt szerezhet, a számításnál azonban fontos a kapcsolat jellege.

Sziasztok!

3 év házasság után válunk a férjemmel. Az érdekelne, hogy közös vagyonnak számít-e, a következő: a házasságkötésünk előtt az édesanyjától kapott ajándékba egy 5000Ft értékű, autónyeremény-betétkönyvet. A nyáron kisorsolták, és nyert vele egy autót, emelynek az árát egy közös bankszámlára tettük. A kérdés, hogy a nyeremény, ami a vagyonközösség alatt "született", közös tulajdonnak számít-e? Mindenki máshogy értelmezi, és nekem egyik magyarázat sem teljesen tiszta. Nagyon köszönöm: Mézes

Mosolygó!
A helyzet az, hogy az építkezés alatt élettársi viszonyban voltak, a ház elkészülése után házasodtak össze.
Nehezít ez a dolgon?

Köszi!

Ildikó!

Ugyan az élettársak a szerzésük (közreműködésük) arányában szereznek közös tulajdont, azonban állandó a bírói gyakorlat a tekintetben (persze a körülmények vizsgálata után), hogy a házzaságkötést megelőző állapotra is kiterjesztően értelmezik a házzasági közös vagyon fogalmát.

Örökösödési eljárásnál fognak ezzel foglalkozni automatikusan?

Érdekelne még, hogy az elhunyt fél szállítmányozási magánvállalkozása házassági közös vagyon-e, és a halála után van-e joga az özvegynek működtetni, és egyáltalán, hogy ad számlát??
Ki fizeti ilyenkor az adót?
Bocsi ha hülyeségeket kérdezek, sajnos nem értek hozzá!

Mosolygó!

Megtenné, hogy nekem is válaszol? Fontos volna. Nagyon kösznöm.

Kedves Mézes,

email ment...

:)

Sziasztok!

Tanácsra lenne szükségem a következő problémára! Válás esetén, ha a lakás tulajdonosai a házaspár közös gyermekei, de a szülők haszonélvezettel rendelkeznek és nem tudnak megegyezni akkor milyen jogi út lehetséges? Fontos, hogy melyik szülővel maradnak a gyerekek v. a haszonélvezet "erősebb" a tulajdonjognál? Bíroság el tudja így osztani a vagyont v. nem kényszerithető valaki arra, hogy megváljon attól az épülettől amin haszonélvezeti joga van?

Köszönöm! :)

T

Én tanácsot szeretnék kérni. Kb. 10 éve vásároltunk egy lakást, ami az én nevemre került és édesanyám haszonélvezete került rá, mivel csak igy lehetett az önkormányzati lakást megvásárolni /ebben laktak a Szüleim/. Ekkor mi már 10 éves házasok voltunk. Ebben az esetben is közös vagyonnak számit e az ingatlan és eladás esetén a haszonélvezőnek jár-e az ingatlan árából.

Kedves Feleség!

A gyerekeké az ingatlan, azaz a Gyámhivatal nem fogja engedni annak elidegenítését.

Így szokták kivédeni, hogy a szülők marakodása miatt a gyerekek kerüljenek koldusbotra.

A lakásban a gyermeket nevelő szülő marad a gyermekeivel elsődlegesen.

Ha a lakás megosztható, akkor ezt is meg szokták tenni.

A.Sanya: A házasság előtt szerzett különvagyonon vásárolt lakás csak a Te vagyonod, kivétel, ha a feleséged közben adott a felujitásába, vagy esetleg hiteltartozás visszafizetésébe. Ez esetben igényt tarthat a befizetett hitel, vagy a felujitás miatti értéknövekedés felére.

Mézes: itt kétfajta értelmezés lehetséges: az egyik az, hogy mivel az autónyeremény betét különvagyon, az azon szerzett minden vagyon különvagyon lesz. A másik, ami neked jobban tetszene, hogy házasság alatti nyeremény, ezért közös vagyon. Én az elsőt osztom. Azonban közben történt némi változás, mivel Ti nem az autót tartottátok meg, hanem a pénzt tettétek betétbe. Ez azt jelenti, hogy ha nem akkor azonnal tettétek be, tehát ha nem bizonyitható, hogy ez a nyeremény összege (önmagában az, hogy az összeg megegyezik a nyereménnyel, nem bizonyitja, hogy azonos vele) akkor lehet arra hivatkozni, hogy ez közösen gyüjtött pénz. Azonban nem értek egyet azzal, ha olyan vagyonra fáj a fogad, ami nem Téged illet.
Farkas Ildikó: ha tudod bizonyitani, hogy Te az épitkezésben résztvettél, élettársi kapcsolat esetén a beleadott összeget és munkadijat követelheted, ha pedig felesben fizettétek az épitkezést, akkor annak az értéknek a felét, amennyivel ennek folytán a lakás értéke emelkedett, házastárs esetén az épitkezés folytán keletkezett érték felét.
A vállalkozás ugyszintén közös vagyon ha házasok voltatok. Ha nem volt gyermeketek, akkor Te fogod örökölni a cégtulajdonrészt, feltéve, hogy cégről van szó. Ez esetben kérj a közjegyzőtől ideiglenes intézkedést, mivel ha hónapokig vársz, tönkremegy a vállalkozás, a hasonló profilu cégek elviszik az ügyfeleket. Elvileg a cégnek van ügyvezető igazgatója, ha bt. akkor üzletvezetője, ha nincs, mert a férjed vezette, akkor gond van, mert az alapitó okiratot is módositani kell, hisz nem tudsz aláirni, nem tudod a cég számláját kezelni. Fordulj ügyvédhez.

Magánvállalkozásnál kicsit bonyolultabb a helyzet, mert azt vállalkozói igazolvánnyal lehet gyakorolni, ahhoz, hogy folytasd, neked is meg kell szerezni a vállalkozói engedélyt szállitmányozásra.

Torony: A haszonélvezet erősebb, tehát nem tudnak kitenni elvileg a lakásból, azonban ha az együttélés veszélyeztetné a gyermekeket (az állandó viták, esetleg tettlegesség miatt), mégis kötelezhet a biróság a lakás elhagyására, ez esetben azonban kérheted a haszonélvezeted megváltását a gyermekek vagyonából. Ha van a gyermekeknek készpénzvagyona is, akkor a gyámhivatal ezt engedélyezni szokta, ha nincs, akkor perelhetsz, de véleményem szerint vesztes per lesz, a gyerekek nagykoruvá válása után fogod csak megkapni a haszonélvezeti jog értéket, illetve akkor visszaköltözhetsz a lakásba, ugyanis az ítélet csak a kiskoruakra tekintettel fog születni.

Egyszerübb megoldás, ha most egyezséget tudtok kötni a gyerek anyjával, hogy például a haszonélvezeti jogod megváltásaként egy ideig nem fizetsz tartásdijat - már ha a gyerekek hozzá kerülnek. Fontos, hogy melyik szülővel maradnak a gyerekek, ugyanis az a szülő marad a lakásban, ha a lakás nem megosztható. Ha viszont megosztható, akkor nincs gond, mert a haszonélvező használja a saját részét meg a közös helyiségeket, a másik szülő szintén a saját részét és a közös helyiségeket. A gyerekek nagykoruvá válása után a haszonélvezet a döntő, tehát akár a gyerekek is kirakhatók a lakásból, ha a szülő élni akar a haszonélvezeti jogával. Jelen esetben viszont, mivel két szülő van, a másik szülő, aki a gyermekeket neveli, nyilvánvalóan nem fogja a már felnőtt gyerekeit kirakni, tehát a különélő szülő sem fogja tudni megtenni, azt tudja csak tenni, hogy a saját lakrészébe nem engedi be őket. Azonban a megosztást leszámitva a másik szülőnek ugyanolyan haszonélvezeti joga van a lakáson, tehát pl. elvileg ő bemehet a lakás minden helyiségébe, ahogyan Te is bemehetsz a lakás minden helyiségébe (nagykoruvá válás után).

Szerintem érdemesebb megegyezni, mert képesek lesztek egymás életét pokollá tenni, de minek?

Közös tulajdon minden. Azonban amennyiben a haszonélvező ragaszkodik a lakáshoz, nem tudjátok eladni, csak lakottan, tehát a haszonélvező élete végéig ott marad. Igy jóval áron alul megy csak el, ha egyáltalán elmegy a lakás. Ha beleegyezik az eladásba, akkor a haszonélvezeti jog értéke jár neki, aminek a számitását az illetéktörvényben találod.

kérdezek újra: férjem négy hónap után visszajött. mielőtt elment az egész ingatlanról lemondott, az ingoságok fejében a fele készpénzt vitte.
Most mi a helyzet a közös tulajdon ujra helyreáll? Az ingatlant elakarom adni, idősebbek vagyunk nyugdijas házba költözünk.

Ha irásban mondott le, akkor most sem tarthat rá igényt. Ha nem, akkor gond van, mert nehéz lesz bizonyitani, hogy tényleg megosztották a vagyont és megszüntették a vagyonközösséget.

Ha viszont bizonyitható, tehát irásban mondott le, vagy kötöttek ilyen irányu szerződést, akkor érdemes lenne most rögziteni a különvagyoni helyzetet szintén irásban.

Sziasztok!

Már írtam egyszer a fórumba, egy másik témában. Most felmerült egy újabb kérdés, szeretném, ha tudnátok segíteni.
A történet dióhéjban: az otthoni tarthatatlan állapotok miatt kedvesem hozzám "költözött" a feleségétől és a gyerekektől. Azért az idézőjel, mert ez csupán azt takarja, hogy egy táska ruhával eljött, és azóta a hétvége kivételével nálam alszik. Viszont a gyerekeket mindennap látogatja, minden egyéb holmija ott maradt, vlamint hétvégén a "közös otthonban" alszik és a szombatokat a gyerekekkel tölti. Közben feleség részéről be lett adva a válóper.
Kedvesem ügyvédje szerint mindenképp "otthon" kell maradnia, mert ha nem teszi, elveszti a haszonélvezeti jogot. A nagy kérdés az, hogy a fennálló helyzet alapján feleség mondhatja azt, és a bíróság megítélheti, hogy önkéntesen feladta a haszonélvezeti jogot? Semmilyen írásbeli nyilatkozatot erről nem tett, és fentiek alapján én azt mondanám, hogy még ott lakik.
Amíg ott lakott, állandó viták és veszekedések voltak, amiknek a gyerekek is szemtanúi voltak.

Kérlek, segítsetek, ha valaki tudja a kérdéseimre a választ.

Köszönöm

Sanett!

Sanett!

(bocsánat az előbbiért)

"...mert ha nem teszi, elveszti a haszonélvezeti jogot."

Az ingatlan-nyilvántartásban (tulajdoni lapon) feltüntetett esetleges haszonélvezeti jogát,
vagy esetleg a válással kapcsolatosan azt a jogot, hogy későbbiekben (a most esetlegesen közös tulajdonú) lakás használatára igényt tartson?

Úgy tudom, hogy elkülönül a lakás tulajdonjoga és a haszonélvezeti jog. Eddigi jogi ismereteim (mostanában eléggé beleásom magam a történetbe:)) alapján az elköltöző felet - ha a lakás nem megosztható - ki kell fizetni: osztják a tulajdon értékét és a haszonélvezeti jog rá eső részét is ki kell fizetni...

Kedves sanett!

Kevered a fogalmakat! a haszonélvezeti jog egy dolog, és más dolog a lakáshasználati jog ellenértéke.

Rendben, köszönöm. Tehát akkor újra:

Sziasztok!

Már írtam egyszer a fórumba, egy másik témában. Most felmerült egy újabb kérdés, szeretném, ha tudnátok segíteni.
A történet dióhéjban: az otthoni tarthatatlan állapotok miatt kedvesem hozzám "költözött" a feleségétől és a gyerekektől. Azért az idézőjel, mert ez csupán azt takarja, hogy egy táska ruhával eljött, és azóta a hétvége kivételével nálam alszik. Viszont a gyerekeket mindennap látogatja, minden egyéb holmija ott maradt, vlamint hétvégén a "közös otthonban" alszik és a szombatokat a gyerekekkel tölti. Közben feleség részéről be lett adva a válóper.
Kedvesem ügyvédje szerint mindenképp "otthon" kell maradnia, mert ha nem teszi, elveszti a lakáshasználati jog őt illető részét. A nagy kérdés az, hogy a fennálló helyzet alapján feleség mondhatja azt, és a bíróság megítélheti, hogy önkéntesen feladta a lakáshasználati jogot? Semmilyen írásbeli nyilatkozatot erről nem tett, és fentiek alapján én azt mondanám, hogy még ott lakik.
Amíg ott lakott, állandó viták és veszekedések voltak, amiknek a gyerekek is szemtanúi voltak.

Kérlek, segítsetek, ha valaki tudja a kérdéseimre a választ.

Köszönöm

Kedves sanett!

Bizonyára majd hivatkozik rá a feleség, hogy elköltözött, és nem is lakik otthon, csakazért, hogy ezt az előzetes összeget lakáshasználati jog ellenértéke címen ne kelljen kifizetni. DE!
amig eddig is eljutnak több kérdés is felmerül:

1. az ingatlan-nyilvántartás alapján kinek a nevén szerepel az ingatlan, ami a közös otthonnak számít?
2. Különvagyon címen tart-e valamelyik házastárs igényt az ingatlan egészére, vagy egy részére?

3.szándékában, és lehetőségében áll-e valamelyik házatársnak megváltani a másik házastárs tulajdoni illetőségét a nevezett ingatlanból?
Ha ezekre a kérdésekre válaszolsz, akkor tudok pontos felelet adni a kérdéseidre.

Kedves Ildikó,

köszönöm eddigi válaszodat is.
Az ingatlannal elég kacifántos a helyzet. Párom és a felesége az anyósék házára húztak még egy szintet, jelentős jelzálog terheli a házat.
Egyik házastárs sem tart külön igényt, ebben szeretnének békésen megegyezni.
A feleség szeretne maradni a lakásban, a lakás értékéből a hitelt levonva a párom részét - gondolom - szeretné kifizetni.

Köszönöm még egyszer a segítséget, várom válaszod.

Üdv

Sziasztok.

Sajnos én is rákényszerülök, hogy tanácsot kérjek vagyonmegosztási ügyben.
10 éve vagyunk házasok, házasságunk elején, közösen vásároltunk egy telket amelyet 4 év alatt sikerült beépitenünk. Saját vagyonunk nem volt, minden vagyonunk közös. Az épitkezést hitelekből (3 gyermeket válaltunk) és a havi jövedelmünkből fizettük. Természetesen ez még igy is elég kevés lett volna, ha a feleségem szülei nem fizetnek ki időnként bizonyos költségeket(cement, faanyag, vakolás, stb..). Meg kell jegyeznem mig a feleségem gyesen volt (8 év) az én jövedelmem 100 -120 - 140 ezer ft volt havonta.(Az elmult 8 évben 6 nap nem dolgoztam).
Most, amikor felvetődött a válás kérdése a feleségeim szülei szerint engem a (kb 16 - 18 millió ft) érő ingatlanból nem illet meg csak kb 3 millió ft. Én viszont úgy érzem jár nekem az 50%.
A kérdésem az lenne, hogy a biróság előreláthatólag megitélné-e nekem az 50% -ot ?? Amit a feleségem szülei kifizettek az épitkezésnél ajándéknak minősül-e ???
A válaszokat előre is köszönöm.