vagyonmegosztás / közös tulajdon megszüntetése

Nem barkácsolok, csupán érdeklődök.

Ez a legokosabb javaslat. Fogadj ügyvédet.

Nem kellene ezt szakszerű segítség nélkül barkácsolni; pláne, hogy a házassági vagyonjogi szerződés csak ügyvédi ellenjegyzéssel (vagy közokiratban) érvényes.

„kkor gondolom, a kocsikat rendszám szerint meg kell jelölni és bele kell íni, hogy az életközösség megszakítása alatt mennyi volt az értékük? ”
Nem.

„. Bontóper esetén nyilván gondolom az életközösség megszűnésekori értéket vennék figyelembe az ingatlan vonatkozásában”
Nem.

Sajnos csak most értem oda, hogy elolvassam a válaszokat. A sztori ennél egy kicsit bonyolultabb, B-nek még vannak használati tárgyai, iratai és egyebek az ingatlanban, viszont pár éve történt egy zárcsere, kulcsot azonban nem kapott, így bejutni nem tud. A nem igazán hajlik a fizetésre, tehát B bejutni se tud, meg pénzt sem kap. Alapvetően emiatt igyekezne megállapodni alacsonyabb vételárban, hogy legalább annyit is lásson belőle. Bontóper esetén nyilván gondolom az életközösség megszűnésekori értéket vennék figyelembe az ingatlan vonatkozásában, ami jóval magasabb, meg valószínűsítem, hogy 1-2 évbe beletelne, meg B amúgy is a békés rendezés híve lenne, ezért nem indította meg eddig.

Értem én, hogy bármit lehet, de vagyonmegosztásra irányuló szerződés esetén, pl. ha akként járnának el, hogy feltüntetésre kerül, hogy van 2 kocsi, meg egy ingatlan, akkor gondolom, a kocsikat rendszám szerint meg kell jelölni és bele kell íni, hogy az életközösség megszakítása alatt mennyi volt az értékük? Hozzátéve nyilván, hogy ebből B nem kér. Vagy jobb szimplán kihanyi őket, ha már úgyis értéktelenek. Mi lenne a célszerűbb?

Írtam korábban ezt az egyezségi kísérletet, annak van korlátja, hogy mi lehet a tárgya? (pl. vagyonközösség megszüntetése nem). Bocsánat, ha valami számomra nem egyértelmű. Olyan belefoglalható-e a kérelembe, hogy amíg a teljes vételár megfizetésre nem kerül, addig szíveskedjen A kulcsot adni B-nek? Plusz, feltételezem, hogy A nem hivatkozhatna adott esetben B tulajdoni hányadának elbirtoklására, tekintettel arra, hogy a kulcsos dolog miatt fennáll a rosszhiszeműség.

Köszönöm szépen.

Mindenben meg lehet állapodni.de B eléggé birka ha beleegyezik a részletfizetésbe ilyen infláció mellettés azzal a ténnyel hogy A ingyen használta 10 évig a tulajdonát.

delion,

Közös megegyezéssel (szinte) bármit lehet.
Úgy állapodnak meg közös akarattal, ahogy akarnak. Magánügy.
Csak aztán később utólag nem lehet hisztizni.

Ha az ingatlan egyikük nevén van, akkor érdemes közös tulajdon megszüntetése szerződést kötni.
Ha fele-fele tulajdonosok, akkor tulajdonképpen mindegy, hiszen a saját részét mindkettő tulajdonolja, a másikét egyikük megszerzi, mindegy mi a jogcím, hiszen házastársak között amúgy is minden ügylet illetékmentes.

Ha nincs megegyezés, akkor természetesen bárhova, bármilyen kérelem beadható. Nem tilos az.

Kedves Fórumtagok!

Egy közeli ismerősöm érintett a következő ügyben, amellyel kapcsolatban tanácsot kérnék. A feleket A-ként és B-ként nevesítem az egyszerűség kedvéért.

A és B házasok, nem váltak el, de külön élnek több, mint 10 éve, A a közös ingatlanban, B máshol. A közös ingatlanon kívül 2 kocsi a közös, de ezek már használhatatlanok, talán a forgalomból is kivonták őket, azt nem tudom, hogy az életközösség megszűnésekor mekkora volt az értékük. Más közös vagyoni elem tudomásom szerint nincs.

Az alábbiak érdekelnének:

• házastársi közös vagyon megosztására irányuló szerződésben (amit közös megegyezéses bontóperben be tudnak csatolni) rendelkezhetnek-e úgy a felek, hogy csak az ingatlan sorsáról akarnak dönteni, tekintettel arra, hogy a 2 kocsi már roncs. Ha igen, akkor van-e arra lehetőség, hogy a felek abban egyezzenek meg (tehát értékbecslő nélkül járnának el), hogy A magához váltja B tulajdoni hányadát, de a vételárat a felek szabadon határozzák meg, esetlegesen az ingatlan felének értékénél alacsonyabb összegben? Ha nem, akkor:
• közös tulajdon megszüntetésére irányuló szerződésben, ami kizárólag az ingatlanra vonatkozna, ugyanez a kérdésem, A magához váltaná B tulajdoni hányadát részletvétel kikötésével, ilyenkor értékbecslő közreműködése nélkül szabadon megállapodhatnak-e az ingatlan felének értékénél alacsonyabb vételárban vagy mindenképp kell értékbecslő és csak azon az áron veheti meg A B részét, amennyit a fele tényleg ér?
• amennyiben A részéről nem lenne hajlandóság a fentiekre, be lehet-e adni egyezségi kísérletre idézés iránti kérelmet a bírósághoz (csak hogy érezzen egy kis pressziót), amelynek a tárgya szintén a közös tulajdon megszüntetése lenne magához váltással a B által meghatározott áron

Alapvetően az ingatlan sorsának rendezése az elsődleges az ügyben, a házasság felbontása nem annyira (költség- és időigényes).

A válaszokat előre is köszönöm!