Tartási szerződés kontra gyámhivatal

Nem.

Aha...
Vagyis értem és köszönöm.

Nézd monalisa: a tartási szerződés nem akkor funkcionál megfelelően, ha az "eltartó" megszerzi az ingatlan tulajdonjogát, az "eltartott" meg megél a nyugdíjából.
Akinek a jövedelme nem engedi meg, hogy mást eltartson, az ne kössön eltartási szerződést.

Húsbavágó...

Már mondta: fizetni. Vagy lemondani az ingatlanról.

Akkor mi a megoldás, mit javasolnál?

HA ezt teszi az eltartó, akkor gyakorlatilag biztosra is veheti, hogy el fogja bukni azt az esetleges megtámadási pert.

A körülmények időközbeni lényeges változására tekintettel kérhető a szerződés felbontása - a bíróság majd megvizsgálja a kérést és dönt. (Aztán azt, hogy a szerződésbontás miatt ki kinek mennyit fizet kártalanításként, azt is meghatározzák majd.)

Monalisa
laikus hozzászóló

Az örökösök emiatt a szerződéses kikötés miatt könnyen lehet, hogy sikerrel visznek végig egy megtámadási pert. El kell dönteni, hogy szeretnétek-e azt az ingatlant, és akkor tényleg fizettek érte életjáradékot, vagy nem szeretnétek, és akkor nem fizettek.

„Ez nem zárja ki a nyugdíj felhasználást.”
Nem?

A Korm. rendelet szerint:

(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

Ez nem zárja ki a nyugdíj felhasználást.
A Szoctv. 117. §-a a jövedelem alapján állapítja meg a térítési díjat.
Érdekes a 117/A §, itt pedig csak a költőpénzről van szó:
117/A. § (1) A bentlakásos intézményekben - kivéve a hajléktalan személyek átmeneti szállását és az éjjeli menedékhelyet - a jövedelemmel nem rendelkező 16 év fölötti ellátottak részére személyes szükségleteik fedezésére az intézmény költőpénzt biztosít. Költőpénzt kell biztosítani annak az ellátottnak is, aki helyett a térítési díjat jövedelem hiányában kizárólag a tartásra köteles és képes személy fizeti, illetve a térítési díjat vagyona terhére állapították meg. Ha vagyonnal rendelkező ellátottnak költőpénzt állapítanak meg, a költőpénz terhelését a térítési díjra vonatkozó szabályok szerint kell elrendelni. A költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a tárgyév január 1-jén érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 20%-ánál, ha a térítési díjat úgy állapították meg, hogy az vagyont is terhel, 30%-ánál. Legalább a költőpénz összegére kell kiegészíteni az ellátottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét.
Szerintem azért lehet zűrös a dolog, mert ebben az esetben a nyugdíjat a gondnok kezeli, vagyis az eltartók nem tudnak vele gazdálkodni. Ráadásul korábban eltartás volt, most a körülmények miatt életjáradéki, mivel az eltartás lehetetlenné vált fizikailag. Ha a gyámhivatal szórakozik, meg kell támadni a döntését, mert az eltartási érvényes, élő szerződés, ami nem szűnik meg csak úgy, ráadásul teljesítés is történt a szerződés alapján. Sok sikert, ne hagyják magukat.

Mint minden tartási és/vagy életjáradéki szerződés "szerencse szerződés", ha rövid időn belül meghal az eltartott = szerencse, ellenben ha szép hosszú éveket él még, akkor mondhatni pech.

Ha a nyugdíjából fizetitek az ellátást, akkor mi lesz a ti szolgáltatásotok az életjáradéki szerződésben? Csak mondom: a leendő örökösök meg fogják támadni ezt a szerződést színleltségre hivatkozva, ha az eltartottat a nyugdíjából tartjátok el.

Akkor "adott" az a tartási szerződés vagy "most kerülne megkötésre"? És tartási vagy életjáradéki?