Azt nem. Azt követelheted közös tulajdon megszüntetési perben, hogy az asszony a te tulajdoni hányadodat lakott értéken váltsa magához.
Lakáshasz. jog ellenértéke - többlethaszn.díj
A közös tulajdon megszüntetési per több okból nem jöhet szóba:
a lakáson meglevő tartozás miatt az ingatlan kezelő önkormányzat 95%-os valószínűséggel még márc-április során elindítja a tulajdoni viszony visszaállítását és a kilakoltatásukat,
jelen helyzetben a vagyonmegosztás csak árverés útján történhetne, ezt pénteken elmondták a bírósági panasznapon is, de ezt egy olyan ingatlanra kérném ami rövid időn belül már nem a tulajdonom,és mindegyik procedúra kb. egy-másfél év a bíróságon, ennyi időm meg már nincs..
az eddig befizetgetett összeg lakbér címén kerül beszámításra, de még így is lesz fennmaradó tartozás, amit ugyebár rajtam is levernek a tulajdonrészem miatt..
A tulajdonrész pénzbeni megváltása egyik részről sem megoldható anyagi okokból, az ingatlan piaci értékesítése lenne még járható út, ami az idő rövidsége ( kilakoltatás...), valamint a feleségem ellenvetése miatt nem járható szintén, bár ebből maradna némi pénz is a markunkban...
szóval heteken belül visszaveszik a lakást, fizethetem az általuk összetolt adósság felét, és szó nélkül tűrjem el, hogy az élettárs csak mossa kezeit, holott és egy adósságmentes lakást hagytam ott, és a jelen helyzethez igen-igen tevőlegesen hozzájárult? Ezért gondoltam a többlethasználati díjra vele szemben..
Azt rosszul gondoltad, az nem fog járni.
Viszont az általad fizetett részletek megtérítését követelheted tőle. (Ilyen megállapodásnál egyébként célszerű először a hitelezőnél rendezni a dolgot, mert anélkül nem sokat fog érni a megállapodás.)
Üdvözlök Mindenkit!
A lakáshasználati jog ellenértékéről mikor dönt a bíróság?
A bontóperben vagy a vagyonmegosztási perben?
Előre is köszönöm!
A válóperben, mert a vagyonmegosztási per másról szól.
Ha kizárólagos lakáshasználat lesz akkor a távozó felet a beköltözhető és a lakott forgalmi érték különbözetének 1/3-ának megfelelő összeg illeti meg lakáshasználati jog ellenértéke címén. (A közös kiskorú gyermek bentlakása miatt többlethasználati díj nem jár.)
A lakáshasználati díjat a távozáskor ki kell fizetni.
"Lisa"
laikus hozzászóló
Ha a férj azért nem akar a különvagyonába visszaköltözni, mert újra nősült, akkor nem kérhet többlet lakáshasználatot?
Ha a feleség egyébként nem akadályozza a visszatérését, akkor nem.
Ellenvetése lehet az új feleséggel és gyermekével szemben?Hiszen velük együtt akar menni.
Mármint ha velük együtt akar a saját 130nm-es házába visszaköltözni. Bocs a kapkodásért.
Merész vállalkozás az előző és a jelenlegi feleséget összeköltöztetni...
Jogi tanácsot kértem.Ha jól tudom ez az a fórum.
A Fórum szabályzata nem tiltja a tanácsadás mellé a magánvélemény hozzáírását...
Egyetértek Lisa !
Két lehetőség van.
1./ Szöszmösz nem tudja mire vállalkozík
2./ szöszmösz nagyon is tudja mir vállalkozik
Mottó: egy punci a második legjobb dolog a világon
( ja, hogy mi az első ? Két punci !)
Előre borítékolni tudnám hogy a két nő tervezett "összeengedése" okán a jelenlegi párkapcsolata meg fogja sínyleni, vagyis nem oly sokára azért ír íde a fórumra mert "tönkretették" a nők...
Lököttek vagytok:)
Nem én vagyok az érintett.
Az érdekelne ha a volt férj visszaköltözik a saját házába az új családjával, a volt feleség ezt ellenzi akkor jár a többlethasználat?
Pedig már irigyeltünk !
A tulajdonosok mindegyike jogosult az ingatlant használni.
Elvileg a férj beköltözhet a házba az uj családjával mert 130 m2- en van hely. A kérdés az, hogy az exnej lakáshasználatát a biróság hogyan szabályozta.
Ha a férj önként költözött el a lakásból akkor lakáshasználati dijra nem tarthat igényt.
Ha a nej lakáshasználata a lakás egy részére terjed ki, akkor a többi részre jogosult többlethasználati dijat kérni.
Jól értettem ? A lakás a volt férj különvagyona ?
A férj különvagyona. Az ex átalakítás címén kéri a felét. A férj elköltözött mert nem bírt tovább ott maradni. Közben megnősült és a vagyonmegosztási perben kéri a többlethasználatot.
Fizesse ki neki az átalakitás értékét, s tegye ki a lakásból.
KEdves Fórumozók,
közös megegyezéses bontóban többlethasználati díj iránti igény előterjeszthető? VAgy vagyonjogi igény, és külön perben?
Köszönöm!
Kedves Fórumozók!
A kérdésem az, hogy osztott lakáshasználat mellett (bírói) ha felperes igazoltan nem engedi be alperest, akkor elfogadható magyarázat e egy bírótól, hogy azért nem ítéli meg a többlethasználati díjat alperes javára, mert alperes ugyan kezdeményezett birtokvédelmi eljárást, de nem kért cselekedeti végrehajtást!?
Van erre valami jogszabály, BH, állásfoglalás vagy bármi?
Én nem találtam, csak a Kúria 279. állásfoglalását, ami a szent írás.
Mi a véleményetek?
Köszi
Tyra
Helyes a bírói döntés. Ki kell kényszeríteni a birtokvédelmet.
Háááát... Azért ez legalábbis véleményes...
Tisztelt Fórumozók!
Lakáshasználati jog ellenértéke kérdéskörben kérném a segítségetek, ha jól tudom, h a Csjt.-s döntésekhez képest immár kisebb számban, a bontóperek kb. 5-10%-ban merül fel a lakáshasználati jog ellenértékének megfizetésére kötelezés. A Bh-kat átnézve nekem úgy tűnt, azért is merül fel ilyen ritkán, mert immár tágabban értelmezi a bíróság azt az esetkört, amikor az önkéntes és visszatérés szándéka nélküli elköltözés merült fel. Tehát a csjt. Idejében megvizsgáltak külön, hogy tényleg önkéntes-e a költözés (nem a maradó házastárs agressziòja eredményezte-e a költözést) és azt is külön vizsgálták, hogy visszatérés szándéka nélküli-e a lakás elhagyása. Aki volt annyira hülye, h kimondta, h nem is akar visszaköltözni, kb. cs annak a lakaselhagyását minősítették régen önkéntesnek és visszatérés szándéka nélkülinek. És mivel ez az önkéntes és visszatérés szándéka nélküli elköltözés kizárja a lakáshasználati jog ellenértékére valò jogosultságot, az ilyen önkéntes és visszatérés szándéka nélkül elköltözők nem is kaptak semmilyen egyszeri “lelépési díjat”. A kérdés: elképzelhető, hogy bontóperben (nincs gyerek, közös tulajdonú a lakás) az önkéntesen elköltöző feleség nem kap kiz. lakáshasználati jogra feljogosítást?
Ez ugyanis a kereseti kérelme.
Tehát úgy utasítják el ezt a kérelmet, hogy a maradó felet, azaz engem nem köteleznek lakáshasználati jgo ellenértékének megfizetésére - mivel önkéntes volt a távozása a feleségnek.De később sem kell ezt a lakáshasználati jog ellenértéket megfizetnem?
A Ptk. 4:84 szakasz (4) szerint a lakás használatának a rendezésére a vagyoni perben is sor kerülhet.
Jól értem, hogy ilyenkor, a bontópert követő vagyoni perben az - önkéntesen - elköltözött házastárs a megváltási árra és a többlethasználati díjra tarthat igényt? A többlethasználati díjra is csak akkortól, amikortól a bontóperben jogerősen elutasították a lakás kizárólagos használatára való feljogosításra irányuló kereseti kérelmét?
Vagy a Ptk. 4:84 (4) azt jelenti, hogy még a vagyoni perben is elszámolható a használati jog ellenértéke oly mòdon, hogy ekkor köteleznek engem mint bentmaradt házastársat a lakáshasználati jog ellenértékének megfizetésére a vagyonmérleg felállításakor?
don
„A kérdés: elképzelhető, hogy bontóperben (nincs gyerek, közös tulajdon a lakás) az önkéntesen elköltöző feleség nem kap kiz. lakáshasználati jogra feljogosítást?
Ez ugyanis a kereseti kérelme.”
Ez nem a pénzről szól, hanem a lakás kizárólagos (egyedüli) használatáról.
Immaculata, és a lakás kizárólagos használati jogára való feljogosításkor mik a bíróság döntésének alapjául szolgáló szempontok? A méltányos rendezés elve mennyire érvényesül itt, és számít valamennyire az előzetes eljárásokban mutatott, jogerős döntésekkel igazolt rosszhiszeműsége a feleségnek vagy az inkább számít, hogy ki hova tud menni, kinek milyen beköltözheő lakása van?
don