Öröklés

A kérdés az lenne, hogy hivatalosan ki az örökös. Pont azért, hogy kell e esetleg végrendelet. Nem az a cél hogy mi örököljünk, hanem az, hogy tisztában legyen a törvényes örökléssel, és eldönthesse hogy akar e végrendeletet írni.

Kétségtelen. De nem azt kérdezte.

Azért ezen lehet változtatni, pl. egy végrendelettel.

„ő utána ki fog örökölni? ”
Nem ti.

Szép napot mindenkinek!
Örökléssel kapcsolatos kérdésem lenne.
Édesanyám és nevelőapám élettársi kapcsolatban éltek kb. 25 évet pár évvel ezelőttig, amikor édesanyám meghalt. Volt közös ingatlanuk, aminek édesanyámra eső részét testvéremmel együtt örököltük. Természetesen az ingatlanban azóta is nevelőapám lakik, akivel nagyon jóban vagyunk. A kérdésem az lenne, hogy ő utána ki fog örökölni? Neki nincs saját gyermeke. Köszönöm.

Micuir,

Kevered.

Ami a házastársi közös vagyonba tartozik, az főszabályként fele-fele arányba illeti meg a feleket. Ilyenkor az egyik fele eleve az övé, a másik feléből pedig örököl, ha örököl.

De pl. a közösen vásárolt, 50-50-től eltérő ingatlan tulajdoni hányad nem fog feleződni, mert az ügyvéd előtt harmadik féllel kötött ilyen szerződés a bírósági gyakorlat szerint lényegében házassági vagyonjogi szerződésnek számít.

Alapesetben ez fog történni : ha az a ház, amit említettél az utolsó közös lakóhelyük volt az elhunyttal, akkor annak 1/3 része marad anyukádé, a másik 2/3-ból NEM örököl, de holtig tartó haszonélvezeti jogot kap az ingatlanra és a használati- és berendezési tárgyaira. A közös néven lévő (biztos? Ez ma már nem szokásos, nem lehet, hogy egyikőjük csak rendelkező a számlán?) bankszámla felét ő felhasználhatja, a másik felét zárolják, ebből 1/5 részt kap (4 gyerek mellett). Minden másból is 1/5 részt kap, így az autóból is.

Ha úgy gondolja, hogy az autó közös vagyon, akkor a hagyatéki tárgyaláson előterjesztheti az igényét, hogy 1/2 része eleve az övé házassága vagyonjogi szabályok szerint, és a maradék 1/2 résznek az 1/5-ét még örökli. Ha ezt a másik 4 gyerek elfogadja, akkor így is átadható a hagyaték, ha nem tudnak megegyezni, akkor viszont édesanyádnak kell pert indítania az örökösök ellen. Alapesetben jó eséllyel megnyerné. Ha akarja, kérheti a ház felét is, és csak a maradék öröklődjön a gyerekek között (ebből akkor sem örököl), de ezt viszont jó eséllyel elveszítené.

Csak egy no,

Édesapád jogutódjaként megörökölted a tartozásait is, de azért csak az örökölt vagyon erejéig felelsz, legalábbis főszabályként.

Be is jegyezték a vásárlót az ingatlannyilvántartásba? Más vagyont nem örököltél?

Ha bejegyezték már, és más vagyon nem volt, akkor kérj le egy tulajdoni lapot, küldd el a jogosultnak egy levél kíséretében, hogy az ingatlan nem tartozott a hagyatékba, mert azt még a halála előtt értékesítette az örökhagyó, egyéb vagyon nem volt a hagyatékban, ezért a Ptk.7:96.§ (1) alapján a tartozást megfizetni sajnos nem tudod.
Esetleg a hagyatékit lefolytató közjegyzővel fel kellene venni a kapcsolatot, és megkérdezni, korrigálható-e a hagyatéki végzés. Abban ténylegesen örökségként szerepel az ingatlan?

(Megjegyzem : miért nem utasítottad vissza az öröklést?)

Ettől persze a jogosult indíthat fizetési meghagyást, vagy polgári pert, de elvileg el fogja veszíteni, ha megfelelő időben és helyen ellentmondasz.

A következő kérdésben szeretnék segítséget kérni:

Édesanyám még 1988-ban házasodott össze második férjével. Az első elhunyt. A második férjének is ez a második házasága és az első házasságából van négy gyereke.

Nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést.

Viszont a férj sokkal gazdagabb, mint ő, mert Svájcban élt 1956 - 1998 között, onnan költöztek haza.

Most van egy házuk, amelyet a házasság fennállása alatt vettek, 1998-ban, amikor hazaköltöztek. A bejegyzett tulajdoni hányadai a háznak úgy néznek ki, hogy 2/3 a férj, 1/3 a feleség javára. A bankszámla, amelyen a pénzük van, közös néven van. Az autó pedig a férj nevén.

Ha meghal a férj, akkor édesanyám a vagyon hányad részére jogosult?

Helytálló az, hogy mivel mindent a házasság fennállása alatt szereztek, ezért a felére?

Köszönöm előre is a válaszokat!

Szép napot mindenkinek!
Alábbi ügyben szeretnék érdeklődni. Édesapám elhunyt már 3 éve. Halála előtti napon az ingatlan , amiben lakott eladásra került, Teljesen tiszta állapotban ő írta alá az adásvételi szerződést, szellemileg ép volt , rákos megbetegedés miatt hunyt el. Azért adták el , mert sok volt a hitelük, nem tudták már fizetni. A vevőkkel megbeszéltük, hogy nem állunk el a szerződéstől, minden ment tovább , ők kifizették a jelzáloghitelt , illetve a fennmaradó részt is. A hagyatéki tárgyalásba belekerült az ingatlan, mint örökölt vagyon, de a földhivatalban már nem került nevemre a házrész, mivel ugye már közben a vevő is beadta az átírási kérelmet . 4/9 ed részben volt tulajdonos édesapám, ezt mind én örököltem. A vevők által kifizetett jelzáloghitelen kívül az eladásból származott pénzből kifizetésre került több fennálló tartozás is. Most derült égből villámcsapásként kaptam egy sima levelet egy behajtó cégtől hogy x napon belül fizessek be több millió Ft-ot. Mi jelenleg albérletben élünk, közben férjem szülei is elhunytak és most lehetőségünk lenne venni egy házat, de mivel CSOK-kal szeretnénk intézni, nekem is kell hogy legyen majd tulajdonjogom az ingatlanban. Kérdésem az lenne, hogy jogilag tényelgesen ki kell e fizetnem ezt az összeget ? nem szeretném, ha ráteherlnék majd az ingatlanra .. Mit tudok tenni, ha tudok tenni egyáltalán valamit ? Válaszukat előre is köszönöm!

Toth590404,

Úgy érted, ha meghalsz, és a lányod örökölne, akkor tőle elviszi a végrehajtó az örökséget? Igen.
Megvédeni?
Legfeljebb, ha nem örököl.
Csak ő a gyermeked, nincs másik? Unokád?

Üdv! Mit lehet tenni vagyon megvédésére? A helyzet: a lányom a (volt férjével) tartoznak meglehetősen nagy összeggel ház építésekor felvett hitellel anno 20 évvel ezelöttről, bár a ház el sem készült. Ha én meghalok, akkor a lányom adossága miatt elvehetnek mindent? A férjem nem az ő gyermeke, a házunk fele-fele arányban van. Köszönöm a segítséget.

Nem.

Tisztelt Uram.

Köszönöm válaszát. Szomorú, azt hittem egyszerűbben megy. Termeszetesen nem vagyok meltatlan az öroksegre, csak anyam egy nárcisztikus egyén. Aki tudja milyen egy ilyennel együttélni, az tudja, hogy az egyetlen út a teljes no contact, mindenféle függősegi kapcsolat nelkül.
Akkor marad a B terv. Átveszem az esetleges örökseget( v. köteles reszt), es csuklóból ajandékozom tovabb a családomnak.Csak ki akartam maradni ezekből, mert borzasztóan felkavar.

KicsikeVuk,

Előre lemondani az öröklésről a (leendő) örökhagyóval még az életében kötött szerződéssel lehet. Egyoldalúan nem. Ez a lemondás.

Ugyanakkor felesleges előre ezzelfoglalkoznod : ha örökös lennél, és a hagyatéki eljárás kereteiben időben nyilatkozol, hogy az örökséget visszautasítod (! nem lemondasz róla, ld. fent), akkor kiesel az öröklésből, és a helyeden a fiad mint leszármazód fog örökölni (ha ő kiskorú lesz a hagyaték megnyíltakor, akkor a gyámhivatal engedélyével utasíthatja vissza ő is esetleg az öröklést, ha pl. több a tartozás, mint a vagyon).

Érdemes megjegyezni, hogy köteles részt nem "kapsz", azt kérni kell, nem jár automatikusan. Ha jogosan tagad ki az öröklésből, akkor azt sem kapsz, de ez elég ritka eset (a Ptk. felsorolja az eseteket konkrétan). Ha végrendelkezik más javára, vagy esetleg a halála előtti 10 évben elajándékozza a vagyonát, akkor kérhetsz köteles részt belőle.

Kedves Szakemberek.
Egy kicsit furcsa dologban kérnék segítséget. Kérném mellőzzük a véleményezést a miért és hogyhogy dolgokban. Álláspontot szeretnék.
50 éves nő vagyok, egyedüli gyerek , mindkét szülőm él még. .Anyámmal sosem volt túl jó a kapcsolatom, de az utóbbi időben olyan szinten megromlott vele a kapcsolatom, hogy nem akarok semmiféle kapcsolatot vele, még a halála esetén sem, vagyis örökség ügyében. Anyám már régóta hajtogatja, hogy kitagad, amire magasan teszek (hozzáteszem, 50 éves normális, dolgozó családanya vagyok, férjjel, egy gyerekkel, nem vagyok csavargó, alkhoholista, vagy drogos, vagyis semmi jogos oka nem lenne, csak az, hogy nem ugrálok úgy, ahogy ő szeretné, de ez mellékes, és hosszú történet).
Az jutott eszembe, hogy szeretnék közjgyzőnél hivatalos formában lemondani az örökségemről (ha mégsem tagadna ki) a férjem és a fiam javára. Abban az esetben is ezt tenném, ha kitagadna és csak a köteles részt kapnám csak. Kivitelezhető lenne ez? Ha igen, mi a menete?

Köszönöm szépen a választ.

Kedves Kommentelők!

Köszönöm a válaszokat, megértettem, bízom benne, hogy nem lesz semmi gond ezzel.
Az "ismerős ügyvéd" nem tudom honnan szedte, elképzelhető, hogy keverte azzal, hogy ha az örökhagyó után hal meg a gyermeke.

@fakijakuki:
Ez esetben a "családjogi ügyvéd ismerős"-től is kérdezem: melyik bekezdés alapján jutott erre?

A törvényes öröklési rend az, amit korábban már leírtak: az örökhagyó után

1. gyermekei egyenlő arányban
2. ha valamelyik gyermeke meghalt, akkor annak gyermeke, ha van
3. ha az elhunyt gyermeknek nincs gyermeke, akkor az elhunyt gyermek testvérei (aka. az örökhagyó életben lévő gyermekei)
4. gyermekek hiányában az örökhagyó felmenői.

A ti esetetekben 3-an örököltök, mert az elhunyt testvér örökrészét hozzá kell adni a tiétekhez.

Törvényes öröklés esetén nincs kötelesrész, arról akkor lehet szó, ha az örökhagyó végrendelkezett.

Kedves Kommentelők!

Köszönöm szépen a segítő hozzászólásokat. A probléma anyagi oldalát megértettem. Az öröklési kérdésben viszont még egy kissé bizonytalan vagyok. A hozzászólásomat követően, nem rég feltettük a kérdést egy családjogi ügyvéd ismerősünknek, aki továbbra is azt állítja, hogy az elhunyt testvér édesanyja örököl, legalább a kötelesrészt. Nem tudom, hogy az ügyvéd asszony tudja-e rosszul ezt, de ahogy látom Önök is egyetértenek abban, hogy nem örököl, továbbá én sem találtam konkrétumot erre vonakozóan.
A felvetett öröklési szerződés, vagy esetleg végrendelet megírása nem jöhet szóba, mivel édesapánk gondnokság alatt áll, illetve a bíróság beszámíthatatlannak nyilvánította, tehát bármi amit ő aláír érvénytelennek mondható.

Grave7,

Igazad van, csak az örökhagyó szülei örökölnek leszármazó hiányában, a gyermek kiesése esetén csak annak leszármazói jöhetnek szóba.

drbjozsef

Én kérek elnézést, én már a kérdező édesapját elhunytnak gondoltam - nem kicsit tévesen. Ezért is írtam, hogy a hagyatéki tárgyaláson adhatják elő az anyagi igényeiket. A tartásra vonatkozó költségek valóban nem kérhetők számon a hagyatéki tárgyaláson.

De ahogy édesanyám is megoldotta nálunk, egy öröklési szerződés esetleg jó megoldás lehet erre, amelyben meg lehetne határozni, hogy ki mekkora részt örököl majd a hagyatékból a vállalt teherviselések arányában, mivel itt nem a kizárás a cél, hanem az örökség tisztességes elosztása az örökösök között. Azonban ezt az örökhagyónak is ép elméje teljes tudatában akarnia-aláírnia kell, különben érvénytelen. Nem beszélve arról, hogy ügyvéd által kell hitelesíteni, ellenjegyezni, hogy pl. a földhivatal elfogadja.

@fakijakuki:
Ptk.
7:55. § [Leszármazók öröklése]
(1) Törvényes örökös első sorban az örökhagyó gyermeke.
(2) Több gyermek fejenként egyenlő részben örököl.
(3) Az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek.

Ha az örökös egyik gyermeke korábban meghalt (=kiesett az öröklésből) és leszármazói sincsenek, akkor a többi gyermek arányosan többet örököl:
pl. nem 1/4-ed a 4 gyermeknek, hanem a 1/3-1/3-1/3 a 3 (élő) gyermeknek.

.
@drbjozsef:
„Az elhunyt örökös helyén a helyettesítés elve szerint örökölhet más : ha leszármazója nincs, akkor a szülője.”
Ez nekem egy kicsit hibásnak tűnik, melyik bekezdés alapján jutottál erre?

fakijakuki,

Az elhunyt örökös helyén a helyettesítés elve szerint örökölhet más : ha leszármazója nincs, akkor a szülője.

A tartás - gondozás költségét egészen biztosan nem fogják hagyatéki tehernek felvenni. Ha azt állítod a hagyatéki tárgyaláson, hogy igényed van, amit nem is mer el az, akitől követelsz, akkor a közjegyző legfeljebb ideiglenes hatállyal adja át a hagyatékot, ha a felhívására időben igazoltad, hogy pert indítottál.

De el kell keserítselek : a tartás/gondozás költségeit utólag nemigen fogod tudni érvényesíteni. Vagy most rendezd le (elsősorban azzal, akit tartasz, ajándékozzon neked, vagy kössetek tartási szerződést, bár ez utóbbi se mindig áll meg olyanok között, akik egyébként is törvény szerint kötelesek tartani egymást), vagy most szólítsd fel a testvéredet, hogy szálljon be a költségekbe. Ami időben követelsz, de nem fizeti ki (és jogosnak ítélik), az az, amit utólag is be tudsz hajtani esetleg. Esetleg.

fakijakuki

„vérszerinti testvéremmel minden ránk szakadt (anyagi szempontokból is), és nem kapunk a további örökösöktől segítséget”

Majd a hagyatéki tárgyaláson vezethetitek elő az anyagi igényeteket a többi törvényes örökössel szemben, én úgy tudom. Jó esetben megkapjátok azokat a részeket is, amelyek nektek törvényesen járnak. Hiszen nem csak az örökség a közös, hanem az azzal járó költségek is. Olyan nincs, hogy örökölni akar valaki, de az azzal járó terheket már nem akarja kifizetni.

Kedve Fórumozók!

Az alábbi helyzettel kapcsolatban kérem a segítségüket, mivel az interneten több információt is találtam ezzel kapcsolatban:

Jelenleg édesapánk súlyos beteg, és sajnos bármelyik pillanatban eljöhet az ideje. Az öröklés több ingatlan és egyéb értéket foglal magába. Édesapánk felől nincs már felmenői rokon, illetve házastársa sincs. 4 gyereke van köztük én. 2 házasságból száramzunk, és a 4 gyerekből 1 a korábbi évek során elhalálozott.

A kérdésem az lenne, hogy ez esetben, az elhalálozott gyerek után az édesanyja örököl vagy a testvére (ha neki nincs gyermeke)? Ha igen ilyen esetben milyen módon támadható ez meg? Érvényesíthető-e az az opció, hogy kiesik az öröklő, ha az örökhagyó előtt hal meg?

A kérdés háttere, csaladi okok miatt releváns, mivel vérszerinti testvéremmel minden ránk szakadt (anyagi szempontokból is), és nem kapunk a további örökösöktől segítséget, továbbá jogtalannak tartanánk ha pl. édesanyja örökölne.

A segítséget előre is köszönöm, elnézést ha korábban ez válaszra került!