Öröklés

Ignac E.

Hány éves vagy?
Még hiszel a mesékben? :-D

Tisztelt Jogi Fórum!

Egy számomra ismeretlen külföldi hölgy végrendeletében szeretne bele venni engem és számomra egy nagyobb összeget rám hagyna. A hölgy halálos beteg és Facebook Messengeren keresett meg engem. Ha el fogadnám akkor elküldenné számomra ügyvédje email címét ahol az ügyvédem felvehetné kapcsolatot ez ügyben.
Kérdésem a következő, hogy lehetséges e ilyen és érdemes foglalkozni az üggyel.
Mi a teendőm és mit tanácsolnak mit tegyek??!

Köszönöm szépen a válaszokat!

Kedves Fórumozók!

Az alábbi eset kapcsán szeretném a véleményetek kikérni:
Az elhunyt édesapa önkéntes nyugdíjpénztári tag volt. Az 1993. évi XCVI. törvény 16/A. § (1) bekezdése értelmében a tag halála esetén az egyéni számla hagyatékának nem része. A § (7) bekezdése szerint ha a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés az (5) bekezdésben foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét kell tekinteni, örökrésze arányában. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. A § (8) bekezdése szerint a kedvezményezett(ek) a tag halálának időpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik (válnak).

Az édesapa végintézkedés hátrahagyása nélkül hunyt el, örököse gyermeke.

Jelen esetben az önkéntes nyugdíjpénztári számlán lévő összeg öröklési jogviszony alapján illeti meg a kiskorút?

Előre is köszönöm a segítséget!

Nagyon köszönöm a válaszokat!

(Bocs, Doktor, nem figyeltem, hogy te már írtad.)

A néhai férje oldalági rokonai neki nem örökösei. (Sőt, a nem közös leszármazói sem.)

Sheva,

Nem számít, hogy "közösen épített", legfeljebb egy esetben : ha az elhunyt férj ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonos volt, és az 1/1-ben a hölgy nevén volt az életközösség alatt is. Bár erre a férj halálakor kellett volna hivatkoznia az örökösének - de feltételezem, hogy ez a hölgy volt.

Ez esetben, vagy ha a hölgy ténylegesen is 1/1 tulajdonosa az ingatlannak, akkor halála esetén csak az ő rokonai örökölnek (gondolom közös leszármazó sincsen), a férjé nem.

Érdeklődni szeretnék, hogy ki örököl abban az esetben, ha egy hölgynek nincsen testvére, házastársa (meghalt), szülei (meghaltak)? Ilyenkor csak a hölgy ágát kell figyelembe venni, tehát csak az ő rokonai örökölnek, vagy a korábban elhunyt férj rokonsága is örököl?
Közösen épített ingatlanról van szó.
Előre is köszönöm a válaszokat!

@drbjozsef: Nem változtat.

A Ptk. 7:35. § a nevezett örökös kieséséről szól (nem haláláról), a 7:4. § pedig nevesíti az öröklésből kiesés eseteit.

Érdekes. Mindkét nevezett örökös életben lévőnek tűnik. Az nem változtat?

Nagyon koszonom!!

Megilleti a növedékjog az életben maradt nevezett örököst. (De a hagyaték ingatlanon kívüli részét az állam örökli.)

En kerek elnezest, akkor tehat a szoveg lenyegi resze:

"Alulirott XY, cselekvokepesen, onszantambol, befolyastol mentesen az alulirott helyen es napon az alabbiak szerint rendelkezem:

Az XY HRSZ alatt felvett XY megnevezesu ingatlant, mely 1/1 aranyban tulajdonomat kepezi az alabbi szemelyek orokoljek 50-50% aranyban:

1. XY
2. XYZ"

Koszonom!

Akkor mégegyszer: a szó szerinti szöveg kellene. (Nem az egész, csak ami a végakaratot illeti.)

Azt hadd ne magyarázzam már el, hogy "ha így, akkor, úgy, ha úgy, akkor így... de ha amúgy, akkor..."

Kovács_Béla_Sándor
Erre az esetre emmilyen utalast nem tesz a vegrendelet.
Leirja, hogy cselekvokepes, sajat adatok, ingatlan adatai, oroklesi hanyad fele-fele, es megnevezte a ket orokost.
Utana leirta hogyan temessek, ket tanu, datum es alairas.

Vagy. Attól függ, hogyan van fogalmazva az a végrendelet.

Tisztelt Holgyek es Urak!

Az alabbi kerdesre keresem a valaszt.

Az orokhagyonak nincsenek verszerinti rokonai, es vegrendeleteben az ingatlanat ket mostohaunokajara hagyta.
Amenniyben az egyik visszautasitja az orokseget ugy a masik kapja meg, vagy verrokonsag hianyaban az allam?

Koszonom elore is!

(nem számít, ha elutasítja, vagy az se, ha egyáltalán nem is reagál rá. Nektek elég, ha be tudjátok mutatni a tértivevényt, hogy többször, folyamatosan követeltétek a szükséges (!) tartást.)

hájaskacsa,

Igen, érdemes rendezni. (ajándékozás, vagy végrendelet esetén kötelesrészi igénye lehet a másik örökösnek. Adásvétel esetén nem.)

Igen, lehet külön per tárgya, de ismét hangsúlyozom, hogy az utólagos igényeket elutasítják. Követeld most, követelje most a még élő leendő örökhagyó, követeljétek folyamatosan, írásban, igazolhatóan. Ha az örökségből kevesebb, vagy semmi jut rá, akkor persze hivatkozhat erre, szóval inkább vagy-vagy. Ha örökököl fizessen, ha nem, akkor nyilván nem.

drbjozsef

Oké, így már tisztább. Köszi!

Akkor az ingatlant azt érdemes még időben rendezni valahogy (ajándékozás, adásvétel, végrendelet stb.), az ápolás/gondozás/kiadások költségei pedig - mivel a másik örökös nem hajlandó beszállni - külön pör tárgya lehet adott esetben, hagyatéki körben ez fel sem merülhet.

Ha jól értettem.

Úgy, úgy.

hájaskacsa,

1. Amíg nincs öröklés, miért is követelne tőle? Hiszen ott van az ÉLŐ örökhagyó, az ő ingatlanát fejlesztitek. Ha tőle nem kéritek, akkor a jogutódjától se igen kérjétek.

2-3. De, az. A rokontartásra egyetemlegesen vagytok kötelezettek, és töretlen a gyakorlat abban, hogy egyéb megállapodás híján UTÓLAG nem követelhetsz ellátást, ápolást. Kérd most az ellenszolgáltatást az élő örökhagyótól. Ajándékozza nektek az ingatlant, vagy kössetek eltartási, életjáradéki, öröklési szerződést - de közvetlen rokonnal, akit törvény szerint is tartanotok kell, lehetséges hogy nem is köthettek.

Döntsd el : csinálod ingyen, jóságból, vagy nem. Ha nem akarod, rakd ki a rokont az utcára... ugye, nem?

A tartás, ápolás, ellátás költségeibe természetesen most is követelheted a (leendő) örököstársadtól, hogy fizessen bele. De utólag nemigen.

Kovács_Béla_Sándor

1. Mert amíg nincs öröklés, D-nek semmi köze az ingatlanhoz, milyen alapon, mit követelne tőle A?
2-3. De, teljesen. Ha az egyik örökös éveken keresztül gondozza-ápolja az örökhagyót, fizeti a lakhatása költségeit, szállítja stb. míg a másik szarik rá, nem teljesen elrugaszkodott elképzelés, hogy az öröklés során ezt valahogy figyelembe vegyék.

1. Miért kellene azzal megvárni az öröklést?
2-3. Magad sem gondolod komolyan.

Adott egy ingatlan, tulajdonosai A, B, és C.

A és B házastársak, C az örökhagyó, A az örökös.
A, B, és C bő évtized óta a fenti ingatlanban élnek, azt együtt vásárolták és mivel C kisnyugdíjas , A és B nem csak a mindennapi karbantartását végzik az ingatlannak saját költségükön, de az évek során nagy értékü fejlesztéseket is végeztek (höszigetelés, fűtés korszerűsítés, tetőcsere stb.)

A és testvére D örökösök.

Követelheti-e A az ingatlanon végzett értéknövelő beruházások beszámítását D-vel szemben az öröklés során? (Szerződés, számla mindenről van.)
Követelheti-e A az örökhagyó éveken át tartó gondozásának, ápolásának beszámítását?
Követelheti-e A az ingatlan fenntartásának, működtetésének költségei (közüzemi díjak, biztosítás, szemétszállítás stb.) beszámítását, tekintettel arra, hogy azokat ő fizette?

Mint sejthető, az örökösök között nem túl harmonikus a viszony, de ez most mellékes, ha az lenne, nyilván a kérdés sem merült volna fel.