Ház eladás vállás után.

A válóper elõtt már a párom elköltözött az anyukájához, a férj a közös házban maradt.
A bíróság, mivel már a párom elköltözött, a férjnek adta a lakáshasználati jogot, amit a párom is elfogadott, tehát közös megegyezés.
Tehát érdemes többlethasználati díjat kérni a BH-k alapján?

ez a kedvencem: "a gyermekekre való tekintettel a válás előtt elhagyta a házat"

Mi ebben a meglepő? Nálunk csak engem püfölt a férjem, volt, hogy a gyerekek előtt. És azt mondta, ha nem tűröm csendben, egy hang is elhagyja a torkom akkor a gyerekek következnek. Többször jártam a rendőrségen, hiába. Az utolsó verésnél összecsomagoltam, és a rendőrség aulájában a padra feküdtünk a gyerekekkel, mondván haza nem megyünk, mert nem bírom csendben tűrni sem a fájdalmat, sem a verést és megaláztatást. Majd a feljelentés aláírása előtt közöltem a rendőrrel elszánt és rezzenéstelen arccal, ha a rossz szociális körülmények miatt elveszik tőlem a gyerekeket, megölöm. Szerintem látta rajtam, hogy halálosan komolyan mondtam. És igen Eme csodálatos "elhagytad a lakást, ezért nem is kell" most pereskednem kell. Oka van annak, ha egy nő a gyerekere hivatkozva elhagyja a férjét és a gyerekeket. Van fogalmad róla mennyit hazudtam én a környezetemnek, miért nézek ki úgy ahogy?
Szégyelltem, és ma is szégyellem.

köszönöm!
Én már túlléptem a fájdalmon. Volt, hogy találkoztam sorstársammal, és amikor csak "megbotlottam" -mal akarta magyarázni az esetet még én is belerúgtam. De tudtam, hogy ez kell ahhoz, hogy felnyissam a szemét.
Éltem abban a világban én is, de itt kint sokkal jobb. Süt a nap, az emberek bár megkeseredettek a pénz miatt, mégis nevetnek. Élvezem a levegőt, és azt, hogy a magam ura vagyok. Sokat gondolkoztam azon, hogy lemondok minden anyagi igényről/lakás fele, tartásdíj/ és ha nehezen is, de a talpamra állok. Ez a bírótól függ. Ha nem veszi figyelembe az előéletünket, nem folytatom. Csak a szüleim lesznek zabosak, mert a lakás felét nászajándékba kaptam, a másik felére hitelt vettünk fel.

Tatica!Én megértem amit irtál de az én véleménynem az mielőtt valaki állást foglal hallgattassék meg a másik fél is.
Ne mondj le semmi anyagi dologról ha rám hallgatsz, nemcsak azért mert jár neked hanem mert ha lemondasz megint szerintem ez olyan mintha ha még mindig tudna neked ártani aki ártott is eddig és teljesen elérte volna a célját.Harcolj érte emelt fővel. Sok szerencsét.

Tatica!Én megértem amit irtál de az én véleménynem az mielőtt valaki állást foglal hallgattassék meg a másik fél is.
Ne mondj le semmi anyagi dologról ha rám hallgatsz, nemcsak azért mert jár neked hanem mert ha lemondasz megint szerintem ez olyan mintha ha még mindig tudna neked ártani aki ártott is eddig és teljesen elérte volna a célját.Harcolj érte emelt fővel. Sok szerencsét.

Tarjani!

Ha nem harcolok, az életben többé nem kell látnom. Ha harcolok, a szemébe nézve látnám mit tudna velem tenni. És ki tudja, lehet meg is tenné. Ennyit meg nem ér szaros 4 millió. Nekem legalábbis. A szomszédaim igen hangosak. A gyerekeim szobájával van közös faluk. A mai napig ha ölik egymást, a gyerekeim megjelennek az éjszaka közepén, és úgy bújnak mint a kismalacok. Amióta elköltöztünk nem láttak sírni, hisz nincs miért.
Nem akarom előröl elkezdeni.

Nem mondom, hogy öröm látni az elvakult, feldolgozatlan indulatokat. A mondat, amire reagáltam:
"A volt férj más nővel kezdett viszonyt, ezért a párom a gyermekekre való tekintettel a válás előtt elhagyta a házat."

Aki ebből azt vezeti le, hogy akár a feleség-, akár a gyerekverés, vagy bármifajta terror az szerintem helyes - sőt, akár magam is gyakorlom -, az szerintem jobban jár, ha szakemberhez fordul, nehogy a szembejövő postáson, vagy akár a saját gyerekein vezeti le egy nap azt a pszichés nyomást, amin ennyire nem tud uralkodni.

Uff.

vezeti -> vezesse

SomTom

HA kizárólagos lakáshasználata van a férjnek, akkor főszabály szerint jár a többlethasználati díj.

válóapa!

Én másért menekültem, de akkor is mentem volna ha apa becafkázik. Maradjon meg a gyerekeimben az, hogy nem működött a házasság, ne pedig az, hogy apának nem volt vér a pucájában egy válás, mielőtt beállít egy rüfkével.
Nincs semmi probléma azzal, ha kihűl egy házasság. De tiszteljen már meg a FÉRJEM/FELESÉGEM azzal, hogy nem jár félre, ha már kitalálták a válás intézményét.
Vájunk el, azt azt csinál amit akar.

mamamacoka - elég lett volna egy "bocs, nem láttam, mire válaszoltál", de így is elfogadom a bocsánatkérést :-x

Tatica - és mit gondolnál egy férfiről, aki csak azért megfosztja a gyerekeket az anyjuktól és azt anyát a gyerekeitől, mert a nő félrelépett? Vagy azért, mert összetörte a drága kínai porcelánt?

Hol van a határ, ahol már a gyerekeket ilyen súlyos lépéssel be szabad és kell vonni a felnőttek játszmájába? És kinek van joga bevonni, csak az anyának, vagy az apának is?

Mi az a bűn, amiért már megérdemli a büntetést a szülő, hogy megfosszák a szülői szerep gyakorlásától?

Ne keverjük már össze a személyes - egyébként jogos - sérelmeket a gyerek érdekével.

[Bár tudom, hogy hiába mondom, hogy soha nem léptem félre, nyilván könnyű lesz belemagyarázni, hogy a házasságtörést védem]

Kedves valoapa!

Miért gondolod, hogy egy válás miatt megfosztják a férjet a szülői jogok gyakorlásától?
A jog megengedi a válást. A gyerekek nem kettévághatóak. Valahol lakni fognak. A másik szülőhöz meg mennek. Többet vagy kevesebbet, megegyezéstől függően. Jó, lehet egy hét itt egy hét ott, nagy tapasztalatom nincs vele, közeli ismerősömék négy éve csinálják, és noha a szülők között tűrhető a viszony (anyagilag nincs konfliktus, új kapcsolatok is vannak) a gyerekek pszichológushoz járnak.
Erre a kérdésedre reagálok:

"Mi az a bűn, amiért már megérdemli a büntetést a szülő, hogy megfosszák a szülői szerep gyakorlásától?"

Nem kell bűn. Nálunk pusztán annyi volt, hogy a volt férjem hosszú évek feszültsége, morgása után a gyerekek előtt kifejtette, hogy nem szeret, sose szeretett, csak a gyerekek miatt volt hajlandó velem élni. Ezt nem egyszer mondta, és a gyerekek és én is úgy téltük meg, hogy igazat mond.
Én ezek után beadtam a válópert, elváltam tőle, a közös megegyezésben korlátlan láthatás szerepel, azaz az önálló, tizenéves gyerek akkor és annyit mennek hozzá, amennyit akarnak. Egyik gyerek betegsége is színezi a dolgot, de ezt már egy másik topicban leírtam, itt nem akarom megismételni.
A férjem evvel a lehetőséggel egyáltalán nem tud élni, a gyerekekkel, ha mennek hozzá, semmit nem tud velük kezdeni (nagyjából tévét néznek nála), és hallgatják, hogy vele milyen méltánytalanul lett elbánva.
Megjegyzem a közös megegyezésben jóval többet kapott anyagilag, mint ami ítélet alapján járt volna neki, pontosan azért, hogy megnyugodjon, és hogy ne húzódjon a dolog. Saját lakásában lakik, anyagiakban nem szenved hiányt.
Az a helyzet, hogy én viszont mindig szerettem a férjem, mai napig nem tudom én sem feldolgozni, hogy éltem egy emberrel, akinek csak annyira voltam jó, hogy megszüljem és neveljem a gyerekeit, mert neki ez így kényelmes volt.
Ja és mielőtt újabb vád érne: végig, a GYES mellett is dolgoztam, és legalább ugyanannyit kerestem mint ő, a gyerekek ellátását egyedül végeztem, ő semmilyen házimunkában részt nem vett, a gyerekekkel való kapcsolata felületes.
És még egy előző hozzászólónak. Azon sokat gondolkoztam, hogy lehet, hogy inkább pereskedni kellett volna, nekem pszichésen nem lett volna jó, de ő lehet, hogy a harcban kiélte volna a benne lévő frusztrációt és keserűséget.

téltük=ítéltük

T.Tatica. Miért sírnál? Megértem azt amit írsz, láttam sok ilyen helyzetet és át is éltem.Ha nem harcolsz szived joga de majd ha nagyobbak lesznek a gyerekek és kérdezik tőled miért nincs nekem ez, meg az a válasz az lesz: nem mertem szemébe nézni apátoknak! ha ezt igy teszed örök életre elveszted az önbecsülésed azt,hogy igen :SZEMBE MERTEM AZZAL SZÁLLNI AKI TÖNKRETETT MINKET!Igen is fontosak az anyagiak is de pert érzelmi úton nem lehet indítani a jog nem ismeri szerintem az érzéseket az érzelmeket csak a puszta tényeket.
A gyermekekkel kapcsolatban : az én esetemeben egyik gyerek nálam a másik az exnél aki az ANYA/?/.Igen nekem is fáj,hogy nem lehetek ott az egyik gyermek mindennapjaiban és úgy gondolom ezt nem lehet elfogadni ccak beletörődni mert már a jog ilyen.Nekem igy döntött egy harmadik személy / a Bírónéni/de erre jó megoldás nincs. Izekben a perekben mindenki nyert csatákat de a háborút mindkét fél elveszti.Láttam olyat is,hogy ez nem okozott törést a gyermekekben de ez csak a látszat szerintem ez azért megvislei az IGAZ szülőket és gyermekeket is.Sajnos ez egy jogi forum és mint írtam itt nem számítanak az érzések, a törvények betűje szent.

tarjani

Irásod alapján férfi vagy, elég higgadtnak tűnsz, egyik gyerek nálad van, tehát végül is nem jártál borzasztó rosszul. Teljesen eltekintve a jogi részétől a dolgoknak: szerinted mi a jó megoldás??? Bármelyikünk számára, aki válik.
Ha úgy vesszük, kevés az a szülő, aki teljesen alkalmatlan a gyereknevelésre, tehát az elhelyezésnél vagy a megegyezés, vagy a bíró az egyik szülőnél el fogja helyezni a gyerekeket, míg a másik a szülői lét egyik lényegét veszíti el: hogy a mindennapjaiban jelen legyen.
És valószínűleg nem azért mert alkalmatlan, hanem mert valamit kellett dönteni.
Én, mivel vele ellentétben szerettem a férjemet, most is át tudom érezni, hogy ez milyen borzasztó neki, hogy nem fekhet és kelhet velük, bár eltekintve ettől más szerepe minimális volt, de azért ez még a családi élet hangulatát adta.
A válóper során egyébként a gyerekek alig érdekelték, fel sem merült, hogy nála legyenek, egyetlen szempontja az volt, hogy minél jobban járjon anyagilag, én írtam bele a megegyezésbe önként elsőnek felvetve a korlátlan láthatást.
Mégsem elégedett, boldogtalan, egy dohos lyukká alakította az amúgy szép lakását, és ott siránkozik, hogy a világ, hogy elbánt vele.

Az én esetemben 2006ban válás, egyik gyereket elvitte a kisebbiket/4 éves/, a nagyobb/12éves/ maradt nálam.Szó sem volt arról,hogy esetleg az is kell neki.2009ben gyermek elhelyezési per és a tartásos:maradt minden így a öntés alapján mit érdekelte a bíróságot a testvérek szétválasztása meg ilyenek.Ő kapott 5 % tartást amit leszarok-tőlem én tőle nem azt kértem legyen már végre ANYA.Itt jön elő,hogy érzelmek nincsenek a jogban, csak puszta tények , paragrafusok, bekezdések,egyebek.
Nem sikerült mert azóta már a gyámhatóságnál a kapcsolattartási jogáról is lemondott a nálam levővel kapcsolatban.2009 óta semmit nem kapott tőle DE SZÓ SZERINT SEMMIT, nem volt a szalag avatón meg semmit máson sem,nem is vitte le láthatáskor sem meg ilyenek.És ez az ANYA akinek a T.BÍRÓSÁG odaadta a másikat!
Én azóta minden láthatásnak eleget tettem egyetlen egyet sem mulasztottam hiszen a testvérek csak így nálam vannak együtt.Mivel elhanyagolja, verte gyámhivatalon keresztül próbáltam elérni valamit ami nem sikerült mivel ott is ilyen fájintos anyukák ültek, és nehogy már az apának igaza legyen alapon szarták le az ügyeket.Én ezt már feladtam majd ha nagyobb lesz jelenleg 11 éves döntsön Ő.Nekem azt,hogy a gyerekek ketté szakadtak nagyon nehezen éltem meg, pedig nem vagyok az anyjuk.Ő szerintem meg leszarja és mégis Ő a jó anyuka azokon a fórumokon ahol döntönek a sorsokról/ a pisz.jell : skizoid meg ilyenek/.Szerintem Jó megoldás ha válás van nincs ami mindenkinek jó.Azokat viselik meg kevésbe a dolgok akik úgy gondolkoznak amint Ő " leszarom".Akik meg nem így gondolkoznak azok meg sérülnek meg igazán lelkileg.

Nagyon sajnálom, ami történt veled. A körülményekhez képest a legnormálisabban viselkedsz. Mindenképpen sérülnek a gyerekek, sajnos nálam is. És a pszichiátriai betegeknek sokszor nincs betegségtudatuk, a környezetüket tartják a bajuk okozójának.
De sokszor gondolkoztam azon, hogyha két tök normális ember válik, ott hogy alakulnak a dolgok.
Az egyik kollégámnál láttam jó példát, ott egy házban lakik az apuka az anyukával és a két gyerekkel, és ahogy a munkájuk hozza, úgy látják el a két gyereket felváltva, (anyuka gyakran dolgozik éjjel), akkor az apuka ott alszik a gyerekeknél, ha meg otthon van az anyuka, akkor nem. De két iszonyú jó pszichéjű, higgadt emberről van szó.
Egyébként ez nálunk is felmerült, de én elutasítottam. (Mármint azt, hogy egy házban, vagy egymás mellett lakjunk.) Én nem tudtam feldolgozni lelkileg a házasságunk kudarcát, és belebolondulnék, ha naponta a látnom kéne. Ez kegyetlen döntés volt részemről is, de úgy gondoltam, elég ha egyik szülő van folyton pszichiátrián, az már túl sok lenne, ha én is oda kerülnék.
Egyébként a válásom óta vagyok rendszeres fórumolvasó. Azóta gyötröm magam, hogy hol rontottam el, mit kellett volna másképp, jobban csinálni. És tudom, hogy borzasztóan hangzik, de megnyugtat, hogy látom, hogy másoknak sem sikerül jobb megoldást találni.

A baj ott kezdődik megszületik egy közös gyerek apuka meg anyuka örül.Elkezdenek válni megy a harc a közös gyerekért különböző okok miatt-pénz, bosszúállás, - és felkérnek egy ismeretlen lehet,hogy önmaga életét meg nem oldó személyt aki BÍRÓT aki dönt a sorsok felől.Lehet,hogy szar napja van, lehet,hogy Ő is elvált, lehet,hogy jó napja van de ehhez a gyerekhez semmi köze ha jól belegondolunk.Neki hozni kell egy döntést, amit nekem meg be kell tartani mert nem mehetek vele szemben mert akkor végleg fuccs..Ha a Bíró NŐ akkor az apának nincs esélye ha csak az anya nem drogozik,megölte egy két gyerekét vagy teljesen hülye.
A mai magyar helyzet az,hogy egy apa ha még érvekkel is alá tudja miért lenne jobb helyen nála a gyerek mint nálam ezt nemigen veszik figyelembe mert az Anyuci az szent és sérthetetlen mivel Ő volt aki megszülte ilyen régi jó szar dumák.
Azt nem értettem,hogy amikor nekem így döntöttek nekem miért nem vették figyelembe a csjt. ide vonatkozó rendelkezéseit, a szakvéleményt meg egyebeket? Mert ha ezt szó szerint figyelembe veszik tuti nálam van elhelyezve másik gyerek is.Arra nem is gondolok,hogy talán azért mert lehet,hogy a BÍRÓNŐ itt élte ki magát ,hogy életében még jól megszívathat egy olyan neműt aki lehet,hogy az Ő életét tönkre tette?Mert egyéb ésszerű és jogszabályoknak megfelelő válasz nem volt az én esetemben.A gyámhivatal egy olyan saját magát fenntartó és megmagyarázó szervezet ami csak egy dolgot nem vesz figyelembe a gyereket és annak érdekeit - legalább is az én tapasztalatom ez-:Az ANYUKA bántotta a gyereket elhanyagolta, le is mondott róla- a nála elhelyezettről- a gyámhivatalnál erre másnap mégiscsak kellett neki-biztos matekozott-majd erre még a védelembe vételt is elutasították, nemhogy esetleg az ideiglenes elhelyezést nálam.Milyen furcsa, hogy a döntés hozó szintén Nő volt.Sehol egy velem azonos nemű a rendszerben .
Amikor többször nem adta láthatáskor oda nem csináltak semmit csak 7 szer figyelmeztették a döntéshozó szintén Nő volt.A Bíró aki döntött szintén Nő volt.A másodfokon a Birók szintén Nők voltak.Olyan mintha a döntéseket csak Nők hozhatnák meg ebben a dologban .Miért?Hol van esélye ezzel szemben egy férfinak? SEHOL.Nála ez volt, a döntés: az egyik gyerek aki lány az anyjánál legyen elhelyezve a másik aki fiú az nálam de arról időközben lemondott.Nem furcsa döntés, ha valaki elolvassa a csjt ide vonatkozó részeit.Jogilag meg már nincs mit tenni két évig, meg nem is érdemes mivel ugyanezen döntéshozókkal állnék megint szemben nem gondolom,hogy máshogy döntenének.

Mielőtt bárki félreért: nincs bajom a Női nemmel, csak az én esetemet írtam le.
Nincs jó megoldás, arra ha válunk és a gyermeket kell itt vagy ott elhelyezni.

„nincs bajom a Női nemmel”
Nekem van - én inkább a női igent szeretem.

Késő van, mindenkit végigolvastam.
Válóapa!

Ha a házasság tönkre megy, akkor nincs más KÖTELESSÉGE a két szülőnek, mint megóvni a gyerkőcöket attól, hogy megsérüljenek. Ha háború van, a gyerekek előtt akkor is fel KELL!! venni a pléhpofát, mert ők aztán semmiről sem tehetnek. Ha ez nem sikerül, saját magukban fogják keresni a hibát. Én inkább nem harcolok, de azt a békét amit sikerült megteremtenem nem teszem kockára. Lehet harcolni az igazért, a másikat mocskolni, de ebből a gyerekeket ki KELL!!!!!!!!!!!! hagyni.
Ne haragudjatok, hogy nem válaszolok bővebben, de engem iszonyúan megvisel, ha azt látom/olvasom mivé tud fajulni egy olykor lángoló szívvel megélt házasság, szerelem. Engem ez tényleg kikészít :(

„nincs bajom a Női nemmel”
Nekem van - én inkább a női igent szeretem.

Neked egyszer udvarolni fogok. :)

Tudtam,hogy félreértitek! Az én esetemben a döntéshozók Nők voltak.Hoztak jó és rossz döntéseket de főleg szerintem rosszat, mármint a gyermekek szempontjából.Egyetértek Táticával a gyermekeket ki kell hagyni a harcból.Aki belekeveri az nem normális.

Nos, én megértem a harcot. Az oka az, hogy valamelyik nem normális fél már nem úgy néz az exére, hogy jó, különmentünk, de mégiscsak ő volt életem fele, hanem legjobb esetben is mint egy idegenre. De sokszor,az a fél, aki pl. elhagyja másikat, mint egy ellenségre. És ha gyerek is van, akkor sem tud emberként viselkedni, mert alapjában egy genyláda. Nos, az ilyen esetben háború tör ki, ami parttalan lesz.
Tehát "jó" emberhez kell hozzámenni, vagy elvenni. Olyat is láttam már.