Fórum öröklés és családjog régebbi elöl     új hozzászólás


Hagyatéki kérdés

bbubu # e-mail 2019.05.03. 19:27

Tisztelt Szakértők!
Szeretném megtudni, hogy a hagyatéki tárgyaláson milyen tulajdoni változásokat fognak megállapítani a következőkben leírt esetben.
Az anya 6/12 tulajdoni résszel rendelkezett.
Az első fia 2/12 tulajdoni rész
A második fia 2/12 tulajdoni rész
A harmadik fia régebben meghalt, annak a két fia(unokák) 1/12-1/12 tulajdonrésszel rendelkezett.
Az anya decemberben meghalt. A második fia februárban meghalt.Az anya halála után még nem volt hagyatéki tárgyalás, amikor a második fia meghalt.A második fiúnak három gyermeke van.
Ilyen esetben a hagyatéki tárgyaláson előbb az anyai részt osztják fel a két fiú között?
A két unokának jár-e köteles rész?
A második fiú utáni hagyaték csak a három gyermekét érinti, az ő utáni részt osztják fel közöttük?

drbjozsef #   2019.05.03. 17:51

Látod. Van ilyen.

Tévedett a közjegyző, nem kérdezte le, hogy van-e rajta haláleseti rendelkezés. Ha van, be sem kerül a hagyatékba. Be sem kellett volna, esetedben.
Így viszont, mivel nem tartozik a hagyatékba, a hagyatéki terhekkel sem kell szembeállítani.

De ha utóbbi számít, akkor valamit kell csinálni, mert a hagyatéki hitelező meg a végzésre fog hivatkozni.

Meg kellene kérdezni a közjegyzőt, most mi legyen. Hiszen hibásan került a végzésbe a számla, és ez csak most derült ki.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

drbjozsef #   2019.05.03. 13:30

Zsanett02,

Akkor előről : az illető azt állítja, hogy azon a folyószámlán haláleseti rendelkezés volt az ő javára?

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.05.03. 13:05

A Zsanett ügyében meg már írtam: „A hagyatékátadó végzés nem konstituál csak deklarál.

www.kbs-ugyved.hu

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.05.03. 13:05

viszont ügyvéd is lepecsételte.
Attól még vígan lehet érvénytelen. De a kérdéseid se valami jók; úgy tűnik, nem érted a probléma lényegét.

www.kbs-ugyved.hu

wers # e-mail 2019.05.03. 12:28

akkor a köteles rész alapjába számít be

wers # e-mail 2019.05.03. 12:26

ja, hogy volt rajta haláleseti rendelkezés!

wers # e-mail 2019.05.03. 12:20

ha jól tudom a négy hoppon maradt örökös együtt is beadhatja a fizetési meghagyást

drbjozsef #   2019.05.03. 12:16

Zsanett,

Legfeljebb ha fizetési meghagyást küld neki valamelyik örököstárs, akkor ellentmondhat neki, és akkor a bíróságon találjátok magatokat.

Ha tudja egyértelműen bizonyítani, hogy kifejezetten őt megillető pénz volt a számlán, akkor az járhat neki. De ha ott volt a hagyatéki tárgyaláson, és nem jelezte, akkor már az sem biztos.

Törvény szerint azt most ki kellene fizetnie nektek, és neki pereskedni, ha azt gondolja, hogy az az ő pénze. Ha nem teszi, nektek kell pereskedni, ehhez a fizetési meghagyás jó kiindulási alap.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

drbjozsef #   2019.05.03. 11:23

Zsanett02,

Ebben az esetben nem tehet már semmit?
Lezárult kész ennyi?

Ki? Mit? Az az örököstárs, aki felvette a pénzt?
Nem, nem tehet. De lett ez már mondva a múltkor is. Jogszerűen vette fel, mert egyetemleges örökösök vagytok.

Szólítsd fel, hogy a Te részed utalja át neked 8 napon belül.
Ha nem teszi meg, menj el egy közjegyzőhöz, és bocsáttass ki ellene egy fizetési meghagyást.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

EszterFarkas # e-mail 2019.05.03. 10:03

Tisztelt válaszadók!

A lentebb taglaltakhoz szeretnék segítséget kérni.

Nagymamám (édesanyám anyukája) 3 éve elhunyt. Házasságban élt, ami után a férje holtig tartó haszonélvezeti jogot kapott abban a házban, ahol édesanyám 1/1 tulajdonos lett. A hagyatéki tárgyaláson és a közjegyzőtől kapott jogerős végzésen az áll, hogy az ingóságokat 1/2, 1/2 arányban öröklik édesanyámmal. Ez tiszta sor. Viszont most elhunyt a nagymamám férje is. Mint kiderült, írt egy végrendeletet, amiben az áll, hogy xy-ra, (aki egyébként idegen) hagyja azt -idézem- "ami a szobában, a fürdőszobában, a konyhában és a garázsban van, valamint a felső szinten lévő szobában található ülőgarnitúra". Így van felsorolva a végrendeletben, semmi több, viszont ügyvéd is lepecsételte. A kérdésem az lenne, hogy ez így érvényes-e? Illetve nem kellett volna, hogy hagyatéki leltár legyen? Valamint honnan tudja " a törvény" vagy bárki azt, hogy valóban az ő tulajdona-e az, amit leírt? Mert sajnos egyáltalán nem így van. Értelemszerűen ami az ő tulajdona volt, azt vihetik, ez ellen senkinek nincs ellenvetése, viszont olyat is beleírt a végrendeletbe, ami édesanyám és édesapám tulajdona. Illetve az is érdekelne még, hogy édesanyámat beidézik-e a hagyatéki tárgyalásra, ha nincs beleírva a végrendeletbe? Hogy lehet ezt megvétózni, vagy van-e valami megoldás? Mert egyelőre úgy néz ki, hogy köti az ebet a karóhoz a végrendeletben megjelölt örökös, és nagyjából kipakolná a ház teljes alsó szintjét, amihez nincs semmi joga véleményem szerint.

Köszönettel:

Farkas Eszter

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.05.03. 10:02

A hagyatékátadó végzés nem konstituál csak deklarál.

www.kbs-ugyved.hu

drbjozsef #   2019.05.03. 08:34

Zsanett02,

Igen.
Igen.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.05.02. 21:54

Szerintem kérdezted te már ezt. Akkor is ugyanilyen rosszul és zavarosan.

www.kbs-ugyved.hu

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2019.05.02. 15:02

Ági vagyon az. Azt pedig a testvérek öröklik. Már ha igénylik.

www.kbs-ugyved.hu

Edit1118 # e-mail 2019.05.02. 14:13

Jó napot!
Én az ügyben érdeklődnék, tavaly nyáron meghalt a nagybátjám József és neki van egy felesége de gyerekeik viszont nincsenek! Van egy telek ami 1977 előtt édesanyja(Mária) második férjéé volt de ő elhunyt nekik volt egy közös gyermekük aki rá egy hónapra szintén elhunyt és ez után a hagyatéki tárgyaláson Mária a hagyatékot visszautasította és első házasságából 2 gyermekéte íratta a telket Józsefre és Jánosra.(Ők 7-en voltak testvérek. )Akkor még ezen a telken semmilyen ingatlan nem állt és a többi 5 testvér pedig szóban le is mondott róla. 1982ben József és felesége építettek rá ingatlant majd testvére János is így lett a telken egy ikerház melynek 3/6 Józsefé és 1/3, 1/3, 1/3 pedig János halála után 3 gyermekéé lett. Az lenne a kérdésem, hogy József halála után most a még 2 élő testvére az ingatlant akarja de még él a felesége és hogy van esélyük, ha harcolni akarnak az ingatlanért vagy nincs? Sok helyen azt olvastam hogy van egy fajta elévülési idő mert ezek adatok alapján 42 éve volt a régi hagyatéki és akkor ők nem éltek fellebbezéssel hogy az ő nevükre kerüljön a telek. Most pedig az ingatlanért akarnak harcolni holott az még akkor nem állt a telken semmi. Ilyenkor mi a teendő ?

UjLeEleZso50 # e-mail 2019.04.23. 11:44

Értem, így ez már más kérdés, akkor látszólag ők is hajlanak/hajlottak arra, hogy a másik szülőtől anno örökölt rész "különvagyona" volt a gyerekeknek.

A papírban is az volt, hogyha 'különvagyon' illeti meg a házból az előző kapcsolatból (házasságból) született gyerekeket, akkor e szerint készek módosítani, mint a jelenleg fennálló tulajdonmegosztást, mint pedig a végrendeleteiket.

Megintcsak oda kanyarodunk vissza, hogy ha ebben nincs vita a felek között, akkor aszerint kellene meghatározni a tulajdoni hányadokat. Ha vita van, akkor tökmindegy melyik fél mit kutat ki, pereskedni kellene.

A férfi részéről a két testvér között van valójában vita arról, hogy le kell-e vagyis lemondjanak-e a mostohaanyjuk által rájuk hagyományozott részről vagy sem. Az idősebbik a lemondás mellett van, míg a fiatalabbik úgy tűnik, hogy a lemondás ellen van.

A most elhunyt asszony előző kapcsolatból (házasságból) született gyermekei (közöttük a keresztfiam) készek lemondani a nevelőapjuk által rájuk hagyni szándékozott vagyonértékről.

Mondjuk az továbbra is rejtély előttem, hogy ügyvéd előtti papírt írnak hogy jogi szempontból járjon utána a kérdésnek valamelyik gyerek? De hát ott volt az ügyvéd. Hogy máshogy járnak utána? Beíratkoznak az ELTE jogi karára? Ezt senki más mint egy ügyvéd tudja megmondani.

Ott volt az ügyvéd, de még ő sem találkozott hasonlóval, így a helyszínen nem tudott mit mondani. Aztán a gyerekek is eleinte úgy voltak vele, hogy mindegy a dolog. De nagyjából 3 héttel az asszony halála előtt rákérdeztek a gyerekekre, hogy mit intéztek. Ezután felkeresték az ügyvédet, de még ekkor sem mondott nekik semmit, mert még ilyennel nem találkozott. Most meg ugyebár a haláleset bekövetkezte miatt újra felmerült a kérdés.

wers # e-mail 2019.04.23. 07:34

OFF
De nem tudom. Javaslat? :)

József! Elég találékony szoktál lenni :)))

(nekem jó így is, értem is, de gondolj bele, sokan a szájbarágós választ sem értik - néha harmadszorra sem, hogyan értenék meg a lábjegyzetedet. Nem veszik észre, hogy nem csak egy válasznál van ott, neki személyesen, hanem mindegyiknél)

drbjozsef #   2019.04.23. 07:18

UjLeEleZso50,

Értem, így ez már más kérdés, akkor látszólag ők is hajlanak/hajlottak arra, hogy a másik szülőtől anno örökölt rész "különvagyona" volt a gyerekeknek.

Megintcsak oda kanyarodunk vissza, hogy ha ebben nincs vita a felek között, akkor aszerint kellene meghatározni a tulajdoni hányadokat. Ha vita van, akkor tökmindegy melyik fél mit kutat ki, pereskedni kellene.

Mondjuk az továbbra is rejtély előttem, hogy ügyvéd előtti papírt írnak hogy jogi szempontból járjon utána a kérdésnek valamelyik gyerek? De hát ott volt az ügyvéd. Hogy máshogy járnak utána? Beíratkoznak az ELTE jogi karára? Ezt senki más mint egy ügyvéd tudja megmondani.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

drbjozsef #   2019.04.23. 07:12

OFF
drmosza, nem tudom, mind igaz, csak sokan félreértik, szerintem leginkább a parasztot veszik rosszul. De nem tudom. Javaslat? :)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

UjLeEleZso50 # e-mail 2019.04.22. 21:48

2019. február 8-án a keresztfiam (néhai unokabátyám legidősebb gyermekekeként) az édesanyjától ügyvéddel és tanúk aláírásával ellátott okiratot adott át, hogy járjon utána jogi szempontból, hogy az apjuk 1991-ben bekövetkezett halála okán törvényes örökösökké váltak. Ez a ház 1995-ben eladásra került. Az akkori eladási ára 4,6 millió forint volt. Ez az összeg teljes egészében beforgatásra került az új ház vételárába, amibe azonban (legalábbis névileg) nem rendelkeznek tulajdonjoggal. Járjon jogilag azután, hogy jogilag kellett volna-e tulajdonjogot kapjanak a testvéreivel. Ha azonban a felhatalmazás nyomán arra jutnak, hogy apai vagyonérték felhasználása okán a ház felének fele (egyszerűbben fogalmazva a ház negyede) őket illeti, akkor az örökhagyó kész a végrendeletét ennek megfelelően módosítani.

Sajnos az itt örökhagyó személy 2019. április 9-én elhunyt, így már a végrendelet módosítására nem kerülhet sor.

A most elhunyt asszony (keresztfiam édesanyja) élettársa is ugyanazon a napon adott felhatalmazást az idősebbik fiának a dolgok után való jogi háttérnek.

Remélem, hogy így már világossá válik, hogy maga az elhunyt és a tovább élő élettárs adott felhatalmazást a két legidősebbnek arra még nagyjából 2 hónappal ezelőtt azzal kapcsolatba, hogy a leendő örökösök járjanak utána annak, hogy korábban jogilag nem járt volna-e nekik valamilyen arányú tulajdonjog a korábban elhunyt szülő által rájuk hagyott értékek okán.

drbjozsef #   2019.04.22. 20:12

(kieg : természetesen, ha megegyeznek, hogy nem bolygatják a tulajdonrészeket, akkor 50% marad a túlélő szülőnek, és csak 7,14% a gyerekeknek fejenként. Ha majd elhuny a másik szülő is, és neki is ez marad a szándéka - úgy maradna az egész dolog csak igazságos persze -, akkor 1/7 része lesz mind a 7 gyermeknek. Ha egyszer a szülők "igazi" szándéka ez volt.)

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

drbjozsef #   2019.04.22. 20:06

Feltételezve, hogy a hitelt közösen fizették vissza, akkor a házvásárláskor így kellett volna bejegyezni a tulajdonokat :

  • 5,09% a négy testvérnek fejenként
  • 34,07% a fentiek szülőjének
  • 7,96% a két testvérnek fejenként
  • 29,65% az utóbbiak szülőjének

Most, hogy a 4 testvér szülője elhunyt, és az volt a végakarata, hogy az ő részéből egyformán részesüljön a közössel együtt 7 gyermek :

  • 9,96% a négy testvérnek fejenként
  • 12,83% a két testvérnek fejenként
  • 29,65% marad az utóbbiak szülőjének
  • 4,87% a közös gyereknek.

Persze, gondolhatta azt is, hogy minden gyereknek legyen egyenlő tulajdonrésze (ez elég valószínű, feltételezem nem merült fel benne a halála előtt, hogy a gyermekei az apai részüket külön követelni fogják), vagyis :

  • 10,05% a hét gyereknek fejenként
  • 29,65% marad a túlélő szülőnek.

Ha abban a hiszemben végrendelkezett úgy, hogy egyforma részt kapjon minden gyerek, hogy abban a hitben volt, hogy a teljes 50% részéről végrendelkezik, akkor egyértelműen az utóbbi értelmezés a helyes.

Pusztán pénzügyi szempontból, a régi lakások öröklését is figyelembe véve viszont nem ez lenne a "jogos", a saját szülőktől örökölt részek miatt.

De talán itt most nem a betű szerinti jogot kellene elfogadni. Az lenne a jó, ha minden érdekelt fél elfogadná, hogy az örökhagyónak a szándéka az volt, hogy mindenki egyforma résszel rendelkezzen a a hagyatékából. Ez elég valószínű, és minden további nélkül rendelkezhetett volna így (vagyis hogy az egyik gyerek kapjon még X%-ot, a másik Y-t, a harmadik meg Z-t, hogy az összesé egyformára jöjjön ki), ha tudta volna, hogy valamelyik gyermek eleve többet akar magának a rég elhunyt szülője jogán.

Egyszóval az igazságos az lenne, pusztán a saját laikus véleményem szerint, ha semelyik gyerek nem bolygatná ezt a régi eladásokat, a teljes 50% öröklődjön egyforma mértékben. Feltéve, hogy egyetértenek abban, hogy az örökhagyó szándéka ez volt.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

UjLeEleZso50 # e-mail 2019.04.22. 18:30

Letétbe helyezés biztosan nem történt! Ez már egyértelmű, mindkét fél részéről.

A keresztfiamék, vagyis néhai unokabátyámék háza a faluhoz viszonyított jobb fekvése valamint a minimálisan jobb belső felszereltség miatt 4,6 millióért kelt el. A másik ház távolabb feküdt a falutól, valamint kicsivel lelakottabb volt. Ezért 3,6 millióért kelt el. Az új ház 11,3 millióba került. A fölös rész hitelből ment, ahogy a részleges felújítás. A hitel visszafizetésre került 2015-ben.

A keresztfiamék már beszéltek egy olyan eshetőségről a mostoha(nevelt) testvérekkel, hogy esetleg a most elhunyt nevelőanyjuk által rájuk hagyott részről lemondanának. Az egyik nagyon gondolkodik, a másik elzárkózik ez elől. A féltestvér esetében fel sem merülhet ez a kérdés, hisz ő vér- és jog szerint az örökhagyó örökrészének bizonyos hányadára úgyis jogosult.

Mennyiben rúghatja fel az örökösödést az a tény, hogy az unokabátyám által 1991-ben a keresztfiamra és a három fiatalabb testvérére hagyott fél ház értéke nagyobb volt az 1995-ös eladáskor, mint a másik ház, ami ugyanabban az évben került eladásra, és amelynek vételára szintén az új ház vételárába került befektetésre?

drbjozsef #   2019.04.22. 09:00

UjLeEleZso50,

Egyébként nemigen értem, mit "vizsgálnak". A még élő szülőt meg kell kérdezni, hogy az eladás után letétbe lett-e rakva a gyerekeket illető pénz, vagy sem. Ha nem, akkor jár nekik a házból.

A két régi házban a két gyerekesnél a szülőé volt a fele, és 1-1 negyed a két gyereknek, a másiknál szintén fele a szülőé, és 4db nyolcad a gyerekeké.
Másképpen : 4/8 +2/8 + 2/8 az előbbi, és 4/8 + 1/8 +1/8 +1/8 + 1/8 az utóbbinál.

HA feltételezem, hogy a két ingatlan nagyjából egyforma értékű volt, és az új közösbe forgatták mindkét eladási árát teljesen, akkor az újban a két szülőé 4/16 + 4/16 rész (negyedek), két gyereké 2/16, négy másiké 1/16 rész.

Ha végül majd mindkét szülő elhuny, és a 7 gyerek örökölné a szülők részét, akkor a fentiek alapján, ha nem 1/2-1/2 lenne a szülőké, hanem a fenti (mert a nem közös gyerekek a saját másik szülőjüktől örököltek), és egyformán akarják a részeiket a 7 gyereknek juttatni végrendelettel, akkor két gyereknek 22/112-ede, négy gyereknek 15/112-e, és az egy közösnek 8/112 része kellene legyen.

Vagyis most, egy szülő elhunyta után, és az eredetileg örökölt részek visszarendezése után a túlélő szülőé kellene maradjon 1/4 (28/112) rész, két gyereké 18/112, négy gyereké 11/112, és a közös gyereké pedig 4/112.

Ha a két régi ingatlan nem volt egyforma értékű, akkor az értékek aránya még belekavar és megbonyolítja a számítást, hiszen az értékesebb ingatlanhoz tartozó családtagoknak még egy kicsivel nagyobb rész jár.

Ha nincs visszarendezés, mindenkié (végül, a másik szülő halála után) 1/7 rész lenne, vagyis 16/112 rész. Ehhez lehet viszonyítani, ki mennyivel járna jobban, vagy rosszabbul.

Ezt kellene leülni, és megbeszélni. Megértetni most már csak a túlélő szülővel, hogy a nem közös gyerekek örököltek a saját MÁSIK szülőjüktől is, ezért az az igazságos, ha abból a részből se a közös gyerek se a másik ági gyerekek nem örökölnek.

Ugyanakkor mondhatja az élő szülő, hogy a nem közös gyerekek MÁSIK szülője nem gondoskodott halála előtt végrendeletről, de az akarata az volt, hogy amit összeraktak szülők házat a saját pénzükből, azt ne a gyerekeik örököljék, hanem a házastársa. De mivel ez hivatalosan nem foglalták írásba, ezért a gyerekek örököltek "papíron", de azért rendelkezett a részükkel a túlélő házastárs, mert azt így akarta az elhunyt.

De ki tudja, ez is csak egy fikció.

Bármi, ami nem alapul közös megbeszélésen, és megegyezésen, csak tüskét fog elhelyezni valamelyik félben, és megromlik a viszony.

Egyébként az örökösök egymás között tetszőlegesen oszthatják el egymás között az örökséget ún. osztályos egyezség keretében. Igaz, ebben csak az örökség tárgyaival rendelkezhetnek, a túlélő szülő 1/2 részét ebbe nem vonhatják bele. Viszont megegyezhetnek, hogy a túlélő szülő nem vérszerinti gyerekei többet örököljenek most, a vérszerintieknek meg ad a sajátjából ajándékba illetékmentesen, és megpróbálhatják kihozni a fenti számítás szerintire, vagy bármilyen más arányúra, amilyenre csak akarják, amiben meg tudnak egyezni. (Teljesen illetékmentesen nem fog menni valszeg).

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.