Meghatalmazott átvette

Én ezt nem osztom. A Pp. 99/A. § (3) szerint kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem arra hivatkozással terjeszthető elő, hogy a kérelmező a hivatalos iratot önhibáján kívüli okból nem vehette át, mivel a) a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy b) az iratot más, az a) pontban nem említett okból nem volt módja átvenni (pl. azért, mert a kézbesítésről önhibáján kívül nem szerzett tudomást).
Szerintem az utánküldési cím megadásának, vagy a belföldi kézbesítési megbízott kijelölésének az elmulasztása nem nevezhető önhibán kívüli oknak. Ezért ha valaki csak úgy ismeretlen helyre távozik az állandó lakcíméről, és így a hivatalos küldeményeket "nem kereste", erre hivatkozva nem terjeszthet elő kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelmet.

Jól látod, az állandó lakcímére kellett volna kézbesíttetni az fmh-t. És ha mindezt végrehajtói kézbesítéssel kéred, azt emberfia soha örökké meg nem tudja támadni sikerrel.

Ha "nem kereste" ment volna vissza, akkor lenne esélye a kézbesítési vélelem megdöntésének is talán.

A közjegyzőt tájékoztattam a címek "választékáról", mielőtt elküldtük. Az állandó lakcíméről nem jelentkezett ki, hiszen ritka alkalmakkor hazajött a gyerekekhez. A budai ideiglenes lakcímét jómagam is láttam a lakcímkártyáján. De januárban elhagyta az országot, nem volt tudomásom arról, kijelentkezett-e onnan, így májusban már csak azt a címet mertük megadni, ahol tudtuk, biztosan van meghatalmazottja. Utólag már látom, egyszerűbb lett volna megadni az állandót, a postás meg sem kísérelte volna kézbesíteni, hisz tudja, hivatalosan már nem lakik itt. "Nem kereste" címszóval visszament volna a közjegyzőnek is meg a végrehajtónak is, és most nem lenne gondom.

Igazából az állandó lakcímet kellene ilyen esetben beírni. Ha onnan "elköltözött" vagy "ismeretlen" jelzéssel jön vissza, akkor meg kell keresni a KEKKH-t a lakcím iránt, és ha nem tudnak más lakcímet megadni, akkor pert lehet indítani, ügygondnokkal, hirdetményi kézbesítéssel.

Úgy érzem, újból hozzá kell szóljak.
Volt férjem az állandó lakcíméről (közös családi házunk, jelenleg én élek itt) postai átirányítást kért budai albérletébe, amióta elköltözött. Ez az átirányítás hol működött, hol nem, ugyanis mindig meg kellett hosszabbíttatnia a postán, amit néha késve tett meg. Mivel állandó gyámhatósági problémák voltak (vannak vele), - nem látogatja gyerekeit -, ezért rendszeresen leveleztem a helyi gyámhatósággal.
Idén márciusban azonban a gyámhatóságtól olyan levelet kaptam, ahol már egy újabb (vecsési) cím volt feltüntetve a volt férjem neve mellett. A gyámhatóság a kérdésemre elmondta, hogy volt férjem a budai albérletéből erre a vecsési címre irányíttatja a leveleit, és ott az anyósa mint meghatalmazott veszi át őket.
Idén májusban közjegyző által fizetési meghagyást juttattam el erre a vecsési címre címezve. Az exem állandó lakcímére (közös házunk) nem küldtem, mert ebben az évben nem fizeti az átirányítást, így sosem kapta volna meg a levelet. A budai albérletéről nem tudtam, hogy egyáltalán létezik-e, hisz külföldre költöztek feleségével, ezért a gyámhatósági levélben szereplő vecsési címre címeztem. Tudtam, hogy ott átveszik a levelet. Én úgy érzem, jóhiszeműen jártam el. A közjegyző augusztus utolsó napján közölte, hogy már JÚLIUSBAN beszélt az exemmel telefonon, és sérelmezte, hogy ő későn vette kézbe ezt a levelet. Vagyis már júliusban tudott a fizetési meghagyásról, mégsem tett semmit. Megvárta a szeptember 6-i árverezés napját, és szándékosan 1 nappal előtte kifogást nyújtott be a végrehajtónál. Még illetéket sem rótt le a végrehajtási kifogásra. A végrehajtótól megtudtam, hogy az árverési hirdetményt ő a budai albérletébe címezte, ahonnan "nem kereste" címmel érkezett vissza hozzá a levél. Ekkor derült ki számomra, hogy a budai albérletéből a vecsési címre történő átirányítás is csak egy ideig működött.
Jelenleg a bíróságnál van a labda, eldöntik, hogy helyt adnak-e a kifogásának.

Ebbe még éppen beleférne, de:

Pp. 99/A. §(1) A 99. § (2) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt - a (3) bekezdésben meghatározott okokból - a címzett mint kérelmező a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzésétől számított tizenöt napon belül terjeszthet elő kérelmet annál a bíróságnál, amelynek eljárása alatt a kézbesítés történt. A kérelem benyújtásának a kézbesítési vélelem beállta napjától számított hat hónap elteltével - a (2) bekezdésben, illetve a 99/B. §-ban foglalt kivétellel - nincs helye. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

A 99. § (2) szerint "A postai úton megküldött bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni."

Tehát ebben az esetben nem is kézbesítési vélelem állt be, hanem a kézbesítés megtörtént, így nincs mit megdönteni.

„b) az iratot más, az a) pontban nem említett okból nem volt módja átvenni (pl. azért, mert a kézbesítésről önhibáján kívül nem szerzett tudomást).”

Ebbe a laza megfogalmazásba azért sok minden belefér. Akár az is, hogy a helyettes átvevő nem értesítette a külföldön tartózkodó címzettet. Tudom, hogy a gyakorlat nem ennyire megengedő. De a normaszöveg nem zárja ki ezt az értelmezést sem. Sőt.

Lenne, ha nem lett volna meghatalmazott, aki átvette az iratot.

A felperesnek kell megadni az alperes idézhető címét. Ha az általa megadott cím nem valós, akkor ennek következményeit neki kell viselnie.
ObudaFannak van igaza. Nincs helye kézbesítési vélelem megdöntésének. Igazolási kérelemnek viszont igen.

Itt valami nagyon nem kerek!

Ha nem jó címre ment a levél, akkor onnan "ismeretlen" jelzéssel ment volna vissza a feladóhoz, s így a meghatalmazott sem vehette volna át. Ha viszont a meghatalmazott átvette, akkor a jó volt a cím. Ha az a "meghatalmazott" kézbesítési megbízott, akkor pedig az ő címére megy a levél, ahol a volt férj - logikusan - sosem lakott. És miért lett volna rossz a cím, ha azt a jogosult (= a kérdező) adta meg, aki csak tud valamit az exférj dolgairól. Ez a kifogásosdi nagyon olyan "Ptk. 4. § (4) 2. mondata"-szagú...

Szerintem átvett levél esetén a kézbesítési vélelem megdöntésének a szabályai egyáltalán nem alkalmazhatók, mert azok arra az esetre szólnak, ha a címzett nem kereste a küldeményt. Ezt az esetet legfeljebb az igazolási kérelem szabályai szerint lehet elbírálni.

Akkor ha jól értelmezem, amennyiben hivatalos megbízása volt az illetőnek, aki átvette, akkor nem tudja megdönteni a levelezési vélelmet?
Egyébként az állandó lakcíme még mindig a közös családi házunk, ahonnan nem jelentkezett ki. Volt egy albérlete a fővárosban, amely még mindig ideiglenes tartózkodási helyként van feltüntetve. És van egy vidéki cím, amit a gyámhatóságnál is megadott, ez az a hely, ahol a meghatalmazottja átveszi a leveleket. Az, hogy valaki átmeneti időre, akár több évre külföldre költözik, véleményem szerint nem jelentheti azt, hogy a magyarországi kötelezettségei alól kibújhat.

Nem kifogással élt, hanem a kézbesítési vélelmet akarja megdönteni. Annak a végrehajtásban is helye van. Hogy sikerül-e az kérdéses, ha a "meghatalmazott" valóban jogosult volt az átvételre. A külföldi tartózkodás akár megfelelő hivatkozás is lehet.

Tisztelt Fórumozók!
Volt férjem több millió forinttal tartozik nekem. 2 esetben közjegyző által fizetési meghagyást kértem, melyet a volt férjem által meghatalmazott személy átvett. A levelet volt férjem azonban csak az átvételtől sokkal később kapta kézhez, mivel tartósan külföldön tartózkodik. Most kifogással élt a közjegyzőnél is és a végrehajtónál is, emiatt az árverezést felfüggesztették, amíg a bíróság nem dönt. Természetesen a kifogását az árverezés előtti napon juttatta el a végrehajtónak. Kifogásolta azt, hogy olyan címre küldték neki a levelet, ahol ő sosem volt bejelentve, és sosem lakott. Kérdésem: van-e esélye, hogy a végrehajtást a bíróság megszüntesse?