Tartás elmulastása ?

Igen. Ezt sokan összekeverik. Ez az egyetlen olyan birósági határozat, aminek a végrehajtására a biróságnak nincs is hatásköre, merthogy a jogalkotó ezt a hatáskört a gyámhivatalra telepitette.

Kijelentőmódban fogalmaz, pontosan megmondja, hogy ő hajtja végre, és nem azt, hogy a gyámhivatal is végrehajthatja. Tehát más nem teheti.

Persze láttam már olyat, hogy a biróság is elrendelte a kérelemre, csak elfelejtette vizsgálni, hogy nincs is hatásköre rá.

Olyat is láttam, hogy amikor a gyámhivatal elrendelte, és a rendőrség visszairt, hogy a birósági végrehajtó is legyen jelen. Jól elszórakoztam rajta.

Merthogy elfelejtették elolvasni az Áe. szabályait. A gyámhivatal ugyanis nem a birósági végrehajtás szabályait alkalmazza az államigazgatási eljárásban, hanem az Áe. végrehajtási szabályait, ami azt irja, hogy karhatalmat vehet igénybe (már feltéve, hogy ezt a végrehajtási eszközt választotta). Megirtam nekik, ezen kicsit eltünődtek, aztán mégis kimentek a kapcsolattartásra.

Tehát be lehet nyujtani ilyen kérelmet is a birósághoz, de ha a biróság jogszerüen jár el, hatáskör hiányában azonnal el is utasitja.

Nem automatikus a végrehajtás, hanem a gyámhivatalnál is kérelemre indul. Ráadásul bizonyitani is kell, hogy tényleg elmaradt a kapcsolattartás.

Nem általában a végrehajtás érdekében, hanem a jogszabály szerint speciálisan csak a biróság által szabályozott jogerős kapcsolattartási határozat végrehajtása érdekében.

A bírósághoz mindig mindenféle kérelmet be lehet nyújtani, a bíróság köteles azokat érdemben elbírálni.

De igazad van, ha van egyébként speciális szerv erre kijelölve, akkor azt érdemes előbb zargatni. De azt nem tudtam, hogy a Gyámhivatalok automatikusan kötelesek volnának végrehajtást indítani a bírósági ítéletek esetében.

A biróságon hiába kér. Nem a biróság a végrehajtó szerv. Csjt. 92. (6) ha jól emlékszem, és gyámhivatalt ir. A gyámhivatalban pedig van főnök, őt is meg lehet keresni. Ha nem intézkednek határidőre, akkor az Áe. 4. paragrafusa szerint a megyei közig.hiv. eljárásra kötelezi őket, lesz rá 8 napjuk, hogy intézkedjenek. Ha nem intézkednek, akkor köteles magához vonni az iratot, és intézkedni, vagy más szervet intézkedésre kijelölni. Ha esetleg ez sem történne meg, láttam már példát rá, akkor neki is van felettes szerve. Fordulhatsz a minisztériumhoz, az ügyészséghez, a közigazgatási határozat birósági felülvizsgálatát kérheted, végső soron alkotmányossági panaszt nyujthatsz be vagy a strassburgi birósághoz is fordulhatsz.

Ezen felül kártéritási igénnyel léphetsz fel az intézkedést elmulasztó polgármesteri hivatallal szemben (a polgármestert kell keresned), ha nem tudtok megegyezni, kártéritési pert indithatszm, államigazgatási jogkörben okozott kár miatt.

Feljelentést is tehetsz, hivatali visszaélés miatt.

Tehát lehetőség millió. Ülhetsz otthon is, és sajnálkozhatsz, hogy a dolgok nem ugy müködnek, ahogy a jogszabály irja.

Ha sok pénzed van, fogadhatsz ügyvédet is, az majd mindezt megoldja neked.

Tehát a lehetőségek tárháza millió.

A gyerek jogainak a képviselete a törvényes képviselő kötelessége, és ő hiszi, hogy mindazt, amit eddig tapasztaltál a gyermeke érdekében tette. Mindig, mindenki a gyermek érdekeire hivatkozik egy ilyen eljárásban. Te is, az anya is, a hivatalok is, a biróságok is.

A törvény egyértelmű, de anem abíróságnak kell a törvényt betartatnia, hanem neked kell a jogérvényesítésért mindnet megtenni. Igaz, hogy közben a hatóságoknak nemcsak jogkövető magatartást , hanem ajogérvényesítést elősegytő magartást is kellene folytatni, és hát ez tipikus esete annk, amikor nem nagyon csipkedik magukat.

Szerinetm kérj a bíróságtól végrahajtást.

Köszönöm, a fellebbezés már megtörtént.

Már csak egy kérdésem maradt. A gyerekek jogait ki képviseli ilyen esetekben? Mert a kapcsolattartás nem csak az apa, hanem a gyerekek joga is. Legalább is a Csjt szerint.

A Gyámhivatal igyekszik elhárítani magárol a felelősséget mint látjuk, 11 hónapig semmi érdemlegeset nem tettek, a gyerekek pedig nem tudnak ügyvédet fogadni. A törvény egyértelmű. Nem a bíróságnak kellene a törvényeket betartatnia?

Ez igy igaz. A nők viszont ezekben a helyzetekben a legkevésbé szoktak tisztességesek maradni, tisztelet a kivételnek, mert azért szerencsére olyan is van. Egyébiránt a pasiknál is előfordul, hogy mindent megtesznek azért, hogy a lehető legkevesebb tartásdijat fizethessék, főleg azokban az esetekben, amikor a pasi nagyon jó jövedelemmel rendelkezik.

Ha még nem jogerős, akkor viszont fellebbezd meg, ügyelj, hogy ki ne fuss a határidőből. Érdemes ehhez villámgyorsan ügyvédet keresni.

Az I. II. fok épp arról szól, hogy egy nem jogerős döntés bármikor megváltoztatható. Az, hogy ugyanaz a biró egyszer már elutasitotta, majd megitéli, semmit sem jelent. Az életben sokszor dönt az ember valahogy, aztán pár nap mulva szöges ellentétben máshogy, mert közben változtak a körülmények (jelen esetben a bizonyitékok, érvek).

A gyerekeket rendőrségi eljárásnak? Elvileg a gyerekeknek - ha van rendőrségi eljárás - nem is szabad róla tudniuk. Ha tudnak róla, akkor vagy a szülő, vagy a hatóságok, vagy mindkettő elcseszte, és ez esetben felelősségre vonatnám azt aki ezzel veszélyezteti a gyerekeket.

Ilyen esetben ugyanis a rendőrségnek nagyon tapintatosan kell eljárnia, civil ruhás rendőröknek kell közremüködnie. A gyerekek általában akkor értesülnek erről, amikor a szülő elkezd a gyerekek jelenlétében cirkuszolni, márpedig az egyértelmüen káros hatással van a gyerekre, tehát veszélyezteti vele a gyerekét, következtetésképp alkalmatlan a gyerekek nevelésére.

Egyébként is, ha a szülő kiteszi a gyermekét annak, hogy rendőrségnek kelljen közbelépnie, már eleve alkalmatlan a gyerek nevelésére.

Tehát jogos az emelés.

Nem a mértékkel van gondom, hanem az elvvel. Hogy egyszer már elutasította, majd ugyanaz a bíró mégiscsak megítéli visszamenően, és ha nem tudom fizetni, hát majd, levonják, mert a gyerektartás a saját ellátásom terhére is.

Még csak első fok van, de nem jogerős.

Lehet, hogy baj van a hozzáállásommal, de nem tenném ki a gyerekeket huzakodásnak, rendőrségi eljárásnak.

Baj van a pasikkal (ha már általánosítunk). Az a baj, hogy megpróbálnak tisztességesek maradni.

Nem a joggal van a gond, hanem a Te jogérvényesitő képességeiddel. Nekem mondhatja valaki, hogy nem vihetem el a saját gyerekemet az óvodából, simán elhoznám. Hivjanak rendőrt, és még fel is jelentem őket, hogy a szülői felügyeleti jogomat korlátozzák. A mégsem kaptam meg pedig ugy müködik, ahogy az anya tette. Egyszerüen magadhoz kellett volna venned a gyerekedet. Elmész érte, és elhozod. Ahogy akkor senki nem állt melléd, ugyanugy az anya mellé sem állt volna senki a forditott helyzetben. Illetve nyilván elméletben mindenki szörnyülködött volna (hisz általában nők ülnek a hivatalokban, és nekik az a természetes, hogy egy nő bármikor jogellenesen kivonhatja a közös szülői felügyelet alól a gyereket, de ha egy pasi teszi, az felháboritó), de jogilag semmit sem tehettek volna.

A hozzáállásod ilyen eredményt is fog hozni. Persze valószinüleg most már késő, a kezdetek kezdetén kellett volna a helyes lépést tenned. Az a baj, hogy a pasik többnyire már csak akkor fordulnak ügyvédhez, amikor már rég késő.

Azért emelte fel visszamenőleg 3 és fél évre, mert 3 évvel ezelőtt indult a per, és jogerősen az elmult 3 év alatt egyszer sem fejeződött be, mert az anya megfellebbezte. Tehát az anya 3 évvel ezelőtt kérte a tartásdijat, első fokon döntöttek valahogy, II fokon pedig nem tartották helyesnek a döntést, ezért megváltoztatták. Ebből Te azt érzékelted, hogy 3 és fél évre visszamenőleg felemelték. De a döntés helyes jogilag.

Köszönöm, így érthető, csak furcsa. Rendörségen voltam, mikor elköltöztek, felvettek jegyzőkönyvet, három hónapra rá mégegyszer, de nem csináltak semmit.

Volt, hogy feleségem betegsége miatt korházban volt egy hétig, ilyenkor nálam kellett volna lennie a gyerekeknek, mégsem kaptam meg őket.

Lehet, hogy a jog egyenlő mércével mér, de a gyakorlat mást mutat. Válás után az apának már csak fizetnie van joga? :(

Megkérdeztem gyermekvédelmiseket, az ovoda nem tagadhatja meg a gyermek látogatását, sőt el is vihetném bármikor, mégsem engedik. Na mindegy ez már úgyis elúszott. Lopkodni pedig nem fogom saját gyerekeimet. Normálisan gondolkodó felnőtt ember szerintem ilyet nem tesz. Úgyis elvennék tőlem Õket.

Az ügyvédváltás minden esetre aktuális.

Amit még nem értek, visszatérve eredeti kérdésemhez!
Jogosan emelte-e fel a bíróság visszamenően 3 és fél évre a gyerektartást, és mutatott ki emiatt hátralékot?

Azt hiszem én értettem. Amit irsz, abból ez derült ki, Te viszont nem figyeltél. Te kérted a kapcsolattartás pótlását, viszont nem volt kapcsolattartási jogod, mert szülői felügyeleti jogod volt. Attól kezdve, hogy a biróság megállapitotta a tartásdijat, hallgatólagosan elhelyezte az anyánál a gyereket. Ez igazából eljárási hiba, és értelmezési kérdés, hogy most szünetel a szülői felügyeleti jogod vagy nem.

Abból itélve, ahogy a biróság reagálna arra, ha élnél a szülői felügyeleti jogoddal, és elhoznád a gyereket (amihez szerintem jogod van, mivel nem szüneteltette a szülői felügyeleti jogodat), a biróság ugy értelmezné, hogy elhelyezte az anyánál a gyermeket. De lehet, hogy nem. Mondjuk már II. fokon szerintem nem. Hiszen ha valamire kötelezni akar a biróság téged, azt le kell irnia. Ezt elcseszte.

Tehát elvileg jogod lenne elhozni a gyereket, és magadnál tartani, de biztos, hogy a biróság nem értékelné pozitivan. Én ettől függetlenül, ha olyan helyzetbe kerülnék mint Te, elhoznám. A teljes körü szülői felügyelet ugyanis magában foglalja a gondozás-nevelés jogát is.

A pótlásról (már a döntést megelőző időszakra vonatkozóan) pedig azért nem rendelkezett a biróság, merthogy nem volt kapcsolattartási jogod, az csak annak van, akinek a szülői felügyeleti joga legalább szünetel. Neked viszont szülői felgyeleti jogod volt, mely magában foglalja azt, hogy akkor viszed a gyereket magaddal, amikor akarod.

Ez igy nem igaz. A feleséged ugyanis titokban tartathajta a saját tartózkodási helyét, a gyerekét viszont nem. Ugyanis annak Te is a törvényes képviselője voltál, és mint törvényes képviselő, jogod van tudni, hogy a gyereked hol tartózkodik. Tehát elmehettél volna a rendőrségre, és kérhetted volna a gyermeked tartózkodási helyének felkutatását azzal, hogy számodra ismeretlen helyen tartózkodik. Ilyenkor köteles kiadni a pontos tartózkodási helyet. Sőt, ha a gyermek éppen nem a feleségeddel tartózkodik azon a helyen, hanem bármilyen más személlyel, köteles segitséget nyujtani ahhoz, hogy onnan elhozhasd a gyermekedet, ugyanis a más személy nem rendelkezik szülői felügyeleti joggal (ez nem ruházható át), Te viszont igen. Na ezért érdemes ilyenkor jó ügyvédhez fordulni.

Az óvodában nem tudom ki tagadta meg, hogy láthasd a gyerekeidet, annyira láthatod, hogy el is viheted. Ugyanannyi jogod van az óvodában, mint bármely más szülőnek, tehát ha más szülő látogathatja nap közben, Te is. Ha más szülő felhivhatja Te is. Erre vonatkozóan a házirend az eligazitást, kérj belőle.

Amig nem jogerős a határozat, annyi, mintha nem is lenne.

Javaslom, hogy keress ügyvédet, olyat, aki az államigazgatási részét is intézi, és a peres részét is. Sajnos legtöbbször az államigazgatási résznél dől el minden. Sokan azt gondolják, hogy csak a perhez kell ügyvéd (meg igyekeznek spórolni), de ha az államigazgatási részt elveszitették, többnyire a pereset is el szokták.

Köszönöm a hozzászólásokat!

derill: biztosan nem volt egyértelmű amit leírtam. Pontosítanám: 2002 áprilisi határozatában rendezte a bíróság a kapcsolattartást és a gyerektartást. Azóta fizetek havonta, két gyerek után összesen 38.000 Ft-ot, és láthatom Õket kéthetente hétvégeken, ill. minden csütörtökön 2 óra időtartamban, a határozat szerint. A gyerekek most 5 és 6 évesek. Mivel a bíróság nem helyezte el a gyerekeket egyikünknél sem, még ideiglenesen sem, a szülői felügyeleti jogom valóban teljes körű. A kapcsolattartás szabályozása (értelmezésem szerint) nem rám nézve korlátozó, hanem a feleségemre nézve kötelező erejű, mivel azt megelőzően teljesen elzárta a gyerekeket előlem.

A feleségem (ezt a határozatot megfellebbező beadványában) kérte a gyerektartásdíj megemelését. A határozatot én is megfellebbeztem, mivel a bíróság nem rendelkezett a kapcsolattartás pótlásáról, ill. kértem a kapcsolattartás kibővítését.

A fővárosi bíróság a fellebbezéseket elutasította, így a határozat jogerőre emelkedett. Ez volt 2002-ben, de a válóper elsőfokon folytatódott.

A szülői felügyeleti jogomat érvényesíthettem volna, ha tudtam volna, a feleségem ill. a gyerekek tartózkodási helyét, lakcímét. Mivel a bíróságon kérte a tartózkodási helyénak zártként való kezelését (azt hiszem ez a helyes kifejezés), a bíróság a címét nem adta ki. Úgy tudom ez csak büntető perek esetében lehetséges.

A kapcsolattartás úgyahogy működött, 2003 novemberéig, onnantól kezdve folyamatosan akadályozta. 11 hónapig jártam a gyámhivatal nyakára, kéthetente vették fel a jegyzőkönyveket, végül is 1000 azaz egyezer forint eljárási bírsággal sújtották feleségemet, amiért nem ment be a gyámhivatali idézésre. Született egy gyámhivatali határozat, ami megállapítja a gyerekek veszélyeztetettségét a kapcsolattartás akadályozása miatt, kezdeményezi a gyermekek védelem alá helyezését, de ez a jegyzői gyámhatóságon elakadt.
A gyerekek ovodáiban megtagadták, hogy láthassam Õket.

Októbertől végül is, nem a határozatnak megfelelően ugyan, de ujra tudom tartani a kapcsolatot a gyerekekkel, az elmaradt kapcsolatok pótlására azonban sem a bíróság, sem a gyámhivatal nem rendelkezett.

Eközben októberben megszületett a bírósági határozat ami lezárja elsőfokon a válópert, elhelyezi a gyerekeket a feleségemnél, megemeli a gyerektertást visszamenően 2001 márciusáig. Ebből van az 500.000 Ft összegű tartozásom (ha összeadom), holott én fizettem rendesen a gyerektartást, emellett logikailag nem értem miért csak 170.000 Ft tartozást állapít meg, a határozatban erre nincs indoklás.

Ez az októberi határozat nem emelkedett még jogerőre, mert mindketten megfellebbeztük, de választ ezidáig nem kaptunk.

Egyelöre itt tart az ügy, szerintem több sebböl vérzik, nem tudom mi lesz a fellebbezés eredménye. Sok jóra nem számítok.

Szaky: sajnos amit irsz, abból azt vettem ki, hogy az első foku itélet, amiben elutasitották a kérelmet, nem lett jogerős, a feleséged ugyanis fellebbezett, mig Te a kapcsolattartás miatt nem. Ráadásul a birói gyakorlat szerint a kérelem benyujtását megelőző 6 hónaptól szoktak tartásdijat megállapitani (mivel ajogszabály igy rendelkezik) mig kapcsolattartás visszamenőleges megállapitásáról jogszabály nem rendelkezik, ezért azt nemhogy visszamenőleg nem szokták megállapitani, de még a per idejére sem. A jogerős döntésig ugyaniss nem volt kapcsolattartási jogod, merthogy azonos jogokkal rendelkeztél, mint a feleséged, tehát a szülői felügyeleti jog keretében akkor láthattad a gyereket, amikor akartad, csak Te nem éltél ezzel a lehetőséggel (az más kérdés, hogy csak ugy élhettél volna, ahogy a nejed is tette, tehát egyszerüen magadhoz veszed a gyermekeket, és a nejednek csak a látogatásukat engedélyezed, mert ha elviszi őket, tuti nem adja vissza).

Tehát a biróság nem tévedett, hanem alkalmazta a jogszabályokat. Ez egyébként kb. azt jelenti, hogy ha Te fellebbeztél volna, akkor is elutasitották volna a kérelmedet.

Kedves SzaKy,

Mint sorstárstól kérdezem, hogy mennyi gyerektartást fizetsz havonta, ahogy soraidból értem 2 gyerek után?
Érdekelne az is milyen sikerrel jársz a láthatás pótlásában? Ezen a téren az exmnek is szép kis elmaradása van, de semmi módon nem tudtam érvényesíteni a pótlást.

6 hónapra követelhető az elmaradt tartásdíj, illetve az igény iránti eljárás megindításától 6 hónapra visszamenőleg.

Sziasztok!

Kérdeznék, ha lehet.

Mennyi időre vagyok köteles visszamenően tartásdíjat fizetni? Gondolom a bíróság nem téved, de mi van, ha mégis?

A történet: 2001 márciusától tart a válóper, 2004 októberi, nem jogerős, első fokú ítélettel, fellebbezés folyamatban.

A feleségem 2001 márciusában költözött el az élettársával és a gyerekeimmel.

2001 márciusától 2002 májusáig nem fizettem tartásdíjat, mert nem volt rá határozat, de a gyerekeket sem láttam, mert a feleségem nem tette lehetővé. 2002 májusától van jogerős határozat a kapcsolattartásra és a gyerektartás fizetésére. A gyerektertást azóta fizetem rendesen.

Feleségem a per során kérte a gyerektartás megállapítását a 2001március -2002 május időszakra, illetve a gyerektartás megemelését, én pedig kértem a kapcsolattartás rendezését, ill. pótlását az elmaradt időszakra. Ezt a bíróság mindkét fél részéröl elutasította.

A bíróság 2004 októberi, elsőfokú határozatában megemelte a gyerektartást az eltelt időszakra, illetve megállapított gyerektartás fizetését a 2001 március -2002 május időtartamra. A kapcsolattartást viszont nem rendezte visszamenően.

Igy mindösszesen van 500.000 ft hátralékom gyerektartás elmulasztása miatt, a bírósági határozatban azonban csak 170.000 ft hátralékot állapított meg. A kapcsolattartást viszont nem rendezte visszamenően.

A gyerekek nincsenek sem jogerősen, sem ideiglenesen elhelyezve egyik félnél sem.

Kérdésem tehát: kell-e fizetnem visszamenően gyerektartást, ha a bíróság egyszer ezt már elutasította, ill. kérhetem-e visszamenően az elmaradt kapcsolatok pótlását?

A válaszokat előre is köszönöm.

Amit leirtál, abból épphogy az derült ki, hogy fogalmad nincs mennyibe kerül egy gyerek eltartása.

Más egy hónapig gondoskodni egy gyerekről, és más huzamosabb ideig. Hidd el, hogy havi 40 ezer forintnál (a Te 20 ezred, meg az anyáé) jóval többe kerül egy gyerek, ha megfelelő szinvonalon neveled. Ha Te képes vagy 20 ezer forintból felnevelni, akkor csak a gyereket tudom sajnálni.

Egyáltalán nem elfogult vélemény, csak a realitások ismerete. Ha azt nézed, hogy egy zokni, egy gatya, egy nadrág, kabát, cipő, pulóver, egyéb ruha, könyvek, iskolai egyéb felszelések, szórakozás mennyibe kerül, ez jóval meghaladja a havi 40 ezret. Ekkor még nem beszéltünk a rezsi gyerekre eső részéről, és azokról az apróságokról, amire egy gyereknek még szüksége van, na meg persze az élelemről. És persze az anya is csinál a gyerek részére programokat (mozi, szinház).

Amikor Te 7 évvel ezelőtt 20 ezer forintot fizettél, akkor az még egy havi fizetésnek számitott sok ember részére. Ma egy havi fizetés minimum ennek a duplája, ha csak a minimálbért veszem figyelembe. Egy kicsit lemaradtál.

Kai-nak igaza van. És annyiban neked is, hogy most már esélyed sincs arra, hogy a gyereket Te neveld (amit nem is bánok, mivel az alapján amit leirtál, a gyerek nálad éhezne).

Egy dolgot fogadj el. A gyereket a biróság az anyának itélte, tehát ő tartja el. Õ van mellette amikor a gyerek beteg, ő főz neki nap mint nap, ő mesél neki esténként, ő fekteti le, mos rá stb. Neked annyi a dolgod, hogy fizeted a gyerektartást, és amikor kapcsolattartási jogodat gyakorlod, akkor egy pár napra átveszed ezeket a terheket - és persze az ezekkel járó örömöket is.

Semmi sem mentesit a tartásdij fizetése alól. A tartásdijat ne ugy nézd, mint egy külön összeg, amit külön perselyben tárolnak, és azt kizárólag a gyerekre költik, hanem ugy, mint ami befolyik a kasszába, és elvegyül a többi pénzzel, amiből ha kell a gyermek kirándulni megy, amiből születésnapi bulit szerveznek neki, amiből karácsonyi ajándék lesz stb. Én és még sokan mások jóval többet költenek a gyermekükre, mint havi 40 ezer forint, és még ennél többet is képes lennék rákölteni ugy, hogy nem érezném azt, hogy el van kényeztetve, hogy luxuscikkekben járna.

A cseréljünk pedig nem igy müködik. Ha majd az anya tényleg nem gondoskodik a gyermekről megfelelően, akkor indithatsz gyermekelhelyezési pert.

Nem tudom, hogy hogyan, és miért ment szét a kapcsolatotok, de az is igaz, amit Kai irt a gyermekelhelyezésről. Tehát ha a gyerek akkor nálad lett volna, nagy valószinüséggel neked itélik. Akkor kellett volna tenned érte, és nem most utólag felháborodni. Ne a saját érdekedet nézd, és azt, hogy neked semmi kedved fizetni, hanem a gyereked érdekeit.

Nem is értem, hogy miért lehet ilyen elfogult véleménye valakinek. Pontosan tudom mennyibe kerül egy gyermek eltartása, mert ha eddig nem derült ki számodra, de nekem is van egy. Tekintettel arra, hogy én is adok neki enni és minden szempotból eltartom legalábbis abban az egy hónapban amit velem tölt és a hétvégéken, a szünidőkben és veszek neki mindent, amire egy gyereknek szüksége lehet pontosan tudom, hogy mennyibe kerül.

Nálad ugyanugy lehetett volna a gyerek, de ehhez az kellett volna, hogy a gyermekelhelyezési per előtt magadhoz vedd, és nálad legyen, amikor a biróság dönt. (Erről derill más topikokban elég sokiat irt.) De most nem ez volt a vitaalap, hanem a tartásdij. Egy gyerek sokkal többe kerül, mint ami a ruha amit látsz rajta. Tudod jól, hogy egyrészt eszik is, másrészt egyéb lakhatási költségek is vannak, fütés, villany, stb. Ráadásul suliba is jár. Amig nem nevelsz gyermeket, nyilván nem tudod. Sok kicsi sokkal több pénzkiadást jelent, mint a ruháztatása, ami szintén nem olcsó.

Kedves derill commentjét nem tudom szó nélkül hagyni. Teljesen egyetértek abban, hogy mindkét szülőnek kötelessége a gyerekről való gondoskodás. Amikor én a 20 000 elkezdtem a fizetni a gyerek 1 éves volt és 7 évvel ezelőtt a 20 000 ft elegendő volt a gyerek teljes ellátására. Sőt ruhákat is vetem neki ,amik hosszú ideig a legjobb ruhai voltak, Hol a másik szülő hozzájárulása ? Sem a ruházkodásán sem egyéb mód on nem látom az az anyja hozzájárulását. Nem említve azt, hogy már elve büntetve van az apa mert esélye nincs, hogy a gyereket neki ítéljék. Ezen kívűl én még ráköltök a faimra a második hétvégeken (már amikor megkapon még legalább 5000-t, valamint még az ajándékokra és még sok mindenre szinten rendesen van mire fizetni, ha normális programotakarol neki biztosítani. Természtesen az ex nejem nem járult hozzá a gyerek közös felügyeletéhez sem, és perccel sem láthatom többet a faim, mint amennyit a törvény minimálisan előír. Ezt is csak nagy harcok árán tudtam elérni gyámhatósági figyelmeztetéssel, azóta úgy ahogy renben megy.
Bármikor szívesen cserélek legyen nálam a gyerek és fizesen a nejem 20 000 ft tartásdijat, vagy akár kevesebbet cask 10 000. Egy árva szavam nem lenne.

Nem az számit, hogy neki hiányzott-e vagy sem. Ha egyszer megitélték, fizetni kell, mivel nem az egyik szülő kötelessége a gyerek eltartása, hanem mindkettőnek hozzá kell járulnia a tartáshoz. Bignek igaza van, egy gyerek jóval többe kerül, mint a megállapitott tartásdij, és tulajdonképpen havi több százezer forintot is rá lehet költeni egy gyermekre. A testvéred ott hibázott, hogy amikor nem kapott fizetést, illetve munkanélküli lett, nem kérte a tartásdij leszállitását. Ugyanis amikor valakinek igy szünik meg a tartásdij alapjául szolgáló jövedelme, akkor a biróság le szokta szállitani. A vállalkozásokkal az a gond, hogy általában a magánvállalkozó tartásra kötelezettek olyan jövedelmet valalnak be, hogy röhögőgörcsöt kap a biróság (miközben persze olyan életszinvonalon élnek, mint egy milliomos). Emiatt tehát magánvállalkozónál ritkán szállitja le a biróság a jövedelmet, ha a vállalkozó azt mondja kevés, vagy nincs jövedelme. (Sajnos a ténylegesen nehéz helyzetbe került vállalkozók isszák a levét annak, hogy mások letagadják jövedelmük nagy részét.)

Hiába egyedileg mérlegel minden ügyben a biróság, az átlagtapasztalat nagyban befolyásol minden egyedi ügyet.

A testvérem hasonló cipőben jár, tönkrement a vállalkozás, ahol dolgozott, 2 hónapig nem kapott fizetést, aztán 3 hónapig munkanélküli volt. Ez idő alatt nem tudott tartásdíjat fizetni, mivel őt magát is rokonai tartották el. Amint sikerült elhelyezkednie, rögtön újra kezdte a fizetést, bár a fizetése kisebb lett, mint a vállalkozásnál volt. Õt is perelik az elmaradt tartásdíjért. Ilyenkor, ha egyáltalán nincs jövedelem, hogyan értelmezik a "saját rovásra is köteles eltartani" elvet? A legszebb az, hogy a perlő anyuka pontosan tudta, miért nem kap pénzt, sőt, amikor látszott, hogy a céggel bajok lesznek, előre szóltak neki, hogy mire számíthat, mindezek mellett elment Tunéziába nyaralni a két kisgyerekkel, úgyhogy nagyon "hiányozhatott" neki a perelt összeg.

Ha a nejed feljelentést tesz, akkor bizony el fognak ítélni. A tartás elmulasztása bűncselekmény, és a Csjt. szerint a gyermek tartásást a saját tartásod rovására is biztosítani kell, azaz adott esteben nem számít ha éhezel, de fizetni kell. Persze a bíróság előtt talán ismét kezdeményezni lehetne a tartás leszállítását.

Köszönöm a tájékoztatást, sajnos világos. Arra gondoltam, hogy a tartás elmulasztása azt jelenti , hogy egyáltalán nem fizetek én viszont teljesítettem a több mint 90 % át a kötelezettségemnek, Valamint úgy tudtam, hogy csak 6 hónapra visszamenőleg lehet végrehajtatni a tartozást. A volt nejem pedig 3 év után ébredt fel, hogy tartozom. A történethez tartozik, hogy a 20 000 ft-ot megegyezéssel vállaltam, hogy fizetem és abban a reményben hogy találok egy jól fizető állást. A megegyezésnek - a volt nejem- a rá vonatkozó részét nem tartotta be, én nekem pedig a hivi 55 000 ft a nettó jövedelmem. Ebből nem könnyű havi 20 000 gyerektartást fizetni. Kértem az összeg leszállítását, de természetesen a bíróság elutasította, mivel nem történt lényegse változás.
Mi lesz ha mégse fizetek mert nem tudok ?

Mégegyszer köszi a szakvéleményedet.

Az ügyvédnek igaza van, a tartás abszolút kötelezettség, és a jog szerint te az utolsó 110000 Ft-ot nem fizetted meg, ugynais a fizetéseket a korábbi tartozásba kell beszámítani. Az, hogy ezen túl is adsz, mutatja az empátiádat de amit a bíróság megítélt azt fizetned kell, semmiylen indokkal nem tarthatod vissza, de mondjuk ügyvédi vagy bírói letétbe teljesíthetsz, ha úgy véled a pénz nem arra menne amire kellene. Azt, hogy anejed mire fordtja a pénzt kizárt, hogy meg tudd ítélni. nyilván az összes jövedelméből több mint 20000 ft-ot költ havonta a gyerekere, tehát a te pénzed biztosan teljes egészében a gyerekre költődik.