Köteles rész


drbjozsef # 2019.01.12. 13:42

ha a tárgyalás közben nem èrtünk egyet az összeggel,megtehetjük,hogy esetleg nem fogadjuk el,ami a leltárban szerepel?
Természetesen. Jelezni kell a közjegyzőnek, mivel nem értetek egyet.

Gyanítjuk,hogy a másik 2 testvèr próbálja kihasználni,hogy nem sokat èrtünk ezekhez a jogi dolgokhoz,próbálnak megtèveszteni
Hát menjtek ügyvéddel. Vagy legalábbis keressetek fel a hagyatéki tárgyalás előtt egyet, pártízezret csak megér egy tanácsadás, ha milliós örökségről van szó...

De gondolom,a leltárral nem lehet úgymond "csalni".
Dehogynem. Azt a polgármesteri hivatal illetékes ügyintézője állítja össze. A közhiteles nyilvántartásokat megnézi (tehát ha ingatlan, vagy autó van az elhunyt nevén, az felthetőleg belekerül), de minden mást az öröklésben érdekeltek jelentek be. Elég gyakori, hogy az elhunyttal együtt élők elfelejtenek ezt-azt bejelenteni, ingóságok könnyedén eltűnnek, mintha soha nem is lettek volna...

Másik: 71 ezer forintban állapították meg az eljárás költsègèt a hagyatèk èrtèke alapján,amit a tárgyaláson az öröksègünk arányában kell megfizessünk.Ha a hagyatèk èrtèke mègsem ennyi,akkor (gondolom) ez az összeg is arányában változik?
Igen. A közjegyző díja részben fix, részben a hagyaték értékéhez igazodik.
Lásd itt :
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Innen megsaccolhatod azt is, mekkora most a hagyaték kb.

(Egyébként érdemes tudni, hogy a közjegyző díja egyetemlegesen terheli az örökösöket, akár egytől is behajthatják, aztán neki kell rendezni a többiekkel)

Kovács_Béla_Sándor # 2019.01.12. 13:36

Hogy mit ne fogadjatok el? És miért lenne jó nektek még egy hagyatéki tárgyalás? De ha annyira jó, akkor miért nem mindjárt öt? Vagy hat?

drbjozsef # 2019.01.12. 13:35

(Kiegèszítès: a 3.testvèr azt a tanácsot kapta,hogy ne fogadjuk el,ha nem èrtünk egyet vele,ès ebben az esetben új tárgyalást tűznek ki.)

Szerintem nem. Vagy felfüggeszti az eljárást, vagy ideiglenes jelleggel átadja a hagyatékot a törvény ésvagy végrendelet szerinti örökösöknek azzal, hogy az érdkeltek, akik kifogást jelentenek be a hagyatéki tárgyaláson 8 napon belül indítsanak bírósági eljárást.

Ha ezt megteszitek, a bíróság dönt, és az alapján lesz végleges hagyatéki végzés, ha pedig nem indítjátok el, akkor a határidő lejárta után végleges hatállyal átadja a hagyatékot a fentiek szerint.

Ha vita van, a bíróság az illetékes. A közjegyző nem dönt, csak megállapít.

ObudaFan # 2019.01.12. 12:35

Igen, ott ismertetik.

drbjozsef # 2019.01.12. 11:29

Persze, számolni azt nem tudok.

1/12-1/12 és 5/12-5/12 lesz az.

drbjozsef # 2019.01.12. 11:27

banner,

A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értékének és a 10 éven belül bárkinek ingyenes juttatások tiszta értékének az összege.

Vagyis beleszámít az ingatlan is (akkor is ha exlpicite szerepelne a végrendeletben, hogy az nem tartozik bele, mert a törvényt nem írhatja felül).

Az, hogy 4 millióra taksált mindent, az nem számít. Ha elég régi az a végrendelet, akkor lehet, hogy az az ingatlan tényleg még csak annyit ért, azért így szerepel benne. De ha nem, akkor sem érdekes. (Mondjuk nagyon régi nem lehet, ha 1/3 kötelesrészt ír, az viszonylag új szabály)

Már csak ezért is érdemes megnézni, nem-e ajándékozott az elmúlt 10 évben nagyobb értékű ingóságot, ingatlant valakinek. Mert a köteles részbe az is beleszámít.

Ha nincs ilyen, akkor az 1/12 - 1/12 részt kap a 3. testvér és édesapátok után ti, és 1/3-1/3 részt a két végrendeleti örökös.

ObudaFan # 2019.01.12. 11:19

A kötelesrésznek épp az a lényege, hogy abból a vagyonból is jár, amit az örökhagyó másra hagyott, vagy másnak ajándékozott.
Bővebben: https://biroigyakorlat.blog.hu/…kapcsolatban

drbjozsef # 2019.01.08. 09:54

Igen, igaz, ezért is írtam azt a megoldást, ahol nincs haláleseti rendelkezés. (csak számla feletti rendelkezés, még a számlatulajdonos életében)

ObudaFan # 2019.01.08. 09:16
ObudaFan # 2019.01.08. 09:07

A haláleseti rendelkezés ingyenes juttatás. Ekként ugyanúgy beleszámít a kötelesrész alapjába, mint az örökhagyó által életében, elhalálozását megelőző 10 évben adott ajándék.

wers # 2019.01.08. 07:12

és haláleseti rendelkezést tennék rá az adott személyek javára.

Ez esetben a hagyatékba be se kerülnek az összegek, nincs vita, nincs köteles rész se.

régebben KBS azt írta, hogy nem kerül be a hagyatékba, de bele számít a köteles rész alapjába (lehet bután fogalmaztam, mert mai napig nem nagyon értem, mire gondolt)

drbjozsef # 2019.01.08. 06:46

Amíg az édesanyám nem dönt hogyan is lenne jó, eszembe jutott, hogy ezt a készpénzt most végrendelet hiányában, elhalálozás esetén 3 egyenlő részre kellene osztani?

Elvileg igen, a törvényes öröklés szerint, ha hárman vagytok testvérek.
A gyakorlatban, ha nálad van a pénz, alapesetben be se kerülne a hagyatékba, legfeljebb, ha te bejelented. Ha nem, akkor akár meg is tarthatod - legfeljebb a testvéreid pereskedhetnek veled.

Ha mégis szét osztaná (nem egyenlő részletre), akkor elég egy átvételi elismervényt aláíratni a pénz átvételéről?

Elég. Elvileg semmi sem kell, se illeték, se bejelentésköteles, azt csinál a pénzével amit akar, legalábbis egyenes ági rokonai részére.
Ugyanakkor érdemes, hogy nyoma maradjon, hogy hozzájuk kerül, a későbbi félreértések és viták elkerülése végett.

drbjozsef # 2019.01.07. 15:47

Az a gond, hogy ha tényleg fog fogyni abból a pénzből, akkor a jövőben probléma lehet ha valaki más vitatja, hogy Te az édesanyádra költötted azt a pénzt.

Akkor is, ha a saját számládon tartod, akkor is, ha az édesanyádén lenne.

Az hogy Te add oda a testvéreidnek ajándékozásként, a lehető legrosszabb : 18% illetéket fizetnének utána.

A haláleseti rendelkezéses számla nem jó, mert bár a hagyatékból kikerülne, Te oszthatnád el, de megintcsak ajándéknak minősülne, illetékfizetéssel.

Én asszem azt csinálnám, hogy az édesanyám nevére nyitnék számlát, oda tenném a pénzt, kérnék rá rendelkezési jogot (tehát tudod róla te is költeni a pénzt), és minden ami pénzt ebből kiveszek és az anyámra költök, felírnék, és mellécsatolnám a számlákat, blokkokat, csekkeket. Ha később bárki vitatná, hogy mire költötted, bemutatható.

És készíttetnék ügyvéd előtt egy új végrendeletet, amiben %-osan meghatároznám, hogy a halála napján aktuális folyószámlaegyenlegből ki mennyit kapjon.

De hátha az ügyvéd uraknak lesz jobb ötlete.

ObudaFan # 2019.01.04. 14:05

A betudásra érted?

A 10/15 évre és a mértékre.

drbjozsef # 2019.01.04. 12:53

Szerintem arra akkor már nem vonatkozik a végrendelet. Nincs meg az az ingatlanilletőség.

Egyenes ági rokonnak illeték és adómentesen lehet ajándékozni, pénz esetén szerződést sem kötelező írni, és a NAV felé sem kell bejelenteni semmit.

Mondjuk érdemes lepapírozni, már csak a későbbi viták elkerülése végett is, amit most még elképzelni se tudsz, de az élet nagy mókamester.

Megmondom, én mit csinálnék - laikusként - édesanyád helyében. Összehívnám azokat, akiket meg szándékoznék ajándékozni. Elmondanám nekik ki, mennyit, és miért úgy kap, esetleg meghallgatnám a véleményüket is. Hátha én látom rosszul a dolgokat. De a pénz az enyém, a döntés az enyém. Ha döntöttem, leírnám az ajándékozások tényét, a hozzá tartozó adatokkal, és aláíratnám a megajándékozottakkal, akik aláírásukkal elfogadják azt, és igazolják is egyben, hogy átvették a pénzt. Esetleg rádobnék két külső tanút is.

Lehetőleg mindenkinek jusson annyi, hogy elérje a köteles részét, és akkor később is kisebb az esélye a vitának.

drbjozsef # 2019.01.04. 06:48

Ha a végrendelet kifejezetten a házra vonatkozott, de azt már eladta, akkor igen, a végrendelet értelmét vesztette.
De akkor a végrendelet a ház tulajdonviszonyait rendezhette csak, ha ügyvéd is látta, akkor nemigen szerepelhet benne olyan, hogy "a ház eladásából származó pénz".

Ha nincs valami oka, hogy visszatartsa a pénzt, akkor szerintem egyszerűbb most szétosztania. De ez ajándékozásnak minősül, ha valaki kevesebbet kap, mint a köteles része (a halál előtti 10 évben ingyenes juttatás beleszámít a köteles rész alapjába), akkor azt követelheti.

Már csak azért is célszerűbb most elintéznie, mert egy ingatlan nem tűnik el olyan könnyen, ellentétben az ingóságokkal, és a pénzzel. Elég egy rosszhiszemű örökös, aki befolyásolhatja.

Igen, a haláleseti rendelkezést a bankban kell intézni. Szerintem ezt nem tudod intézni meghatalmazással, kell a számlatulajdonos aláírása, de ezt meg kell kérdezni a bankban. Ha kell, elég egyszer elvinni, és egyben elintézhető az egész.

De lehet azt is, hogy házhoz hívtok ügyvédet, és ajándékozási szerződést megcsinálja mind a három illető részére, ügyelve arra, hogy a köteles rész meglegyen, vagy arra, hogy megfelelő legyen a várható örökségről való lemondás (szerintem ez kiterjedhet a köteles részre is).

Ha a három örököst úgy érted, hogy egyébként ők a törvény szerint egyenlő arányban örökölnének (pl. három gyereke), akkor igen, 1,33 millió lenne a kötelesrész, ha 12millió a hagyaték.

drbjozsef # 2019.01.03. 19:57

Janó,

édesanyád egy alakilag is megfelelő, jogszabályi követelmények szerinti végrendeletet írt, vagy csak papírra vetette gondolatait?

Előbbit mondjuk nem hiszem, hiszen ilyen tartalommal teljesen értelmetlen. Vagy az ingatlanáról rendelkezik, de ha eladta, akkor arról már nem tud, vagy a pénzéről rendelkezik.

Ha jól értelek, a pénzt berakta valami bankba, és nem akarja szétosztani a halála előtt. De miért nem? Nem lenne egyszerűbb, ha odaadná annak, akinek akarja?

Én a helyében azt csinálnám, hogy (már feltéve, hogy a haláláig nem akarja szétosztani, és nem túl örököse van) nyitnék annyi bankszámlát, ahány örökös van, mindenhova beraknék annyit, amennyit az illetőnek adni akarok, és haláleseti rendelkezést tennék rá az adott személyek javára.

Ez esetben a hagyatékba be se kerülnek az összegek, nincs vita, nincs köteles rész se. (Mert amúgy egyébként igen, van köteles rész, ha olyannak nem juttat eleget, aki amúgy a törvényes örököse és jogosult köteles részre).

Kovács_Béla_Sándor # 2019.01.03. 17:04

Szerintem gondold ezt át mégegyszer.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.01.03. 13:56

A betudásra érted?

ObudaFan # 2019.01.03. 12:41

Ez szerintem is így van, bár azért azt hozzátenném, hogy a Ptké. hiányosságai miatt azért szerintem nem teljesen egyértelmű, hogy ajándékozás esetén a régi vagy az új Ptk. alkalmazandó. Bővebben erről: https://biroigyakorlat.blog.hu/…kapcsolatban

Kovács_Béla_Sándor # 2019.01.03. 06:00

A köteles rész nem valamiből jár, hanem jár vonzat nélkül. És igen, a gyermek köteles részre jogosult. A köteles rész a harmada annak, amit törvényesen örökölne. A köteles rész alapjába beleszámít, amit az örökhagyó a halálát megelőző tíz évben ingyenesen juttatott.
Ha a jogosult a hagyatékból a köteles részét elérő értékben részesült, azzal a köteles részi igénye ki van elégítve. (A köteles részbe főszabályként be kell tudni azt is, amit a jogosult az örökhagyótól még életében ingyenesen kapott.)

Era1975 # 2019.01.02. 22:07

Tisztelt Tanácsadók!
Férjem édesapja 2018 szeptemberében elhunyt valamikor 2015 végén vagy 2016 elején a pontos dátumot sajnos nem tudjuk.Férjem szülei a férjem testvérének ajándékozták ingatlanukat.2016 februárban került a tulajdonába az ingatlan. Szeretném megtudni férjemnek jár-e köteles rész és milyen hányadban az ingatlanból. Hagyatéki tárgyalás még nem volt.
Előre is köszönöm válaszukat!

jogbannulla # 2018.12.08. 17:47

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Nagyon köszönöm a gyors válaszát

Kovács_Béla_Sándor # 2018.12.08. 17:36

Lehet megállapodást kötni várt örökségről, és le lehet mondani az öröklésről, belelértve a köteles részt is. (A leszármazókra kiható hatállyal is.) Vagy le lehet mondani csak a köteles részről.

jogbannulla # 2018.12.08. 17:01

Tisztelt Tanácsadók!

A helyzetem a következő:

Édesapán nekem ajándékozta nyaralóját idén, földhivatal már be is jegyezte a tulajdont.
Öcsémmel ketten vagyunk gyermekei, felesége (édesanyánk) is él még.

Öcsémmel megegyezünk, hogy megváltom ezt az örökségét.

Viszont később nem szeretnék köteles részt fizetni, hiszen most fizetnék.

Van erre megoldás, hogy most ezt lezárjuk úgy, hogy később ne követelhessen rajtam semmit?

Ha édesapám most külön pénzt ajándékoz neki, akkor a köteles részről öcsém le tud mondani véglegesen?

A választ előre is köszönöm!