Vagyonmegosztás

Ildikónak ebben igaza van. Ha pedig majdan elváltok, akkor biztosan örülnél is annak, hogy ezt a megoldást választottad. Csakhogy pontosan jól érzed, egy házassági vagyonjogi szerződés igencsak elősegitené, hogy majdan elváljatok. Nyilvánvalóan ugyanis a bizalmatlanság jele. Javaslom, hogy amennyiben ugy érzed, hogy ez problémát fog okozni, próbálj az alábbi módszerek közül választani:

• ha élnek a szüleid, és esetleg ők segitettek a másik lakáshoz, beszéld meg velük, hogy ők ragaszkodjanak a házassági vagyonjogi szerződéshez, vagy ahhoz, hogy Te nagyobb hányadban legyél tulajdonos.
• ha nem élnek, vagy ha semmi közük nincs a lakásodhoz, akkor válaszd inkább a második megoldást, az ingatlanszerzéssel egyidőben a férjed egyáltalán nem fog tiltakozni szerintem az ellen, hogy a befektetett összeg arányában legyetek tulajdonosok.

Ebben igazad van, hogy bizonyítani kell, hogy a te lakásod ára beépítésre került. De egy bizonyítás mindenképpen macerás, hidd el nagyon nehéz mondjuk 10 év után valamit bizonygatni. Mivel igazolnád, hogy beépítésre került a te lakásod ára? Az, hogy eladtad a lakást, még nem bizonyíték arra, hogy az árát a közös házra fordítottad. Számlák kellenek a nevedre, de mivel házassági vagyonközösség áll fenn köztetek, így a számlákat hiába írják a te nevedre ez sem sok bizonyíték. Én mindenképpen a szerződést választanám, sokkal biztosabb. Ha közjegyző előtt kötitek, akkor közokirat, és mint ilyen a bizonyítás nagyon egyszerű vele, akár 100 év után is!

Kedves Ildikó31!
Köszi a gyors választ!
Vagyon szerződésünk nincs. Én hallottam olyanról, hogy ha tudom igazolni, hogy az én lakásom ára bekerült az újba, akkor az visszajár osztozkodásnál.. vagy nem jó az információm?
Azt tudom, hogy a házasság után közösen szerzett ingó és ingatlan vagyon közös, ezzel nincs is semmi gondom, hisz ez így korrekt. Kizárólag a már meglévő lakásom miatt érdekel a dolog.

Kedves cicuska!

Most már össze vagytok házasodva! Abban az esetben ha nem kötöttek házassági vagyonjogi szerződést, akkor a házassági vagyonközösség fennállása alatt szerzett ingó és ingatlan vagyontárgyak közösnek számítanak. Ahhoz, hogy a „te részed ”megmaradjon szerintem 2 lehetőség van:

1. házassági vagyonjogi szerződést kell kötnötök, amibe szépen lefektetitek, hogy melyik ingó vagy ingatlan kit és milyen arányban illet. vagy
2. Az épülő házban a férjedé lesz 1/3 a tied pedig 2/3 részben a tulajdonjog. De ettől a jövőbeni, valamint a többi - házasságkötés óta - szerzett dolog közös marad!

Hasonló kérdésem lenne...
Tavaly kötöttünk házasságot, de már majd' 3 éve együttélünk. 1997-ben vettem egy lakást ahol jelenleg is élünk. (Most is az én nevemen van.)Tervezzük, hogy építkezünk, de ehhez valószínűleg el kell adnom a lakást.
Ha a megépült házban 50-50%-ban leszünk tulajdonosok akkor egy esetleges vagyonmegosztásnál (ami remélem kimarad az életünkből!!) jogilag mi illet meg engem?Visszakaphatom-e a különvagyon részem + a közösen szerezett felét vagy csak az 50% illet meg? Olyan megoldást szeretnék amivel nem veszhetne el az eddig megszerzett vagyonom, de a férjem se érezze, hogy nincs tulajdona az épülő házban. Szóval " a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon"
Válaszát mielőbb várom, mert komoly az építkezési tervünk.

Nem az nem számit, hogy együtt voltatok már 3 éve. Az számit, hogy Te mennyit adtál bele a vételárba. Ha semmit, akkor abból semmi nem jár.

Az élettársi közösség alatt ugyanis a szerzés arányában osztoznak a felek, tehát ki mennyit vitt a közös háztartásba, annyival távozik. A házastársaknál pedig fele-fele arányban, kivétel a különvagyon. Itt ez különvagyon, tehát a fele-fele csak abból jár, amennyit a házasságkötéstől gyarapodott a különvagyon (és ez is attól függ, hogy miből lett felujitva, ugyanis ha bizonyithatóan a férj különvagyonából, akkor nem jár semmi).

Ha nem bizonyitható, hogy különvagyonból, akkor a felujitás során bekövetkezett értéknövekedés (mivel akkor már házasok voltatok) fele-fele arányban illet titeket. De ez nem azt jelenti, hogy a vételkori és a mostani ár közötti különbözet fele illetne Téged, hiszen ha megvettél 7 évvel ezelőtt egy házat mondjuk 4 millióért, az akkor is 10 körül ér most, ha hozzá sem nyultál (de nem is amortizálódott különösen, tehát nem hullott le a vakolat, nem mentek tönkre a cserepek stb.), mert az ingatlanpiacon volt egy áremelkedés, ami magával hozta a meglévő ingatlanok értékének növekedését is.

Ilyen esetben Te bejelented az igényedet, és a biróság fogja eldönteni, hogy mennyit itél meg belőle.

Kirakni csak ugy nem tud belőle, a biróság fog erről is dönteni, láttam már olyan döntést, hogy hiába volt a férjé a lakás, a felesége a gyermekkel benne maradhatott, a férfinek kellett elköltöznie (szerintem nem volt egy igazán jogszerü döntés).

Minden azon mulik, hogy mit tudsz bizonyitani. Tudod-e bizonyitani, hogy a lakást fel kellett ujitani és kb. mennyiért. Ha ugyanis például a felujitási költségekről a férjednek vannak számlái, akkor annak a fele összege illet Téged + kamatok.

Azért nehéz ilyenről igy nyilatkozni, mert minden attól függ, hogy ki mit tud bizonyitani, a biróság hogyan értékeli a bizonyitékokat.

Kedves Derill,
Köszönöm gyors válaszod. A dologhoz hozzátartozik, hogy a házat házzasságunk előtt két héttel (igaz, akkor már együtt éltünk 3 éve és gyermekünk is két éves volt)vette a férjem a saját, eladott lakásának az árából. Igen ám, csakhogy enyhén szólva lepukkant állapotban. Azóta (7 éve, amióta benne lakunk) folyamatosan felújítottuk (több millió Ft értékben), és ezt egy már -azóta meghalt - rokonom finanszírozta. Persze erről semmi papírom nincsen. Mi a helyzet ilyenkor? Semmi nem jár nekem aházból, csak ha bizonygatom, hogy mennyit "adtam bele", különben kirakhat? Ha felértékeltetnénk a házat, és összehasonlítanánk a 7 évvel ezelőtti vételárral, akkor a különbözetből járna nekem? Az számít valamit, hogy - bár házasok ugyan 2 hét híján még nem voltunk, de - a házvétel időpontjában már együtt éltünk egy ideje, sőt, már a gyerekünk is megvolt akkor, vagy minden a papírtól függ?

A gyermekelhelyezésnél a biróság a körülményeket összességükben vizsgálja. Az önmagában, hogy ő jobb anyagi körülményeket tud teremteni a gyereknek, nem elegendő indok, viszont ha Te nem tudod eltartani, az nyilvánvalóan igen.

A házasságkötésig az együttélésetek alatt szerzett vagyon a szerzés arányában illet titeket, tehát ha bizonyitani tudod, hogy a lakást közös pénzből vettétek, annak arányában jár neked tulajdonjog, hogy Te mennyit fizettél ki az árából.

10 éve vagyunk együtt férjemmel, gyermekünk 9 éves, viszont házasságot csak 7 éve kötöttünk. Házunk, autónk, mindenünk a férjem nevén van. Házunkat 2 héttel a házasságkötésünk előtt vettük, tehát akkor még nem voltunk "papíron együtt", viszont évek óta együtt éltünk már, sőt a gyerekünk is megvolt. Sajnos kapcsolatunk nagyon megromlott, férjem szerint minden az övé (sajnos szüleim anyagi támogatása papíron nem bizonyítható). Szeretném megkérdezni, válás esetén ebben az esetben tényleg nem számít az 50 %, vagy legalább valamennyi (pl 30%)? Közös cégünknél együtt dolgozunk férjemmel, tehát nincs külön munkahelyem. Ha szétmegyünk és engem "kirúg" otthonról is és a munkahelyemről is, akkor vajon el tudja tőlem venni a gyereket, arra hivatkozva, hogy neki "van vagyona", háza + munkája , nekem pedig nincs? Igaz, édesapám háza 50%-ban tulajdonom és a cégünknél is Bt kültag vagyok. Ez mennyire erősítheti az esélyeimet? Várom válaszát, előre is köszönöm.